Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-12 / 77. szám

1921 .április 12. NÉPSZAVA a rendőrségen? * Részletek a „SnangSogá'5^«!, — Interpelláció a főváros kisisz«getási MxoltaS' gában. A főváros közigazgatási bizottságának hétfői ülésén dr. Kazay László bizottsági tag interpellációt terjesztett elő a rendőrségi közegeknek a toloncolási és internetlási eljárások, valamint a bűnügyi nyomozások során tanúsított visszaéléseiről. Interpellációjában elmondatta, hogy a gyanúsítottakat, sokszor ártatlan embereket, a rendőrségen vallatásuk közben a legkegyetlenebb módon megkínozzák, sőt gyakran megcsonkítják. Eddigelé is már több konkrét esetet jelentett be a főkapitánynak, aki orvoslást ígért, de mindezideig nem hallott arról, hogy az általa bejelentett visszaélések ügyében megindították volna a vizsgálatot. A botozás — mondotta Kazay — Magyarországon, sajnos, már törvénnyé lett, de ettől eltekintve, a rendőrközegek minden ítélet nélkül a legnagyobb brutalitással botozzák meg a kezükbe kerülő előállított embereket és a hírhedt csendőri vallatásokat megszégyenítő kegyetlenséggel bánnak velük. Ebben az emberkínzásban egyes detektvcsoportok járnak elől, amelyek a gyanúsítottakat úgynevezett „hangfogó"-ba viszik, ahol drótkötéllel, gumibotokkal verik össze őket, kezüket szíjakkal összecsavarják, bajuszukat, szakállukat szájamként tépik ki és nem tesznek kivételt a nőkkel sem, akiket szintén a legválogatottabb eszközökkel kínoznak meg. Sok ártatlan ember került már ki a hangfogóból törött bordákkal. A konkrét eseteket — folytatta az interpelláló — szívesen tudomására hozza a főkapitánynak és a polgármesternek, mint ahogy már eddig is számos visszaélésről tett nekik jelentést Az ülésen csak egy esetről tesz említést. Nemrégiben egy szegény viceházmester, aki egyébként rokkant katona volt, a Teleki-téren vett két ócska zsákot, anélkül, hogy a zsákok eredetéről bármit is tudott volna. Utólag kitűnt, hogy lopott zsákok voltak és ezért az orgazdaság gyanúja alapján a szrencsételen viceházmestert a rendőrség letartóztatta. Sikerült 1-8 a megfelelő kínzásokkal belőle beismerő vallomást kierőszakolni és ennek alapján a törvényszék 1 évi börtönre ítélte, bár a bíróság előtt hiába hivatkozott a viceházmester arra, hogy a rendőrségen "ellenállhatatlan kényszer" alatt tette beismerő vallomását. A tábla azután leszámította büntetését 20 napi fogházra, de ezt is csak azért kellett elszenvednie a szegény embernek, mert a rendőrségen az említett módon vallatják a gyanúsítottakat Ezután Kasay a toloncolási és internálási eljárásoknál történő visszaéléseket tette szóvá. A rendőrhatóságok az internálás jogával még gyakrabban élnek, mint ahogy erre a miniszteri rendeletek följogosítanák. Különösen azokat a szakiparosokat fosztják meg előszeretettel szabadságuktól, akiknek egyetlen bűnük az, hogy 1914 óta jöttek be az országba. Akket ilyen alapon kiutasítanak Magyarországról, azokat Pilisre viszik és hónapokig tartják őket ott, amivel anyagi szempontból is nagy kárt okoznak az országnak. Itt is csak egy jellemző esetet kivánt fölemlííteni. 1915-ben Oroszlengyelországból egy szabóiparos jött Budapestre, aki azóta tisztességes munkával kereste meg kenyerét a fővárosban. Nemrégiben azonban fölszólította a rendőrség, hogy haladéktalanul hagyja el az ország területét. A szabó, akinek a menyasszonya budapesti leány volt, csupán annyi haladékot kért a rendőrségtől, hogy esküvőjét itt megtarthassa. Erre egy detektív azt a tanácsot adta neki, hogy halassza el inkább esküvőjét és térjen újra vissza Budapestre, mert az esküvő megtartásához utólag sokkal könnyebben kaphat ideiglenes tartózkodási engedélyt. A szabó megfogadta a tanácsot-, de amikor a házasságkötés céljából Csehországból Budapestre érkezett és ideiglenes tartózkodási engedélyt kért a rendőrségen, tiltott visszatérés miatt lefogák. Pilisre vitték és már hónapok óta ott tarják. Új. interpellációra Nádassy főkapitány csak néhány szóban reflektált és kijelentette, hogy egy ízben már ígéretet tett, hogy a vele közölt rendőrségi visszaélések ügyében meg fogja indítani a vizsgálatot. A napirend során szintén Kazay László tette szóvá, hogy a közhivatalokban a felekkel nem úgy bánnak, mint ahogy azt a közönség elvárhatná. Az egyes hivatalokban a fogadási időt teljesen önkényesen szabják meg és a felekkel gorombáskodnak. Az elnöklő polgármester kijelentette, hogy a panaszok orvoslása iránt intézkedni fog. Ezután a tanifelügyelő bejelentette, hogy valamennyi fővárosi iskolában megkezdték a tanítást- A tiszti főorvos jelentése szerint a fertőző betegségek száma március hóban ismét valamivel szaporodott. A rendőrség képviselője beszámolt arról, hogy az államrendőrség a fővárosban 8799 bűnügyben járt el Az egyik bizottsági tag elpanaszolta, hogy az árvaszéknél nem intézik el a hátralékos aktákat, amelyek hosszú idő óta ialszaporodtak. 5 Ennek pedig az az oka, hogy sok árvaszéki , rendbe jönnek majd a viszonyok és a megyrőtisztviselő sértett hiúságból vagy mellőzésesedett állásukat betöltik. Végül az adófelügyelő miatt szabadságot kért és az ott levő tisztviselő jelentését olvasták föl, amely szerint az elmúlt fők fent dolgoznak. A polgármester erre azt a hónapban lényegesen több adó folyt be a főváválaszolta, hogy az árvaszéknél rövidesen res pénztáraihoz, mint az azelőtti időkben. • ... Kivételes állapot és megegyezésre való kísérletek. ifit •/£ » Az angol kormány újra tanácskozik a mintkások képviselőivel. — a vasuissok és scédlitómunkások sztrájkját keddre buresstetuk. — „Lloyd Georg« csodálkozik a bérek nagyfokú redukálásán." Az angol kormány kivételes rendszabályokat léptetett életbe a sztrájkoló bányászok és a sztrájkra készülő szállítómunkások és vasutasok ellen. A bányák biztonsági munkálatainak elvégzésére katonákat rendelt ki, a forgalom fentartásáira önkéntes szolgálatot akar szervezni, de bizonyára mindezen intézkedések ellenére, teljesen tisztában van azzal, hogy ha nem jön létre megegyezés a bányászok dolgában, sem a bányákat nem bírja megmenteni az elfullasztástól, sem a városok élelmezést nem tudja biztosítani, sem pedig a közrendet és közbiztonságot nem lehet föntartani. A kivételes törvény hatálybaléptetése, a katonaság és önkéntesek fölvonultatása jók lehetnek a kormány erélyességének demonstrálására, de nem oldják meg a kérdést A megoldás csak a megegyezésben van. Ezt nagyon jól tudják Londonban. És a nagy demonstrációk mellett nem mulaszták el a megegyezésre irányuló kísérleteket sem. Erről számolnak be — a részben még április 9-éről érkezett — alábbi tudósítások: (London, április 9.) A vasutasok és a szállítómunkások megbízottai ma hosszú tanácskozást folytattak Lloyd Georgeval. A tanácskozásról nem adtak ki semmiféle közlést. Általában mégis az a vélemény, hogy fontos lépéseket tettek a bányatulajdonosok és a bányászok közötti tanácskozások újramegkezdése érdekében. Remélik, hogy a tanácskozások révén még sikerülni fog az ipari háború katasztrófájának elkerülése. Az a négynapos szünet, amelyet, a munkások hármas szövetsége a bányászoknak, vasutasoknak és szállítómukásoknak a sztrájk megkezdése előtt engedélyezett a lakosság körében megnyugtató hatással volt, noha a csütörtöki és pénteki hírek nagyon pesszimisztikus hangulatot keltettek. A kormány részéről tervezett intézkedések közül eddig keresztülvitték a vasúti forgalom megszorításárt. Franciaországgal a forgalmat azonban föntartották. Bár máris behívták a katonai és tengerészeti tartalékokat, mégis remélik, hogy a tanácskozások sikerre fognak vezetni, mert a legjelentősebb munkásvezérek továbbra is folytatják fáradozásukat a béke megóvására. A munkások soraiban is komoly ingadozás észlelhető. így például a vasutasok néhány csoportja tiltakozott a sztrájk ellen. A bányaaltisztek akarnak lépni a bányamunkások szakszervezetéből és a bányatulajdonosokhoz akarnak csatlakozni. A munkások hármas szövetségének vezetői Thomas, Clynes és Henderson azon fáradoznak, hogy közeledést hozzanak létre a bányamunkások és a munkáltatók között A vasutasok és a szállítómunkások is nem annyira szolidaritásból léptek közbe, mint inkább azért, hogy segítsenek kielégítő megoldást találni. (Hát ez nem szolidaritás? — A szerk.) A kormány fölhívására nagy számmal jelentkeznek önkéntesek, hogy szükség esetén biztosítsák az élelmiszerellátást és a szállítást és támogassák a rendőrséget. Ma délután a független munkáspárt tagjai az alsóházból a vasutas szakszervezet helyiségeibe mentek, ahol a munkás hármasszövetség képviselői gyűltek össze. A képviselők és a kiküldöttek a viszály békés megoldásának módjairól tanácskoztak. A bányavidékről azt jelentik, hogy a tartalékosok behívása több helyen izgalmat, okozott. Különböző helyeken gyújtogatásokkal kapcsolatos rablások és fosztogatások fordultak elő. Ma délután a vasutasok és szállítótmunkások megbízottai egyrészről, másrészről Lloyd George és a kormány tagjai másodszor is öszszegyűltek tanácskozásra. A munkások megbízottai a hármasszövetség végrehajtó bizottságának javaslatait, terjesztették elő. Lloyd George ragaszkodott a szivattyúk kérdésében elfoglalt álláspontjához. Ezek az eredmények alig jelentenek közeledést, a megegyezéshez, de nem zárják ki a lehetőségét egy harmadik öszszekövetelnek. (London, április 9.) A munkás hármasszövetség este véget ért megbeszélése után Thomas kijelentette, hogy a következő megegyezés jött létre: 1. A kormány a vitás kérdések megbeszélése céljából hétfő délelőttre konferenciára hívja össze a bányászszövetség és a bányatulajdonosok képviselőit. 2. A bányászszövetség este fölhívja valamenynyi szakosztályát, tartózkodjék minden oly cselekedettől, amely alkalmas volna a bányák karbantartására szükséges munkálatok megakadályozásám vagy arra, hogy a kormányt erőszakos intézkedések alkalmazására kényszerítse. („M. T. 1.") (London, április 11.) A kormánynak most már módjában áll kezeskedni a szénbányák biztonságáról. A szivattyúzási munkálatok megkezdését rövid időre lehetővé teszi a bányászokkal kötött az a megegyezés, hogy azok az önként munkára jelentkezőket nem fogják szándékuktól visszariasztani. Az önként munkárajelentkezők összeíróhelyeit tartalékosok és oly elemek őrzik, akik örömmel tesznek eleget a kormány felszólításának. („M. T. I.") (Bécs, április 10. — A „M. T. I." magánjelentése.) A ,.Neue Freie Presse" jelenti Londonból. Az általános sztrájk elhalasztása kedden éjjelre máris jótékony hatással volt Lloyd George és a vasutas- és szállítómunkások végrehajtó bizottságának képviselői ma hoszszas tanácskozást folytattak, amelyek eredménye eddig még titok. A kormány tagjai reménykedve nézik a helyzetet. _ A „Star" jelentése szerint Lloyd George maga is csodálkozott a fizetések nagyfokú redukálásán. Ha igaz az a hír, hogy a bányamunkások készek a biztonsági legénységet azonnal a szivattyúkhoz küldeni, úgy föltehető, hogy a kormány viszont kész támogatni azt a követelést, hogy a területi bérek helyébe egységes bért állapítsanak meg az egész országban. (Bécs, április 11. — A „Jr. T. T." magánjelentése.) Londonból jelentik a .,Berliner Montagspo®t''-nak. Ma kezdődnek a bányászok és bányatulajdonosok tárgyalásai a kormány képviselőinek részvételével, amely utóbbiak között valószínűen Lloyd George is jelen lesz. Úgy hiszik, hogy a kormány késznek fog nyilatkozni a rossz kárban lévő vagy nem jövedelmező bányákat egyelőre állami eszközökkel támogatni. Ezekben a bányákban ugyanazt a bért fogják fizetni, mint a nagy hasznot hajtókban. Francia-angol titkos egyezmény ellen. * Franciaország nagy engedmnényeket tesz Angliának. — Anglia cserébe katonai segítséget ad. — Sinaons nem bízik a franciákkal való EMáigessyesésben. — Kardang és a reciraieS béke. (Bécs, április 10.) A „Voselsehe Zeitung" abban a helyzetben van, hogy lényegesen kiegészítheti azokat a célzásokat, amelyeket Briand szenátusi beszédében tett arról az egyezményről, amelyet ti. keleti kérdésben kötöttek Angliával. Külföldi forrásból jelentik a lapnak, hogy Anglia és Franciaország a londoni értekezlet s Briand beszéde közötti időben terjedelmes megegyezést fogadtak el. Ebben a megegyezésben Anglia biztosítja Franciaország számára a szükséges katonai segítséget Németország ellen. Ezért, az ígéretért Franciaországnak a következő árat kell üzetnie: l'Yandiaország lemond ázsiai érdekeltségéről, lemond oroszországi külön politikájáról, biztosítja fegyveres segítségét és egész hajóhadának támogatását a britt birodalom részére arra az esetre, ha Anglia valamely tengerentúli hatalommal kerülne összeütközésbe. Lényegében itt francia-angol titkos szerződésről van szó. Amint nemrégiben Csehország és Franciaország között, úgy itt is aligha lehet szó paragrafusokról. Az egyezmény az angol politika hiadala, amely ily módon szabad kezet nyer Előázsiában és Oroszországban. („M. T. L") (Bécs, április 11.) Simons miniszter Bemein átitaztában a „flatin" egyik munkatársa meginterjvolta. Simons kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Németország a jóvátétel kérdésében közvetlenül Franciaországgal meg tudta magát értetni és hogy a két főérdekelt közötti tárgyalásokon egyezségre lehetne jutni (M. T. I.) (Bécs, április 10.) Washingtonból jelentik a „Berliner Tageblatt"-nak. Harding üzenete valószínűen csak elvileg fogja ajánlani, hogy a kongresszus kössön békét Németországgal, a részleteket azonban későbbre tartja fönnn. Lényegében az üzenet belpolitikával foglalkozik. (JL T. I.")