Népszava, 1920. augusztus (48. évfolyam, 182–206. sz.)
1920-08-08 / 188. szám
1920 augusztus I. NÉPSZAVA 63 mondták, hogy lelőtték a kegyelmes urat. A csendőrök lefegyverezését nem látta. A következő tanú Zilahy Lajos hírlapíró. Zilahy: A gyilkosságról 7 óra körül értesültem. Ki akartam menni riportot csinálni. Kocsit nem kaptam, erre fölmentem a nemzeti tanácsba, hogy kapjak kocsit. Pogány előtt blanketták voltak és Pogány készen tartotta a ceruzát, hogy nekem járművet utalványozzon. Miközben irta, kérdezte, hogy hova megyek mikor mondtam, hogy a Roheim-villába, ingerült lett és azt mondta, hagyjon békét,nincs kocsi. Mondada: Milyen volt a hangulat ott akkor este. Hallott valakitől arról, hogy Tiszát meggyilkolták! Zilahi: Én azzal jöttem, hogy kocsit szerezzek a nemzeti tanácstól. Ekkor jött föl a lépcsőn lihegve egy zöldparolis zászlós és mondta, hogy Tiszát megölték. Áttérnek Szentkirályi Béla tanúkihallgatására. Mondada: Kinek a rendeletére szállt ki a bizottság 1918 október 31-én a Roheim-villába és kikből állott. Szentkirályi: Este 7 és 8 óra között kapott Dietz főkapitány értesítést, hogy Tiszát agyonlőtték. Magam mentem ki. Velem jött a rendőrtanácsos, rendőrorvos, kéthárom detektív, egy csomó katona, mivel akkor a közbiztonság nagyon rossz állapotban volt. Megejtettük a helyszíni szemlét, kihallgattuk a tanukat, megállapítottuk a sérüléseket és megejtettük az úgynevezett hullaszemlétis fölvettük a jegyzőkönyveket. Mondada: Hány tanút hallgattak ki? Szentkirályi: Ahányat talált ránk. Mondada: Miért nem lett Tisza boncolva! Szentkirályi: A Tisza-család kért bennünket, hogy ezt ne tegyük. Annak idején nem kaptam utasítást senkitől, mert ez a hivatalból üldözendő bűncselekmény. Viszont Batthyány Tivadar, akkori belügyminiszter nagyon élénken érdeklődött, hogy hogyan áll az ügy és sajnálkozással vette tudomásul, hogy neki tudunk egy lépéssel sem előbbre menni. Ennek pszichikai okai voltak. Tanú egyetlenegy sem jelentkezett. A közönség egy része fatalizmusból a sorsnak tragikus beteljesülését látta Tisza halálában, mert ő okozta a háborút. Nekem mindig az volt a véleményem, hogy a gyilkosok heten-nyolcan lehettek. Közben jött a proletárdiktatúra. Irataimat elvitték a fiókomból és Korvin Ottó szememre hányta, hogy vétkeztem a népköztársaság ellen is, amennyiben a Tisza-gyilkossággal foglalkoztam és mert Renée pármai herceget megszöktettem. Ebből tudtam, hogy nála lehetnek az iratok. Mondada: Szorították-e fölülről a rendőrséget, hogy a tettesek után nyomozzanak? Szentkirályi: Senki sem szoritotta. A kormány részéről ilyen lépés nem történt, csak kérdezősködés volt. Kottra őrnagy: Mi oka lehetett annak, hogy a rendőrség az ő megszokott energiájával nem forszírozta ezt az ügyet tavaly szeptemberben, amikor az eset aktuálissá vált! Szentkirályi: Ott, úgy látszik, magasabb személyiségek jártak közben, az az impresszióm, amennyiben Friedrich személyét látom a háttérben. Mondada: Ezt csak ennek a tárgyalásnak az eddigi adataiból látja! Szentkirályi: Csak most. Egy alkalommal a függetlenségi és 48-as pártkörben egy detektív közölte velem, hogy borzasztó gazság történik. Azt mondotta, hogy Hüttnert, aki vall és aki Friedrichet említi fölbujtóként, hamis vallomásra akarják rábírni a rendőrségen. Mondom, honnan tudja azt. Azt felelte: Paksy detektívtől. Mondtam, mondják meg Paksynak, hogy menjen föl a miniszterelnökségre és tegyen jelentést személyesen. Ez meg is történt. Mondada: Huszár Károly volt, a miniszterelnök! Szentkirályi: Paksyt ezért néhány nap múlva fölfüggesztették. Sztupka: Amikor Lángot és Klugot kihallgatták, Friedrich neve nem került szóba! Szentkirályi: Szóba került. Sztupka: Tud arról, hogy 1918 október 8- én bent volt-e Friedrich Pesten! Szentkirályi: úgy hallottam, hogy igen, de mint pozitívumot nem tudom. Beszéltem egy társaságban, ott fölmerült ez a dolog és ekkor azt mondták vagy mondta valaki, hogy valami katonai plakátok jelentek meg 31-én reggel és hogy ő intézkedett volna e plakátok kiragasztása és terjesztése iránt. Hogy igaz-e, nem tudom. Lengyel védő kérdezi Szentkirályit, hogy Batthyány Tivadar mikor érdeklődött a Tisza-gyilkosság ügye iránti Szentkirályi: Minden egyes alkalommal kérdezősködött róla. Károlyinál egyszer rátereltem a szót a Tisza-gyilkosságra és haragvással mondtam, hogy ebben nem tudunk tovább jutni. Azt mondta Károlyi: Talán jobb is, hogy ezekben a nehéz időkben nem zavarjuk a közhangulatot. Azt mondtam neki: Kegyelmes uram, én erre is gondoltam. Ha sikerül elfogjni a tetteseket, én rögtön megbízható tisztviselőkkel elvitetem őket Sopronba a fegyházba. Erre Károlyi azt mondta: így rendben van, tessék így csinálni. Nekem az volt az impresszióm, hogy kósza katonacsoport kövötte el a gyilkosságot és magánvállalkozás volt. Lévai: Hivatalos eljárás Dobó ellen nem volt! Szentkirályi: Jelentés volt, amely igazolta az ő alibijét. Ha jól emlékszem, akkor Dobó körözve volt. Körözvény alapján tartóztatták le a Heltai-ügyben. Dobó: Én tettem jelentést a Heltai-ügyben, amire szabadon engedtek. Lengyel védő kéri a jelenlevő báró Perényi Zsigmond kihallgatását, a csendőrök kirendelésére vonatkozóan. A törvényszék elrendeli a kihallgatást. Perényi: A csendőrök kirendelésére vonatkozóan óhajtok vallomást tenni. Néhány nappal a gyilkosság előtt történt, hogy Sándor János izgatottan hozzámjött és a következőket mondotta el: „Egy ismeretlen úriember jelentkezett Tisza Istvánál és elmondotta neki, hogy biztos tudomása van arról, hogy ellene gyilkos merényletet terveznek. Erre Tisza azt válaszolta, hogy ő nem tehet semmit ebben a dologban. Én átmentem azonnal Sándor László főkapitányhoz, ő megígérte, hogy csendőröket fog oda kirendelni. Másnap hallottam, hogy valóban nyolc csendőrt kirendeltek. Hüttner: Hányadikán történhetett az, amikor ezt a figyelmeztetést tették. Lehetséges, hogy az egyén kilétét meg tudnám mondani. • Perényi: Ez 29-én történt. Hüttner: Akkor ez Pethes lehetett. Ezután a tárgyalást vasárnap reggel 9 órára halasztották. * VásSészai a Viszés-fsesz p©?gári vásiSerttjai ellen. A katonai bíróság a most folyó tárgyalások során tudvalevően csak a Tisza-gyilkosság katonai vádlottjai fölött ítélkezik és a többi vádlott a polgári bíróság elé kerül. Hogy kiket tekintenek katonáknak, az még nincs is véglegesen eldöntve, he bizonyos, hogy — amint azt már jelentettük — szeptember hó folyamán a polgári bíróság is megkezdi a maga Tisza-perének a tárgyalását. A polgári vádlottak ellen Vizy főügyész készítette a vádiratot A vádiratban tíz egyén ellen emel vádat. A gyilkosság tettesei gyanánt Dobó István, Sztanykovszky Tibor, Horváth-Lanovics Tivadar és Pogány József szerepelnek, akik közül az utóbbi kettő szökésben van. A gyilkosság felbujtóiként Kéri Pált, Fényes Lászlót és a szökésben levő Csernyák Imrét említi a vádirat. Mint bűnsegédek szerepelnek Gartner Marcell vegyészmérnök, Lengyel László gyógyszerész és Vágó Jenő ügynök. A vádirat indokolása bevezetés A képen a világháborúval foglalkozik és megállapítja, hogy az a végzetes szerencsétlenség, amely 1914 júliusában a világháború alakjában az emberiségre szakadt, a magyar nemzet élet-halál harcát jelentette, amelynek vezére volt Tisza István. Kezdettől fogva volt azonban az országban egy elenyésző kisebbség, amely azt suttogta, hogy a háborúnak megvívása ideggen érdekén azt mert nem nyerhetjük. Ennek a csoportnak Károlyi Mihály volt a vezére. A Károlyi-párt, határozatot hozott, amely szerint Tiszával és Wekerlével nem hajlandó együttműködni. Károlyi kijelentette a királynál, hogy az antant békedelegátusai nem ülnek Wekerlével és a munkapárti többséggel egy asztalhoz. Ugyanekkor kijelentette Károlyi azt is, hogy az egész három félrevezetés volt és a kormányt a vádlottak padjára kell ültetni. Másnap tartotta Tisza azt a beszédét, amelyben beismerte, hogy a háborút elvesztettük. Végzetes hatása volt — mondja a vádirat — a kijelentésnek. Idézi a vádirat több lap vezércikkét, amelyek Oirba Tisza ellen írtak. Október 22 én éjféltájban a Károlyi-palotában megalakult a nemzeti tanács. Az eggyetemi ifjúság kiáltványt tett közzé és tüntető felvonulást rendezett. Az utcai tüntetések folyvást ismétlődnek. Károlyi Mihály és minisztertársai október 31-én este 6 órakor letették az esküt ,József főherceg kezébe. Ugyanebben az órában meggyilkolták erről Tisza Istvánt. Büntetőjogilag komolyan értékelhető bizonyíték mondja a vádirat — ezideig a vizsgálat során nem merült föl arra, hogy a gyilkosságot a szereplő Károlyi-párti politikusok vagy a memzefi tanács tagjai készítették volna elő és a tetteseket ők bírták volna rá a bűncselekmény elkövetésére Kivétel: Kéri Pál és Fényes László. Az megvállaníthatónak látszik, hogy a gyilkosság gondolata Kéri Páltól ered. Fegyvertársa, Csernyák Imre és Fényes László közben,töttével ők hárman voltak a kigondolói, tervezni és végrehajtói ennek a gyilkosságnak. Külön foglalkozik az ügyészség vádirata Friedrich István személyével. Eszerint Friedrich István neve Hüttner vallomása alapján került bele a bűnügybe. Ez a vallomás azonban a vád emelésére részben elegendő alapot nem nyújt, részben pedig valótlannak bizonyult. Hüttner szerint a két napon át tartó előzetes megbeszélés Során Tisza meggyilkolásának kérdését Kéri tárgyalta, Hock János ellenezte. Fényes helyeselte, de hogy Frndrich is nyilatkozott volna, azt Hüttner nem mondja. Egy ilyen beszélgetésnél való jelenlétes bűnvádi eljárásra elegendő alapot nem nyújt. Hüttner vallomásának másik része, amellyel a lánchídi eseményel, plán, tehát október 29-én történt eseményekkel terheli Friedrichet, valótlannak bizonyult, mert Friedlich bizonyította, hogy október 21-én és 314n nem volt Budapesten és csak október 31-én délután tért újra a Meg'rfeyzi a vádirat, hogy a nádbiróságnál folyamatban levő büniiiv irataiba nem trkinthrtrft be s igy az ott összegyűjtött anyatot a vádirat, elké^it/nén-'! nem használhat'a föl -T"szi vée-ül a vádira'. ho^y'PoM. Szta vkovszky és Vágó pol-vért ervének, fölöttük való b'-áskod's a polgári büntetőbiroságg alá tartozik. /'' nisry's^é^ o vádiratát kikézbesitenéi a r~~valevő vádlottpr*mk és ha azok kifogást emelnek, e fölött N vádtanács dönt. A vá'ltanács határozata után merarttás főtárgyalást, amelyre az Ügyészség /Ofl tanú biktézését indítványozta. A főtárgyaláson ,dr. Tarrer Tinn kúriai bíró, a büntető törvényszék elnöke fog elnökölni. A BfiéSfort tárgymajtás Fs-Sealflsta Istváss A mentelmi bizottságnak Friedrich István kiadatása ügyében meghozott határozata szombaton nem került a Ház elé. A határozat, megszövegez,érme körül — ugyanis — konfliktus támadt Mikovényi Jenő, a bizottság előadója és Ereki Károly elnök között. Mikovényi Jenő bemutatta a bizottsági jelentést Ereki Károlynak aláírás végett, Ereki azonban megtagadta az aláírást, mert véleménye szerint a szöveg nem fedi a bizottság állásfoszlalását és különösen nem úgy indokolja, amint jogszerűen elő volna írva. Végül, abban állapodtak meg, hogy szombaton délután újból összeülnek és megpróbálják a jelentést átszövegezni. Ilyenformán a mentelmi bizottság jelentése csak hétfőn kerülhet a Ház elé Kitör belőlem akétségbeesés Bilincseitől megszabadult örömmámor és boldogan csókolom, zokogva ölelem. — Ne siri apám. — Nevetek. — Ha sirsz, nem tudsz rajzolni. — Mit rajzoljak még? Csodálkozva néz rám és neheztelő hangon kérdi: — Hát a Lóri hol lakjon, ha kalitkája nincsen? És amíg az irón körül-fordul, egyre kérdez, egyre beszél: — Tudsz, apám, Máriácskát is rajzolni. — Tudok, talán. — Láttál már Máriácskát? — Láttam. — Hol? — Sokat. A templomokban. — Milyen a Máriácska? Mint a mama? Kedves? Jó? Szép? — Szép. Legszebb mindannyi közlött a selmeci nagytemplom mennybeszálló Máriája. Visszafekszik párnáia és a fal felé fordul, ahol gyöngyös füzértől koszorúzva Fra Bartolomeo Madonnájának miniatűr képe függ. Lélekzete alig hallik. — Szeretném látni én is a Máriácskát — Majd ha fölkelsz, eljösz velem. — Jó, elmegyek, megnézem... — Nyugodjék meg... Hasztalan... Megtörtént. . . , . . . Nyugodjék meg... mormolom tompán, gépiesen az üres frázist Megtörtént... Elsimítom homlokomról a csapzott hajam s amint körülnézek, csupa sápadt néma arcot csupa szánakozó tekintetet látok. Megragadom a felát nyujtott kezet és roskadozva vonszolom utána érzéktelen tagjaimat... oda, a másik szobába és rongyokra tépett reményemmel, zokogva borulok az üres, kicsi ágyra. (Itt a cenzúra 16 sort törölt.) XX X X X X X A tárgyalásról a következő félhivatalos jelentést adták ki: A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Milosevics János nemzetgyűlési képviselő vezetésével a Magyarországi Szociáldemokrata Párt háromtagú küldöttsége, Miákics Ferenc, Farkas István és Malasics Géza kereste föl szombaton gróf Teleki Pál miniszterelnököt A szociáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánságait és ezek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdésekre vonatkozóan, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálási kérdés," amelyre vonatkozóan gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést minél előbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt függő kérdésnek tekinti, amely lehetően minél előbb kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről! *vwvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvwvwwwww.