Népszava, 1921. január (49. évfolyam, 1–24. sz.)

1921-01-13 / 9. szám

XLII. évf. 9. szám. Budapest, 1921 január 13. csütörtök. Mpp. 2* korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évra 560 kor. I negyed évre..... 100 fedr. fél évre 280 kor. | egy hóra ,50 kor. Jugoszláviában egy szára ára 1 Jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) az ipari teraielis Angliában. # * fi* árak esése miatt megálltak az üzentek. — Egy re terjed a msiss­tanélk­­liség. A háború következményeit ma már épp ugy megérek a „győztes" államokban, mint a „le­győzött", elszegényedett országokban. Hiszen nincs ország, nincsen olyan földterület, ame­lyet a háború okozta, gazdasági krízis­e ma már közvetlenül­ ne érintene. Hogy azután a termelő munk­a terén bekövetkezett anarchikus állapotoknak különböző országokban mások és mások a jelenségei, az még csak fokozza az egyetemes gazdasági helyzet zavaros voltát és még nyilvánvalóbbá teszi, hogy ebből a rette­netes útvesztőből — legalább is a régi módsze­rek alkalmazásával — nem nagyon lehet majd kilábolni. Amíg a „legyőzött", kizsákmányo­lásra ítélt, országokban a pénz elértéktelene­dése, tehát az általános nagy drágaság akasztja meg a komoly termelő munkát, ugyanakkor a kizsákmányoló államok is közvetlenül megsíny­lik fél Európa elszegényedését, mert meg­felelő vásárlók híján nem tudják árui­kart elhe­lyezni és mindenütt csökkenteni kénytelenek a termelést. Így­­az utóbbi időkben különösen Angliában a gyáraik és egyéb nagyüzemek 50—60%-a rész­ben teljesen beszüntette, részben csökkentette üzemét és ennek következményeként a munkanélkü­liek száma ma m­ár jóval meghaladja az egy milliót és most is napról-napra szaporodik. Skóciában például legalább 100.000 munkás rövidített munkaidővel­ dolgozik és­ a teljesen munkanél­küliek számain 45.000, Newcastleben és környé­kén­­a munkások egyharmada van munka nél­ül, Bradford­ban 4000 a munkanélküli munkás, Huddersfieldben pedig, a cipőgyártás központ­jában, 7400 munkásit csak résziben foglalkoztat­nak. Yorkban 1500 munkanélküli és 400 csak részben foglalkoztatott, munkás van. Sheffield­ben 5000 a munkanélküli és jellemző a liver­pooli adat: munka nélkül van 9500 férfi, 2500 nő és 1200 gyermek, Northampton­ban 15.000 a mun­kanélküli, Birminghamban 40.000, Bristolban 6700 férfi,­­1500 nő és 1100 gyermek és megrövidí­tett munkaidővel 25.000-en dolgoznak. A munkanélküliség , nemzetközi probléma munkanélküliség terjedése már nagyon kellemetlen­­a kormánynak is. November végén , tudvalevően törvényt fogadtak el, amellyel heti 15 shilling m­unkanélküli segélyt szavaztak meg­­a férfiaknak és heti 12 shillinget a munkanél­küli nőmun­kásoknak. Ezek a segélyek azonban 5BO-ot, hogy a munkanélküliség ily óriási mére­teket öltött, természetesen nem alkalmasak­­arra, hogy ezt a problémát megoldják és a kormány most más intézkedésekkel igyekszik a válságot, enyhíteni. Az angol lapok — párt­állásra való tekintet nélkül — hasábos cikkek­ben foglalkoznak a gazdasági helyzet válságá­val és a munkanélküliség problémájáv­al. A ,,New Statesman" egyik legutóbbi száma eae.-s ről a következőket írja: Sokan kedvező .teti évá tekintik, hogy sam angol piacokon általá­nos árzuhanás következett­ be. A hozzáértők azonban jól tudják, hogy az árak esése nem­ a kedvezőbb termelésnek a következménye, ha­nem a fogyasztók vásárlóerejének csökkenésé­vel függ össze. Ha ez a jelenség tovább foly­tatódik, akkor olyan pénzügyi válságnak kell bekövetkeznie, amely az egész ipart alapjában ingatná meg. Mindennek legszomorúbb követ­kezménye a munkanélküliség folytonos terje­dése. Ezt a járványt megakasztani a legnehe­zebb feladatok közé tartozik, mert itt részben nemzeti, részben nemzetközi problémával ál­lunk szemben. Az a terv, hogy a munkáltatókat kötelezni akarják a munkásoknak minden kö­rülmények között való megtartására, munkál­tatói körökben nem talált nagy tetszésre. De az ilyen megoldások amúgy is csak ideig-óráig tartó enyhülést hozhatnak, amíg a komoly or­voslást csak a nemzetközi gazdasági helyzet ja­vulása hozhatná meg. Hiszen ha Indiában éh­ínség tör­­ki, enne­k következményeit közvetle­nül megérzi a Lancashire­ gyapjúipar is'. Ezért a világválságot csak úgy lehetne megszüntetni, ha Középeurópát ismét lábraállítanák. Amíg a német munkásokat nem juttatják abba a hely­zetbe, hogy termelőképességüknek megfelelő munkát végezhessenek, addig Angliában sem lehet majd a munkanélküliséget megszüntetni. Általános árzuhanás az angol piacokon. A „Times" ugyanezekről a kérdésekről a­ kö­vetkezőket írja: Az általános üzlettelens gg. a közvetlen okozója a növekvő munkanélküliség­nek. A száború kitörése óta sohasem volt kény­telen az ipar és a kereskedelem tevékenységét annyira csökkenteni, mint mostanában. Az árukereslet hihetetlen mértékben leapadt és ennek következtében a nagybani árak min­denütt hirtelen lezuhantak. Gyárak és üzemek, amelyeik egy évvel ezelőtt még „gőzerővel" dolgoztak, most kénytelenek voltak kapuikat bezárni. Ennek elsősorban Európa elszegénye­dése az oka. Belföldön aránylag még kevéssé csö­kkent a/, árukereslet, bár itt is nagyfokú tartózkodás észlelhető, mert a kiskereskedelem még nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy f­ül­hialmnozott árukészleteinek árát leszállítsa. De a kiskereskedők is érzik már a közeledő vihar szelet­t és ezért hev­esen cselekednének, h­a a veszedelem csökkentése érdekéiben maguke tesz­állítanák az árakat. Rájuk nézve is elő­nyös­ebb volna, ha készleteiket akár alacso­nyabb áraikon is eladhatnák,­­merthogy a fo­gyasztókat teljesen­ lszoktassák az árubeszer­zégről. Henderson a munkanélküliség kérdéséről. Az angol munkáspárt (Labour Party) és az angol szakszervezeti tanács (Trades Union Congress) január 10-é­n Londonban közös érte­kezletet tartott, amelyen kizáróan a munka­nélküliség kérdésével foglalkoztak. Az értekez­leten Henderson bejelentette, hogy a munkás­ság képviselői kiváltak abból a bizottságból, amely a kormány vezetésével a munkanélküli­ség enyhítésének módozatait vitatta meg. „Azért tettük ezt — mondotta Henderson —, mert a kormány állandóan elzárkózott az elől, hogy ennek a nagy horderejű kérdésnek min­den részletét tanulmány tárgyává engedje tenni. A munkásságnak pedig az a véleménye, hogy a jelenlegi körülmények között most már saját magának kell kezébe vennie a probléma megoldását és ez alkalommal, nemcsak a nem­zeti, hanem a nemzetközi szempontokat, vala­mint a kormány és a helyi hatóságok felelős­ségét is mérlegelni, fogja A munkásság nem fogja szem elől téveszteni azt a tényt sem. Áldozatkészség és kötelességtudás L­ASSJ a Népszava mellé!

Next