Népszava, 1905. március (33. évfolyam, 26–38. sz.)
1905-03-02 / 26. szám
_ 190 S. marcus 2. W-BI P S Z A V A kös tartományok tényleg a kúriák szerinti képviseletet léptették életbe s az öt kúria a nagybirtokosok, közép én kisbirtokosok, kereskedelmiés iparkamarák , az értelmiség kasztjaiból kerül ki, ami által a különféle osztályok között szerencsésen fölállittattak ismét a rég ledöntötteknek hitt sorompók. Mennyire szerencsés ez az összeállítás, megítélhető abból, hogy azóta folytonos torsialkodások vannak az osztrák parlamentben s annak munkaképessége teljesen megszűnt." Amiért citáltuk ezt a különben helyes véleményt, az a következő megjegyzés: nem a kuriális felosztás, hanem az Ausztriában vele kapcsolatos többes szavazás hamaisítja meg a népakaratot és járatja le a parlamentet. A többes szavazással ott volnánk, ahol ma vagyunk. Legújabb „küszólások". Ismerünk egy krajczáros életlapocskában egy állandó karrikatúrát, göcseji Micsa Vargánya Estókot az ő zamatos „küszólásairól józ szerkesztő úrhol". Az Estók gazda példáját akarja követni a „Makói Hírlap" is. A szoczialisták politikai magatartásáról a többek között ilyen „kiszólást" enged meg magának. A mostani téli választáson megmutatták magukat, (t. i. a szoczialisták) hogy ők is léteznek, mert jelöltet állítottak eleget, de legkülönösebben az ellenzék ellen szerettek fellépni, míg a tiszta mameluk-kerületeket elkerülték és ott magukat nem mutatták. Itt az a párt, mely küzd és lármázik legjobban azon párt ellen is, mely a választási jog kiterjesztéséért is harczol ! Igazán nem értjük a szoczialista fővárosi urakat ? Az egyesült ellenzék áll elvei alapján, semmit fel nem adott és a szoczialista urak, már kimondották előre, hogy a függetlenségi 48-as párt ellen népgyűlést kell tartani, mert a választási jogot mindenki részére nem követeli. A szoczialista urak vezérkednek, mert szerepelni akarnak és üzletet csinálnak. Ha egy fővárosi ügyvédnek vagy orvosnak kevés a jövedelme, fel csap szoczialista vezérnek, mindjárt népesebb lesz az ügyvédi iroda és a szoczialista orvos is gummikerekű hintón járja be betegeit és eregeti a Havanna-szivar bodor füstjét. Ezek a szoczialista urak a semmiből házat vesznek és szónokolnak erősen a nyomor ellen és ütik legszívesebben a függetlenségi pártot ! Mindenki láthatja ebből, hogy ők bizony a maguk szekerére gondolnak, hogy az teljen meg kincsesei és a hős Tisza-féle gárdának titkos szolgálatába szegődött rendezők, akik most is már népgyűlésről nagy hangon lármáznak, mert tudják már előre, hogy választói jog nem lesz kiterjesztve ! Ezeknek a szoczialista vezér uraknak Tisza Pista jobban kell, mint Kossuth, Apponyi, Justh és Barabás, akik nyíltan beszélnek a választási jognak kiterjesztéséről, mint az, aki a hatalmon volt és nem tett semmit! Teringettél, Esik gazda! Még utoljára tudesz azon a másik Csicsa Vargányán. Ezek a „küszólások" nagyon jól sikerültek. De mégsem a valódi Csicsa Vargányafélék. Van egy kis különbség köztük: 1. Mert az igazi Csicsa Vargánya nem szól „kü" olyasmiket, amiken tisztességes és jóizlésű emberek felháborodhatnak; nem hazudik és rágalmaz tendencziózusan csak azért, hogy a maga piszkait másra hányja. 2. Az igazi Csicsa Vargánya nem félelmében kiabál, mint a „M. H." Az igazi Csicsa Vargánya nem tartozik azok közé a függetlenségi népbolondítók közé, akik most méltán félhetnek a szoczialisták mozgolódásától, mely a hatalomra jutott függetlenségi párt által újra agyonhallgatott általános titkos választójog érdekében indult meg. 3. Mert az igazi Csicsa Vargánya nem olyan ostoba, hogy ne tudná, miszerint Kossuth, Apponyi, Justh, Barabás és a többi nagyhangú vezér urak nem a választói jog kiterjesztését hirdették még egy hónappal ezelőtt is, hanem az általános, titkos választói jogot. Egyébként nem találunk különbséget az igazi Csicsa Vargánya Estók és a „M. H." között. Lány megígérte, hogy mikor a magán vasutak államosításáról szóló törvényjavaslat elkészül, abban gondoskodni fognak a vasutasok, követeléseiről miket a vasutasok 1903-ban 1905-ig felfüggesztettek azzal, hogy ha ekkor sem teljesítik követeléseiket, általános sztrájkot kezdenek. Most elérkezett ez az időpont. A javaslat azonban csak részben teljesíti a vasutasok követelését és minthogy ennek folytán sztrájktól tartott, a javaslatba a kormány a sztrájkült paragrafust is belevette. A tervezet 71. szakasza ugyanis kimondja, hogy aki valakit bármi módon a vasutak rendes üzemének megszakítására, vagy megakasztására beszél rá, ha ennek eredménye nem volt, egy hónaptól félévig, de eredménye volt, félévtől egy évig terjedhető börtönbüntetéssel és a szolgálatból minden kártalanítási igény nélkül való elbocsátással bűnhődik ; ez a sztrájkparagrafus kiterjed a magánkézben levő vasutak alkalmazottaira is. Mikor e sztrájktilalomról az olasz vasutasok tudomást szereztek, kijelentették, hogy ha bent hagyják a tervezetben, azonnal általános sztrájkot kezdenek. Minthogy a kormány nem volt hajlandó engedni, szombaton már ki is tört a részleges sztrájk. Ez áll pedig abból, hogy a szolgálatban szigorúan a szabályzatot követik, ami nem büntethető és mégis óriási károkat okoz, mert redukálja, megakasztja a forgalmat. A Giolitti-kormány egy római magántávirat szerint már meg is ijedt és hajlandónak nyilatkozott, hogy a gyűlölt sztrájk-paragrafust elejti. Rómából azt jelentik, hogy a vasutasok mozgalma egyre terjed. A forgalmi személyzet nem annyira sztrájkkal, mint inkább obstrukcióval harczol az új szabályzat ellen, amennyiben nem tagadja ugyan meg a szolgálatot, hanem a szabályzatot szó szerint való alkalmazásával nevetségessé teszi. A római pályaudvarok zsúfolva vannak kocsikkal. A vonatokat nem tudják elindítani mert a pályaudvarokon kivül levő síneket is kocsik állják el. A mozgalom pedig mindig nagyobb lesz. Szerbia: Belgrádi jelentés szerint a szerb vasutasok közt nagy az elégedetlenség és ha követeléseiket nem teljesítik, kitör az általános vasúti sztrájk. KÜLFÖLD. Olaszország. A vasutasok obstrukciója. Több ízben írtunk már az olasz vasutasok mozgalmáról. Helyzetük javítását követelik évek óta és mert csak ígéreteket nyertek, sztrájkkal fenyegetőznek. A Giolitti-kor Az orosz forradalom, Budapest, márczius 1. A szemlélő előtt lassan kint kibontakozik a forradalom képe: az egész országra kiterjedt az általános sztrájk. Artól a naptól kezdve, amikor a Putyov-művek munkásai sztrájkba léptek, azóta egyre terjed a mozgalom az egész hatalmas birodalomban. A lengyel vasúti vonalakon szünetel a forgalom és evvel a munkások hatalmas csapást mértek a gazdasági életre. A kaukázusi forrongásról is az tűnik ki, hogy az nem nemzeti és vallási féltékenykedés, hanem gazdasági okok miatt tört ki. A legutóbbi hírek a következők: Az orosz-lengyelországi helyzet. Varsóban nagyon válságos a helyzet. A hatóságok attól tartanak, hogy a rendőrök sztrájkba állanak s emiatt minden rendőrőrszemet egy-egy katona kisér. Intézkedés történt, hogy az esetre, ha valamelyik hivatalnok helyét elhagyja, az illető állás betöltetlen ne maradjon és hogy a rendőröket megvédjék a sztrájkoló esetleges támadásától. A rendőrök azt kivánják, hogy egyenlő rangba helyezzék őket pétervári társaikkal, azaz hónaponkint 25 rubelt kivánnak. Mostani zsoldjuk 12 rubel. A magánkocsisok és istállóbeli alkalmazottak ma sztrájkba állottak. A közúti vasutak munkásainak és alkalmazottainak sztrájkja még mindig tart. A nagy vasművek mintegy 15.000 sztrájkolója ma ismét munkába állott, mert megkapták követeléseiket, a kilencz órás munkaidőt, amely eddig 10 órás volt, és bérfelemelést A varsópétervári vasút alkalmazottai megszövegezték követeléseiket az igazgatóságnak való átnyújtás végett. Azt hiszik, hogy ez a sztrájk bevezetése. A Visztula-vasút sztrájkja tart. A Varsótól keletre levő vasúti forgalom teljesen megbomlott. Még csak a pétervári vonal van üzemben. A Moszkvába és Odesszába utazók is kénytelenek kerülő utakon menni. A kaukázusi forrongás, Saturnban a kiéhezett tömeg az üzleteket fosztogatja. A munkátlanul szűkölködők száma igen nagy. A városban és környékén kihirdették a statáriumot. A bakui kikötőben torpedónaszádok horgonyoznak, melyeket a feketetengeri flottától rendeltek oda; hír szerint a hadihajók parancsot kaptak, hogy mihelyt általánossá válik a forrongás, bombázzák a várost. A csirájkolók száma meghaladja a negyvenezret. Az összes hajóstársaságok beszüntették a bakui forgalmat. A birodalom belsejéből Pétervárott a sztrájkolók száma hetven-nyolcvanezer. A sztrájk vezetői kiadták a jelszót, hogy a munkásoknak feltétlenül tartózkodniok kell a katonasággal és a rendőrséggel való összeütközéstől, és hogy a passzív ellenállás letörhetetlen hatalmára szorítkozzanak. A munkásság tudja, hogy a kormánynak ezelőtt a hatalom előtt a legrövidebb idő alatt kapitulálnia kell, mert a mandzsuországi hadsereg számára szüksége van ágyukra, hajókra, hajóberendezésekre, ágyú- és puskagolyókra, konzervekre stb. A mandzsuországi hadsereg főparancsnoka mindezeket a dolgokat naponként követeli táviratokban, de a sztrájk miatt nem teljesíthetik ezeket a követeléseket. Teodóziában, mint Moszkvából jelentik, a zsidó munkások kezdették meg a sztrájkot. Mikor az igazgató megjelent a munkások közt, ezek körülvették és a kormány ellen irányuló proklamácziókat osztottak szét. 19 embert elfogtak. A tömeg azután elvonult az utczákon és több gyár munkásait rábírta a munka beszüntetésére. A többi szónok azután azt kiáltotta: — Le a csárrál ! Legyen úgy, mint a külföldön, akkor majd egyenlő jogúak leszünk! A tömeg azután megoszlott. Később a rsndicég szétoszlatta a munkásokat. Komoly összeütközések azonban nem voltak. Mikor a keresztények bántalmazták a zsidókat, ezt kiáltották: — Vannak még Oroszországban emberek, akik védelmezik a ceárt! Egy zsidót megöltek. Temetésénél a katonák kikezdtek a munkásokkal. A rendőrfőnök névtelen leveleket kapott, melyekben halállal fenyegetik. Másnap a katonák iszonyú mészárlást vittek véghez. Eddig ötven munkás halt meg. Egy szeszgyárt felgyújtottak és attól az egész városrés a lángba borult. Moszkvában azt híresztelik, hogy a Szergiusz ellen elkövetett merénylet tettese elmenekült. Állítólag három tábornoknak öltözött férfiú megjelent a börtönben, hamisított okmányokat mutattak fel, amelyek elrendelték a gyilkos elszállítását, aztán elmenekültek a merénylővel. A hír még nincs megerősítve. Az Oroszország szabadelvű rétegeiben uralkodó nézetet egy moszkvai főhivatalnok így jellemezte: Illetékes körökben már észretértek és kezdik belátni, hogy erőszakkal nem lehet véget vetni a forradalmi mozgalomnak. Amit a munkások nem voltak képesek kierőszakolni a katonaság ismétlő fegyverei ellen, azt el fogják érni sztrájkkal. Moszkvában és Varsóban csak órák kérdése, hogy mikor tör ki az általános sztrájk. A kormány már a rendőrségre sem számíthat, mert az is készül csatlakozni a sztrájkolókhoz. A katonaság egymagában semmire se mehet az általános sztrájkkal. A legveszedelmesebb a vasúti sztrájk, mert a katonaságot nem lehet szállítani a legnagyobb zavargások színhelyére és a zendülő vasúti hivatalnokokat és munkásokat nem lehet katonasággal pótolni. Még aggasztóbbá teszi a helyzetet az, hogy már a napokban meg fog akadni a Mandzsúriába szánt csapatok küldése, mert a szibériai vasutakon is általános sztrájk van kitörőben s akkor Kuropatkin és seregeinek sorsa meg lesz pecsételve. tort JLDS- 3. oldal. A NÉPSZAVA napilapra előfizetni lehet a kiadóhivatalban VIII., József körút 18, valamint az összes bizalmi férfiaknál. * Akik már előfizettek és közben lakást változtattak, fölkérjük, hogy azt haladékalanul jelentsék be a kiadóhivatalban.