Népszava, 1920. május (48. évfolyam, 105–129. sz.)
1920-05-28 / 127. szám
A! francia karaara elfogadta a st.-germaini szerződést. A „Neue Freie Presse" jelenti járásból. A kamara szerdán elfogadta az osztrák békeszerződést. A vitáiban valamennyi párt szónoka, különösen Tardieu és Sombat hangoztatták, hogy Franciaországnak Ausztriasegítségére kell sietnie, mert csak így indulhatújra virágzásnak. Néhány szónok sajnálkozását fejezte, hogy az egyezmény nem készíti elő a Dunakonföderáció megteremtését. Sombat szocialista képviselő szóba hozta Ausztria és Németország egyesülését is. Millerand erre vonatkozóan azt válaszolta, hogy az ilyen egyesülés csak a népszövetségi tanács egynagú hozzájárulása mellett lenne lehetséges. 4M. T. L") A tescheni zavargások. Amint bécsi lapokMahrisch-Ostrauból jelentik, a tescheni területen nyílt polgárháború tört ki. Szerda reggel óta Ivakiwita környékén tűzharc folyik. A lengyelek a damrovai erdőben megtámadtak egy cseh csendőr osztagot és azután megszállották az úgynevezett János-tárnát. Az összecsapás alkalmából mind a két részről sok halott ás sebesült volt. Az antant-katonaság egészen passzív és úgy látszik tehetetlen. A hivatalok az Oderborg melletti Udlauba menekültek. Karvin kiürítése folyamatban van. A kaiwini faarcok hírére a polnisch -ostnaui csali munkások azonnal kiadták a jelszót, hogy zárt sorokban kell kanvini társaik segítségére sietni Emiatt további zavargásokkal kell számolni O. T. I.") A törökök előnyomulása. Bécsből táviratozzák. Az El Azzi arab hadsereg csapatai Faisal Emir vezetésével elkeseredett harcok között bevonultak Bejrut külvárosába, jóllehet a francia csapatok kétségbeesett ellentállást fejtettek ki A város eleste csak órák kérdése. Német lapok moszkvai jelentése szerint nagy arab és török haderők orosz-szovjet tüzérséggel megerősítve Bagdad felé vonulnak. Allendy angol tábornok hadserege Basra és Bagdad között van összeszorítva. Basra városa a török nacionalisták kezében van. Bécs a közös vasúti igazgatás ellen, Bécsbőltáviratozzák. A városi tanács elhatározta, hogy tiltakozni fog Margainenek, az osztrák békeszerződés francia kamarai előadójánnak, ama javaslataellen, hogy az oliódállamok közös vasúti igtazgatást létesítsenek Pozsony székhellyel. A tiltakozás rámutalt arra, hogy a természetes szükségleteik ellene szólnak az ilyen terveknek A tiltakozást eljuttatják a Bécsben levő külföldi missziókhoz is. („M. T. I.") A termés feloszlása és kivitele. / * Hatkoronás földborsó a főváros bódéiban. (Az idei termésről.) A termés értékesítéséről és eloszlásáról nyilatkozott a pénzügyminiszter. Azt mondta, hogy a termésrendelet a jövőhéten jelenik meg. A gabona kivitelét a pénzügyminisztérium fogja, intézni a Szövetkezeti Központi Áruforgalmi Rt.-gal együttesen. A tbeföldi fogyasztás céljaira beszolgáltatott mennyiséget a szövetkezetek fogják összegyűjteni. A rekvirálandó mennyiségen kívül álló gabona a szarbadikereskedelem útján kerül a láncra. (A főodros földségakciója.) Csütörtökön végre a főváros zöldségüzeme is a cselekvés terére lépett és 20 vagon zöldborsót vásárot. Egy-két nap előtt még 16 koronáért árusították a zöldborsót, csütörtökön a főváros bódéiban 6 koronáért adták. Az árusok is lejjább mentek az árakkal, de még mindig drágábban adják a zöldborsót, mint a községi Megállapítható, hogy a budapesti zöldségüzem ezzel a ténykedésével a kitűzött célja felé halad. Szeretnék ti folytatását látni. IA marhavásárló KOB kitörtöki marhavásárra 157 darab marhát hajtottak föl. A vásárlókedv lanyha volt. Pár koronás csökkenés lesz a marhahúsnál. Az elsőrendű marha ára 42—53, a másodrendű 30—40, a csontozni valóé pedig 20—28 korona. Minisztertanács a kormányzó elnöklésével. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Csütörtökön délután 5 órakor a kormányzói palotában Horthy Miklós kormányzó elnöklésével miniszteri tanácskozás volt, amelyen a kabinet minden tagja részt vett. A minisztertanács amelynek jegyzőkönyvét báredházi Bárczy István miniszteri tanácsos vezette, este V1 9 órakor ért véget .Az O. M. G. E. a gabona szabad forgalmát követeli. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgatósági ülésén foglalkozott az idei termés értékesítésének szabályozásával. Ebben a kérdésben vita indult meg, amelynek eredményeképen ismét kifejezést adtak azonkorábbi fölfogási ttonaik, hogy aközellátásban részesülők szükségletének fedezésére szükséges gabonabeszolgáltatáshoz hozzájárul, egyébként azonban követeli a szabad forgalom visszajávítását. A mezőgazdasági érdekképviseletek. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti, hogy a földmivelésügyi bizottság csütörtökön este 6 órakor tárgyalta a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot Gál Gaszton elnöklésével. Dr. Tunkovich Aladár előadó ismertette a törvényjavaslatot, Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter fejtegette ezután a törvényjavaslat célszerűségét és szükségességét, majd az elnök javaslatára megindult az általános vita. A bizottság a törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását pénteken délután 5 órára tűzte ki. Ismét fölemelték a posta, távirda és távbeszélő díját * 1 korona a Be??áS, SO fillér a ravarezalap, 2 korona a tislefonálás. AMagyar Távirati Iroda" jelenti. A kereskedelemügyi miniszter ez évi június hó 1-i hatállyal a posta-, távirda- és távbeszélő díjszabást a következőképen módosította: A) Postai díjszabás: 1. Levelek: a belföldön, Ausztriába, Németországba, a szerb-horvát szlavón királyságba és az általa megszállott magyar területekre 20 gramig 1 korona, minden további 20 gramért 20 fillér, egyéb külföldre 20 gramig 2 korona 50 fillér, minden további 20 gram korona 50 fillér. 2. Levelezőlapok: belföldre és az 1. szám alatt említett országokba darabonként50 fillér, egyéb külföldre 1 korona. 3. Nyomtatványok: belföldre és az 1. szám alatt említett országokba 50 gramonként 20 fillér, egyéb külföldre 50 gramonként 50 fillér. 4. Áruminták: bárhová 50 gramonként 50 fllér, de legalább 1 korona. 5. Üzleti paiír: bárhová 50 gramonként 50 fillér, de legalább 2 korona 50 fillér. f1. Ajánlási díj minden viszonylatban 2 korona 51 fillér. 7. Postautalványok: belföldre 100 koronánként 80 fillér. Távirati postautalványoknál és utalványtávirat kiállításáért újonnan megállapított dijkorona. R. Értéklevelek : Egy ugyanoly súlyús rendeltetésű ajánlott levél diján kívül a belföldön, továbbá Ausztriával és Németországgal való forgalomban a nyilvánított érték minden 1000 koronája után értékdij 1 korona. A levél legkisebb összdija azonban 1000 koronáig 8 korona, 2000 koronáig 16 korona, 3000 koronáig 24 korona, ezen összegen fölül 32 korona. A nemzetközi forgalomban az értékdij 300 frankonként 1 korona 50 fillér. 9. Értékdobozok: sulydija országonként 15 korona, értékdíja országonként és 300 frankonként 1 korona 50 fillér. 10. Csomagok: A belföldi forgalomban: a) kizáróan élelmiszereket tartalmazó vagy kizáróan ezek szállításához szükséges üres tartályokból álló csomagokért 5 kg.-ig 5 korona, 10 kg.-ig 10 korona, 15 kg.-ig 15 korona, 20 kg.-ig 20 korona; bs minden más tartalmú csomagért 5 kg.-ig 8 korona, 10 kg-ig 16 korona, 15 kg.-ig 24 korona, 20 kg.-ig 32 korona. Értékdíj: 1000 koronánként 1 korona, az egyenként rovatolandó (általában 600 korona értéket meghaladó) csomagok után ajánlási díj küldeményenként 2 korona 50 fillér. Ausztriába és Németországba további intézkedésig a 10. b) pontban említett díjak szedetnek. Az egyéb külfölddel való forgalomban az 5 kg.-ig terjedő csomagok díja a szállításban résztvevő minden egyes országra eső 15 korona súlydíjból és 300 frankonként 1 korona 50 fillér értékdíjból alakul. 11. Utánvételes küldemények és postai megbízások előmutatási díja 80 fillér. 12. Postatakarékpénztári csekk fizetési utalványok közvetítési díja 50 koronáig 20 fillér, ezen összegen fölül pedig 1000 koronánként 1 korona. Háznál kifizetési díj 50 koronáig 50 fillér. 1000 koronáig 1 korona, 4000 koronáig 2 korona Befizetési lapok írásbeli közleménye 60 fillér. 13. 1.-Tpressdij: Levélpostai küldeményekért, értéklevelekért és postautalványokért a belterületen 3 korona, csomagokért 10 korona. A nemzetközi forgalomban 15 korona. Az összes küldemény fajoknak a belföldi forgalomban a rendeltetési postahivatal külterületén kézbesítésért 10 kor. Fölemeltettek továbbá részben a különböző mellékdíjak (például külföldről érkezett csomagok kézbesítési díja Budapesten 5 korona, vidéken 4 korona, vámközvetítési díj 5 korona, stb.) is, körülbelül 100 százalékkal. B) Távírda! díjszabás: 1.A táviratok szódíja a belföldön 40 fillér, hírlaptáviratok szódíja 20 fillér, táviratonként a legkisebb díj 4 korona, a helyi és szomszédos forgalomban a díj ugyanúgy, mint a távolsági forgalomban. 2. Távirat űrlapok ára 20 fillér, a szelvényeseké 50 fillér. 3. Dijnyugta 50 fillér. 4. Táviratmásolatok díja szavanként 2 korona. C) Távbeszélő díjszabás 1. A távbeszélőnél Budapesten ezentúl mellékállomás nélküli rendes állomás évi díja 2400 korona, ugyaníz állomásé nyilvános jellegű helyiségben 5400 korona, a közönség rendelkezésére álló nyilvános táblás állomásért pedig 4500 korona. A mellékállomásos és alközpontos állomások fővezetékéért aránylagosan magasabb dij jár. 2. Mellékállomások évi dija Budapesten rendes állomásoknál 900, a nyilvános jellegű és táblás állomásoknál 1350 korona. Belépési díj minden új főállomás után 1000 korona, mellékállomás után 500 korona. Vidéken e dijaknak felét, illetve egész kia hálózatokban negyedrészét fizetik. 3. A helyi díjköteles beszélgetés dija ezentúl 2 korona. A távolsági forgalomban a beszélgetés dija 3 percenként I. öv (50 km.-ig) — — — * korona, II. öv (50—200 km.-ig) — — — — 1 korona, ill. öv (200 km.-en fölül) — — — 12 korona. A Budapest körül légvonalban mért 15 km.-en belül fekvő helyek és viszont ezután is a helyi beszélgetési dijért (2 koronát beszélhetnek. A dijfölemeléssel egyidejűleg az a korlátozás, hogy magánbeszélgetések rettgel 10-től délután 6-ig kizárólag csak háromszoros díj mellett, mint sürgős beszélgetések bonyolíthatók le, megszűnik. 4 A távbeszélőhöz való meghívás díja 4 korona, illetve a sürgősé 12 korona. Díjnyugta 50 fillér. Hitelezési díj minden hitelezett díja beszélgetés (meghívás) után 10 Ha valaki a megváltoztatott díjtételek mellett állomását megtartani nem kívánja, folyó évi június hó 10-ig írásban fölmondhat, amely esetben a hivatalok a használat egyidejű beszüntetése mellett a készülék leszerelése iránt intézkednek. . . A fölmondott állomásokra folyó évi június hó 111-ig a légi díjtételek érvényesek. Azok, akik távbeszélőjüket az említett határidőn belül nem mondják föl, az előfizetők sorából később csak a szabályszerű fölmondási idő betartása mellett léphetnek ki. A felvidéki magyar munkásság követeli a békét Magyarországgal. A bécsi „Der Abend" prágai tudósítójának jelentése szerint a prágai nemzetgyűlés cseh szociáldemokrata pártja foglalkozott a magyar kérdéssel és elhatározta, hogy legközelebb a következő határozati javaslatot terjeszti elő. A cseh nemzetgyűlés megállapítja, hogy a cseh-szlovák köztársaság szenvedő népének sürgős érdeke, hogy mihelyt lehetséges, helyreálljon a békeállapot Magyarországgal, mert mindkét ország gazdaságilag egymásra van utalva és millió mes millió szenvedő ember óhajtja a békeállapotot A jelenlegi kormánynyal azonban lehetetlen lesz békét kötni. Ezért fölszólítjuk a magyar nemzetgyűlést és a magyar népet hogy más kormányt juttasson hatalomra, amely képes helyreállítani a testvéri egyetértést a szomszédos országok között. " 1920 májuS 28. k földreform kerül. * Újabb nézeteltérések. A földbirtokreform ügyében tartott szakitanácskozás után, amint ismeretes, Rubinek földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a reformjavaslatot az ankéton elhangzott észrevételekhez és kívánságokhoz képest fogja átdolgoztatni. Azóta, újabb nézeteltérések támadtak a javaslat körül. Hír szerint a kisgazdapártnak úgynevezett radikális szárnya táplál aggályokat Rubinek javaslatával szemben. A javaslatban tervezett napi megváltási ár szerintük súlyos megterhelést jelent a földet igénylőkre Kifogásolják, hogy a birtokrendező tanács összeállításánál figyelmen kívül hagyták a földigénylők érdekeit és hogy nem határozták meg szabatosan, kinek van földre igénye. Helytelenítik azt is, hogy a reform végrehajtásánál nehézkes az eljárás, annyira, hogy a lassú eljárás mellett 15 év is eltelik, amíg a birtokreformot valóban végrehajtják. Az elégedetlenek e hibák kiküszöbölését, kívánják, ez pedisg csak lényeges módosítások útján történhetne meg. A radikális birtokkreform hívei álllítóan arra is el vannak szánva, hogy ha Rubinek nem honorálná kívánságaikat, otthagyják a kisgazdapártot A kisgazdapárt körében csütörtökön este megcáfolták a birtokreform körül állítólag támadt ellentétekről szóló hírt. A birtokreformjavaslatot nagyatádi Szabó István még csak most tanulmányozza, tehát sem ő, sem a párt felelős tényezői közül senki véleményt erről nem nyilváníthatott. A párttagok szerint a földbirtokreform ügye csak a tiszántúli választások után válik időszerűvé. AZ ÉLET HALÁL-HAJEIC. ^Nem tudom, Hogy miféle szerzet volt szegény, Karolin néném, de nem egy, hanem két sárkány lakott benne. Az egyik mindig biztatta a másikat: tüzesebben, mérgesebben! Nézd meg, hogy majd mit csinálok én! A Karolin néném lelkében lakozó sárkányok nemes versenyének az lett az eredménye, hogy Menyhért bácsi naponkénti imájában el-elmondta: — Azt nem kívánom tőled, Uraim, hogy vedd magadhoz, mert neked is meggyűlnék vele a bajod, de legalább félkezd meg az ő nyelvét mert én erre gyönge halandó vagyok. Azok a rettenetes szekatúrák, amiket a jámbor Menyus bácsi boldogtalan házasságalnak néhány évtizede alatt átszenvedett megmagyarázhatták ezt a szívből fakadó fohászokat A jósága, az erélytelensége csak hizlalta azokat a bizonyos sárkányokat amik azután az öreget annyira elkeserítették, hogy világgyűlölő lett Rettenetesen haragudott az emberekre, a milliókra akik közül egynek sem jutott eszébe, hogy Karolin nénémet megszöktette volna az oldala mellől még annak idejében, amikor, ilyesmire gondolni érdemes volt. Valóságos fúria már ez az asszony. Nincs húsa, csak csontja. A busát megették a sárkányok. Szive sem volt csak epéje és nyelve, de olyan nyelve, aminek nem akad párja még a mesében sem, nemhogy nálunk, Mocsárháton. Az öreg neon tudott olyan pontosam hazajönni a hivatalából, hogy ki ne kapjon. — Mért jöttél korábban? Nem lehet az ebédet fölturni — mondták egyik nap. — Mért késtél annyit? Elázik a tészta — mondták másik nap. — De hiszen éppen most húzzák a delet Pont tizenikét óra, anyuskám. — Nem harangszót eszel, hanem ételt Ezt már tudhatnád. Vagy már annyi eszed sincs? pattogott anyuskám és bizony mire a leves az asztalra került, akkorára a sárkányok szegény Menyusnak minden étvágyát fölfalták. A haragtól kék-zöld asszony sem evett Csapkodta a kanalakat, tányérokat az ajtókat és Menyus bácsi boldog volt almikor étlenszomjan visszakutyagolhatott a hivatalába lajstromozni, iktatni, pecsételni, bevezetni kivezetni. Keservesen érezte az írás szavainak igazságát: — Jobb lakozni a puszták földén, hogy nem mint a feddődő és haragos asszonyi állattal. Gyermekük nem volt Nem kötötte össze őket egyéb, mint a megpecsételt házassági forma, amit ilyen korban már nem lehet botrány nélkül fölbontani. De mi is lenne Karolin néném-ből, ha nem lenne Menyus bátyám házi keresztje és mi lenne Menyus bátyámból hal nem érezné naponta, hogy ő neki felesége is van? Persze, a két öreg arra számított hogy valamelyikük elköltözik ebből az árnyékvilágból és a hátramaradott csöndes békességben élvezi heti azt a kis penziót Ugyan melyik lesz a szerencsés? Ez a kérdés nyugtalanította őket éjjel-nappal. Karolin néném talán úgy számított, hogy sikerül majd pulykaméreggel eltenni láb alóli az öreget, akit fölfalat a sárkányaival. Menyus bátyám abban bizakodott hogy ezek a sárkányok megunják a mulatságot és fölfalják a gazdájukat