Népszava, 1920. szeptember (48. évfolyam, 207–231. sz.)

1920-09-16 / 219. szám

1920 szeptember 17. NÉPSZAVA Két halálos ítéletet hozott a katonai bíróság a Tisza-perben. * * Dob58 ás Sztanykovszkyt kötél általi halálra, Mettnert 15 évi súlyos kör­lárare ítélték Hatheti tárgyalás után a haditörvényszék szerdán délelőtt hirdette ki az ítéletet a Tisza­por ka­tonai vádlottjai ügyében. Az ítélet bű­nösnek mondja ki Dobó Istvánt fölbérelt gyil­kosság és súlyos testi sértés bűntettében, Sztanykovszky Tibort bűntársi minőségben elkövetett fölbérelt gyilkosság­ és szökés bűn­tettében, Hüttner Sándort bűntársi­­minőségben elkövetett fölbérelt gyilkosság bűntettében és Vágó (Jakab) Jenőt szökés bűntettében. Ennek alapján a haditörvényszék Dobót és Sztanykovszkyt kötél általi ha­lálra, Hüttnert havonta egyszer kemény fekhellyel és évente egyszer sötét zárkával súlyosbított 15 évi súlyos börtönre ítélte. Vágó 3 havi súlyos börtönt kapott, de ítéletét a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek tekintik. A katonai bíróság elrendelte, hogy a halálos íté­letet először Szitán­yko­vszk­yn, ,azután Dobón hajtsák végre. Végül az ítélet hosszú indoko­lását olvasták föl Az indokolásban a bíróság elmondta a Tisza-gyilkosság lefolyását, hivat­kozik a tanúvallomásokra és megállapítja, hogy két körülmény: a vádlottaknak a villába való behatolása és a kirendelt nyolc csendőr lefegy­verzése részletesen, nem volt tisztázható. A fő­tárgyalás folytatmán — mondja a többi között az indokolás—a vádlottak tagadták, hogy a me­rénylet saját egyéni akciójuk lett voln­a­. Val­lomásuk szerint a merénylet megszervezésével a politikusok közül Fényes László, Friedrich István, Kéri Pál és Csernyák Imre bizattak meg. Hüttner és Sztanykovszky állították való folmásukba­n, ho­zy több olyan, részben egyedül Friedrich által, részben Fényes és Friedrich, illetve a Nemzeti Tanács más tagjai által alá­írt levél fordult meg titokban többek kezén,­­amelyekben ki volt fejtve, hogy a nemzet régi vágyainak megvalósíthatása céljából mennyire szükséges Tisza láb alól való el­vétele és akik ezt végrehajtják, 100.000 korona jutalomban ré­szesülnek. Minthogy a vádlottak által felhaj­tóknak megjelölt és a polgári büntető bírásko­dás illetékessége alá tartozó egyének ellen a bűnvádi eljárás a polgári bíróságnál folyamat­ban van, a haditörvényszék a felbujtóknák vo­natkozó adatok elbírálására indíttatva nem érezhette magát. Végül az indokolás az elítélt vádlottakra vonatkozóan­ a haditörvényszék il­letékességét bizonyítja. Ezután 5 perc szünetet rendeltek el, amely­­alatt a védők az elítéltekkel tanácskoztak. A szünet után a védők három napi haladékot kér­tek semmiségi panaszaik bejelentésére. Vágó megnyugodott az ítéletben és szabadlábra helye­zését kérte. A numerus clausus vitáját csütörtökön foly­tatja a nemzetgyűlés, miután végzett az illeték­emelő javaslattal. A folytatólagos tárgyalás során Prohászka Ottokár fog fölszólalni és a kormánypártban bizonyosra veszik, hogy a ja­vaslatnak meglesz a többsége. Rernolák Nán­dor föntartja abbeli indítványát, hogy az egyes egyetemi fakultásokra a felekezeti arányszám­nak megfelelően vegyenek föl hallgatókat. Szerbia teljhatalmú megbízottja. A „Magyar Távirra­ti Iroda", je­lenti: Milosevics Miliám, a szerb-horvát-szlovén királyság rendkívüli kö­vete megjelent szerdán a külügymis­nái­zitérium.­ vezetésével megbízott miniszterelnöknél és át­adta megbízólevelét, amelyben kormánya őt a miargyiai kiormtányulál mint teljhiataikuu meg­bízottat akkreditálja. Később megjelenít Garcia Real spanyol követ, a­ki bemutatta titkárát: don Miguel Castaineda y Echavamb­at várta a rendes maximális áron kiszolgál­ta­­tandó cukrot. Ez azonban augusztusban elma­radt. Ezért azután nagyon sok háztartás augusztusban cukor nélkül maradt Úgy lát­szik, az „import"-cukor még szeptemberben is kiszorítja a rendes adagolást, mert most azt közlik, hogy az élelmezési jegy „K" szelvényé­nek az érvényességét szeptember 30 ig meg­hosszabbították, ezideig még vásárolható az „import"-cukor, persze, 119 koronáért. Tehát a szegény ember két hónapig nem vásárolhatja a legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb táp­szerét, a cukrot. * (Lesz fa a kiskereskedőknél.) A fa- és szén-, kiskereskedők küldöttsége szerdán fölkereste a főváros faell­átásának hivatalos fórumait, a kereskedelmi minisztert, a Faelosztó Hivatalt és a faügyek kormánybiztosát és mindenütt elpanaszolta a küldöttség, hogy a kiskeres­kedők egyáltalán nem jutnak hozzá a fővá­rosba érkező tüzelőanyagokhoz. Ennek azután az a következménye, hogy a kevésbé tehetős lakosság, amely tüzelőanyagszükségletét nem tudja­­fuvaronként beszerezni, fa- és szén­jegyeit sem válthatja be. A kereskedelmi mi­niszter kijelentette, hogy nagyobb mennyiségű fakészlet van jelenleg a fővárosban és ezt a készletet kizáróan a kiskereskedők útján jut­tatják majd el a fogyasztókhoz.­­ (A Borkiviteli Bizottság beszüntette a működését.) A kormán­y, hogy a borkivitelt megkönnyítse, az Országos Borkiviteli Bizottság működését november 30-ig beszün­tette. Erre az időre a kiviteli díjak is megszűnnek. * (A textilhulladékok szabadon árusíthatók.) A kormány szerdán kibocsátott rendeletével a textilhulladék-bizottság működését megszüntette s a textilhulladékok forgalmát szabaddá tette. * (Jó üzlet a gyapjú!) A gyapjúforgalmat eddig a Magyar Gyapjúforgalmi Rt. bonyolította le, most kormányrendelet kivette ennek a félig hatósági szervnek a hatásköréből a gyapjúforgalmat és átadta a Szövetkezeti Központok Áru­forgalmi Rt.-nak. A gyapjú tehát nem lesz olcsóbb. * (Maxiért persze nincsen fa.) Az V. kerületi kapitányság a következő fauzsorásokat ítélte­ el: Lebenstein Gizella fakereskedőt (Tatár­ u. 17) fadrágítás címén 5 napi el­­zárásra és 200 korona pénzbüntetésre. — Szudár Rezső fa­kereskedőt (Kazinczy­ u. 5), mert jegy nélkül árusított fát, 200 korona pénzbüntetésre. — Árvay Miklóst, az „Akarat"­szövetkezet igazgatóját, mert engedély nélkül szállított fát, 1000 korona pénzbüntetésre. — Sárkány Lajos hűvösvölgyi kávéháztulajdonost engedély nélküli szénszállításért 200 ko­ronára és Bauer Kamillát, a fővárosi gázgyár tisztviselő­nőjét, mert engedély nélkül kokszot adott el, 200 korona pénzbüntetésre. « Drágád lesz a zsemlye... * Süseményt is csak jegyre a­dnak. — Az „import"kiskor miatt nem adnak maxi­mális árért cukrot. — Lisztet nem lehet postacsomagba küldeni. — A gyapjú­­forgalom gazdát cserélt. (Csak jegyre és fölemelt áron kapható a Zsemlye.) A közélelmezési miniszter e hó 19-től, vasárnaptól kezdődően a zsemlye árá­t 2 korona 70 fillérben állapította meg. A zsemlye vásár­lására pedig ugyancsak vasárnaptól kezdődően kizáróan a kenyérjegy jogosít. A liszt- és ke­nyérjegy egy szelvényére 1 darab zsemlyét le­het vásárolni. Ugyanilyen megszorítás éri a vendéglői tésztát, amelyet ezentúl szintén Csák jegyre adhatnak. • * (A gabona- és lisztszálítás korlátozása.) Meg­írtuk, hogy a közélelmezési minisztérium ren­deletet fog kiadni, amelyben megszorítja a gabona és liszt tengelyen és vasúton való szál­lítását . A rendelet a napokban jelenik meg és eszerint búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, tengerit, tatárkát, kölest, lisztet és darát csak külön szállítási engedély alapján lehet tenge­lyen szállítani. A postacsomagokban való liszt­g­iáltás is megszűnik, sőt a MalButi utasok kézipodgyászban 5 kilogramnál több gabona­nem­űt külön engedély nélkül nem szállíthat­t­­ák. * _ (Importcukor — az van.) Augusztusban az élelmezési jegy „K" szelvényére 50 deka úgy­nevezett importcukrot adtak, kilónként 119 ko­ronás árban. A fogyasztók nagy része nem vá­sárolta ezt a cukrot, abból az egyszerű célból, mert drága és nem futotta a jövedelemből és lesz és­­ a legjobb után van a püspök­ség felé. Plassans különböző politikájú társadalmi oszlopait egyformára faragja, az asszonyokat mind betereli a templomokba és vallásos társulatokba, megkaparintja a ser­dülő leányokat és az életbe kilépő ifjakat — és mert ő Párist meg a császárságot szolgálja. Pária meg­­a császárság szolgálja őt. A fél­világi nőből úgynevezett tisztességes úri­asszonnyá átalakult Condaminné a társa, akit ugyanaz a párisi kéz dirigál. Plassans felé hát, amikor és ahogyan a pap kívánja, hullanak a rendszallagok, a kitüntetések, a kinevezések, az állások. Közben a Mouret-ház tönkremegy, szétzüllik. A családanya, Marthe, rabja lesz Faujas-nak, a papnak is, a férfinak is. A ter­hel­t,­a­g tébolyultsággal eljegyzett két nagy család őrülési eseteinek két új példányával ismerkedünk meg. A családapát famíliájának szétzüllése, házának tönkremenése kergeti a téboly felé, de, úgy kell lennie, egészséges még, amikor a pap, a pap rokonsága, Plassans tár­sadalma elhurcoltatják Turettes-be, a borzal­mak helyére. Marthe, a családanya a másik tébolyuló, aki nyárspolgári asszony, templom­bájó és reverendavadász lesz. Amint Marthe-ot végigvezeti Zola , a regény hosszú történetén, szinte már nem is író, hanem pszichiáter: adja a vallási őrület keletkezését és fejlődését, komplikálva az egészet a történés bizonyos helyein annak a nemi őrületnek a belobogózá­sával, aminek a leírását „A konc" szerencsét­len női főhősének a történetében láttuk, azzal a különbséggel mégis, hogy Marthe nem ki­csapongásokban töltötte el az életét, szült gyermekeket,­­ hanem a túlvilág és a vallás titokzatosságai után (vagy mellett) „a bús ördöge" negyvenesztendős korában, a „vesze­delmes életkor"-ban őrjítette meg. A történet vége az, hogy a Rougonokkal örökké ellenséges Macquart a bolondokházából kiszabadíttatja Mouret, ez fölgyújtja a saját házát, tűzbe­lángba, kínba és megsemmisülésbe öli a­ papot és annak egész pereputtyát, önmagát is: az asszony petsig. Marthe őrülése haláltusájában irtózva fordult el a halálos ágyához ráncigált fiátok Serge-től, a szeminaristától,­­akin reve­rendát lát... És Macquart rosszul is számított: megsemmisíttette a papot, de akkor ez már meghódította Plassanst — megint a Rougonok számára... Két ivadék elpusztult, de megmaradnak a Rougenok és a Macquartok; a Mouret-család­ból is él még a csöndes őrültnek született Dé­sirée és a fiuk, Octave,­­aki Marseille-ből Pá­risba kerül majd (egyik hőse lesz majd a „Jó polgári koszt"-nak) és Serge, akiből pap lesz (és akinek tragédiáját­­a következő, ötödik kö­tetben, a „Mouret abbé vétké"-ben látjuk majd.) Ez a negyedik kötet és később az ötödik is a vallási és egyházi élet pompásan dol­gozható ismerőjének mutatják Zolát, aki e té­ren, jóval később majd, a „Lourdes" megrázó leírásaiban dupláz rá szinte önmagára, a val­lási őrültségnek és a vallási tömeghisztériáina­k a világirodalomban mindeddig páratlan­­jele­neteit írván meg. A „Plassans meghódítása", bizonyos, nem lesz a Ciklus legnépszerűbb könyvei közül való, magyarul sem. A történet nem kiválóan érde­kes, a „lelki fejlődés” hosszas, boncoló rajzát meg az olvasók tömegei nem szeretik. Sőt: ko­ronként­ nehéz és száraz olvasmánynak tün­he­­tik föl a pap SZÍVÓS, alamuszi küzdelméről, Marthe lassú átformálódásáról, Mouret visel­kedésének átalakulásáról, azután Marthe és Mouret tébolyulása fejlődéséről szóló egy-egy fejezet. De a könyvet a komoly olvasóknak még'­? ajánljuk, nemcsak azért, mert a Ciklus egyik könyve és kihagyása a nagy egész épü­letét ronthatná el teljesen, hanem azért is, mert ez a regény egyik legkiválóbb példánya az Úgy neve illető lélektani regényeknek és ebből a nézőpontból még Zola sorozataiban is számot­tevő. Kovács Zoltán fordítása jó, méltán sorakozik az új magyar ciklus regényeihez. Borgisz. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a postautalvány fölhasználásával újítsák meg előfizetésüket és az előfizetés összegét posta­fordultával küldjék be címünkre. T. előfize­tőinket az előfizetés megújítására kérjük, hogy lapunkat továbbra is akadálytalanul megküldhessük, ellenkező esetben kénytelenek vagyunk a lap további küldését beszüntetni. A kiadóhivatal. * * *. A mi kapunk érdekében megindult agitációban a szakszer­vezeti sajtó derekasan kiveszi a részét. Ahány szaklap, annyiféleképen tárgyalja, magyarázza olvasóinak a Népszava olvasásának a fontos­ságát, az előfizetők gyűjtését és szaporítását. A szeptember 15-én megjelent Famunkások Szak­pasza ezeket írja: 71 Népszava­ árát fájdalmas kényszerűségből újból föl kel­lett emelni. A papír ára majdnem az eddigi ár háromszorosára emelkedett, de emelkedett minden más olyan nyersanyag ára is, amely a lap előállításához szükséges, úgy hogy a lap előállítása — beleszámítva a nagyobb ter­jedelmet — éppen a négyszeresére emelke­dett. A kétszeres ár tehát el­ég szerénynek mondható. Jól tudjuk, hogy az „a napi­­ ko­rona vagy havi 15—25 korona, amellyel a Népszava most drágább, mint volt, jelentős összeg a munkások háztartásában. Tudjuk azt is, hogy­ a silány keresetből még a leg­szükségesebb élelmi és ruházati szükségletek sem kerülnek ki. Mégis a­zt kell mondanunk: Tartsatok ki a Néps­zava mellett! Egyetlen szervezett munkás, egyetlen Népszava-olvasó vagy -vásárló sem akadjon olyan, aki hűt­lenné válik a munkások egyetlen újságjához, am­ely nemcsak újság és nemcsak jó újság, hanem tanítónk, oktató jóbarátunk, paj­zsunk és kemény harci fegyverünk. Na té­vesszen meg senkit, hogy más lapok olcsób­bak — sőt éppen ez legyen az az ok, amely kiváltja minden öntudatos, tanult munkásból a csak-azért-sem-engedjük-én­t, mert ez magyarázza meg a legékesebben, hogy miről 5

Next