Népszava, 1921. április (49. évfolyam, 69–93. sz.)

1921-04-12 / 77. szám

1921 .április 12. NÉPSZAVA a rendőrségen? * Részletek a „SnangSogá'5­^«!, — Interpel­láció a főváros kisisz«getási MxoltaS' gában. A­ főváro­s közigazgatási bizottságának hétfői ülésén dr. Kazay László bizottsági tag inter­pellációt terjesztett elő a rendőrségi közegek­nek a toloncolási és internetl­ási eljárások, va­lamint a bűnügyi nyomozások során tanúsított visszaéléseiről. Interpellá­c­i­ójáb­a­n elmondatta, hogy a gyanúsítottakat, sokszor ártatlan embe­reket, a rendőrségen vallatásuk közben a legke­gyetlenebb módon megkínozzák, sőt gyakran megcsonkítják. Eddigelé is már több konkrét esetet jelentett be a főkapitánynak, aki orvos­lást ígért, d­e mind­ezideig nem hallott arról, hogy az általa bejelentett visszaélések ügyében megindították volna a vizsgálatot. A botozás — mondotta Kazay — Magyarországon, sajnos, már törvénnyé lett, de ettől eltekintve, a rend­őrközegek minden ítélet nélkül a legnagyobb brutalitással botozzák meg a kezükbe kerülő előállított embereket és a hírhedt csendőri val­latásokat megszégyenítő kegyetlenséggel bán­nak velük. Ebben az emberkínzásban egyes de­tek­tvcsoportok járnak elől, amelyek a gya­núsítottakat úgynevezett „hangfogó"-ba viszik, ahol drótkötéllel, gumibotokkal verik össze őket, kezüket szíjakkal összecsavarják, baju­szukat, szakállukat szájamként tépik ki és nem tesznek kivételt a nőkkel sem, akiket szintén a legválogatottabb eszközökkel kínoznak meg. Sok ártatlan ember került már ki a hangfogó­ból­ törött bordákkal. A konkrét eseteket — foly­tatta az interpelláló — szívesen tudomására hozza a főkapitánynak és a polgármesternek, mint ahogy már eddig is számos visszaélésről tett nekik jelentést Az ülésen csak egy esetről tesz említést. Nemrégiben egy szegény viceház­mester, aki egyébként rokkant katona volt, a Teleki-téren vett két ócska zsákot, anélkül, hogy a zsákok eredetéről bármit is tudott volna. Utó­lag kitűnt, hogy lopott zsákok voltak és ezért az orgazdaság gyanúja alapján a sz­­rencsételen viceházmestert a rendőrség letartóztatta. Sike­rült 1-8 a megfelelő kínzásokkal belőle beismerő vallomást kierőszakolni és ennek alapján a tör­vényszék 1 évi börtönre ítélte, bár a bíróság előtt hiába hivatkozott a viceházmester arra, hogy a rendőrségen "ellenállhatatlan kényszer" alatt tette beismerő vallomását. A tábla azután leszámította büntetését 20 napi foghá­zra, de ezt is csak azért kellett elszenvednie a szegény em­bernek, me­rt a rendőrségen az említett módon vallatják a gyanúsítottakat Ezután Kasay a toloncolási­ és internálási el­járásoknál történő visszaéléseket tette szó­vá. A rendőrhatóságok az internálás jogával még gyakrabban élnek, mint ahogy erre a miniszteri rendeletek följogosítanák. Különösen azokat a szakiparosokat fosztják meg előszeretettel sza­badságuktól, akiknek egyetlen bűnük az, hogy 1914 óta jöttek be az országba. Akket ilyen alapon kiutasítanak Magyarországról, azokat Pilisre viszik és hónapokig tartják őket ott, a­mivel anyagi szempontból is nagy kárt okoz­­nak az országnak. Itt is csak egy jellemző esetet kivánt fölemlííteni. 1915-ben Oroszlen­gyelországból egy szabóiparos jött Budapestre, aki azóta tisztességes munkával kereste meg kenyerét a fővárosban. Nemrégiben azonban fölszólította a rendőrség, hogy haladéktalanul hagyja el az ország területét. A szabó, akinek a menyasszonya budapesti leány volt, csupán annyi haladékot kért a rendőrségtől, hogy es­küvőjét itt megtarthassa. Erre egy detektív azt a tanácsot adta neki, hogy halassza el in­kább esküvőjét és térjen újra vissza Buda­pestre, mert az esküvő megtartásához utólag sokkal könnyebben kaphat ideiglenes tartóz­kodási engedélyt. A szabó megfogadta a taná­csot-, de amikor a házasságkötés céljából Cseh­országból Budapestre érkezett és ideiglenes tartózkodási engedélyt kért a rendőrségen, til­tott visszatérés miatt lefogák. Pilisre vitték­ és már hónapok óta ott tarják. Új. interpellációra Nádassy főkapitány csak néhány szóban reflektált és kijelentette, hogy egy ízben már ígéretet tett, hogy a vele köz­ölt rendőrségi visszaélések ügyében meg fogja in­dítani a vizsgálatot.­­ A napirend során szintén Kazay László tette szóvá, hogy a közhivatalokban a felekkel nem úgy bánnak, mint ahogy azt a közönség elvár­hatná. Az egyes hivatalokban a fogadási időt teljesen önkényesen szabják meg és a felekkel gorombáskodnak. Az elnöklő polgármester ki­jelentette, hogy a panaszok orvoslása iránt in­tézkedni fog. Ezután a tanifelügyelő bejelen­tette, hogy valamennyi fővárosi iskolában meg­kezdték a tanítást- A tiszti főorvos jelentése szerint a fertőző betegségek száma március hóban ismét valamivel szaporodott. A rendőr­ség képviselője beszámolt arról, hogy az állam­rendőrség a fővárosban 8799 bűnügyben járt el Az egyik bizottsági tag elpanaszolta, hogy az árvaszéknél nem intézik el a hátralékos a­ktá­kat, amelyek hosszú idő óta­ i­alsza­porodtak. 5 Ennek pedig az az oka, hogy sok árvaszéki , rendbe jönnek majd a viszonyok és a megyrő­tisztviselő sértett hiúságból vagy mellőzése­­­sedett állásukat betöltik. Végül az adófelügyelő miatt szabadságot kért és az ott levő tisztvisel­ő jelentését olvasták föl, amely szerint az elmúlt fők fent dolgoznak. A polgármester erre azt a hónapban lényegesen több adó folyt be a fővá­válaszolta, hogy az árvaszéknél röv­idesen res pénztáraihoz, mint az azelőtti időkben. • ... Kivételes állapot és megegyezésre való kísérletek. ifit •/­£ » Az angol kormány újra tanácskozik a mintkások képviselőivel. — a vasuissok és scédlitómunkások sztrájkját keddre buresstetu­k. — „Lloyd Georg« csodálkozik a bérek nagyfokú redukálásán." Az angol kormány kivételes rendszabályo­kat léptetett életbe a sztrájkoló bányászok és a sztrájkra készülő szállítómun­kások és vas­utasok ellen. A bányák biztonsági munkála­taina­k elvégzésére katonákat rendelt ki, a for­galom fentartásáira önkéntes szolgálatot akar szervezni, de bizonyára mindezen intézkedések ellenére, teljesen tisztában van azzal, hogy ha nem jön létre megegyezés a bányászok dol­gában, sem a bányákat nem bírja megmenteni az elfullasztástól, sem a városok élelmezést nem tudja biztosítani, sem pedig a­ közrendet és közbiztonságot nem lehet föntartani. A ki­vételes törvény hatálybaléptetése, a katonaság és önkéntesek fölvonultatása jók lehetnek a kormány erélyességének demonstrálására, de nem oldják meg a kérdést A megoldás csak a megegyezésben van. Ezt nagyon jól tudják Londonban. És a­ nagy demonstrációk mellett nem mulaszták el a megegyezésre irányuló kísérleteket sem. Erről számolnak be — a részben még április 9-éről érkezett — alábbi tudósítások: (London, április 9.) A vasutasok és a szál­lítómunkások megbízottai ma hosszú tanács­kozást folytattak Lloyd Georgeval. A tanács­kozásról nem adtak ki semmiféle közlést. Ál­talában mégis az a vélemény, hogy fontos lé­péseket tettek a bányatulajdonosok és a bá­nyászok közötti tanácskozások újramegkezdése érdekében. Remélik, hogy a tanácskozások ré­vén még sikerülni fog az ipari háború katasz­trófájának elkerülése. Az a négynapos szünet, amelyet, a munkások hármas­ szövetsége a bá­nyászoknak, vasutasoknak és szállí­tóm­­uká­soknak a sztrájk megkezdése előtt engedélye­zett a lakosság körében megnyugtató hatással volt, noha a csütörtöki és pénteki hírek na­gyon pesszimisztikus hangulatot keltettek. A kormány részéről tervezett intézkedések közül eddig keresztülvitték a vasúti forgalom megszorításárt. Franciaországgal a forgalmat azonban fönta­rtották. Bár máris behívták a katonai és tengerészeti tartalékokat, mégis re­mélik, hogy a tanácskozások sikerre fognak vezetni, m­ert a legjelentősebb munk­ásvezérek továbbra i­s folytatják fáradozásukat a béke megóvására. A munkások soraiban is komoly ingadozás észlelhető. így például a vasutasok néhány csoportja tiltakozott a sztrájk ellen. A bánya­altisztek­­ akarnak lépni a bányamunkások szakszervezetéből és a bányatulajdonosokhoz akarnak csatlakozni. A munkások hármas szö­vetségének vezetői Thomas, Clynes és Hender­son azon fáradoznak, hogy közeledést hozzanak létre a bányamunkások és a munkáltatók kö­zött A vasutasok és a­ szállítómunkások is­ nem annyira szolidaritásból léptek közbe, mint in­kább azért, hogy segítsenek kielégítő megol­dást találni. (Hát ez nem szolidaritás? — A szerk.) A kormány fölhívására nagy szám­mal jelentkeznek önkéntesek, hogy szükség esetén biztosítsák az élelmiszerellátást és a szállítást és támogassák a rendőrséget. Ma délután a független munkáspárt tagjai az alsóházból a vasutas szakszervezet helyisé­geibe mentek, ahol a munkás hármasszövetség képviselői gyűltek össze. A képviselők és a ki­küldöttek a viszály békés megoldásának mód­jairól tanácskoztak. A bányavidékről azt jelentik, hogy a tartalé­kosok behívása több helyen izgalmat, okozott. Különböző helyeken gyújtogatásokkal kapcso­latos rablások és fosztogatások fordultak elő. Ma délután a vasutasok és szállítótmunkások megbízottai egyrészről,­­ másrészről Lloyd George és a kormány tagjai másodszor is ösz­szegyűltek tanácskozásra. A munkások meg­bízottai a hármasszövetség végrehajtó bizott­ságának javaslatait, terjesztették elő. Lloyd George ragaszkodott a szivattyúk kérdésében elfoglalt álláspontjához. Ezek az eredmények alig jelentenek közeledést, a megegyezéshez, de nem zárják ki a lehetőségét egy harmadik ösz­szekövetelnek. (London, április 9.) A munkás hármasszövet­ség este véget ért megbeszélése után Thomas kijelentette, hogy a következő megegyezés jött létre: 1. A kormány a vitás kérdések megbeszélése céljából hétfő délelőttre konferenciára hívja össze a bányászszövetség és a bányatulajdono­sok képviselőit. 2. A bányászszövetség este fölhívja valameny­nyi szakosztályát, tartózkodjék minden oly cse­lekedettől, amely alkalmas volna a bányák kar­bantartására szükséges munkálatok megakadál­­yozásám vagy arra, hogy a kormányt erőszak­­os intézkedések alkalmazására kényszerítse. („M. T. 1.") (London, április 11.) A kormánynak most már módjában áll kezeskedni a szénbányák bizton­ságáról. A szivattyúzási munkálatok megkez­dését rövid időre lehetővé teszi a bányászok­kal kötött az a megegyezés, hogy azok az ön­ként munkára jelentkezőket nem fogják szán­dékuktól visszariasztani. Az önként munkára­jelentkezők összeíróhelyeit tartalékosok és oly elemek őrzik, akik örömmel tesznek eleget a kormány felszólításának. („M. T. I.") (Bécs, április 10. — A „M. T. I." magánjelen­tése.) A ,.Neue Freie Presse" jelenti Londonból. Az általános sztrájk elhalasztása kedden éj­jelre máris jótékony hatással volt Lloyd George és a­­ vasutas- és szállítómunkások végrehajtó bizottságának képviselői ma hosz­szas tanácskozást­ folytattak, amelyek eredmé­nye eddig még titok. A kormá­ny tagjai re­ménykedve nézik a helyzetet. _ A „Star" jelentése szerint Llo­yd George maga is csodálkozott a fizetések nagyfokú redukálá­sán. Ha igaz az a hír, hogy a bányamunkások készek a biztonsági legénységet azonnal a szi­vattyúkhoz küldeni, úgy föltehető, hogy a kormány viszont kész támogatni azt a követe­lést, hogy a területi bérek helyébe egységes bért állapítsanak meg az egész országban. (Bécs, április 11. — A „Jr. T. T." magánjelen­tése.) Londonból jelentik a .,Berliner Montags­po®t''-nak. Ma kezdődnek a­ bányászok és bá­nyatulajdonosok tárgyalásai a kormány kép­viselőinek részvételével, amely utó­bbiak között valószínűen Lloyd George is jelen lesz. Úgy hi­szik, hogy a kormány késznek fog nyilatkozni a rossz kárban lévő vagy nem jövedelmező bá­nyákat egyelőre állami eszközökkel támogatni. Ezekben a bányákban ugyanazt a bért fogják fizetni, mint a nagy hasznot hajtókban. Francia-angol titkos egyezmény ellen. * Franciaország nagy engedmnényeket tesz Angliának. — Anglia cserébe katonai segítséget ad. — Sinaons nem bízik a franciákkal való EMáigessyesésben. — Kar­dang és a reciraieS béke. (Bécs, április 10.) A „Voselsehe Zeitung" ab­ban a helyzetben van, hogy lényegesen kiegé­szítheti azokat a­ célzásokat, amelyeket Briand szenátusi beszédében tett arról az egyezmény­ről, amelyet ti. keleti kérdésben kötöttek An­gliával. Külföldi forrásból jelentik a lapnak, hogy Anglia és Franciaország a londoni érte­kezlet s Briand beszéde közötti időben terjedel­mes megegyezést fogadtak el. Ebben a meg­egyezésben Anglia biztosítja Franciaország számára a szükséges katonai segítséget Német­ország ellen. Ezért, az ígéretért Franciaország­nak a következő árat kell üzetnie: l'Yandiaor­szág lemond ázsiai érdekeltségéről, lemond oroszországi külön politikájáról, biztosítja fegyveres segítségét és egész hajóhadának tá­mogatását a britt birodalom részére arra az esetre, ha Anglia valamely tengerentúli hata­lommal kerülne összeütközésbe. Lényegében itt francia-angol titkos szerző­désről van szó. Amint nemrégiben Csehország és Franciaország között, úgy itt is aligha le­het szó paragrafusokról. Az egyezmény az angol poli­tika hiadala, amely ily módon szabad kezet nyer Előázsiában és Oroszországban. („M. T. L") (Bécs, április 11.) Simons miniszter Bemein átitaztában a „flatin" egyik munkatársa meg­inter­jvolta. Simons kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Németország a jóvátétel kérdésében közvetlenül Franci­aországgal meg tudta ma­gát értetni és hogy a két főérdekelt közötti tár­gyalásokon egyezségre lehetne jutni (M. T. I.) (Bécs, április 10.) Washingtonból jelentik a „Berliner Tageblatt"-na­k. Harding üzenete valószínűen csak elvileg fogja ajánlani, hogy a kongresszus kössön békét Németországgal, a részleteket az­onban későbbre tartja fönnn. Lé­nyegében az üzenet belpolitikával foglalkozik. (J­L T. I.")

Next