Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)

1921-02-26 / 46. szám

3 m­ányba ütköznék és eleven, törvényes­ megér­tése volna. A nemzetgyűlést, akkor illetheti meg a számvevőszéki elnökségre való hármas jelölés, ha erre magát illetékesnek mondja ki. Előbb azonban az élő törvényt meg kell vál­toztatni, mint ahogyan ez a nemzetgyűlés ed­digi tartama alatt szokásban volt Semmi aka­dálya annak, hogy a számvevőségi elnökségre vonatkozó törvényt egyszakaszos törvénnyel megváltoztassák avégből, hogy a nemzetgyűlés is jelölhessen. Indítványozta, hogy a­ szám­vevőségi elnökségre való jelölést vegyék le a napirendről és ne tűzzék ki mindaddig, amíg a kormány a meglevő törvény megváltoztatá­sára nem nyújt, be megfelelő javaslatot. Az elnök és Hentz Károly megjegyzései után Teleki miniszterelnök hozzájárult Hentz álláspontjához.­­ A nemzetgyűlés Hentz napi­rendi indítványát fogadta el és így a szombati ü­lésen folytatják a kormányprogram vitáját, esetleg áttérnek az italraérési javaslat tárgya­lására, végül pedig előterjesztik a bejegyzett i­nterpell­áci­ókat Ezután Budavári László sürgős interpellá­ciót terjesztett elő amiatt, hogy a pest megyei alispán elrendelte a községi választásokat, mi­előtt a kormány az új községi törvényt beter­­jesztette volna. Felszólította a belügyminisz­tert, hogy sürgősen terjessze be a községi képviselőtestületek, valamint a megyei tör­vényhatósági tagválasztásokra vonatkozó ja­vaslatot. — Tomcsányi Vilmos ideiglenes bel­ügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a pest megyei választások elrendelésében nincs semmi törvénytelenség, s mint ideiglenes mi­niszter nem terjesztheti be a közigazgatás re­formjáról szóló törvényjavaslatot, de úgy­­adja, az új belügyminiszter ezt hamarosan meg fogja tenni. A miniszter válaszát tudomásul vették és az ülés délután 3 óra után véget ért. A londoni értekezlet. * A tdrSkSfc követelései. fLandm, február S1.) A konferencia délelőtt 6 órakor tartott ülésén Ilesid basa,­ejelen­tett­e, hogy tekintettel Tevfik basa gyöngélke­désére, a két delegáció megegyezett abban, hogy Bekir Dsaanih bégre hízza a török állás­pont kifejtését Ez kijelentette, hogy Török­ország Európában az 1913. évi határokat, Kis­anasiában pedig azt a déli határt követeli, ame­lyet az érdekelt felek meghallgatása után fog­nak megállapítani és amely szabaddá teszi azokat, a területeket, amelyeken az arabok többségben vannak. Kelet felé Törökország és Örményország között abban a formában kell megvonni a határt amint azt az angolai és tajvani kormány megállapította. A görögök­nek Szmirna területét ki kell üríteniök. Köve­telük továbbá a szabad hajózást a tengerszoro­sokban, anél­kül azonban, hogy Konstantiná­poly biztonsága veszedelmeztetve volna, a tö­rök fönhatóság elismerését és a tengerszoro­sokban levő erődítmények lebontását, egy tengerszoros-bizottság kiküldetését amelyben Törökország is képviselve van, a török fön­hatóság elismerését törvénykezési ügyekben, egy külföldi és török jogászokból álló bizott­ság szervezését, az igazságszolgáltatás modern kiépítése céljából, megfelelő tengeri és száraz­földi haderőt a partok és határok védelme és a belső rend föltartása céljából, a csendőrség újjászervezését külföldi tisztek közreműködé­sével, az idegen csapatok visszavonását Konstantinápolyból és Törökországból a szer­ződés ratifikálása után, teljes gazdasági és pénzügyi függetlenséget és végül a kölcsönös károk és kártérítéseik túlbecsülését Rövid megszakítás után, amelynek tartama alatt a szövetségesek tanácskoztak, a konferencia meghal­lgatta Resid előadását, Tráciáról és ennek Törökországhoz való tartozása okairól. Utf. T. :"­ A­­munkásbiztosítás reformja újból napi­rend­­be kerül. A törvényjavaslat előadójáva újabban Remolá­k Nándor nemzetgyűlési kép­viselőt akarja megnyerni a népjóléti minisz­ter. Hern­olák OrT nyilatkozott, hogy mielőtt X,vy, előadói tisztséget vállalja, ismerni akarja a munkásság képviselőinek álláspontját Berno­lák Ikérésre Far­kas István és Propper Sándor elvtársak pénteken megjelentek a Házban és megismertették Bernolák képviselővel a­­szer­vezett munkásság álláspontját Részletesen is­mertették a magyar munkásbiztosítás keletke­zését fejlődését, azt a kapcsolatot, am­ely a m­unkásbiztosítás és a­ szervezett mun­kásság között. — az önkormányzat működése folytán - fönnáll és hangsúlyozták, hogy a a munkás­biztosítás önkormányzatának megszüntetése vagy akár csökkentése, az­­ intézmény élet­képtelenségét jelenti Végül­­jelentettek, hogy a szervezett munkásírók ragaszkodik ahhoz, hogy ez a legegyénibb és legsajátosabb alko­tása, amelynek miként való vezetésétől a mun­kás egészsége, munkaereje, élete függ, meg­maradjon a munkások és munkáltatók ön­kor­mányzatának irányítása alatt. A munkásbizt­­osítás kérdésével érdemben egyébként vezető helyen foglalkozunk. NÉPSZAVA A beécsi nemzetközi szocialista konferencia. * Vita M­osmtétlyhane metisxei*ek­röl és sxei*vezetérről. (Bécs, február 25.) A nemzetközi szocialista kongresszus ma folytatta az általános vitát „az osztályharc módszerei és szervezete" tár­gyában. N Dittmann (Frankfurt) a forradalmi szocia­lista pártok nemzetközi egyesülését kívánja Dr. Adler Frigyes beterjeszti az osztályharc módszerei és szervezete ügyében kiküldött bi­zottság jelentését és közli a kongresszussal, hogy a bizottság az előadói javaslat téziseit néhány stiláris módosítással elfogadta. Abból a nézetből kiindulva hogy a szovjetek elő­nyéről ma még nem lehet végleges ítéletet mondani, erre a kérdésre sem föltétlen igen­nel, sem föltétlen nem­mel nem lehet felelni, ezért a bizottság megmarad a tézisek eredeti szövegénél. Eszerint a proletariátus diktatú­ráját a munkás- és katonatanácsok, a szakszer­vezeti és egyéb politikai osztályszervezetek alapján kell gyakorol­ni A szónok ezután be­terjeszti a szocialista pártok nemzetiközi munkaközösségének ideiglenes alapszabályait és a bizottság erre vonatkozó határozatait Dr. Adler ezután közli a­ kongresszussal, hogy Berlinből távirati értesítést­­kapott amely sze­rint Lewy, Zetkin és Hoffmann az­ egyesült kommunista pártok központjából kiléptek. A tárgyalást ezután szom­bat délelőttre ha­lasztották, mivel a kiküldöttek a hadsereg szo­ciáldemokrata tagjainak a városháza udvarára egybehívott gyűlésére mentek. (»M. T. I.") (Bécs, február 25.) A nemzetközi szocialista­­kongresszus ülésezése­ alkalmából ma délután a szolgálatmentes szociáldemokrata, védőrök a városháza árkád udvarában gyűlést tartottak, amelyen mintegy 4000 védőr vett részt Jelen­voltak továbbá Deutsch volt hadügyi államtit­kár, dr. Tapalovics szerb, Faure francia dele­gátusok, Shinell, az angol független munkás­párt és Crispiem, a német független szocialista párt képviselői. A szónokok valamennyi or­szág munkásai nemzetközi szolidaritásának eszméjét dicsőítették. A gyűlés a munka da­lának hangjai mellett, amelyet a katonai zene­kar játszott ért véget, („M. T. I.")) ... Körülbelül ez volt­ a veleje annak a védőbeszédnek, amelyet Andrássy Gyula gróf mondott el a keresztény nemzeti egyesülés pártvacsoráján. Nem kisebb tanultat állított maga mellé, mint Kossuth Lajost és Bismarckot akik Andrássy szerint szintén nem voltak következetesek — vagy akik úgy voltak következetlenek mint ő —, akiknek következetlenségével a saját maga pálfordulását is igazolva látja. Igaza van Andrássynak: nagyon jelentékeny államférfiak, köztük Kossuth és Bismarck is, némely kér­désben következetlenek voltak, ami azonban náluk a következetes állam,férfius bölcseség kö­vetkezménye volt. A nagy fajsúlyú állam­férfiak mindig haladó és sohasem retrográd irányban voltak következetlenek. Bismarck például 1878-ban kivételes rendszabályokkal akarta a szocialista munkás,mozgalmat elfoj­tani és megsemmisíteni, 1890-ben pedig kény­telen volt belátni, hogy módszere nem helyes, revideálta álláspontját és kivételes rendszabá­lyait a „szociális olajcsepp" rendszerével helyettesí­tette. Tehát nem volt következetes, ezzel a következetlenségével azonban megmér­hetetlen szolgálatot tett Németországnak. Ha a világ irányítói mindenhol Andrássy mód­szerét alkalmazták volna, a világ­ aligha fejlő­dött volna a delizeánctól a repülőgépig, a­ bar­langlakástól a grófi palotáig s hogy stílszerűek legyünk — a napimádástól a kereszténységig. „Ő mindig tanulni fog — mondotta — és büszke arra, hogy megérti a helyzetet és annak kö­vetelményeit" Beszédének második részében, amely a boloevizmiustól való félelem megnyilat­kozása volt mindjárt be is bizonyította ennek a mondásának az ellenkezőjét Nem tanult, és nem érti meg a helyzetet az, aki a bolsevizmus ellen úgy akar védekezni, ahogyan azt An­drássy és pártja cselekszi! Létező energiák mesterséges visszaszorítása és tétlenségre kár­hoztatása, avult kormányzati módszerek alkal­mazása, az európai kulturnépek eszmeköréből való kikapcsolódás — inkább alkalmasak arra, hogy a szélsőségek felé sodorják a tömegeket semmint arra, hogy attól eltávolítsák. Egyet­len eszköze van a sikeres védekezésnek: minő­ségben és mennyiségben egyaránt kielérjítő demokrácia. Látni­ok, tudniok, érezni­ök kell a tömegeknek, hogy a demokrácia és annak mód­szerei hasznosak, becsesek, tehát meg kell azo­kat becsülni és­­százszor meg­­kell gondolni, hogy elcseréljék-e ezt még be nem vált sőt még ki sem próbált módszerekkel. Ezt meg­tanulhatta volna gróf Andrássy saját pálya­futásából és Magyarország ujabb korának po­litikai eseményeiből — ha valóban akarna tanulni. 1 1921 február 26. A rendőrség félévi jelentése: * Szaporodik a büntettek száma« A villamos króniki­ábé!. A rendőrség most adta ki jelentését az el­­múlt félévről. A­ jelentés elsősorban megálla­pítja, hogy az elmúlt félév­ is minden tekintet­­ben a háborúszülte rendkívüli viszonyok ha­tása alatt állott. Ezután részletesen foglalko­zik a rendőrség helyzetével. Megállapítja, hogy a tisztikar és a rendőrlegény­ség létszáma nem áll arányban a rendkívüli módon fölszaporo­dott munkával, így tehát létszámszaporításra volna szükség. Ennek a fölszaporodott munká­nak oka — a jelentés szerint — a rendkívüli sok különleges szolgálat Hogy mik ezek a kü­lönleges szolgálatok, sejtetni engedi a jelentés, amennyiben megemlíti, hogy ,,munkásmozgal­mak és hasonló okok miatt többször összponto­sítások­ válnak szükségessé," aminek azután a szolgálati időnek a meghosszabbítása és a szabadnapok megvonása a következménye. Ez a megokolása a jelentésnek kissé homályos — takargat valamit —, mert hiszen az utóbbi idő­ben olyan munkásmozgalmakról nincsen tudo­másunk, amelyek következtében a rendőri szolgálat fokozottabb mértékben való föleme­lésére lett volna szükség. Amikor a rendőrség létszámának szaporítását sürgetik, meg kell áll­apí­tanun­k, hogy a rendőrséget nem az ere­deti hivatása köti le annyira, mint inkább az úgynevezett „különleges"­ szolgálatok. Sőt éppen ez okozza, hogy a rendőrség tulajdon-, képein hivatásának nem tehet eleget. Hogy ez mennyire így van, éppen a jelentés igazolja, amelyből kitűnik, hogy a bűntettek szánya állandóan emelkedőben van. Tudjuk ugyan, hogy ennek elsősorban mélyen fekvő szociális okai vanna­k, tagadhatatlan azonban, hogy a rendőrség különleges elfoglaltsága —a politikai téren — nagyon sok esetben lehetet­lenné teszi a komoly bűntettek után való nyo­­­­mozást. Az általános szociális nyomorúságnak egyik legszomorúbb tünetét tárja föl a jelentésnek az a része, amely megállapítja, hogy a rend­őrség gyermekb­írósága az elmúlt félévben 2100 kihágási ügyet tárgyalt le, amelyet fiatal­korúak — legnagyobbrészt gyermekek — kö­vettek el Hogy a gyermekbűnözés szintén emelkedik, mégpedig állandóan és ijesztő mér­tékben, ennek kétségkívül egyik oka abban van, hogy az iskolák zárva vannak. Érthető is, hogy az iskolai felügyelet nélkül maradt és a szülői nevelést a szülők kenyérkereseti elfog­laltsága miatt nélkülöző gyermekek az utcán csatangolva, elzüllennek. A jelentés megemlíti, hogy a közigazgatási rendészet keretében a múlt félévben 8500 katonaszökevény nyomozását rendelték el. A nagymértékű munkanélküliség és zilált­a köz­­állapotaink következménye a kivándorlási láz. Az emberek ezrei akarnak kivándorolni, mi­vel az itteni nyomort nem bírják tovább. A je­lentés kimutatja, hogy az elmúlt félévben 40.035 külföldre szóló útlevelet állítottak ki, ha el­gondoljuk, hogy ma a kivándorlás még meny­nyire megvan nehezítve a különféle tilalmaik és az utazás költséges volta következtében, bi­zonyos, hogy a kivándorolni akaróknak csak egy része, sőt valószínűen kisebbik része sze­rezhette meg a határátlépésre jogosító útleve­let. Szomorú még ennél a ténynél az is, hogy éppen azok vándorolnak ki, akiknek munká­jára elsősorban szüksége volna az országnak. Mindez csak azt mutatja, hogy nálunk a tisz­­tességes munkának nincs becsülete és hogy egyáltalában nem lehet megélni belőle. A jelentés a közlekedéssel is foglalkozik. Megállapítja, hogy ezen a téren javulás egy­általán nem történt sőt a, nehézségek egyre szaporodnak. Rámutat arra, hogy a villamos­­vasutak állandóan túlzsúfolva járnak és a for­galmat nem képesek lebonyolítani. A lépcső­kön való lógás megakadályozása érdekében, kiadott rendelet nem hajtható végre. A rossz közlekedési állapotoknak tulajdonítható, hogy az elmúlt félévben a villamos 709 balesetet oko­zott. Ebből 121 halálos kimenetelű volt. ...18 sú­lyos sebesüléssel végződött, és csak 150 volt könnyebb természetű. Mindezekből megállapít­juk mi is, hogy valóban igaza van a rendőri jelentésnek, amikor azt mondja, hogy az el­múlt félév is minden tekintetben a­ háború­szülte, rendkívüli viszonyok hatása alatt állott Ezeknek a szomorú viszonyoknak a megváltoz­tatására azonban semmiképen sem tartjuk eredményesnek a rendőrség létszámának föl­emelését. Hogy mindez megváltozzék, annak legfőbb föltétele a politikai és társadalmi vi­szonyok gyökeres megváltoztatása. Addig hiába minden, nem segít a helyzeten még a rendőrség létszámának­ a tízszeresére való eme­lése sem.

Next