Népszava, 1920. november (48. évfolyam, 259–282. sz.)
1920-11-25 / 278. szám
2 NÉPSZAVA , 1920 november 25. Befejezték a népbiztosok ügyének tárgyalását. • * * AStéSetfolyíayel]ezés napiját később fogják megállapítani. — Szabados vádló beszéde. A fBlír'gyalás k5ü®««v£KíStSs£?te napja. A szerdai tárgyaláson Szabados tovább folytatta és befejezte a védőbeszédét Beszédének ebben a befejező részében részletesen bizonyította Szabados, hogy a jegyzőkönyvek mennyire megbízhatatlanok. Ezzel a beszéddel befejeződött a népbiztosok ügyének közel öthónapos tárgyalása, amely juliu® 5-én kezdődött. Az ítélet kihirdetésének időpontját később fogják megállapítani. Szabados Sándor beszédének, befejező részében főbb vonásokban a következőket mondotta: ,— Hogy a jegyzőkönyvnek nevezett följegyzések mennyire megbízhatatlanak, az összehasonlítások után még hivatkoznom kell Vikar törvényszéki gyorsírásszakértő vallomására, aki a bíróság előtt kijelentette, hogy Révész gyorsírói munkája teljesen megbízhatatlan és a papírkosárba való. Remélem, hogy a bíróság sem fogadja el, ezeket bizonyítékul és valóban a papírkosárba fognak kerülni ezek az úgynevezett jegyzőkönyvek. A vádbeszéd a rólam adott jellemzéssel röviden végez, azt mondja, hogy cinikus vagyok. Azután meg azt mondta a főügyész helyettes úr, hogy elég a jellemzéseimre annyi, hogy én a szociális állami propaganda vezetője voltam. Igaz, cinikus vagyok. Én, aki állandóan Bécsben jártam, s a bukás után nem szöktem meg, pedig nyitva állt előttem az út és nem bujdostam. Ártatlannak érzem magam, működésemről senki sem tud rosszat mondani. A túszoknak segélyt adtam. A Szent István Társulat könyveit megmentettem és százezreket juttattam a művészeknek. Nem szöktem meg, mert nem félek. Nem féltem és nem félek a bíróságtól sem. Az állami propagandát vezettetni. A félekmíveseknek és iparosoknak továbbképző iskolát állttarttam föl és átképzőtanfolyamokat szerveztem, hogy a fölöslegessé vált tisztviselőket el lehessen helyezni. Azt hiszem, hogy ezek a tanfolyamok és iskolák nem azok a helyek voltak, ahol a terroristákat és a forradalmi törvényszék tagjait kiképezték. A vád által hozott tanúk is elismerték, hogy szép munkát végeztem. Lehet, hogy ezért a munkámért megérdemlem a börtönt vagy az akasztófát, de én nem érzem magam bűnösnek dolgoztam szakadatlanul, hogy amit a háború és a szánalmas diplomácia elrontott, jóvátegyük. Az ország érdekében dolgoztunk, összefoglalva a vádpontokat, én a lázadásban és felségsértésben nem vettem részt, valamint semmi részem sem volt március 21-ikében sem. A plattformról semmi tudomásom nem volt. Én különben még a szociáldemokrata pártban, sem vettem részt az aktív politikában 1903 óta. Ezen idő óta nem volt tisztségem, nem voltam tagja a munkástanácsnak sem, pedig a diktatúra előtti munkástanácsnak sok olyan tagja volt, akiknek a munkásmozgalomhoz nem volt semmi köze, hanem csak olyan homályban rejtőző házipolitikusai voltak a pártnak, kreatúrái egyes pártvezéreknek. Nem vágytam a hatalomra. Bizonyítja az is, hogy március 28-án neveztek ki és csak április 8-án foglaltam el a hivatalomat. Pénzt nem hamisítottam. Lehetetlennek tartom, hogy olyan cselekmények miatt ítéljenek el, amit soha el nem követtem. Nem voltam gonosztevő. Tizenhat évi száműzetés után három hónapig részt vettem az aktív politikában- De nem magam ajánlkoztam föl. Elvállaltam, mert meghatott az, hogy még nem feledtek el azok, akik nem az apró, kicsinyes gyűlölködés szemüvegén keresztül nézték működésemet és érdemeimet Ezért a három hónapi legbecsületesebb munkáért és mérsékletért, azért, hogy megcsináltuk az átmenetet bíróságr elé állítottak. Nem akarok a felelősség alól kibújni, de tudom, hogy a közvélemény nem kívánja a büntetésünket mert nem vagyunk bűnösek, ez a tárgyalás során beigazolódott Kant „Az örök béké"-ről írott könyvében megemlíti, hogy az igazság mérlege mellett a kard is ott van, mint az igazság szimbóluma és nyilván azért, hogy amikor a serpenyőben, a bűnnek kisebb súlya van, mint amennyit a bíró szeretne, a karddal bele tudjon döfni a mérlegbe és azzal nyomja le az igazság mérlegét. Az antant imperializmusának az áldozatai vagyunk, akik talán helytelen eszközökkel, de azt akartuk, hogy az ország a háború borzalmaiból egységesen kerüljön ki. Igazságos ítéletet várok. Szabados beszédének elhangzása után az elnök a tárgyalást berekesztette és bejelentette, hogy az ítélet kihirdetésének napját a bíróság később fogja megállapítani és ezt annak idején a lapok útján közzéteszik majd. Pétert, dr. Várady Jesuőt, dr. Szemethy Károlyt, dr. Reichl Károlyt, dr. Klim Róbertet, dr. Kirchknopf Ferencet, dr. Feigler Károlyt és dr. Kisfaludy Lászlót. Al kilenc városbírói állásra: I. kerület: Hegedűs Lajos, II. kerület: Laumann József, III. kerület: Frei István, IV. kerület: Melkó Bertalan, VI. kerület: Zattmer Ede, VII. kerület: Vachár Antal, VIII. kerület: Hlatky István, IX. kerület: Koncz Géza, X. kerület: Minko Béla. Az egy tisztiorvosi állásra dr. Csordás Elemért választottat meg. Ezután az interpellációkra került a sor. Hogyan lották le a rendőrt ? A gyilkossággal vádolt emberek a feladása. — Tizenhatan vádak aa Kgycszság srt. A rendőrség már az utolsó Britannia-transzportot is átszállította az ügyészségre és most már a britanniásokcból tizenhatan várják a bíróság ítéletét A rendőrgyilkossággal vádolt Wagner Lajos, Farkas Sándor, Micsinai Aladár, Gellért Antal és Kővári-Váraljai Károly , az ügyészségen Soltra József meggyilkolását így adták elő. A Rákóczi-uton lévő Yildiz-kávéházban mulattak, majd amikor onnan távoztak, a Holló utcában valaki ezt kiáltotta: „Jönnnek a fehér terroristák". A hang után indultak és betértek a Holló utcában, lévő Helena-kávéházba, mert azt hitték, hogy a kiabálók oda menekültek. A kávés, hogy elkerülje a verekedést, borral megvendégelte őket. Amikor már elfogyasztották az italt, elmentek. Az Andrássy úton verekedést hallottak és amikor odamentek, látták, hogy két civil és két katonaruhás egyén két zsidót ütlegel. Ők is beleavatkoztak a verekedésbe, egynéhány pofont adtak a két zsidónak. Ezután tovább mentek és pár lépéssel odébb találkoztak Soltra József rendőrrel, aki megkérdezte tőlük, várj OI. Ők verték-e meg a két embert Durván válaszoltak a rendőrnek, aki erre igazolásra szólította föl őket, amire ők azt mondták a rendőrnek, hogy nincs joga őket igazoltatni, mert ők tisztek. Szóváltástámadt közöttük, majd nekimentek a rendőrnek. Ekkor ért oda Mészáros Imre, aki beleavatkozott a verekedésbe. A tumultusban állítólag olyan zajt hallottak, mintha a rendőr a fegyverét töltené meg, erre Mészáros a rendőr mögé szökött és kétszer rálőtt Soltra Józsefre. A verekedésbe beleavatkozott Miklós rendőrellenőris, őt azonban a Mannlicherrel úgy fejbevágták, hogy a fegyver eltörött. Ezután elszalad tak a Britanniába. Megírtuk, hogy a vizsgálóbíró Kmetty Károly ügyét a katonai bírósághoz akarja áttemini, mert Kmetty két fejincselekmény közül hatot mint katona követte el. Az ügyész a vizsgálóbírónak ezt a végzését fölfolyamodta a vádtanácsihoz, mert az ügyészség szerint Kmetty már júliusban leszerelt A kihallgatások során Szili-Török Miklós, Bíró Béla és Rombolt Atilla beismerő vallomást tettek. A főváros Közgyűlése: 71 költségvetés tárgyalása. A főváros tövényhatósági bizottsága szerdán délután rendes közgyűlést tartott Az elnöki bejelentések után Pálfy József arra kéri a közgyűlést hogy a közéletelező bizottság határozatát amely szerint a kukoricalisztet keverten hozzák forgalomba, a közgyűlés helyezze hatályon kívül. Dr. Gaál Jenő javasolta, hogy a főváros a lakásügyeket intézze saját, hatáskörében és tegyen lépéseket a Lakáshivatal megszüntetésére. Gál felszólalása után a demokrata bizottsági tagok elhagyták a termet Az elnöklést ekkor Folkusházy Lajos alpolgármester vette át és Sipőcz Jenő polgármester előterjesztette a költségvetés főbb számadatait, ismertette a tanács javaslatait a költségvetési hiány födözésére. A polgármester javasolta, küldessék ki egy bizottság, amely eljárjon a kormánynál, hogy a főváros nagyösszegű követeléseinek megtérítése dolgában a kormány tegye mest a kellő intézkedéseket Áttért azután a polgármester a pénzügyi bizottságban elhangzott észrevételekre. Ami a nagyjövedelmek progresszív , megadóztatását illeti — mondotta —, ez neki is programja. A községesítés kérdésében, ahol monopóliumot kell megtörni, nem fog visszariadni a kellő lépésektől. Hiszi, hogy a fővárost sikerülni fog talpraállítani. Ebben a reményben ajánlja a költségvetés elfogadását Wolf Károly kijelenti, hogy ez a költségvetés nem reális és így sokkal fontosabb lesz a zárószámadás átvizsgálása. A költségvetés 53 milliós deficitje máris megnőtt 91 millióra. Ezért a költségvetésért a keresztény központi párt nem akarja vállalni a felelősséget A főváros helyzetén csak a kormány segíthetne. A tőkének — szerinte — érdeke, hogy a krisztusi morál alapjára helyezkedjék, lemondjon az önzésről. Rámutatott ezután a mai helyzetre, amely sokkal súlyosabb, mint a múlt. A múltban kölcsönökből nagy beruházásokat eszközöltek, most pedig fizetni kell. Az adózási rendszer régi és elavult. Az elrejtőzött vagyonokat kell előhozni. Ha ezek az elrejtőzött vagyonok tudnak kiabálni a jogrendért, akkor tudjanak a jogrendért áldozni is. A szociális nyomort sem lehet tovább fokozni. A fővárosnak is vannak kötelességei. A költségvetést elfogadja. . Az elnök ezután kihirdette a választás eredményét. Megválasztották a nyolc tiszti ügyéözi állásra dr. Tóth Ezután az interpellációkra került a sor. Komolynak látszik a Kormányválságo * Ti'cg aftanjáfi szüntetni a Bendad-féla míniszteriKimot... fSjját*lválságolja a blwtá lyisépdés. A földreform és a ratifikálás elintézése után beállott helyzet kormányválságot érlelt ki magából. A jelek szerint komoly válságot és nem olyan futólagosat, látszat szerint valót, mint amilyet Teleki miniszterelnök jelentett be egy nappal a ratifikáció elintézése után. Hogy közvetetlenül és megfoghatóan melyik kérdés fogja megbontani a mostani kormánypártot az egyelőre nem fontos, mert hiszen a kormánypárt összetétele régebben amúgy is magába foglalta a most már föltétlenül bekövetkező szétválás kényszerét Lehet hogy a fontos mégis csak az, hogy miféle összetételű pártot és milyen programot kerít maga alá az ügyek élére álló új kormány. Erről is sok a szóbeszéd, sok a hír, de pozitívumot még nem látni, csak óhajok hallatszanak. Hírek vannak arról is, hogy az új kormány — a takarékosság elvi álláspontján állva — a minisztériumok számának apasztásával kezdi meg ennek a princípiumnak a gyakorlati keresztülvitelét Szó van arról, hogy megszüntetik a sokorópátikai minisztériumot amelyet „kisgazda" minisztérium ciímen ismert közvélemény és megszüntetnék a nemzetiségi kisebbségek minisztériumával együtt a népjóléti és munkaügyi minisztériumot is. A munkás ügyek átkerülnének a kereskedelemügyi minisztériumba, ahol a most folyamatban levő szociálpolitikai törvényhozás előkészítésével kapcsolatban kerülne szóba a munkásbiztosítás reformja is — állítólag nem a Benárd-féle koncepció szerint hanem szociálpolitikai alapon. Ezek a hírek nem tudnak arról, hogy az illetékes fórumok lemondtak volna a munkásibiztosítás államosításának gondolatáról. V. Ami pedig a munkaügyi minisztérium megszüntetését illeti, arról külön cikkben vannak nagyon komoly és megszívlelendő mondanivalóink. A pártalakulási mozgalmak és a kormány-a válság hírére szerdán este nagy elevenség támadt a kormánypárt helyiségében. Megjelentek miniszterek is, közöttük Haller István, aki már hosszú ideje feléje sem nézett a klubnak. Haller Rubinek földmivelésügyi miniszterrel és Ferdinándy belügyminiszterrel folytatott tanácskozást Bizalmas eszmecserék fejlődtek ki a párt tagjai között is és megállapítható, hogy a beszélgetések a királykérdés körül forogtak. Ab Kati azonban kisgazdák és 18ereszténypártiak egyetértenek, hogy a többség mai összetételében nem maradhat meg és új, homogén kormánypártra van szükség. A keresztény tábor vezére, Haller István, hoszszabb nyilatkozatban szolgált véleményével a legújabb eseményeket illetően. Hangoztatta, hogy a kormánypártban nagy szükség van a pártfegyelemre, mert annak hiánya sokszor a bizonytalanság érzetét keltette oly minisztereknél, akik egyes nem népszerű javaslatokat voltak kénytelenek képviselni A keresztény irányzatot bármily csoportosulások vannak is, az eddiginél erősebben kell képviselni. Az alkotmányjog revíziója tekintetében kijelentette, hogy miután az eddigi államjogi viszony, amelyiben az ország élt, megszűnt lényegeseik