Népszava, 1915. október (43. évfolyam, 336–366. sz.)
1915-10-06 / 341. szám
1915 oktober 6. SIfEFBZAYA — A harangokat rekvirálják! Kaptuk a következő levelet: T. Szerkesztőség! Önök a harangok lefoglalásáról írtak, valaki pedig azt ajánlotta egyik-másik lapban, hogy a borbélyok réz tányérjait vegyék el, de ez a bölcs nem gondolt a harangokra, pedig egy középnagyságú harangból egy vármegye borbélytányérjai kitelnének. Van 12.000 község vagy 130 rendezett tanácsú város és 27 törvényhatósággal fölruházott város. Van tehát bizonyára 200.000 harang, ami mind fölösleges. És ezt bizonyítom. Boldogult anyám 1909-ben halt el és akkor azt ajánlottam a nagy és gazdag debreceni református egyháznak, hogy ha a temetéskor nem harangoznak, akkor adok az egyháznak 400 koronát, ha pedig az utca csöndjét zavarják az ostoba harangozással, csak a harangdíjat fizetem. Az egyház a 400 koronát választotta. E cselekedetemért a farizeusoktól a „bogaras" címet kaptam. Mert e jámborok nem tudják, hogy Krisztus idejében nem volt harang és csak a hatodik században hozták be, üzleti szempontból. Különben szegény embernek ma sem hozzák, bármily becsületes ember volt is ! — Tisztelettel Hajdúszoboszló, 1915 október 2. Lengyel Imre, kir. Ítélőtáblai biró. « — Szerelmi dráma Bécsben. Bécs VI. kerületének egyik szállójában szerelmi dráma játszódott le a keddre virradó éjjel. Knorr Vilmos 20 éves munkás főbelőtte a kedvesét, Wastl Mária 20 éves szobalányt, azután egy lövéssel megölte magát. Az eset reggel történt és a rendőrség délben vett róla tudomást, mégpedig csodálattos képen magától a fejbelőtt leánytól, aki golyóval a fejében el tudott menni előbb a kedvese szüleihez és onnan a rendőrséghez, hogy jelentse a történteket. A rendőrök a szálló szobájában holtan találták Knorrt, a leányt pedig, aki halántékán súlyosan megsebesült, a kórházba szállították. A szobában búcsúleveleket találtak, amelyekből kitűnik, hogy a szerelmesek együtt akartak meghalni. — Az államvasutak tolvajai. Az államvasutak igazgatósága bejelentette a főkapitányságon, hogy az utóbbi időben erősen dézsmálják a vasúton érkező sajt- és szőrmeszállítmányokat. A nyomozás során hat vasúti alkalmazottat tartóztattak le, akiknek a lakásán nagyobb mennyiségű sajtot és szőrmeárut találtak. A letartóztatott vasutasokat átkísérték az ügyészség fogházába. " U.i korínnak" a rokkantaknal". A rokkantüfgyi hivatal belbetese rokkant katonák számára uj kórházakat létéért, összesen ötezertanyai. Rózsaheltyen és Besztercebányán kétkétezer ástyas kórházat állítanak föl, a tüdőhete,a rokkantakat pedig a Tátra valamelyik megfelelő részén helyezik majd el szanatóriumi kezelés végett. Minthogy a honvédelmi miniszter a száz ágyon alul való kórházak föloszlatását rendelte el, a rokkantügyi hivatal fölszólítja a kórháztulajdonosokat, hogy fölszereléseiket a rokkant hősök kórházai javára engedjék át. A rokkantügyi hivatal (Budapest, Országház) átveszi, illetőleg megvásárolja ezeket a kórházi fölszereléseket. Itt írjuk most, hogzy arra a hivatalos közleményre vonatkozóan, amely tudatta, hogy a honvédelmi miniszter száz ászgon aluli kórházakat beszünteti, illetékes helyről a „Hircsarnok" azt az értesítést kapta, hoy ez a beszüntetés nem vonatkozik a Mastyar Vöröskereszt-Eerület kórházaira, amennyiben ezek a kórházak nem a honvédelmi minisztérium, hanem a hadoszyminisztérium rendelkezése alatt állanak. A Vöröskereszt kórházai továbbra is folytatják a működésüket . — Eltűnt. Hehli István 04 éves, nős mérnök múlt hónap 24-én Üllői út 46. számú lakásáról eltávozott és levélben öngyilkosságát jelentette be. — Napirend. Naptár: szerda, október 6. (Görög-orosz, szeptember 23.) A nap kel reggel1 óra 4 perckor, nyugszik délután' óra 30 perckor. A hold kel éjjel 2 óra 50 perckor, nyugszik délután 4 óra 13 perckor. — A harctéri sebesültek látogatása a 16. helyőrségi kórházakban délután 1-től4-ig; a 17. helyőrségi kórházakban délután 1-től 3-ig; a Vöröskereszt felügyelete alatt álló kórházakban délután 2—1-ig; a Duna-balparti kórházakban — csakis a sebesültek hozzátartozói számára — délután 1—3-ig. — Múzeumok: Nemzeti Múzeum Állattára 1—1-ig. Petőfi-Híd, Bajzautca sí, nyitva egész délelőtt (10—2-ig); belépődíj — kedd kivételével, amikor ingyenes — 40 fillér. Mezőgazdasági Múzeum ll—l-ig. Gyermektanulmányi Múzeum 9—12-ig és 4—Visz Iparművészeti Múzeum 9— l-ig. Társadalmi Múzeum 10—2-ig és 0—8-ig. — Képtárak: Állandó kiállítás a Könyves Kálmán művészeti szalonjában (Nagymező-utca 37—39), nyitva egész nap; belépődíj nincsen. A Szépművészeti Múzeum modern magyar képtára 10—2-ig. — Könyvtárak: Városi nyilvános könyvtár: Központi olvasóterem (IV, Gróf Káróly-utca 8) hétköznap reggel 9-től este 9-ig. — 1. SZ. fiók (IV, Gróf Károlyi-utca 10) hétköznap reggel 8-tól este 9-ig. - 2. sz. fiók (VII. Almássy-tér) hétköznap délután 3-tól este V*9-ig. - 3. sz. fiók (X Századosul 10) hétköznap délután 3-tóól este 8-ig. - Vasárnap és ünnepnap az olvasótermek mind nyitva vannak délelőtt 10-1-ig, az 1. SZ. fióké ezenkívül még délután 3-11-ig. Akadémiai Könyvtár 3-7-ig. Egyetemi Könyvtár 9-2-ig Akadémiai Múzeum Könyvtára 9-1-ig. Országos Pedagógiai Könyvtár (Andrássy út 69) 3-7-ig. Statisztikai Könyvtár 10—1-ig. A szegedi hadseregszállítók * Nyele Shawi bS^SSwiß? Píy®E« «swifeigyiksáatig terjeiS toEiHisSitsire Héllélteket. A szegedi hadseregszállítás bűnöseinek második csoportjára sújtott le kedden az ítélet. Az első csoport ügyében mintegy két hónappal ezelőtt szabták ki a büntetést. Azóta a második csoport ügyét tárgyalták állandóan, a nyilvánosság kizárásával. A kedden kihirdetett ítéletben megállapítja a szegedi törvényszék, hogy a vádlottak a szegedi fiókraktárt vezető élelmezési tisztet, valamint az annak segédkező katonai őrmestereket nagyobb összegű pénzzel és ajándékokkal megvesztegették s ily módon kieszközölték azt, hogy a katonai igazgatás a milliókra menő szállításoknál a piaci árakat messze meghaladó árakat fizetett, továbbá, hogy egyes esetekben silány áruk is átvétettek, a számlázott és kifizetett mennyiségnél kevesebbet szállítottak, ugy hogy egyesek vagonokra menő fiktív szállításokkal károsították meg a kincstárt, végül vesztegetés útján katonai fuvarleveleket szereztek és ezeket jogtalanul a saját szállításaiknál fölhasználták. A törvényszék Loria Henrik szegedi kereskedőt egy évi és hat hónapi börtönre. Solti Lipót Pál szegedi kereskedőt két évi fegyházra. Beregi Béla szegedi kereskedőt három évi fegyházra. Bokor János szegedi gőzmalomtulajdonost hat évi fegyházra. Kárász József szegedi gazdálkodót hét évi fegyházra. Böhm Sándor szegedi kereskedőt nyolc évi felrgházra ítélte el. * Elitélte továbbá vesztegetés miatt Velisz Géza szegedi kereskedőt nyolc hónapi börtönre, Gombos Géza szegedi kereskedelmi ügynököt egy évi és hat hónapi börtönre és Hölzer Ede temesvári kereskedőt egy évi fogházra. Mellékbüntetéskép valamennyi terhelt ellen tetemes pénzbüntetést szabott ki és megmegállapította valamennyi terhére a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is. Az ítélet ellen az elítéltek valamennyien semmiségi panasszal éltek. Vidékü előfizetőink figyelmébe! Felhívjuk vidéki előfizetőinket, hogy az októberi előfizetés megújításáról postafordultával szíveskedjenek gondoskodvi A mai postai szállítási viszonyok miatt jóval később érkezik hozzánk az előfizetés, ezért már szeptember 22-éig*megküldtük a megújításhoz szükséges pénzesutalványt. Október 10-ike után cak azoknak küldjük tovább a lapot, akiknek előfizetése ezen időig beérkezik. A kiadóhivatal. ik Drága a cipő, alacsony a munkabér. A Turul-cipőgyári bauikások keresete. A háború alatt minden fogyasztási cikk tetemesen megdrágult, így a cipő is. Az ipari termékek eladási ára épp ugy kiszökött, mint a mezőgazdasági terményeknek az ára. A gyárosok és a kereskedők épp ugy fölverték az ipari termékek árait, mint ahogy a mezőgazdasági termények árai a megfizethetetlenségig emelkedtek. Az áremelkedés folyton tart és nincs kilátás arra, hogy hamarosan áresés következzék be. Szemben a kész áruk és fogyasztási cikkek áremelkedésével, a munkabérek alig vagy csak szórványosan és kicsi mértékben emelkedtek. Közszólam lett ugyan, hogy a munkásoknak „jól" megy a dolguk, hogy „sok" pénzt keresnek és „bírják" a drágaságot, de ez a közszólam is olyan hazug, mint ahogy boldogult elődje: „a sztrájkok okozzák a drágaságot" sokat hangoztatott frázis volt. Ma nincsenek sztrájkok, ma nyugalom van. A munkások ellenállása nem „zavarja" a termelés nyugodt menetét, de mindennel az ára soha nem remélt magasságra emelkedett. A háborús konjunktúra magas eladási árakat és olcsó munkaerőt biztosít a munkáltatóknak, amit azok teljes mértékben kiaknáznak. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sok hadifoglyot foglalkoztatnak és az ipari munkásokat silány bérekkel díjazzák. A nagyközönség erről alig vesz tudomást. A tűrhetetlen drágaság ellen állandó a jogos panaszkodás, de arról kevés szó esik, hogy a rettenetes drága áron forgalomba hozott termékeket milyen silány munkabérek mellett állíttatják elő a munkáltatók. Sok a panasz a cipőáruk drágasága ellen is. A háború előtt egy pár cipő talpalása 4 koronába, ma legalább is 8 koronába kerül. Turul-féle cipőt a háború előtt 15 koronáért lehetett kapni, ma ugyanazon minőségű pár cipőért 30 koronát kell adnii. Az árak ilyen rohamos emelkedésére építették sokan ama fölfogásukat, hogy a munkásoknak a keresete is lényegesen kellett, hogy emelkedjék. Ez azonban nagyon téves és alaptalan fölfogás. A Cipész legutóbbi számában 243 Turulcipőgyári munkás heti keresetét két oldalas tabelláris kimutatásban leközölte és a kimutatásban foglalt adatokat cikk keretében földolgozta. Ebből vesszük a mindenképen érdeklődésre számot tartó következő adatokat: A 243 munkásnak egy heti keresete együtt 5026 kor. 11 fill., ebből levonás különböző elmeken együttvéve 884 kor. 60 fill., a készpénzben kikapott munkabér tehát 4541 kor. 51 fill. Ennek alapján az átlagos kereset 18 kor. 69 fill. A feldolgozott 243 heti kereset közül férfiakra vonatkozik 134 és nőkre 109. A 134 férfimunkásnak a keresete összesen 3255 kor. 99 fill., a 109 munkásnőnek az összkeresete egy hét alatt 1285 kor. 52 fill., a férfiak átlagos hetikeresete 24 kor. 22 fill., a nők átlagos keresete a Turul-cipőgyárban 11 kor. 79 fill. Feleannyi, mint a férfiaké. A férfimunkásoknak is kevés a keresetük a Turul-cipőgyárban, de különösen kevés a nők keresete, akik éppen olyan nehéz munkákat végeznek, mint a férfiak. A Turulcipőgyárban a préselésnél, a fáradozásnál és más különböző osztályokon a nőket is éppen úgy alkalmazzák nehéz gépeknél, mint a férfiakat, de azért munkabérük a feleannyi, mint a férfiaké. Munkanemek szerint ugyanilyen aránytalan a nők hetikeresete. A préselőosztályon a férfiak átlagos hetikeresete 21