Népszava, 1920. május (48. évfolyam, 105–129. sz.)

1920-05-28 / 127. szám

­ A! francia karaara elfogadta a st.-germaini szerződést. A „Neue Freie Presse" jelenti já­rásból. A kam­ara szerdán elfogadta az osztrák békeszerződést. A vitáiban valamennyi párt szónoka, különösen Tardieu és Sombat han­goztatták, hogy Franciaországnak Ausztria­­segítségére kell sietnie, mert csak így indulhat­­újra virágzásnak. Né­hány szónok sajnálkozá­sát fejezte­­, hogy az egyezmény nem készíti elő a Dunakonföderáció megteremtését. Som­bat szocialista képviselő szóba hozta Ausztria és Németország egyesülését is. Millerand erre vonatkozóan azt válaszolta, hogy az ilyen egyesülés csak a népszövetségi tanács egy­n­a­gú hozzájárulása mellett lenne lehetséges. 4M. T. L") A tescheni zavargások. Amint bécsi lapok­­Mahrisch-Ostrauból jelentik, a tescheni terüle­ten nyílt polgárháború tört ki. Szerda reggel óta Ivakiwita környékén tűzharc folyik. A len­gyelek a damrovai erdőben megtámadtak egy cseh csend­őr osztagot és azután megszállották az úgynevezett János-tárnát. Az összecsapás alkalmából mind a két részről sok halott ás sebesült volt. Az antant-katonaság egészen passzív és úgy látszik tehetetlen. A hivatalok az Oder­borg melletti Udlauba menekültek. Karv­­in kiürítése folyamatban van. A kai­wini faarcok hírére a polnisch -ostnaui csali munká­sok azonnal kiadták a jelszót, hogy zárt sorok­ban kell kanvini társaik segítségére sietni Emiatt további­ zavargásokkal kell számolni O. T. I.") A törökök előnyomulása. Bécsből táviratoz­zák. Az El Azzi arab hadsereg csapatai Faisal Emir vezetésével elkeseredett harcok között bevonultak Bejrut külvárosába, jóllehet a francia csapatok kétségbeesett ellentállást fej­tettek ki A város eleste csak órák kérdése. Német lapok moszkvai jelentése szerint nagy arab és török haderők orosz-szovjet tüzérség­gel megerősítve Bagdad felé vonulnak. Allendy angol tábornok hadserege Basra és Bagdad között van összeszorítva. Basra városa a török nacionalisták kezében van. Bécs a közös vasúti igazgatás ellen, Bécsből­­táviratozzák. A városi tanács elhatározta, hogy tiltakozni fog Margainenek, az osztrák béke­szerződés francia kamarai előadójánnak, ama javaslata­­ellen, hogy az oliód­államok közös v­asúti igtaz­gatást létesítsenek Pozsony szék­hellyel. A tiltakozás r­ámutalt arra, hogy a ter­mészetes szükségleteik ellene szólnak az ilyen terveknek A tiltakozást eljuttatják a Bécsben levő külföldi missziókhoz is. („M. T. I.") A termés feloszlása és kivitele. / * Hatkoronás földborsó a főváros bódéiban. (Az idei termésről.) A termés értékesítéséről és eloszlásáról nyilatkozott a pénzügyminisz­ter. Azt mondta, hogy a termésrendelet a jövő­­héten jelenik meg. A gabona kivitelét a pénz­ügyminisztérium fogja, intézni a Szövetkezeti Központi Áruforgalmi Rt.-g­al együttesen. A tbeföldi fogyasztás céljaira beszolgáltatott mennyiséget a szövetkezetek fogják összegyűj­teni. A rekvirálandó mennyiségen kívül álló gabona a szarbadikereskedel­em útján kerül a láncra. (A főodros földségakciója.) Csütörtökön végre a főváros zöldségüzeme is a cselekvés terére lépett és 20 vagon zöld­borsót vásárot. Egy-két nap előtt még 16 koronáért áru­sították a zöldborsót, csütörtökön a főváros bódéiban 6 koronáért adták. Az árusok is lej­jább mentek az árak­kal, de még mindig drágábban adják a zöldborsót, mint a községi­ Megállapítható, hogy a budapesti zöldségüzem ezzel a ténykedésével a kitűzött célja felé halad. Szeretnék ti folytatását látni. IA marhavásárl­ó K­OB kitörtöki marhavásárra 157 darab marhát hajtottak föl. A vásárlókedv lanyha volt. Pár koronás csökkenés lesz a marhahúsnál. Az elsőrendű marha ára 42—53, a másodrendű 30—40, a csontozni való­é pedig 20—28 korona. Minisztertanács a kormányzó elnöklésével. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Csütörtökön délután 5 órakor a kormányzói palotában Horthy Miklós kormányzó elnöklésével minisz­teri tanácskozás volt, amelyen a kabinet minden tagja részt vett. A minisztertanács amelynek jegyzőkönyvét báredházi Bárczy István miniszteri tanácsos vezette, este V1 9 órakor ért véget .Az O. M. G. E. a gabona szabad forgalmát kö­veteli. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let legutóbbi igazgatósági ülésén foglalkozott az idei termés értékesítésének szabályozásával. Eb­ben a kérdésben vita indult meg, amelynek ered­ményeképen i­smét kifejezést adtak azon­­korábbi fölfogási ttonaik, hogy a­­közellátásban részesülők szükségletének fedezésére szükséges gabonabeszolgáltatáshoz hozzájárul, egyébként azonban követeli a szabad forgalom v­issza­jávítását. A­ mezőgazdasági érdekképviseletek. A­ „Magyar Táv­irati Iroda" jelenti, hogy a földmivelésügyi bizottság csütörtökön este 6 órakor tárgyalta a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot Gál Gaszton elnöklésével. Dr. Tunkovich Aladár előadó ismertette a törvényjavaslatot, Rubinek Gyula földmivelésügyi minisz­ter fejtegette­ ezután a törvényjavaslat célszerűségét és szükségességét, majd az elnök javaslatára megindult az általános vita. A bizottság a törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását pénteken délután 5 órára tűzte ki.­­ Ismét fölemelték a posta, távirda és távbeszélő díját * 1 korona a Be??áS, SO fillér a ravarezalap, 2 koro­na a tislefonálás. A­­Magyar Távirati Iroda" jelenti. A keres­kedelemügyi miniszter ez évi júni­us hó 1-i ha­tállyal a posta-, távirda- és távbeszélő díjsza­bást a következőképen módosította: A) Postai díjszabás: 1. Levelek: a belföldön, Ausztriába, Németországba, a szerb-horvát szlavón királyságba és az általa megszállott magyar területekre 20 gramig 1 korona, minden további 20 gramért 20 fillér, egyéb külföldre 20 gramig 2 korona 50 fillér, minden további 20 gram­­ korona 50 fillér. 2. Levelezőlapok: belföldre és az 1. szám alatt említett országokba darabonként­­50 fillér, egyéb külföldre 1 korona. 3. Nyomtatványok: belföldre és az 1. szám alatt említett országokba 50 gramonként 20 fillér, egyéb külföldre 50 gramonként 50 fillér. 4. Áruminták: bárhová 50 gramonként­ 50 fllér, de leg­alább 1 korona. 5. Üzleti paiír: bárhová 50 gramonként 50 fillér, de leg­alább 2 korona 50 fillér. f1. Ajánlási díj minden viszonylatban 2 korona 5­1 fillér. 7. Postautalványok: belföldre 100 koronánként 80 fillér. Távirati postautalványoknál és utalványtávirat kiállítá­sáért újonnan megállapított dij­­­korona. R. Értéklevelek : Egy ugyanoly súlyú­­s rendeltetésű ajánlott levél diján kívül a belföldön, továbbá Ausztriával és Németországgal való forgalomban a nyilvánított érték minden 1000 koronája után értékdij 1 korona. A levél leg­kisebb összdija azonban 1000 koronáig 8 korona, 2000 koro­náig 16 korona, 3000 koronáig 24 korona, ezen összegen fölül 32 korona. A nemzetközi forgalomban az értékdij 300 frankonként 1 korona 50 fillér. 9. Értékdobozok: sulydija országonként 15 korona, érték­díja országonként és 300 frankonként 1 korona 50 fillér. 10. Csomagok: A belföldi forgalomban: a) kizáróan élelmiszereket tartalmazó vagy kizáróan ezek szállításához szükséges üres tartályokból álló csomagokért 5 kg.-ig 5 korona, 10 kg.-ig 10 korona, 15 kg.-ig 15 korona, 20 kg.-ig 20 korona; bs minden más tartalmú csomagért 5 kg.-ig 8 korona, 10 kg-ig 16 korona, 15 kg.-ig 24 korona, 20 kg.-ig 32 korona. Értékdíj: 1000 koronánként 1 korona, az egyen­ként rovatolandó (általában 600 korona értéket meghaladó) csomagok után ajánlási díj küldeményenként 2 korona 50 fillér. Ausztriába és Németországba további intézkedésig a 10. b) pontban említett díjak szedetnek. Az egyéb külfölddel való forgalomban az 5 kg.-ig ter­jedő csomagok díja a szállításban résztvevő minden egyes országra eső 15 korona súlydíjból és 300 frankonként 1 ko­rona 50 fillér értékdíjból alakul. 11. Utánvételes küldemények és postai megbízások elő­mutatási díja 80 fillér. 12. Postatakarékpénztári csekk fizetési utalványok közve­títési dí­ja 50 koronáig 20 fillér, ezen összegen fölül pedig 1000 koronánként 1 korona. Háznál kifizetési díj 50 koro­náig 50 fillér. 1000 koronáig 1 korona, 4000 koronáig 2 ko­rona Befizetési lapok írásbeli közleménye 60 fillér. 13. 1.­-Tpressdij: Levélpostai küldeményekért, értékleve­lekért és postautalványokért a belterületen 3 korona, cso­magokért 10 korona. A nemzetközi forgalomban 15 korona. Az összes küldemény fa­joknak a belföldi forgalomban a rendeltetési postahivatal külterületén kézbesítésért 10 kor. Fölemeltettek továbbá részben a különböző mellékdíjak (például külföldről érkezett csomagok kézbesítési díja Budapesten 5 korona, vidéken 4 korona, vámközvetítési díj 5 korona, stb.) is, körülbelül 100 százalékkal. B) Távírda! díjszabás: 1.­­A táviratok szódíja a belföldön 40 fillér, hírlaptáv­iratok szódíja 20 fillér, táviratonként a legkisebb díj 4 korona, a helyi és szomszédos forgalomban a díj ugyan­úgy, mint a távolsági forgalomban. 2. Távirat űrlapok ára 20 fillér, a szelvényeseké 50 fillér. 3. Di­jnyugta 50 fillér. 4. Táviratmásolatok díja szavanként 2 korona. C) Távbeszélő díjszabás 1. A távbeszélőnél Budapesten ezentúl mellékállomás nélküli rendes állomás évi díja 2400 korona, ugyaníz állomásé nyilvános jellegű helyiségben 5400 korona, a kö­zönség rendelkezésére álló nyilvános táblás állomásért pedig 4500 korona. A mellékállomásos és alközpontos ál­lomások fővezetékéért aránylagosan magasabb dij jár. 2. Mellékállomások évi di­ja Budapesten rendes állomá­soknál 900, a nyilvános jellegű és táblás állomásoknál 1350 korona. Belépési díj minden új főállomás után 1000 korona, mellékállomás után 500 korona. Vidéken e dijaknak felét, illetve egész kia hálózatok­ban negyedrészét fizetik. 3. A helyi díjköteles beszélgetés dija ezentúl 2 korona. A távolsági forgalomban a beszélgetés dija 3 percenként I. öv (50 km.-ig)­­ — — —­­ * korona, II. öv (50—200 km.-ig) — — — — 1 korona, ill. öv (200 km.-en fölül) — — — 12 korona. A Budapest körül légvonalban mért 15 km.-en belül fekvő helyek és viszont ezután is a helyi beszélgetési di­jért (2 koronát beszélhetnek. A dijfölemeléssel egyidejűleg az a korlátozás, hogy ma­gánbeszélgetések rettgel 10-től délután 6-ig kizárólag csak háromszoros díj mellett, mint sürgős beszélgetések bonyo­líthatók le, megszűnik. 4 A távbeszélőhöz való meghívás díja 4 korona, illetve a sürgősé 12 korona. Díjnyugta 50 fillér. Hitelezési díj minden hitelezett díja beszélgetés (meghívás) után 10 Ha valaki a megváltoztatott díjtételek mellett állomá­sát megtartani nem kívánja, folyó évi június hó 10-ig írásban fölmondhat, amely esetben a hivatalok a haszná­lat egyidejű beszüntetése mellett a készülék leszerelése iránt intézkednek. . . A fölmondott állomásokra folyó évi június hó 111-ig a légi díjtételek érvényesek. Azok, akik távbeszélőjüket az említett határidőn belül nem mondják föl, az előfizetők sorából később csak a szabályszerű fölmondási idő be­tartása mellett léphetnek ki. A felvidéki magyar munkásság követeli a békét Magyarországgal. A bécsi „Der Abend" prágai tudósítójának jelentése szerint a prágai nemzetgyűlés cseh szociáldemokrata pártja foglalkozott a magyar kérdéssel és elhatározta, hogy legközelebb a következő határozati javas­latot terjeszti elő. A cseh nemzetgyűlés megállapítja, hogy a cseh-szlovák köztársaság szenvedő népének sürgős érdeke, hogy mihelyt lehetséges, helyre­álljon a békeállapot Magyarországgal, mert mindkét ország gazdaságilag egymásra van utalva és millió mes millió szenvedő ember óhajtja a békeállapotot A jelenlegi kormány­nyal azonban lehetetlen lesz békét kötni. Ezért fölszólítjuk a magyar nemzetgyűlést és a ma­gyar népet hogy más kormányt­ juttasson ha­talomra, amely képes helyreállítani a testvéri egyetértést a szomszédos országok között. " 1920 máju­S 28. k földreform kerül. * Újabb nézeteltérések. A földbirtokreform ügyében tartott szakita­nácskozás után, amint ismeretes, Rubinek földmivelésügyi miniszter kijel­en­tette, hogy a reformjavaslatot az ankéton elhangzott észre­vételekhez és kívánságokhoz képest fogja át­dolgoztatni. Azóta, újabb nézeteltérések támadtak a javaslat körül. Hír szerint a kisgazdapárt­nak úgynevezett radikális szárnya táplál aggályokat Rubinek javaslatával szemben. A javaslatban tervezett napi megváltási ár sze­rintük súlyos megterhelést jelent a földet igénylőkre Kifogásolják, hogy a birtokren­dező tanács összeállításán­ál figyelmen kívül hagyták a föld­igénylők érdekeit és hogy nem határozták meg szabatosan, kinek van földre igénye. Helytelenítik azt is, hogy a reform végreha­jt­­ásáná­l nehézkes az eljárás, annyira, hogy a lassú eljárás mellett 15 év is eltelik, amíg a birtokreformot valóban végrehajtják. Az elégedetlenek e hibák kiküszöbölését, kí­vánják, ez pedisg csak lényeges módosítások­ útján történhetne meg. A radikális birto­kk­­reform hívei álllítóan arra is el vannak szánva, hogy ha Rubinek nem honorálná kívánságai­kat, otthagyják a kisgazdapártot A kisgazdapárt körében csütörtökön este megcáfolták a birtokreform körül állítólag tá­madt ellentétekről szóló hí­rt. A birtokreform­javaslatot nagyatádi Szabó István még csak most tanulmányozza, tehát sem ő, sem a párt felelős tényezői közül senki véleményt erről nem nyilváníthatott. A párttagok szerint a földbirtokreform ügye csak a tiszántúli válasz­tások után válik időszerűvé. AZ ÉLET HAL­ÁL-HAJEIC. ^Nem tudom, Hogy miféle szerzet volt szegény, Karolin néném, de nem egy, hanem két sár­kány lakott benne. Az egyik mindig biztatta a másikat: tüzesebben, mérgesebben! Nézd meg, hogy majd mit csinálok én! A Karolin­ néném lelkében lakozó sárkányok nemes versenyének az lett az eredménye, hogy Menyhért bácsi naponkénti imájában el-el­mondta: — Azt nem kívánom tőled, Uraim, hogy vedd magadhoz, mert neked is meggyűlnék vele a bajod, de legalább félkezd meg az ő nyelvét mert én erre gyönge halandó vagyok. Azok a rettenetes szekatúrák, amiket a jám­bor Menyus bácsi boldogtalan h­ázasságalnak néhány évtizede alatt átszenvedett megmagya­rázhatták ezt a szívből fakadó fohászokat A jósága, az erélytelensége csak hizlalta azokat a bizonyos sárkányokat amik azután az öreget annyira elkeserítették, hogy világgyűlölő lett Rettenetesen haragudott az emberekre, a mil­liókra akik közül egynek sem jutott eszébe, hogy Karolin nénémet megszöktette volna az oldala mellől még annak idejében, amikor, ilyesmire gondolni érdemes volt. Valóságos fúria már ez az asszony. Nincs húsa, csak csontja. A busát megették a sárká­nyok. Szive sem volt csak epéje és nyelve, de olyan nyelve, aminek nem akad párja még a mesében sem, nemhogy nálunk, Mocsárháton. Az öreg neon tudott olyan pontosam haza­jönni a hivatalából, hogy ki ne kapjon. — Mért jöttél korábban? Nem lehet az ebé­det fölt­urni — mondták egyik nap. — Mért késtél annyit? Elázik a tészta —­ mondták másik nap. — De hiszen éppen most húzzák a delet Pont tizenikét óra, anyuskám. — Nem harangszót eszel, hanem ételt Ezt már tudhatnád. Vagy már annyi eszed sincs? pattogott anyuskám és bizony mire a leves az asztalra került, akkorára a sárkányok sze­­­gény Menyusnak minden étvágyát fölfaltá­k. A haragtól kék-zöld asszony sem evett Csapkodta a kanalakat, tányérokat az ajtókat és Menyus bácsi boldog volt almikor étlen­szomjan visszakutyagolhatott a hivatalába lajstromozni, iktatni, pecsételni, bevezetni ki­vezetni. Keservesen érezte az írás szavainak igazságát: — Jobb lakozni a puszták­ földén, hogy nem mint a feddődő és haragos asszonyi állattal. Gyermekük nem volt Nem kötötte össze őket egyéb, mint a megpecsételt házassági forma, amit ilyen korban már nem lehet botrány nél­kül fölbontani. De mi is lenne Karolin néném-­­ből, ha nem lenne Menyus bátyám házi ke­­resztje és mi lenne Menyus bátyámból hal nem érezné naponta, hogy ő neki felesége is van? Persze, a két öreg arra számított hogy vala­melyikük elköltözik ebből az árnyékvilágból és a hátramaradott csöndes békességben élvez­i heti azt a kis penziót Ugyan melyik lesz a szerencsés? Ez a kérdés nyugtalanította őket éjjel-nap­­pal. Karolin néném talán úgy számított, hogy sikerül majd pulykaméreggel eltenni láb alóli az öreget, akit fölfalat a sárkányaival. Me­nyus bátyám abban bizakodott hogy ezek a sárkányok megunják a mulatságot és fölfalják a gazdájukat

Next