Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-01 / 52. szám

1919 március 1. NÉPSZAVA den délután fogadta a szociáldemokrata párt kiküldötteit, akik az egész délmagyarországi pártszervezet megbízásából kifejezték, hogy a délmagyarországi munkásság ragaszkodik a magyar népköztársasághoz és a wilsoni elvek alapján áll. Elvtársainknak a bizottsággal való tanácskozása alatt nagy tüntető tömeg hullámzott a Lloyd-palota előtt, amelyhez a városi és köztisztviselők nagy­­töm­ege­ is csat­lakozott. A szerbek a­ temesvári telekkönyvi hivatal térképeit és kataszterokmányait vo­natra rakták és elszállították. A városban a rendet a francia sorkatonasággal egyetemben a város 660 főnyi népőrsége látja el, amely legnagyobbrészt szervezett munkásokból áll. Figyelemreméltó, hogy a szerbek részéről ki­nevezett Zsiváno­vics Mihály új főkapitány, aki mintegy 20 éve rendőrtisztviselő Temesváron, a hűségeskü letételét szintén megtagadta. A megbizatást csak ideiglenesen fogadta el és hi­vatalát, miután abban egyedül van, csak a legszükségesebb mértékben látja el. Grynl Jó­zsef polgármestert a szerbek nem mozdították el.­Ellenben a pénzügyigazgatót, miután a hű­ségesküt le nem tette, állásából elmozdították és utódjául az erre az állásra önként jelent­kező Pelikán Lipót pénzügyi tanácsost nevez­ték ki. Pelikán a temesvári klerikálisok és ke­resztény-szociálisok első vezető embere. Temesvári tudósítónk a lugosi események­hez pótlóan még azt jelenti, hogy a sztrájk Lugoson is teljes volt, bár ott a magyar köz­igazgatás a helyén maradhatott. A lugosi várat a franciák tartják megszállva. A franciák nem avatkoznak bele semmibe, a lapokat sem cen­zúrázzák. Francia-szerb „barátkozás" a Bánátban. Lugos városát­­a 35. francia vadászezred tartja megszállva. Az ezred hétfőn kis szelítőt adott a lugosi közönségnek a francia-szerb barátko­zásról. Három napi sztrájk után elindították az első vonatot Temesvárról Lugosra, amely élelmiszereket szállított Orsova felé, az ott ál­ló atasozó csapatoknak. A lugosi francia pálya­bulvarparancsnok egy vagon élelmiszernek­­ Al­másról Karánsebesre való szállítását követelte a vonatot kisérő szerb tiszttől, aki a szállítást megtagadta. A francia parancsnok erre meg­tiltotta a vonat elindítását, a mozdonyvezetőt beparancsolta a mozdonyról, de miután a szerb tiszt a mozdonyvezetőt a franciák kezei közül erőszakkal akarta kiszabadítani, a francia tiszt az időközben beérkezett erősítéseivel lefegy­verezte a szerbeket, a vagont a vonathoz exa­toltatta, a vonat parancsnokául francia tisztet rendelt ki s a szerbek csak mint egyszerű uta­sok folytathatták az utjukat. A lefegyverzés nem ment simán, a szerbek raj vonalba fejlőd­tek és» fegyvere« ellentállásra készültek és csak a túlnyomó francia, erőnek adták meg ma­gukat.­­ Líctve­sen folynaak a pécsi tárgyalások­. Kaposvárról jelenti a Népszava tudósítója. Az országos bányásztitkárság elnöke Dombó­várról telefonon jelentette a kaposvári Mun­kástanácsnak, hogy a pécsi szerb parancsnok­kal a tárgyalások kedvezően folynak. A szer­bek a bányászok és a sztrájkoló munkások kö­veteléseiből tizenegy pontot elfogadtak és a fönmaradó tíz pontra nézve is kedvezőek a ki­látások. Az elmenekült munkások távolabbi helyekre való elhelyezése egyelőre szükségte­lenné vált, miután kilátás van arra, hogy ha­marosan visszatérhetnek. A sztrájk egyébként az egész vonalon változatlanul áll. A Sásdra menekült bányamunkások Kaposvárra men­tek, ahol elhelyezésükről és ellátásukról a ka­posvári Munkástanács gondoskodott. A Pécs melletti Baranyaszentlőrincen is va­lamennyi vasutas sztrájkba lépett. A Hzsatlő­rinci járás főszolgabírája a vasutasokhoz a következő fölhívást bocsátotta ki: A pécsi katonai parancsnokság 2082. sz­ám­ rendeletére fölhívom valamennyi vasúti alkal­mazottat és munkást hogy szolgálati helyükön annyival is inkább jelentkezzenek, mert ellen­kező esetben katonai bűnösökként katonai tör­vényszék elé állíttatnak. Pécsről még a következőket jelentik: 26-án éjszaka a pécsi szállókban a szerb ka­tonák razziát tartottak és összefogdosták mind­azokat, akiknek nem volt igazolványuk. A szállók razziája közben történt, hogy Fürst Gyula magánlakására fölment négy szerb ka­tona és fejenként 100 koronát követeltek. 26-án az összes iskolák tanárai elhatározták, h­ogy nem tanítanak és csatlakoznak a szocialisták általános sztrájkjához. Minden iskola előtt szerb őrség áll. Gépfegyvert helyeztek el a leán­yiskola csillagvizsgáló tornyában, amely stratégiailag az egész külvárost uralja. A szabadkai vasutasok kényszermunkában. Szegedről jelentik a ,,Pol. Hir."-nak. Horgos irányában megszűnt a vasúti forgalom. A sza­badkai vasutasok kényszermunkában állanak. Minden műhelyben fegyveres erő van. A vo­natok Szabadkáról csak Horgosig közlekednek. Horgostól Szegedig kikapcsolták a forgalmat. Szegedre Szabadkáról számos menekülő ér­kezik. A svábság szilárdan ragaszkodik­ Magyar­országhoz. A „Pol. Hir." jelenti: A ,,Délmagyar­or­szág" a­ bánáti sváb nemzeti tanács következő nyi­latkozatát közli: A fővárosi lapok és a „Délmagyarország" párisi híradás nyomán azt jelentették, mintha a bánáti svábok Brandsch Rudolf erdélyi szász képviselő előtt, oda nyilatkoztak volna, ho­zy a Bánátnak Romániához való csatolását kívánatosnak tartják. A bánáti svábok nem­zeti tanácsa, mint a bánáti svábság egyet­len és demokratikus képviselete, ezennel ki­jelenti, hogy a bánáti svábság ilyen nyilat­kozatot nem tett és a sváb nemzet ügyébe való minden illetéktelen beavatkozás ezen a legélesebben tiltakozik. Külön tiltakozik az ellen, h­o­gy a Magyarországtól elszakadt sváb­­ Brandsch a párisi békekonferencián a bá­náti svábsás­ nevében nyilatkozzék. A sváb­sás­ szilárdan és rendületlenül ragaszkodik magyar hazájához és módját fostják keresni annak, hogy ezt a megm­­tathi­tatlan akaratát a pár­isi békekonferencián is hangoztassa. Brandlob valóban járt a múlt héten Temes­­­váron és érintkezést keresett a sváb nemzeti tanáccsal, de ez tudomására adta, hogy vele sem­­­miféle társigalásba nem b­orítakozik. " A bánáti sváb nemzeti tanács elnöke." Semleges zóna a román demarkációs vonal mel­lett. Mint, a „Pol. Hir." jelenti, Nagyváradra francia tisztek érkeztek azzal a megbízatással, hogy a­­demarkácionális vonalra m­en­jenek ki és állapítsák megt a semleges zónát, amelyet a párisi konferencia határozott el, hogy a ma­gyarok és a románok között a vérontást elke­rüljék. Csütörtökön este két francia tiszt Nagyváradon át Zilahra érkezett azzal a cél­zattal, hog­y a harcokat beszüntessék. A „Nagy­várad" azt közli, hogy Zilah városát a romá­nok 7 és 15 centiméteres ágyukkal lőtték. Sok utca romban hever, megrongálták a templo­mokat, kórházakat és iskolákat Az ágyúzás­nak rengeteg­ áldozata van. A lakosság hegye­ken és úttalan utakon át mindenét vissza­hagyva menekül Debrecen és Nagyvárad felé. * Nem a jog, h hanem a hatalom álláspontján... Komáromi tudósítónk jelenti: Dr. Jamnicki Ottokár elfoglalván a komáromi főispáni szé­ket, február 25-ikén a vármegyei tisztviselőket eskütételre hivta föl és azt a kijelentést tette, hogy eljárásában nem a jog, hanem a hatalom álláspontján áll s mindazokat, akik esküt, vagy fogadalmat nem tesznek, mint idegen állam polgárait 3 napon belül a város területéről ki­toloncoltatja. A tisztviselők ezideig nem tettek fogadalmat. Legközelebbi értekezletükön dön­tenek a kérdés fölött. A döntés előreláthatóan olyan értelmű lesz, hogy addig, míg a meg­szállás,­ tart, illetőleg a nemzetközi konferencia a hovatartozás fölött dönt a mag­yar törvé­nyek értelmében hajlandók a közigazgatás vi­telére. Ehhez a fölfogáshoz csatlakozik vala­mennyi állami és közhivatali alkalmazott. fi'ost jelent írség ! Munkáskanyvtár 23 füzet ! Varga Jestíts és fö'üireforiti Ara 2 korona. haiti a N' ''pszava-könyvkereskedésben, VII. Erzsébet­rut !15. szám, valamint a szervezeti könyvárusitóknál 3 a vajúdó Európa. * * Rajnai fö­ztára­ságot létesítenek. (Páris, február 28.) Az öt nagyhatalom tizes bizottságának pénteki tanácskozásai folytán igen valószínű az, hogy egy önálló rajnai köz­­társaságot fognak alkotni. Általános helyes­léssel találkozik az, hogy a rajnai köztársaság mindaddig a népszövetség védelme alatt ma­radjon, amíg Németország a reá rótt kártérí­tést­ a szövetségeseknek meg nem fizette. En­nek az időnek az elteltével a rajnai vidék teljes önrendelkezési jogát visszanyeri és ha Német­országhoz csatlakozni kíván, akkor akadályta­lanul csatlakozh­atik hozzá. Franciaország a megoldásba beleegyezett és ennek folytán való­színűleg a békeértekezlet is el fogja fogadni. A zsidó állan". (Páris, február 28 .) A tizes bizottság elhatá­rozta, hogy a" területi problémák centralizálá­sával külön bizottságot bíz meg. A tanács fön­tartja magának a jogot, hogy a területi problé­mákat, különösen az Adria-kérdést vagy a né­met határok kérdését a szükséghez képest bár­mikor fölvethesse. A tanácskozás későbbi folyamán meghallgat­ták az amerikai, francia és angol delegátusok, valamint az orosz zsidók képviselőinek előter­jesztését a cionizmusról. Szokolov és Weiz­m­ann hangsúlyozták azokat az érdekeket, ame­lyek egy szuverén zsidó állam megteremtéséhez fűződnek. Lévy Silvain, a Collége de L'­ranca tanára, e terv kivihetetlenségét bizonyítgatta és amellett foglalt állást, hogy Palesztinából nemzeti otthont kell teremteni ama zsidók ré­szére, akik jelenlegi otthonaikból a velük szemben tanúsított rossz bánásmód miatt ki­vándorolni kívánnak. Amerika nem akar harcolni Szóriában. (Washington, február 28.) Az amerikai meg­bízottak a legnagyobb ellen­állást, tanúsítják az ellen, hogy az amerikai csapatokat bármily katonai intervencióra használják föl. Különö­sen vonatkozik ez az orosz intervencióra, mert az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy Ar­h­angelszkből csapataikat visszavonják. Olasz—Jugoszláv viszály. (Páris, február 28.) Az olasz és jugos-'zláv vi­szálynak háborús árnyéka elsőt­titi luzófia békéjének egét. A békeértekezlet telje tudatá­ban van azoknak a borzalmas következ­mé­nyeknek, amelyekkel e két nép ellenségeskedése járna. Jugoszlávia és Olaszország ellenté­ges­kedése a dalmát partvidék sorsa körüli vitából keletkezett, amelyet az ellentétes táblr.-ok a legélesebb viszállyá szítottak. A béke, ••!••-.-Je­ten arra gondolnak, hogy szükség esett­ gaz­dasági bojkottal hűtik le a két nemz­,­tet. A világ most fog meggyőződni először­ a nagőszö­vetség jelentőségéről. Olasz forrásból származó hír szerint a jugoszlávok tizenegy hadosztályt mozgósítottak ellenük, a szerbek szerint viszont Olaszország tart három millió embert fegyver­ben. Kifogásolják az olaszok azt is, hogy az egész francia flotta most az Adrián tartóz­kodik. (Páris, február 28.) A békeértekezlet ola­szok és jugoszlávok viszályát oly szemmel éri­, mint a közelgő vihart szokás nézni. Rómából érkező jelentések szerint a két nemzet "nymán közötti viszonyát megszakította. Ezt v­éa hi­vatalos körökben még nem erősítették meg, azonban úgy látszik, hogy az olaszo­k egész határukat Fiuméig elzárták. Ez intézkedés oka az, hogy az olaszok laibachi bizottságát a szerbek kiűzték. A jugoszlávok álláspontja az, hogy Laibach Jugoszlávia elismerése folytán megszűnt osztrák város lenni és ezért az ola­szoknak semmi joguk nincs ott tartózkodni. Ha ez a viszály komolyabb alakot ölt akkor a bé­keértekezlet munkáját óriási mértékben meg fogja zavarni. Német-Csehiorsz£gban népszavulás lesz, (Páris, február 28.) A gazdasági konferencia amerikai delegációja a német-cseh bizottság meghallgatása után azt indítvány­ata, hogy Német-Csehországnak a cseh-szlovén­ államhoz való csatolását a népszavazásig tartsák függő­ben. Az amerikai delegáció erélyesen köve­telte, hogy a népszavazás minden s­mitáció nél­kül történjék és ebből a célból azt indítvá­nyozta, hogy Német-Csehország egész terüle­tét a Cseh-erdőtől Troppauig amerikai és angol csapataik szállják meg. Az angolok hozzájárul­tak ehhez, majd később némi habozás után a franciák is. Clémenceau újra elnököl. (Berlin, február 28.) A „B. Z. al« Mittag"-i­ak táviratozzák Rotterdamból. Párisi jelentés sze­rint Clémenceau tegnap ismét elfoglalta a nagy­hatalmak tanácsában elnöki székét. Jövő hét­főn a tanács Németország nyugtai határainak és az Adria keleti partja föloszt­ásának kérdé­sével foglalkozik. Valamennyi bizottságnak, így a helyreállítás kérdésével foglalkozó bi­zottságnak is, március 5-éig el is k­ell készülni munkájával

Next