Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)
1921-01-22 / 17. szám
A munkanélküliség kérdéséről 9S Az engol kormány intézkedései. — Achaemz tanácsok és ssalteszervesetek aksísjía SS ésKiaSopszágEsam. A munkanélküliség és az ipari válság kérdései foglalkoztatják a kormányokat és az érdekelt munkásokat, és munkáltatókat mindenütt. Angliából és Németországiból érkeznek most hírek, amelyek részint a kormány intézkedéseiről, részint a munkások akcióiról tudósítanak. A bécsi „Neue Freie Presse" értesülése szerint az angol ipar jelenlegi helyzete és a munkanélküliség kérdése legnagyobb mértékben foglalkoztatja a tuvrmányt. Ez már abból is kitűnik, hogy Angliakülönböző európai államoknak hitelt engedélyez. Ezeket a hiteltervezeteket a párisi konferencián fogják megvitatni. Nemcsak Ausztria pénzügyi támogatásáról van szó, hanem más európai államokéról is, amelyeiket a háború tönkretett. Anglia igyekezni fog kiviteli áruinak piacot teremteni. Az angol külkereskedelmi miniszter csütörtösoön e kérdésről érdekes adatokat, közölt. Többek közt annak a reménynek adott kifejezést, hogy már rövidesen az egész vonalon a gazdasági válság csökkenésére lehet számítani. Nagyon érdekes adatokat közölt sir Kenneway a kivitelről és kiemelte, hogy Németország pénzügyi helyzete napról-napra rosszabbodik. _ Az angol iparnak még sok ideig nem kell félnie a német konkungrenstől és jelenleg ebben az irányban semmi komoly veszedelem nem fenyeget. Franciaország növekedő kivitelt és csökkenő behozatalt mutathat ki. Olaszországnak iskedvező kilátásai vannak. Az állami munkások is foglalkoztak a munk Ugyárt csak Berky fogja fölvetni az eszmét, hogy e területeknek a megszálló csapatoktól való kiürítése alkalmával általános amnesztiát kell adni az ottani eseményekben részt vett lakosságnak,kanélküliség kérdésével. Erről a következőket jelentik Londonból: az állami munkások megbízottai elvetették a kormánynak a napi munkaidő leszállítására vonatkozó indítványát és kijelentették hgy ennek a tervnek megvalósítása az ipari tanácsok megkérdezése nélkül megsérti azokat az alapelveket, amelyek szerint az ipari tanácsokat létesítették. Az állami munkások valamennyi szakszervezete azt követeli, hogy az ipari tanácsokba kijelölt megbízottaikat hívják vissza. („M. T. L") Ugyancsak a munkanélküliség kérdésével foglakoztak a berlini szakszervezetek és üzemi tanácsok vezetői is. A tanácskozások főleg a rövidített munkaidő megszüntetéséről folytak. „Ereki mester beszámol..Ereki Károly (az Ereki-párt egyetlen tagja és nagynevű vezére) vasárnap beszámolót tartott kerületében, Kaposvárott. Erről a nagy politikai eseményről aligha vehettünk volna tudomást, ha egy ismeretlenű barátunk be nem küldi szerkesztőségünknek az „Új Somogy" című lapot. Ennek a lapnak első cikke foglalkozik „Ereki mester" beszámolójával. Nagyon mérgesen. A többi között így: Beszámoló beszédre mentünk és hallottunk egy olyan förtelmesen izgátó beszédet, amely messze túlszárnyalja a legvéresebb szájú kommunista szónokok beszédeit is. Ereki képviselő úr szerint Magyarország közéletének főszereplői közül azV százalék ,,monoklis pazember", a másik 50 százalék analfabéta, a kormány tápjai börtöntölteléknek valók — akik különben még csak Párnában sem jártak —, akiket Ereki mester rövidesen hűvösre is fog juttatni — és mindezzel szemben egyetlen egy becsületes ember, egyetlen egy lángelme, egyetlen egy honmentésre alkalmas nagyság van csak és ez: Ereki Károly ... A lap végül kidobja az „Ereki-párt"-ot Kaposvárról: „... a vasárnap elhangzott beszéde után, ha továbbra is csak ilyen mondanivalói lesznek, egyáltalán nem vagyunk rá többé kíváncsiak..." In ÍML január 22. NE PLAVA X X X XX X X X X JC X * * X ISXXX^XXXXKXXXX Ma, szombaton este ismét, összeül a múlt esztendőről „keresztény egyesülés" néven ismert párt és vele együtt a 1 '^«v... »'ális A leendő pártprogramot, amelyről egyszer már tanácskoztak és amely szombaton is megvitatás alá kerül, tájékozottnak látszó helyen így ismertetik: A program kinyilatkoztatja, hogy a párt a keresztény erkölcs és a keresztény világnézet alapján áll. A kormányzat és a törvényhozás egész munkásságát át kell hatnia annak a feladatnak, hogy a keresztény magyarság az ország politikai, gazdasági és kulturális vezetésében visszaszerezze és megtartsa azt az uralmat, amely jogosan megilleti. A zsidókérdéssel szemben a program hangoztatja a bevándorlás szigorú ellenőrzését és korlátozását. A gazdasági élet erkölcsisége érdekében megfelelő büntetőjogi és magánjogi intézkedéseket tart szükségesnek. Rámutat annak fontosságára, hogy a kormány kezében összpontosuljon a hatalom kezelése, melléktényezők kizárásável. Részletesebben szól a program a forradalmakban kiélesedett osztályellentétek kiegyenlítéséről és olyan gazdasági, pénz- és adópolitika szükségéről, amely az állam ananciáit és ezzel a belső társadalmi békét, és a termelési és szociális viszonyokat egészséges alapra fektetheti. Alkotmányjogi kérdésekben a program kerül minden végleges állásfoglalást. A királyság kérdéseiben a törvényes és alkotmányos megoldást kívánja, az időpontot az ország érdekei és a külpolitikai helyzet határozzák mest. A nemzetiségek javára biztosítani kívánja politikai, társadalmi, közigazgatási és kulturális téren szabad fejlődésüket a magyar államiság keretei között. Ez volna tehát az a „széles bázis", amelyről Haller beszélt s amelyre „elvei föladása nélkül" léphetne az Andrássyhoz csatlakozó keresztény párt vagy — ami még nincs eldöntve — a keresztény párthoz csatlakozó Andrássy. Ez a játék azonban már nem fontos. Andrássynak bizonyára utolsó kísérlete szempontjából fontosnak látszik az, hogy az új párt mégis csak megalakul és a párt zömét néhány keresztény-szociális képviselő alkotja majd... Kaller István vezérlete alatt. Andrássyhoz csak Haller és barátai csatlakoznak. Kisgazdapártiak a cenzúra megszüntetését követelik. A keresztény-szocialisoknak Andrássyékhoz való csatlakozása dolgában Haller István pénteken is beható tanácskozásokat folytatott a párt tagjaival, de politikai körökben elterjedt vélemények szerint a volt kultuszminisztereik nem sikerült híveit megnyergelnie. Rajta kívül csupán Bleyer és néhány nyugatmagyarországi képviselő híve a csatlakozásnak, a párt többsége azonban, amely Vass Józsefet, Hegyeshalmy kereskedelmi minisztert és Huszár Károlyt tekinti vezéreinek, húzódozik az Andrássyékkal való szövetkezéstől. A szigorúan bizalmas csütörtöki értekezletről, amelyen Haller az Andrássy programját ismertette, újabb részletek szivárogtak ki, nevezetesen az, hogy Haller és Bleyer kivételével csaknem az összes fölszólalók a csatlakozás ellen beszéltek, különösen azt fejtegetvén, hogy Andrássy személye évtizedes liberális múltjánál fogva alkalmatlan a kereszténypárti vezérségre. Még Turi Béla is, aki pedig sűrűn tanácskozott magával Andrássyval, hasonló értelemben beszélt. A párttagok álláspontjával ismerősök azt jósolják, hogy a pártnak legföljebb egy negyedrésze — Haller és barátai — megy át Andrássyhoz, aki ilyenformán legjobb esetben (Szmrecsányiékkal együtt) húsz főnyi pártra számíthat. A kereszténypártnak szombati értekezlete tehát nem nagy eredményt jelent majd az ú.i grófi pártnak. A legitimisták mozgolódásának nem lévén oly nagy jelentősége, mint várták, a szabad királyválasztó kisgazdák se tartják sürgősnek a sorompóba lépést. A párt körében azonban többen újból mozgalmat indítottak a cenzúra megszüntetése érdekében és a februárban összeülő nemzetgyűlésen interpellációk és indítványok alakjában a legerélyesebben fogják követelni a sajtószabadság visszaállítását. A mozgalmat, Bulla Aladár kezdeményezte. Az első ülések egyikén Berky Gyula kisgazdapárti képviselő indítványt fog benyújtani, amely azt célozza, hogy a baranyai területek kiürítése, után a nemzetgyűlés parlamenti bizottságot küldjön A gyilkos tusasok Kettős gyilkosságo* kSvdteh eJ 7 — A kisSeKlaj? amvjjiSí ts mogSiJEk? A szolnoki gyermekgyilkossággal gyanúsított Kis István és felesége ujabb vallomást tettek. Amint annak idején megírtuk, Kisék elfogatásukkor azt vallották, hogy a szolnoki állomáson talált meggyilkolt kisleányt a fővárosból csalták el Szolnokra és ott gyilkolták meg Ábrahám-Berkó Istvánnal együtt. A nyomozás során kiderült azonban, hogy a házaspárnak ez a vallomása nem fedi a valóságot. Erre a gyilkos házaspárt Szolnokra szállították és átadták .Az ottani csendőrségnek a további nyomozás megejtése végett Közben Szolnokról hír érkezett, hogy Kisék állítólag azt vallották, hogy a meggyilkolt kisleány a saját gyermekük volt. Majd meg azt jelentették, hogy Kisék minden eddig tett vallomásukat visszavonták és így egészen elölről kell megint kezdeni a nyomozást. Erre Szolnokról visszahozták őket Budapestre és beszállították az ügyészség Markó utcai fogházába. Itt azután a házaspár az ügyész előtt most újabb vallomást tett. Ebben a legújabb vallomásukban Kisék most már nemcsak a gyermek meggyilkolását ismerték be, hanem elmondották, hogy a kisleány állítólagos anyját is megölték. Ennek az újabb vallomásnak a részletei a következők: Az áldozatok. Kis István elmondotta az ügyész előtt, hogy Törökszentmiklóson lopás miatt letartóztatták de a fogságból megszökött és feleségével együtt Budapestre jöttek. Innen azután mind a ketten Biatorbágy községbe mentek, ahol egy Pap József ,nevű kanásznál voltak megszállva, akinél négy-öt napig tartózkodtak Az ittartózkodásuk alkalmával egy asszonyt ismertek meg, aki a községben eladó liszt után érdeklődött. Úgy gondolták, hogy ha az asszony lisztet akar vásárolni, akkor bizonyosan nagyobb összegű pénz van nála és elhatározták, hogy az asszonyt kifosztják. Érdeklődni kezdtek az asszony után és a falubeli asszonyoktól megtudták, hogy a nőt Csapó Ételnek hívják, aki 8 éves, kisleányával tartózkodik a faluban; a leánykának Szűcs Margit a neve. Csapó Etel január első napjaiban leánykájával együtt Törökbálintra utazott, ahol villamosra szállt Klisék utána mentek és a villamoson megismerkedtek vele. Együtt utaztak Albertfalváig és itt a repülőgépgyárnál az asszony a kisleányával leszállott, amire Kisék is leszálltak és együtt mentek be a faluba. Útközben Kis rátámadt az asszonyra és követelte tőle, hogy adja át neki a pénzét, az asszony kiáltozni kezdett, amire Kis leteperte a földre, majd előrántotta revolverét és az asszonyt halántékon lőtte. Ezután a meggyilkolt aszszonytól elvette 300 koronányi pénzét, levetkőztette, levágta a hajfonalát, majd a holttestet a Dunához cipelte és beledobta a vízbe., A kisleány meggyilkolása. Amíg Kis István az asszonnyal végzett, felesége a kisleánnyal előrement. A gyilkosság után azután újra összetalálkoztak és a gyerekkel együtt a Kőbánya mellett levő erdőbe mentek, ahol az éjszakát és az azt követő napot töltötték. A második éjszakán Kisék elhatározták, hogy a gyereket, aki állandóan az anyja után érdeklődött, szintén elteszik láb alól. A gyilkosságot nyomban végre is hajtották. Kis István a kisleányt revolverrel fejbelőtte, azután a holttestet levetkőztette és zsákba varrva, feleségével együtt rákosrendezői, pályaudvarom bedobták egy üres vasúti kocsiba. Ezután bejöttek a fővárosba és itt a Teleki-téren a meggyilkolt asszonynak és kis-, leánynak a ruháját eladták. Ezután a vallomás után azt akarják megállapítani, hogy az állítólagos Csapó Etel és annak kisleánya, akiket meggyilkoltak, hol laktak. alispinai 3 A livornoi pártgyűlés. * 77 szociálet.-szrt oszroíta párt 81*028, a ftCmmunistát? 57.&00 szavazatot fcap£afc (Zürich, január 21.) Milánóból jelentik. A livornoi szocialista kongresszuson megtörtént a szavazás az olaszországi szocialista párt új tájékozódásáról. A megálllapított eredmény szerint Serrati egységálláspontja 81.028 szavazatot, Bombaceki radikális kommunista iránya 57.990, Tvrati mérsékelt csoportja 17.202 szavazatot kapott. Rumbacehi kommunista csoportja, mely váratlanul sok szavazatot kapott, proklamálta, a pártból való különválást érő külön kommunista párt alakítását. (Róma, január 20. — Stefani.) A bolognai tartomány szocialista községi tanácsai elhatározták, hogy a livornoi kongresszuson történt pártszakadás következtében lemondanak. („M. T. I.")