Népszava, 1919. december (47. évfolyam, 243–267. sz.)

1919-12-03 / 244. szám

1919 december 3. NÉPSZAVA 3 KÜLFÖLD * * * ,Clerk gazdasági szövetséget tervez. Bécsi lapok pári­i tudósítása szerint Sir George Clerk jelentéséből kiderül, hogy a kö­zeli jövőben gazdasági szövetség alakul Ausz­tria, Magyarország, a cseh-szlovák és a dél­szláv állam között. Ez az alakulás semmiféle po­litikai kérdéssel nincsen összekötve. Könnyen meglehet, hogy Olaszország is csatlakozik hozzá. A bécsi lapok azonos szövegű hosszabb je­lentést közölnek Mahrisch-Ostrauból. A jelentés szerint az „Ostrauer Morgenzei­tun­g­" Párisból szikratáviratot kapott, amely szerint az európai központi szénbizottság állást foglalt amellett, hogy a csehszlovák állam gyorsan és bőségesen lássa el Német-Ausztriát kőszén­nel. A szikratávirat közli még, hogy a szén­bizottság elnöke a november 29-én tartott bi­zottsági ülésen a legfelsőbb tanács megbízásá­ból kijelentette hogy a tanács egyre fokozódó megütközéssel látja, hogy a volt osztrá­k­magyar monarchia területén keletkezett nem­zeti államok gazdasági tekintetben kölcsönö­sen elzárkóznak egymástól. A központi szén­bizottság elnöke kijelentette végül, hogy a leg­felsőbb tanács elhatározta, hogy ennek az eb­zárkózásnak minden rendelkezésére álló esz­közzel véget vet. Erre az ülésen jelenlevő Be­nes cseh-szlovák miniszter kijelentette, hogy a­ cseh kormány a megbékülést kívánja és helyre akarja álltani Ném­et-Ausztriával a ba­ráti viszonyt. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul Benes nyilatkozatát. A belga munkáspárt résztvesz­ az új kor­mányban. Brüsszelből táviratozzák, hogy a szocialista munkáspártnak ebben a kérdés­ben egybehívott kongresiszus­a hétfőn foly­tatta a vitát a szocialistáknak a kormány­ban való részvételéről A vezetők többsége, közöttük Delvigne és Vandervelde rámuta­tott arra a körülményre, hogy a szocialisták a koalícióban való egy évi együ­ttműkö­désük ideje alatt oly fontos eredményeket érek el, hogy a kormányban való további részvé­telüik valószágűem még kedvezőbb hatással fog járni. Destrée felszólalásában a külügyi helyzettel foglalkozott és igen megtapsolták, amidőn kijelentette, hogy a belga szocialista párt francia-belga szövetséget kíván. A hét­fői ülés végéin megtörtént a szavazás, amely­nek eredményeként­"a szocialista párt részt fog venni a kormányzásban. A részvételt el­vileg 1400 sióval 152 ellenében fogadták el. Kormányválság Csehországban? A bécsi lapok igen irányzatosnak látszó prágai jelen­tése szerint a Tusor-kormány nagyon válságos helyzetben van és valószínűen legközelebb le­mond. A nemzeti szociálisok kiléptek a koalí­cióból azzal a megokolással, hogy „nem hajlan­dók tovább eltűrni a szociáldemokraták terror­ját". Stanek miniszter kijelentette a dél-cseh parasztszövetség kerületi gyűlésén, hogy a szo­cialista blokkal szemben polgári blokot kell szervezni. Hogy a Tusar-k­ormán­y helyét mi­lyen kormány foglalja el, a híradás szerint egy­előre bizonytalan, de nem lehetetlen, hogy jobb irányba való eltolódás következik, mert új koa­líció alakul a polgári pártból, az agrárius és a nemzeti szociális pártból A prágai „Narodni Demokracie" jelenti,­ hogy Tusar miniszterelnök a legközelebbi napok, sőt tán órák folyamán beadja lemondását, anélkül, hogy megvárná a nemzeti szociálisok jövő vasárnapi pártgyűlé­sének határozatát. A szovjet kormány békekészsége. A londoni D­aily Express" Csicserin nyilatkozatát közli, amelyből kiderül, hogy a tanácskormány na­gyon szeretne békét kötni. Ezért az angol kor­mányhoz fordul olyan jegyzékkel, amely nagyon elárulja a békevágyat. Csicserin azt mondja, hogy Lloyd George legutóbbi beszédében el­fogadható alapot talál a két ország között kö­tendő békének. A „Leipziger Tageblatt" egy svéd újságírónak Leninnel folytatott szenzá­ciós beszélgetését közli. Lenin a többi között ezt mondta: — A parasztosztállyal szemben követett po­litikánk eddig a szó szoros értelmében gonosz volt Nekünk mindenáron meg kell nyernünk a parasztok rokonszenvét, mert máskülönben teljesen tönkremegyünk. Ha nem változtatjuk meg a módszerünket gyökeresen, óriási lépé­sekkel haladunk a katasztrófa és a kommu­nizmus teljes összeomlása­ felé. Ennyit mondott Lenin. Ő valóban meg is próbált egyet-mást, hogy enyhítse a kommu­nista kísérletek következményeit. Az ipar szo-A Nemzeti párt választmánya kedden este ismét ülést tartott, a nemzeti egység pártjával való fúzió céljából folytatott tárgyalások meg­beszélésére. Az ülést Dingha Béla nyitotta meg, Palátsithy László pedig beszámolt arról, hogy a nemzeti egység pártjától még kedden este megérkezett a válasz azo­kra a nyilatkoza­tokra, amelyeket a­ Nemzeti Párt az egyesülés alapjául jelölt ki. Indítványozza, hogy a vá­lasztmány szerdán ismét üljön össze és azon döntsenek a nemzeti egység pártjának föltéte­lek dolgában. Ábrahám Dezső, a másik bizott­sággal tárgyaló csoport tagj­a, beszámolt a fú­ziós tárgyalások eredményéről és javasolt­a, hogy a választmány csak csütörtökön foglal­kozzék a nemzeti egység pártjának föltételei­vel. Többek fölszólalás®z után Oberschall Pál indítványára úgy határoztak, hogy szerdán a párt hivatalos megállapodást terjeszt a bizott­ság elé a másik párttal való tárgyalások foly­tatása céljából. Ha a nemzeti egység pártjától érkező írásos feltételek a két párt egyesülési alapjának elfogadhatók, úgy a szerdán meg­tartandó bizottsági ülés fogja az egyesülés további részleteit megállapítani. A volt munkapártiak feltételeit báró Kü­rthy Lajos este 6 órakor hozta el 1r pártba. A nem­zeti egység pártjában különösen Lovászy Már­ton hívei, az egykori függetlenségiek, nem nagy bizalommal néznek a másik párt műkö­dése elé, amely úgy személyi, mint elvi áldoza­tokat követel a párttól. Ilyen áldozatnak te­kinthető, hogy a párt tulajdonképeni vezére, Lovászy Márton máris teljesen visszavonult és már egy hét óta fönt sem járt a pártban. Ezt annál sajnálatosabbnak tartják, mert Lovászy volt a párt liberális és radikális szár­nyának vezére. cializálása csődött mondott. Lenin kijelentette továbbá hogy a gyárak szocializálásának szo­morú eredménye az, hogy a magántőkét (ideig­lenesen) vissza kell állítani. Az olasz szociáldemokraták harca a naciona­listákkal. A JV1. T. 1." jelenti. Viktor Emá­nuel hétfőn nyitotta meg trónbeszéddel az új kamarát. A polgári pártok tagjai kivétel nél­kül fekete ünneplő ruhában jelentek meg, a szocialisták ellenben szürke utcai ruhában. Amikor a király megjelent, a szocialisták kia­bálni kezdtek: Éljen a szocializmus! Eközben kivonultak a teremből. Ez a jelenet­ mintegy tíz percig tartott és a király állva nézte végig az egészet. Az eskü letétele után a király föl­olvasta a trónbeszédet. Ebben azt a reményét fejezte ki, hogy most már megindul a munka. A legyőzöttek és győzők között a jövő harmó­niájának legnagyobb garanciája lesz a munka demokráciája. Éjfélkor jelentik, hogy hétfő éjjel a kamara megnyitása után verekedés volt szociáldemo­kraták­­és nacionalisták között. Aznap délelőtt Murari szociáldemokrata képviselőt egy nacio­nalista csoport körülvette és tettleg bántal­mazta. A szociáldemokraták emiatt tiltakoztak a kamarában és a sajtóban. Este tüntetéseket rendeztek Róma utcáin, amire a polgári pártok ellen tüntetéssel válaszoltak. Súlyos összeütkö­zésre került a dolog, úgy, hogy a csapatoknak­­ kellett a­ze®det helyreállítaniok. Este a szociál­demokrata párt és a munkáskamarák gyűlést tartottak. A gyűlés után súlyos dulakodás tá­madt a szociáldemokraták és a rendőrség kö­zött. A dulakodás közben Della Barberi és Ko­mi­ta képviselők súlyosan megsebesültek. Se­ratit, az Avanti főszerkesztőjét a rendőrség szi­dalmazása miatt több órára letartóztatták. A szociáldemokrata unió és a munkáskamara eme incidensek miatt még az év folyamán bi­zonytalan időre általános sztrájkot határozott el Rómában. Az Egyesült Államok & Mexico viszálya. Megint viszálykodás támadt az Egyesült Ál­lamok és Mexico között. A régi ellentétek me­gint valami apró-cseprő dolog miatt való összekapáson kezdenek kiélesedni. Az Egyesült Államok­ ultimátumot küldtek Mexiconak és követelik Jenkins konzul s®ab a­donbocsátását, akit a mexicóiak fogvatartanak. Az amerikai hadsereg és a flotta készen áll arra, hogy erő­szakkal is érvényesítse ezt a követelést. A Tisza-ügy tiondesfalmsi. * Friedrich­ Istvánt kihallgatták és szembe* sitették Hüttner századossal.­­• Friec­rich maga mond­ta el a szembesités le­folyását. A Népszava legutóbbi számaiba® említést tettünk arról, hogy Hüttner Sándor százados, a­kinek vallomása lerántotta a leplet Tisza gyilkosairól, belekeverte az ügybe­ a m­ai politikai élet egyik vezető egyéniségét. Hírt adtunk arról is, hogy Hüttner vallomása után a rendőrség az ezen vallomással kapcso­latos eseményekről semmiféle hivatalos köz­lést nem tett, azt a látszatot keltve, mintha az említett politikus érdekében politikai okok­ból nem akarná leszakítani az ügy tény­állásának földerítése körül elért sikereinek gyümölcsét. Most már megírhatjuk, hogy Friedrich István hadügyminiszterről van szó, akiről Hüttner százados olyan vallomást tett a rendőrségen, hogy neki tudnia, kell a Tisza-gyilkosság részleteiről. A százados val­lomása folytán a rendőrség Friedrich Istvánt egyizben már kihallgatta és szembesítette Hüttnerrel, ... ez azonban ekkor nem ismerte föl Friedrichet, mert azt mondotta rá, hogy Kéri Pál újságíró. E szembesítés nyomá­i azt suttogták, hogy Hüttnernek ez a magatartása előkészített színjáték volt. Az államügyész­ség véget a­kart vetni mindenféle kételynek és azt indítványozta a vizsgálóbírónál, hogy hallgassák ki újra Hüttnert és szembesítsék még egyszer Friedrich hadügyminiszterrel. Ez a kihallgatás és szembesítés, kedden meg­történt és ennek végeztével Friedrich István hadügyminiszter a vizsgálóbíró előtt történ­tekről a következő nyilatkozatot tette fel „Magyar Híradó" munkatársának, Friedrich Hüttner vallomásáról. — Hüttnernek a vallomása tulajdonképen négy főpontból áll. Az első pont szerint Hütt­ner azt vallotta, hogy október 25-én a Károlyi­­párt helyiségében látott engem és velem együtt ott voltak Hocík János, Kéri Pál Fényes László és most több párttag. Ezen alkalommal Kéri­­Pál az én jelenlétemben olyan nyilatkoza­tot tett, hogy Tisza az akadálya annak, hogy Károlyi Mihály miniszterelnök lehessen, az első tehát az, hogy Tiszát lehetetlenné kell tenni. E tekiin­tetben az én vallomásom az, hogy a szóban forgó esetnél egyáltalán jelen sem voltam, tehát nem is hallhattam ezt a kék­­féle nyilatkozatot. A Hüttner-féle vallomásnak második pontja az, hog­y ugyancsak október 25-én éjszaka találkozott velem a Károlyi-pa­lotában akkor, amikor a Nemzeti Tanács meg­alakulását kikiáltották. Ebből azt, következteti, hogy én a Nemzeti Tanács megalakulásáról és kikiáltásáról is tudok. E részben megvallottam, hogy igaz, én ott voltam a Károlyi-palotában, sokáig, hosszú időn keresztül várakoztam, de a történteket nem tudtam bevárni, jóval korá­b­ban eltávoztam, még­pedig­z azért mert nagyon éhes voltam. A harmadik része Hüttner vallo­másának ez. Október 29-én a Károlyi-féle párthelyiségben Kéri Pál azt mondotta ne­kem: „Kérlek, Friedrich, én ezt a Dobót nem tudom meggyőzni annak az ügynek az igaz­ságáról." Ugyanezen alkalommal Hüttner val­lomása szerint én azt válaszoltam voln­a Kérii­nek: „Miért nem adtok neki pénzt?!" Megkér­dezték Hüttnert ennek a dolognak a részleteiről is, mire azt válaszolta, hogy nem tudja,­­kire és mire vonatkozott ez az én megjegyzésem. Hüttner ezen vallomására kijelentettem, hogy, ez már azért is valótlan, mert hiszen a szóban­forgó napon, október 29-én, egyáltalán nem voltam Budapesten.­­• A negyedik pontja Hüttner zavaros vallomásának az, hogy én a Károlyi-pártban azt mondtam volna Kérinek, hogy Hüttner megbízható ember, rá lehet bízni az ügyet. Kéri Pál később elküldötte őt — Hüttnert — valami dr. Ernst nevű ügyvéd­hez, a Tisza-gyilkosság ügyére vonatkozó kér­désben. A vallomás sorá­n kijelenti Hüttner, hogy nem tudja, vájjon én sejthettem-e azt, hogy Kéri milyen ügyben küldötte őt el. Én a Károlyi-pártban október hó folyamán talán három ízben jártam. Csak kültagja voltam a pártnak. A lánchídi kavarodás után október 28-án este hazamentem Mátyásföldre és csak a forradalom utáni napon késő délután, már az esti órákban jöttem be Pestre két barátom­mal együtt. A párthelyiségben afelé beszélge­téseket nem is folytattam, amikről Hüttner beszél, ezt az állandóan mellettem levő bará­taim igazolhatják. Pesten voltam október 25-én, 26-án, 27-én és 28-á­n, ekkor elutaztam és csak

Next