Népszava, 1917. augusztus (45. évfolyam, 190–216. sz.)

1917-08-01 / 190. szám

i 1­­v­ 8­ ­ 71 ikadatiptSwS htís*osn szocialista ntSníss' V-st* távoz&s&t sröveteil» — X volsevi&ieR­ ußa&b fiewcvu szerve&fieűnefe. — Kwon* stadt még mindig eilentttl. * * X SOfmanyvefísdrj. — Kadeufeß a ftatii-netSKsn. — X kaeZat&párt föltételei* (Rotterdam, Július 31.) Pétervárról jelenllik a „Daily Telegraph"-nak. A kormány átalakí­tásáról megindult tárgyalásokat még­ nem fe­jezték be, de már­is lényeges eredményt értek el. A kadettok több feltételhez kötötték a kor­mányban való résztvételüket. Többek között két-három szocialista miniszter távozását kö­vetelték, közöttük Csernovot is. Kerenski visz­szauta­sította ezt a követelést, amire a kadét­tól­­ is lemondtak róla. Kerenski most a­ fonton van és a tárgyalások szünetelnek. (Milano, julius 31.. — Jr. T. I.") A „Corrierc dlella Sera" jelenti Pétervárról e hó 29-ről. Teg­nap délután hosszabb minisztertanács volt, amely megvitatta az általános helyzetet, a ka­binet pozícióját és akcióképességét. A minisz­terek tárcáikat Kerewski rendelkezésére bocsá­tották oly célból, hogy a polgárság és különö­sen a kadettpárt tekintélyes képviselőit beve­hesse a kormányba. A kadatf­pártot nm ismét bizonyára a helyzet urának lehet tekinteni, mert a szocialista vezérek cselekedeteikkel el­ismerik, hogy kadettpárt nélkül nem kormá­nyozhatnak. A kadettpárt elhatározta, hogy most már hivatalosan részt vesz a kormány­zásban. Ú­gy látszik, a főtárcákat a kadettpárt számára fognák föntartani. Szükség esetén Te­rescsenko külügyminiszter is fog mondani. A szocialista frakciók, Lenin pártját kivéve, be­látják most annak szükségességét, hogy lemond­janak sok programpontjuk megvalósításáról és keresik az együttműködést a polgári pártokkal. A kormány elhatározta, hogy Péterváron, Moszkvában, Kievben és Odesszában ismét helyreállítja a polgári milíciát és annak kato­nai jelleget fog adni. (Lugano, július 31.) A Stefani-ügynökség egy pétervári jelentése azokat a feltételeket közli, amelyektől a kadettpárt a kabinetbe való be­lépését függővé tette. A föltételek a következők: 1. Háború mindvégig a szövetségesekkel való egyértelműséggel. 2. Megerősítése mindazok­nak a megegyezéseknek és megállapodásoknak, amelyeket Oroszország a központi hatalmak el­len háborút viselő hatalmakkal kötött. 3. Vilá­gos és szabatos körvonalazása a belső politiká­nak. 4. Az összes szociális problémák megoldá­sának az alkotmányozó gyűlés elé való utasí­tása. 5. Végletekig menő harc az anarchia m­ellent. 6. A pénzügyi kérdések észszerű megoldása. X mun&étstsménss dtöwrt Or­oszos*szeSg tsp fS.kieamfcs'-zmtüvciT'öl ? (Stockholm, július 31.) A pétervári munkás-, és katonatanács végrehajtó bizottsága a követ­kező határozatot fogadta el: Tekintettel arra a körülményre, hogy Orosz­országban még mindig tartanak a zavargások és a haza a frontok helyzete miatt veszedelem­ben van, a kormány kebelében pedig egyenet­lenség­k­­ni, a munkás- és katonatanács, vala­mint a parasztok tanácsának tagjai gyűlést fognak tartani, hogy az állam új szervezetéről tanácskozzanak és olyan formát iktassanak be, amely bírja a nép bizalmát és amelynek elég ereje lesz ahhoz, hogy az országnak végleges államformát adjon és a romlástól megóvja. Addig a hatalom a jelenlegi kormány kezében marad, amely azt a munkástanáccsal a legjobb egyetértésben fogja gyakorolni. AStels&viíila^. 2a#r»ar sxcgüez<3S!k aeía&cot"? (Zürich, július 31.) Milánóból jelentik: A ..Corriere della. Hera" pétervári távirata sze­rint a helyzet Péterváron tisztázatlan. A kor­mány eddig föl nem derített okokból vonako­dott a végső konzekvenciát levonni és Lenin, valamint a maximalisták ellen a szükséges szi­gorral eljárni. Ennek a következmény máris mutatkozik abban, hogy a bolsevikiek újra gyűlést tartottal­, amelyen a Kerenski ellen indítandó harcot határozták el. X &en»md£ts& fenyegeti (Genf. p'Hus 31.) A „Petit Párisien" jelenti Pétervárról. A kormány elhatározta, hogy blo­kád alá veszi Kronstadtot, ha az odamen­ekült leninistákat 24 órán belül ki nem adják. JKo zdie ezredeiket visznek'Fiumorsaságh­oz (Stockholm, július 31.) A „Nya­­nglight Allehanda" szerint Oroszországba®, az a hír van elterjedve, hogy az ideiglenes kormány a Finn­országban levő őrcsapatokat kozákokkal akarja fölváltani, mivel az előbbiek már nagyon meg­barátkoztak a néppel, tehát nem hajlandók­­vele szemben szigorú eljárásra, a kormánynak pedig ilyen tervei vannak. Arról is beszélnek, hogy a kormány több finn szenátor és képvi­selő letartóztatását tervezi. Az uj finn alaptörülé­ny (Stockholm, július 31.) A legfőbb finn állam­hatalom gyakorlásáról szóló törvény, amelyet a finn országgyűlés most szavazott meg, így hangzik: Minthogy a monarchia jogai megszűntek, az országgyűlés határozata alapján az alábbi ren­delkezések bírnak érvénnyel: 1. Finnország összes törvényeit és pedig azokat, amelyek az államh­áztartásra, az adó­zásra és a vámügyre vonatkoznak, egyedül a finn országgyűlés hozza, erősíti meg és hajtja végre. Az országgyűlés dönt véglegesen mind­ama finn ügyekben, amelyek eddigi szabályok szerint a cár avagy a nagyherceg hatáskörébe tartoztak. Jelen törvény rendelkezései nem, vo­natkoznak a külpolitikai ügyekre, a katonai törvényalkotásra és a katonai közigazgatásra. 2. Az országgyűlés minden különös megbízás nélkül ül össze rendes ülésekre és maga hatá­rozza el, hogy tanácskozásait mikor fejezi be. Míg Finnország új kormányformája tekinteté­ben döntenek, az országgyűlés szabályai értel­mében az országgyűlés határoz új választások és az országgyűlés föloszlatása ügyében. 3. Az országgyűlés rendelkezik Finnország végrehajtó hatalmával. Egyelőre a legfőbb végrehajtó hatalmat a finn szenátus gazdasági bizottsága gyakorolja.­­ Az új finn alaptörvényt, amint már jelentet­tük, 133 szavazattal 5­5 ellenében fogadták el, miután előzően kimondták rá a sürgősséget. A törvényjavaslat indokolása hangsúlyozza, hogy Finnország célja a teljes önállóság és a tör­vény a finn kormányh­atalmat csupán ideigle­nesen szabályozza. Az orosz pDFPfidalossa a svájci lapotcban. (Zürich, július 26. — A Népszava tudósítójától.) Svájci francia lapok szívesen adnak helyet különböző párti, de mindenesetre nacionalista orosz véleményeknek, terveknek. Hetekkel a Lenin-forradalom kitörése előtt már lehetett olvasni különösen hangzó jóslatokat és meg­állapításokat az oroszországi helyzetet illető­leg. Keménység csillámlott a nyilvánvalóan reakciós írásokból, hogy a forradalom kígyója a saját farkába harap, hogy a zűrzavar föl­falja önmagát és akkor,. . . akkor, abban a bol­dog korszakban helyreáll a rend. De milyen raid! Nem mondta egyik sem, hogy a régi rend. Elvégre is, svájci közönség előtt nem lehet rokonszenvet kelteni a cárizmus fekete lobogójának lengetésével. A tendenciát azonban sejteni lehet ilyen nyilatkozatokból: „legyen rend, hogy hazamehessek a birtokai­mat megnézni"; „nem bánom, akármilyen elvű íri­ál kormány, csak erős kormány legyen, kü­lönben elveszett Oroszország." A forradalom elől az Axelrodok helyére ide­menekült orosz urak és nyilatkozó hölgyek erős kormányt, minden áron erős kormányt remélnek a forradalom zavaraitól. Egy svájci újságírónak közlése szerint egy Oroszországból most érkezett „igen előkelő" s­zemélyiség előtt odahaza „egy vezetőállásban levő tábornok" olyan nyilatkozatot tett volna, amely szerint a fejetlenség, az egymást követő és egymásnak ellentmondó kormányrendeletek, a parasztok­nak való földigérgetés demoralizálta a hadse­reget és az egész országot. „Egy ember, csak egyetlen ember jöjjön, bárki, csak erős le­gyen!" — sóhajtotta a generális, aki az ország kivezető útját csak a diktatúra intézményében látja. A maximalista forradalom bizonyára na­gyon megerősíti az orosz nagytőke és nagy­birtok vágyát egy orosz Napóleon után és a „vezetőállásból" nyilatkozgató generálisok kö­zött bizonyára akad vállalkozó. A kormány dik­tatúrája,­­ amit most proklamáltak, kedvezőbb kilátást nyújt a reakciós puccsoknak, mint a szocialista forradalom egységességére támasz­kodó „gyönge" kormány. És máris megszólal a francia-svájci sajtó egyik legmaradibb orgánuma ése kijelenti: „a maximalisták veresége nemcsak a minima­listák győzelme, hanem a nyugodtabb népréte­gek győzelme is a minimalisták fölött." A francia forradalom tragikumsának szelleme kísért. (de) 1917 augusztus 1. §3 ű BÜ£5-íkiSIBé>'*fc®!fit3 iQaiam» V^SikiiiBVirK'Wit'iiriäö IÍO ¥ * A ssöveScfgss esspatok rtuslatSn és Skala kSzStt átlépték a 3&7KC K­alapffory&S. — E3tal­ovi«á«last átlépték a Jalscíserest— S­'wnsIwä-MoSiSsvy—SäpoS wowaía®. — AI PfmM» és a Oregesztes- fcäxött EscateSelíto j«S©4?ak a támadik CsemovjeSaes» — A Ssssisk­«SSgytSi délre Sewft magasBatoscon­a» oy®MWomőii csapatok ismét eadiskre jutottak. * * FlandriaSft&st nsagl 'A legújabb vezérkari jelentések három irányban tett nagyobb előnyomulásról ad­nak számot. Keletgaliciában, a Dnyeszter­túl északra, SkaSp. és Husiatin között a szövet­séges csapatok — amint már a hétfői jelen­tésekben olvashattuk — a Zbruc-folyó galí­ciai partját megtisztították az orosz csapa­toktól. Most pedig azt jelentik hivatalosan, hogy a támadók ennek az 50 kilométeres vo­nalnak több pontján átlépték a Zbruc-folyót, amely Galícia és Oroszország Podolia nevű kormányzósága között mintegy 100 kilomé­teren alkotja a határvonalat. Galíciának azon a részén, amely a Sereth és a Zbruc kö­zépső f­olyása közé esik, nincsenek már oroszok, csak a Zbruc és Dnyeszter szögénél Vitnnak még. A Dnyesztertől délre, a Dnyesz­ és a Prutk között is tovább folyik a sikeres előnyomul­­.­is, amelynek során elfoglalták Vorianeanka és Sniatin helységeket. Az utóbbi helység már Gsornovio felé az utolsó állomás. Bukovina fővárosa és Sniatin között a távolság 30 kilométer. N­a az elő­nyomulás üteme a mostani marad, akkor egy-két napon belül újra visszakerül a mon­archia kezére a már oly sokszor gazdát cse­rélt Csernie. Csernovic elestével megtisztul a Dnyeszter és a Pruth köze az orosz kato­náktól. A Pruthtól délre és a bukovinai Kár­pátokban egészen a román csatalig tart a­z oroszok visszaszorítása. A támadók itt már átlépték a Ceremus-folyót és a Jakobeni—­Moldovi—Lipot-vonalat. Most is legmélyebb a horpadás a szövetségesek frontján, de az orosz csapatok ellenállásának letörésével most gyorsabb tempóban jutnak előbbre. Az oroszok csak a román fronton támadtak, nyilván a román csapatokkal együttesen. Itt már napok óta folyik a harc és a támadók nap-nap után tért nyernek. Nyugaton meg­indult a nagy flandriai csata, amelyre oly hosszan készülődtek az angolok. Napok óta olvashattuk a német hivatalos jelentésekben, hogy itt, ezen a fronton a legelképzelhetet­lenebb, a legpokolibb ágyútüzelés folyt. Az angolok tűzzel és vassal árasztották el a né­metek állásait, hogy így azután könnyebben át tudja törni. A huzamos tüzérségi előké­szület után az angolok, amint a német hiva­talos jelentés mondja és párisi lapok is köz­lik, rohamra indult el az angol gyalogság is. A flandriai csatáról idáig bővebb részleteket nem jelentettek. * * R. ss.3w2*sé«jeseik étsépsése a galíciai OPttSSS tiSityíft. I förcsfarok-m­agyar jelentés. —­­Julius 31.) KELETI HARCTÉR. A Casini-völgy mind­két oldalán az ellenség ismételten nagy erőkkel támadott. A völgytől északra teljesen vissz­a -

Next