Népszava, 1920. augusztus (48. évfolyam, 182–206. sz.)

1920-08-08 / 188. szám

1920 augusztus I. NÉPSZAVA 63 mondták, hogy lelőtték a kegyelmes urat. A csendőrök lefegyverezé­sét nem látta. A következő tanú Zilahy Lajos hírlapíró. Zilahy: A gyilkosságról 7 óra körül értesültem. Ki akar­tam menni riportot csinálni. Kocsit nem kaptam, erre föl­mentem a nem­zeti tanácsba, hogy kapjak kocsit. Pogány előtt blanketták voltak és Pogány készen tartotta a ceru­zát, hogy nekem járművet utalványozzon. Miközben irta, kérdezte, hogy hova megyek mikor mondtam, hogy a Roheim-villába, ingerült lett és azt mondta, hagyjon bé­két,­nincs kocsi. Mondada: Milyen volt a hangulat ott akkor este. Hallott valakitől arról, hogy Tiszát meggyilkolták! Zilahi­: Én azzal jöttem, hogy kocsit szerezzek a nemzeti tanácstól. Ekkor jött föl a lépcsőn lihegve egy zöldparolis zászlós és mondta, hogy Tiszát megölték. Áttérnek Szentkirályi Béla tanúkihallgatására. Mondada: Kinek a rendeletére szállt ki a bizottság 1918 október 31-én a Roheim-villába és kikből állott. Szentkirályi: Este 7 és 8 óra között kapott Dietz fő­kapitány értesítést, hogy Tiszát agyonlőtték. Magam men­tem ki. Velem jött a rendőrtanácsos, rendőrorvos, két­három detektív, egy csomó katona, mivel akkor a közbiz­tonság nagyon rossz állapotban volt. Megejtettük a hely­színi szemlét, kihallgattuk a tanukat, megállapítottuk a sérüléseket és megejtettük az úgynevezett hullaszemlét­­is fölvettük a jegyzőkönyveket. Mondada: Hány tanút hallgattak ki? Szentkirályi: Ahányat talált ránk. Mondada: Miért nem lett Tisza boncolva! Szentkirályi: A Tisza-család kért bennünket, hogy ezt ne tegyük. Annak idején nem kaptam utasítást senkitől, mert ez a hivatalból üldözendő bűncselekmény. Viszont Batthyány Tivadar, akkori belügyminiszter nagyon élén­ken érdeklődött, hogy hogyan áll az ügy és sajnálkozással vette tudomásul, hogy neki tudunk egy lépéssel sem előbbre menni. Ennek pszichikai okai voltak. Tanú egyet­lenegy sem jelentkezett. A közönség egy része fatalizmus­ból a sorsnak tragikus beteljesülését látta Tisza halálá­ban, mert ő okozta a háborút. Nekem mindig az volt a vé­leményem, hogy a gyilkosok heten-nyolcan lehettek. Köz­ben jött a proletárdiktatúra. Irataimat elvitték a fiókom­ból és Korvin Ottó szememre hányta, hogy vétkeztem a népköztársaság ellen is, amennyiben a Tisza-gyilkossággal foglalkoztam és mert Renée pármai herceget megszöktet­tem. Ebből tudtam, hogy nála lehetnek az iratok. Mondada: Szorították-e fölülről a rendőrséget, hogy a tettesek után nyomozzanak? Szentkirályi: Senki sem szoritotta. A kormány részéről ilyen lépés nem történt, csak kérdezősködés volt. Kottra őrnagy: Mi oka lehetett annak, hogy a rendőrség az ő megszokott energiájával nem forszírozta ezt az ügyet tavaly szeptemberben, amikor az eset aktuálissá vált! Szentkirályi: Ott, úgy látszik, magasabb személyiségek jártak közben, az az impresszióm, amennyiben Friedrich személyét látom a háttérben. Mondada: Ezt csak ennek a tárgyalásnak az eddigi ada­taiból látja! Szentkirályi: Csak most. Egy alkalommal a függetlenségi és 48-as pártkörben egy detektív közölte velem, hogy bor­zasztó gazság történik. Azt mondotta, hogy Hüttnert, aki vall és aki Friedrichet említi fölbujtóként, hamis vallo­másra akarják rábírni a rendőrségen­. Mondom, honnan tudja azt. Azt felelte: Paksy detektívtől. Mondtam, mond­ják meg Paksynak, hogy menjen föl a miniszterelnökségre és tegyen jelentést személyesen. Ez m­eg is történt. Mondada: Huszár Károly volt, a miniszterelnök! Szentkirályi: Paksyt ezért néhány nap múlva fölfüg­gesztették. Sztupka: Amikor Lángot és Klugot kihallgatták, Fried­rich neve nem került szóba! Szentkirályi: Szóba került. Sztupka: Tud arról, hogy 1918 október 8- én bent volt-e Friedrich Pesten! Szentkirályi: úgy hallottam, hogy igen, de mint pozití­vumot nem tudom. Beszéltem egy társaságban, ott föl­merült ez a dolog és ekkor azt mondták vagy mondta valaki, hogy valami katonai plakátok jelentek meg 31-én reggel és hogy ő intézkedett volna e plakátok kiragasztása és terjesztése iránt. Hogy igaz-e, nem tudom. Lengyel védő kérdezi Szentkirályit­, hogy Batthyány Tivadar mikor érdeklődött a Tisza-gyilkosság ügye iránti Szentkirályi: Minden egyes alkalommal kérdezősködött róla. Károlyinál egyszer rátereltem a szót a Tisza-gyilkos­ságra és haragvással mondtam, hogy ebben nem tudunk tovább jutni. Azt mondta Károlyi: Talán jobb is, hogy ezekben a nehéz időkben nem zavarjuk a közhangulatot. Azt mondtam neki: Kegyelmes uram, én erre is gondol­tam. Ha sikerül elfogjni a tetteseket, én rögtön m­egbízható tisztviselőkkel elvitetem őket Sopronba a fegyházba. Erre Károlyi azt mondta: így rendben van, tessék így csinálni. Nekem az volt az impresszióm, hogy kósza katonacsoport kövötte el a gyilkosságot és magánvállalkozás volt. Lévai: Hivatalos eljárás Dobó ellen nem volt! Szentkirályi: Jelentés volt, amely igazolta az ő alibijét. Ha jól emlékszem, akkor Dobó körözve volt. Körözvény alapján tartóztatták le a Heltai-ügyben. Dobó: Én tettem jelentést a Heltai-ügyben, amire sza­badon engedtek. Lengyel védő kéri a jelenlevő báró Perényi Zsigmond kihallgatását, a csendőrök kirendelésére vonatkozóan. A törvényszék elrendeli a kihallgatást. Perényi: A csendőrök kirendelésére vonatkozóan óhajtok vallomást tenni. Néhány nappal a gyilkosság előtt történt, hogy Sándor János izgatottan hozzámjött és a következő­ket mondotta el: „Egy ismeretlen úriember jelentkezett Tisza Istvánál és elmondotta neki, hogy biztos tudomása van arról, hogy ellene gyilkos merényletet terveznek. Erre Tisza azt válaszolta, hogy ő nem tehet semmit ebben a dologban. Én átmentem azonnal Sándor László főkapitány­hoz, ő megígérte, hogy csendőröket fog oda kirendelni. Másnap hallottam, hogy valóban nyolc csendőrt kiren­deltek. Hüttner: Hányadikán történhetett az, amikor ezt a figyelmeztetést tették. Lehetséges, hogy az egyén kilétét meg tudnám mondani. • Perényi: Ez 29-én történt. Hüttner: Akkor ez Pethes lehetett. Ezután a tárgyalást vasárnap reggel 9 órára halasztották. * VásSészai a Viszés-fsesz p©?gári vásiSerttjai ellen. A katonai bíróság a most folyó tárgyalások során tudvalevően csak a Tisza-gyilkosság ka­tonai vádlottjai fölött ítélkezik és a többi vád­lott a polgári bíróság elé kerül. Hogy kiket tekintenek katonáknak, az még nincs is vég­legesen eldöntve, he bizonyos, hogy — amint azt már jelentettük — szeptember hó folya­mán a polgári bíróság is megkezdi a maga Tisza-perének a tárgyalását. A polgári vádlot­tak ellen Vizy főügyész készítette a vádiratot A vádiratban tíz egyén ellen emel vádat. A gyilkosság tettesei gyanánt Dobó István, Sztanykovszky Tibor, Hor­váth-Lanovics Tivadar és Pogány József szerepelnek, akik közül az utóbbi kettő szökésben van. A gyilkosság fel­bujtóiként Kéri Pált, Fényes Lászlót és a szökésben levő Csernyák Imrét említi a vádirat. Mint bűnsegédek szere­pelnek Gartner Marcell vegyészmérnök, Lengyel László gyógyszerész és Vágó Jenő ügynök. A vádirat indokolása bevezetés A képen a világháborúval foglalkozik és megálla­pítja, hogy az a végzetes szerencsétlenség, amely 1914 júliusában a világháború alakjában az emberiségre sza­kadt, a magyar nemzet élet-halál harcát jelentette, amely­nek vezére volt Tisza István. Kezdettől fogva volt azonban az országban egy elenyésző kisebbség, amely azt suttogta, hogy a háborúnak megvívása ideggen érdek­én azt mert nem nyerhetjük. Ennek a csoportnak Károlyi Mihály volt a vezére. A Károlyi-párt, határozatot hozott, amely szerint Tiszával és Wekerlével nem hajlandó együttműködni. Károlyi kijelentette a királynál, hogy az antant béke­delegátusai nem ülnek Wekerlével és a munkapárti több­séggel egy asztalhoz. Ugyanekkor kijelentette Károlyi azt is, hogy az egész három félrevezetés volt és a kormányt a vádlottak padjára kell ültetni. Másnap tartotta Tisza azt a beszédét, amelyben beismerte, hogy a háborút el­vesztettük. Végzetes hatása volt — mondja a vádirat — a kijelentésnek. Idézi a vádirat több lap vezércikkét, amelyek Oirba Tisza ellen írtak. Október 22 én éjféltájban a Károlyi-palotában megalakult a nemzeti tanács. Az eggyetemi ifjúság kiáltványt tett közzé és tüntető felvonu­lást rendezett. Az utcai tüntetések folyvást ismétlődnek. Károlyi Mihály és minisztertársai október 31-én este 6 órakor letették az eskü­t ,József főherceg kezébe. Ugyan­ebben az órában meggyilkolták erről Tisza Istvánt. Büntetőjogilag komolyan értékelhető bizonyíték mondja a vádirat — ezideig a vizsgálat során nem merült föl arra, hogy a gyilkosságot a szereplő Károlyi-párti politikusok vagy a memzefi tanács tagjai készítették volna elő és a tetteseket ők bírták volna rá a bűncselekmény elkövetésére Kivétel: Kéri Pál és Fényes László. Az m­egvállaníthatónak látszik, hogy a gyilkosság gondolata Kéri Páltól ered. Fegyvertársa, Csernyák Imre és Fényes László közben,töttével ők hárman voltak a kigondolói, ter­vezni és végreh­ajtói ennek a gyilkosságnak. Külön foglalkozik az ügyészség­ vádirata Friedrich Ist­ván személyével. Eszerin­t Friedrich István neve Hüttner vallomása alapján kerü­lt bele­ a bűnü­gybe. Ez a vallomás azonban a vád emelésére részben elegendő alapot nem nyújt, részben pedig valótlannak bizonyult. Hüttner szerint a két napon át tartó előzetes megbeszélés Során Tisza meggyilkolásának kérdését Kéri tárgyalta, Hock János ellenezte. Fényes helyeselte, de hogy Fr­ndrich is nyilat­kozott volna, azt Hü­ttner nem mondja. Egy ilyen beszél­getésnél való jelenlétes bűnvádi eljárásra elegendő alapot nem nyújt. Hüttner vallomásának másik része, amellyel a lánchídi esemén­yel, plán, tehát október 29-én történt ese­ményekkel terheli Friedrichet, valótlannak bizonyult, mert Friedl­ich bizonyította, hogy október 21-én és 314n nem volt Budapesten és csak október 31-én délután tért újra a Meg'rfeyzi a vádirat, hogy a nádbir­óságnál folyamatban levő büniiiv irataiba nem trkinthrtrft be s igy az ott összegyűjtött anyatot a vádirat, elké^it/nén-'! nem hasz­nálhat'a föl -T"szi vée-ül a vádira'. ho^y'PoM. Szta­ v­kovszky és Vágó pol-vért ervének, fölöttük való b'-áskod's a polgári büntetőbiroságg alá tartozik. /'' nisry's^é^ o vád­iratát kikézbesitenéi­ a r~~valevő vádlottpr*mk és ha azok kifogást emelnek, e fölött N vádtanács dönt. A vá'l­tanács h­atározata után mer­arttás­­ főtárgyalást, amelyre az Ügyészség /Ofl tanú bik­tézését indítványozta. A­ főtár­gyaláson ,dr. T­ar­rer Tinn kúriai bíró, a büntető törvény­szék elnöke fog elnökölni. A BfiéSfort tárgym­ajtá­s Fs-Sealflsta Istváss A mentelmi bizottságnak Friedrich István kiadatása ügyében meghozott határozata szom­baton nem került a Ház elé. A határozat, meg­szövegez,érme körül — ugyanis — konfliktus tá­madt Mikovényi Jenő, a bizottság előadója és Ereki Károly elnök között. Mikovényi Jenő bemutatta a bizottsági jelentést Ereki Károly­nak aláírás végett, Ereki azonban megtagadta az aláírást, mert véleménye szerint a szöveg nem fedi a bizottság állásfoszlalá­sát és különö­sen nem úgy indokolja, amint jogszerűen elő volna írva. Végül, abban állapodtak meg, hogy szombaton délután újból összeülnek és meg­próbálják a jelentést átszövegezni. Ilyenfor­mán a mentelmi bizottság jelentése csak hét­főn kerülhet a Ház elé Kitör belőlem a­­kétségbeesés Bilincseitől megszabadult örömmámor és boldogan csóko­lom, zokogva ölelem. — Ne sir­i apám. — Nevetek. — Ha sirsz, nem tudsz rajzolni. — Mit rajzoljak még? Csodálkozva néz rám és neheztelő hangon kérdi: — Hát a Lóri hol lakjon, ha kalitkája nin­csen? És amíg az irón körül-fordul, egyre kérdez, egyre beszél: — Tudsz, apám, Máriács­kát is rajzolni. — Tudok, talán. — Láttál már Máriácskát? — Láttam. — Hol? — Sokat. A templomokban. — Milyen a Máriácska? Mint a mama? Ked­ves? Jó? Szép? — Szép. Legszebb mindannyi közlött a sel­meci nagytemplom mennybeszálló Máriája. Visszafekszik párnái­a és a fal felé fordul, ahol gyöngyös füzértől koszorúzva Fra Barto­lomeo Madonnájának miniatűr képe függ. Lélekzete alig hallik. — Szeretném látni én is a Máriácskát — Majd ha fölkelsz, eljösz velem. — Jó, elmegyek, megnézem...­­ — Nyugodjék meg... Hasztalan... Meg­történt. . . , . . . Nyugodjék meg... mormolom tompán, gépiesen az üres frázist Megtörtént... El­simítom homlokomról a csapzott hajam s amint körülnézek, csupa sápadt néma arcot csupa szánakozó tekintetet látok. Megragadom a felát nyujtott kezet és roskadozva vonszo­lom utána érzéktelen tagjaimat... oda, a másik szobába és rongyokra tépett­­ reményemmel, zokogva borulok az üres, kicsi ágyra. (Itt a cenzúra 16 sort törölt.) X­X X X X X X A tárgyalásról a következő félhivatalos je­lentést adták ki: A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Milosevics János nemzetgyűlési kép­viselő vezetésével a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt háromtagú küldöttsége, Miákics Ferenc, Farkas István és Malasics Géza ke­reste föl szombaton gróf Teleki Pál miniszter­elnököt A szociáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánságait és ezek során beható eszmecserét folytatott a minisz­terelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdé­sekre vonatkozóan, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Kü­lönösen beható megvitatás tárgya volt az in­ternálási rendelet és általában az internálási kérdés," amelyre vonatkozóan gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést minél előbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt függő kérdés­nek tekinti, amely lehetően minél előbb kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről! *vwvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvwvwwwww.

Next