Népszava, 1915. október (43. évfolyam, 336–366. sz.)

1915-10-06 / 341. szám

1915 ok­tober 6. SIfEFBZAYA — A harangokat rekvirálják! Kaptuk a követ­kező levelet: T. Szerkesztőség! Önök a harangok lefoglalásáról írtak, valaki pedig azt ajánlotta egyik-másik lapban, hogy a borbélyok réz tá­nyérjait vegyék el, de ez a bölcs nem gondolt a harangokra, pedig egy középnagyságú harang­ból egy vármegye borbélytányérjai kitelnének. Van 12.000 község vagy 130 rendezett tanácsú város és 27 törvényhatósággal fölruházott vá­ros. Van tehát bizonyára 200.000 harang, ami mind fölösleges. És ezt bizonyítom. Boldogult anyám 1909-ben halt el és akkor azt ajánlot­tam a nagy és gazdag debreceni református egyháznak, hogy ha a temetéskor nem haran­goznak, akkor adok az egyháznak 400 koronát, ha pedig az utca csöndjét zavarják az ostoba harangozással, csak a harangdíjat fizetem. Az egyház a 400 koronát választotta. E cselekede­temért a farizeusoktól a „bogaras" címet kap­tam. Mert e jámborok nem tudják, hogy Krisz­tus idejében nem volt harang és csak a hatodik században hozták be, üzleti szempontból. Kü­lönben szegény embernek ma sem h­ozzák, bár­mily becsületes ember volt is ! — Tisztelettel Hajdúszoboszló, 1915 október 2. Lengyel Imre, kir. Ítélőtáblai biró. « — Szerelmi dráma Bécsben. Bécs VI. ke­rületének egyik szállójában szerelmi dráma játszódott le a keddre virradó éjjel. Knorr Vilmos 20 éves munkás főbelőtte a kedvesét, Wastl Mária 20 éves szobalányt, azután egy lövéssel megölte magát. Az eset reggel tör­tént és a rendőrség délben vett róla tudo­mást, mégpedig csodálattos képen magától a fejbelőtt leánytól, aki golyóval a fejében el tudott menni előbb a kedvese szüleihez és onnan a rendőrséghez, hogy jelentse a tör­ténteket. A rendőrök a szálló szobájában holtan találták Knorrt, a leányt pedig, aki halántékán súlyosan megsebesült, a kór­házba szállították. A szobában búcsúlevele­ket találtak, amelyekből kitűnik, hogy a szerelmesek együtt akartak meghalni. — Az államvasutak tolvajai. Az államvas­utak igazgatósága bejelentette a főkapitánysá­gon, hogy az utóbbi időben erősen dézsmálják a vasúton érkező sajt- és szőrmeszállítmányo­kat. A nyomozás során hat vasúti alkalmazot­tat tartóztattak le, akiknek a lakásán nagyobb mennyiségű sajtot és szőrmeárut találtak. A letartóztatott vasutasokat átkísérték az ügyész­ség fogházába. " U.i korínnak" a rokkantaknal". A rokk­ant­üfgyi hivatal belbetese rokkant katonák szá­mára uj kórházakat létéért, összesen ötezer­­tanyai. Rózsaheltyen és Besztercebányán két­kétezer ástyas kórházat állítanak föl, a tüdő­hete,a rokkantakat pedig a Tátra valamelyik megfelelő részén helyezik majd el szanatóriumi kezelés végett. Minthogy a honvédelmi minisz­ter a száz ágyon alul való kórházak föloszla­tását rendelte el, a rokkantügyi hivatal föl­szólítja a kórháztulajdonosokat, hogy fölszere­léseiket a rokkant hősök kórházai javára en­gedjék át. A rokkantügyi hivatal (Budapest, Országház) átveszi, illetőleg megvásárolja eze­ket a kórházi fölszereléseket.­­ Itt írjuk most, hogzy arra a hivatalos közleményre vonatko­zóan, amely tudatta, hogy a honvédelmi minisz­ter száz ászgon aluli kórházakat beszünteti, il­letékes helyről a „Hircsarnok" azt az érte­sítést kapta, ho­­y ez a beszüntetés nem vonat­kozik a Mastyar Vöröskereszt-Eerület kórhá­zaira, amennyiben ezek a kórházak nem a hon­védelmi minisztérium, hanem a hadoszyminisz­térium rendelkezése alatt állanak. A Vörös­kereszt kórházai továbbra is folytatják a mű­ködésüket . — Eltűnt. Hehli István 04 éves, nős mér­nök múlt hónap 24-én Üllői­ út 46. számú laká­sáról eltávozott és levélben öngyilkosságát je­lentette be. — Napirend. Naptár: szerda, október 6. (Görög-orosz, szeptember 23.) A nap kel reggel­­1 óra 4 perckor, nyugszik délután­­'­ óra 30 perckor. A hold kel éjjel 2 óra 50 perckor, nyugszik délután 4 óra 13 perckor. — A harctéri sebesültek látogatása a 16. helyőrségi kórházakban délután 1-től­­4-ig; a 17. helyőrségi kórházakban délután 1-től 3-ig; a Vöröskereszt felügyelete alatt álló kórházakban délután 2—1-ig; a Duna-balparti kórházakban — csakis a sebesül­tek hozzátartozói számára — délután 1—3-ig. — Múzeumok: Nemzeti Múzeum Állattára 1­—1-ig. Petőfi-Híd, Bajza­utca sí­, nyitva egész délelőtt (10—2-ig); belépődíj — kedd kivételével, amikor ingyenes — 40 fillér. Mezőgazdasági Múzeum l­l—l-ig. Gyermektanulmányi Múzeum 9—12-ig és 4—V­isz Iparművészeti Múzeum 9— l-ig. Társadalmi Mú­zeum 10—2-ig és 0—8-ig. — Képtárak: Állandó ki­állítás a Könyves Kálmán mű­vészeti szalonjában (Nagy­mező-utca 37—39), nyitva egész nap; belépődíj nincsen. A Szépművészeti Múzeum modern magyar képtára 10—2-ig. — Könyvtárak: Városi nyilvános könyvtár: Központi olvasó­terem (IV, Gróf Káról­y-utca 8) hétköznap reggel 9-től este 9-ig. — 1. SZ. fiók (IV, Gróf Károlyi-utca 10) hétköznap reggel 8-tól este 9-ig. - 2. sz. fiók (VII. Almássy-té­r) hét­köznap délután 3-tól este V*9-ig. - 3. sz. fiók (X Százados­ul 10) hétköznap délután 3-tóól este 8-ig. - Vasárnap és ünnepnap az olvasótermek mind nyitva vannak délelőtt 10-1-ig, az 1. SZ. fióké ezenkívül még délután 3-11-ig. Akadémiai Könyvtár 3-7-ig. Egyetemi Könyvtár 9-2-ig Akadémiai Múzeum Könyvtára 9-1-ig. Országos Pedagógiai Könyvtár (Andrássy­ út 69) 3-7-ig. Statisztikai Könyvtár 10—1-ig. A szegedi hadseregszállítók * Nyele Shawi bS^SSwiß? Píy®E« «swi­feigyiksáatig terje­iS toEiHisSitsire Héllélt­eket. A szegedi hadseregszállítás bűnöseinek második csoportjára sújtott le kedden az íté­let. Az első csoport ügyében mintegy két hó­nappal ezelőtt szabták ki a büntetést. Azóta a második csoport ügyét tárgyalták állan­dóan, a nyilvánosság kizárásával. A kedden kihirdetett ítéletben megállapítja a szegedi törvényszék, hogy a vádlottak a szegedi fiók­raktárt vezető élelmezési tisztet, valamint az annak segédkező katonai őrmestereket nagyobb összegű pénzzel és ajándékokkal megvesztegették s ily módon kieszközölték azt, hogy a katonai igazgatás a milliókra menő szállításoknál a piaci árakat messze meghaladó árakat fizetett, továbbá, hogy egyes esetekben silány áruk is átvétettek, a számlázott és kifizetett mennyiségnél keve­sebbet szállítottak, ugy hogy egyesek vago­nokra menő fiktív szállításokkal károsítot­ták meg a kincstárt, végül vesztegetés útján katonai fuvarleveleket szereztek és ezeket jogtalanul a saját szállításaiknál fölhasz­nálták. A törvényszék Loria Henrik szegedi ke­reskedőt egy évi és hat hónapi börtönre. Solti Lipót Pál szegedi kereskedőt két évi fegy­házra. Beregi Béla szegedi kereskedőt há­rom évi fegyházra. Bokor János szegedi gőz­malomtulajdonost hat évi fegyházra. Kárász József szegedi gazdálkodót hét évi fegyházra. Böhm Sándor szegedi kereskedőt nyolc évi felrgházra ítélte el. * Elitélte továbbá vesztegetés miatt Velisz Géza szegedi kereskedőt nyolc hónapi bör­tönre, Gombos Géza szegedi kereskedelmi ügynököt egy évi és hat hónapi börtönre és Hölzer Ede temesvári kereskedőt egy évi fogházra. Mellékbüntetéskép valamennyi terhelt el­len tetemes pénzbüntetést szabott ki és meg­megállapította valamennyi terhére a hiva­talvesztést és a politikai jogok gyakorlatá­nak felfüggesztését is. Az ítélet ellen az elítéltek valamennyien semmiségi panasszal éltek. Vidékü előfizetőink figyelmébe! Felhívjuk vidéki előfizetőinket, hogy az októberi előfizetés megújításáról postafordul­tával szíveskedjenek gondoskodvi A mai postai szállítási viszonyok miatt jóval ké­sőbb érkezik hozzánk az előfizetés, ezért már szeptember 22-éig*megküldtük a megújításhoz szükséges pénzesutalványt. Október 10-ike után cak azoknak küldjük tovább a lapot, akiknek előfizetése ezen időig beérkezik. A kiadóhivatal. ik­ Drága a cipő, alacsony a munk­abér. A Turul-cipőgyári bauikások keresete. A háború alatt minden fogyasztási cikk tetemesen megdrágult, így a cipő is. Az ipari termékek eladási ára épp ugy kiszö­kött, mint a mezőgazdasági terményeknek az ára. A gyárosok és a kereskedők épp ugy fölverték az ipari termékek árait, mint ahogy a mezőgazdasági termények árai a megfizethetet­lenségig emelkedtek. Az ár­emelkedés folyton tart és nincs kilátás arra, hogy hamarosan áresés következzék be. Szemben a kész áruk és fogyasztási cikkek áremelkedésével, a munkabérek alig vagy csak szórványosan és kicsi mértékben emel­kedtek. Közszólam lett ugyan, hogy a mun­kásoknak „jól" megy a dolguk, hogy „sok" pénzt keresnek és „bírják" a drágaságot, de ez a közszólam is olyan hazug, mint ahogy boldogult elődje: „a sztrájkok okoz­zák a drágaságot" sokat hangoztatott frázis volt. Ma nincsenek sztrájkok, ma nyugalom van. A munkások ellenállása nem „zavarja" a termelés nyugodt menetét, de mindennel­ az ára soha nem remélt magasságra emelke­dett. A háborús konjunktúra magas eladási árakat és olcsó munkaerőt biztosít a mun­káltatóknak, amit azok teljes mértékben ki­aknáznak. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sok hadifoglyot foglalkoztatnak és az ipari munkásokat silány bérekkel díjaz­zák. A nagyközönség erről alig vesz tudo­mást. A tűrhetetlen drágaság ellen állandó a jogos panaszkodás, de arról kevés szó esik­, hogy a rettenetes drága áron forgalomba hozott termékeket milyen silány munkabé­rek mellett állíttatják elő a munkáltatók. Sok a panasz a cipőáruk drágasága ellen is. A h­áború előtt egy pár cipő talpalása 4 koro­nába, ma legalább is 8 koronába kerül. Tu­rul-féle cipőt a háború előtt 15 koronáért le­hetett kapni, ma ugyanazon minőségű pár cipőért 30 koronát kell adnii. Az árak ilyen rohamos emelkedésére építették sokan ama fölfogásukat, hogy a munkásoknak a kere­sete is lényegesen kellett, hogy emelkedjék. Ez azonban nagyon téves és al­aptalan föl­fogás. A Cipész legutóbbi számában 243 Turul­cipőgyári munkás heti keresetét két oldalas tabelláris kimutatásban leközölte és a­ kimu­tatásban foglalt adatokat cikk keretében földolgozta. Ebből vesszük a mindenképen érdeklődésre számot tartó következő ada­tokat: A 243 munkásnak egy heti keresete együtt 5026 kor. 11 fill., ebből levonás külön­böző elmeken együttvéve 884 kor. 60 fill., a készpénzben kikapott munkabér tehát 4541 kor. 51 fill. Ennek alapján az átlagos kereset 18 kor. 69 fill. A feldolgozott 243 heti kereset közül férfiakra vonatkozik 134 és nőkre 109. A 134 férfimunkásnak a keresete összesen 3255 kor. 99 fill., a 109 munkásnőnek az össz­keresete egy hét alatt 1285 kor. 52 fill., a férfiak átlagos hetikeresete 24 kor. 22 fill., a nők átlagos keresete a Turul-cipőgyárban 11 kor. 79 fill. Feleannyi, mint a férfiaké. A férfimunkásoknak is kevés a keresetük a Turul-cipőgyárban, de különösen kevés a­ nők keresete, akik éppen olyan nehéz mun­kákat végeznek, mint a férfiak. A Turul­cipőgyárban a préselésnél, a fáradozásnál és más különböző osztályokon a nő­ket is éppen úgy alkalmazzák ne­héz gépeknél, mint a férfiakat, de azért munkabérük a feleannyi, min­t a férfiaké. Munkanemek szerint ugyanilyen aránytalan a nők hetikeresete. A préselő­osztályon a férfiak átlagos hetikeresete 21

Next