Népszava, 1924. július (52. évfolyam, 142–168. sz.)
1924-07-01 / 142. szám
1920 július L NÉPSZAVA „konzervatív politikai irányt folytat". Amit fel kell vizsgálni. Az eljáró biró az iratokat pedig az igazságügy miniszterének azt a kije- i köteles azonnal fölterjeszteni a bírósághoz. Ipnfpficf. illftfr h n crxr o i UTcs-r^r*r nf _lr/-»T»T-n a titt \Tem néha . A l^i UJ-I^lllU r -i "I _ J _ r_ •• lentését illeti, hogy az Herriot-kormány Némesországgal szemben ugyanazt a politikát folytatja, mint Poincaré, ez fölötte súlyos tájékozatlanságra val. Elvégre még a magyar kormány tagjainak is illenék tudni, hogy Franciaország politikája éppen a német kérdésben a baloldal győzelme folytán valósággal forradalmi átalakuláson ment át De hogy ezt Magyarország felelős tényezői is tudomásul vegyék, az már nemcsak az illendőség kérdése, hanem fontos érdeke is az országnak. Halvaszületett ötlet a takarékossági bizottságról. Most, hogy a kormány a kölcsönnel kapcsolatos népszövetségi útmutatásra végre ráfanyalodott a túltengő adminisztráció leegyszerűsítésére, a közalkalmazottak régiónyi létszámának apasztására, fölmerült az az ötlet, hogy a kormány takarékossági programját épp úgy parlamenti fórum ellenőrizze, mint magának a szanálási munkatervnek végrehajtását A kormánytábor intencióit ismerő oldalon úgy tudják, hogy Bethlen miniszterelnök, amint egyébként a 38-as bizottsági minapi ülésén is kijelentette, nem ellenezné ilyen takarékossági bizottság alakítását s abban helyet, adna az ellenzéknek is. Ennek a legújabb bizottságosdknak azonban nem sok értelme volna, annál kevésbé, mert a kormány számvetéseibe úgyse szólhatna bele. Hiszen a szanálási program forszintosan szabja meg a kormány államgazdálkodási teendőit a spórolási bizottság e mellett nem sok vizet zavarna. A közalkalmazottak létszámanasztárát négy csoportban hajtják végre. A szanálási programnak megfelelően 15 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani az állam szolgálatából. Minthogy az elbocsátásokat egyszerre végrehajtani nem lehet a kormány úgy tervezte, négy részletben. Nevezetesen: az első csoportot ez év augusztus végéig bocsájtják el, a másodikat 1925 január elsején, a harmadikat 1925 július elsején és a negyedik csoportot 1926 január elsején. Az első csoportba mintegy négyezer közalkalmazottat osztottak be. Az elbocsátásról szóló értesítést még nem küldték széjjel. A földreform végrehajtási utasítását erre a hétre ígérikk. Amilyen a törvény, olyan az utasítás. Noha a földreformnovella, hosszas viszontagságok után, hónapokkal ezelőtt törvényerőre emelkedett a reform végrehajtása oly lassú volt, mintha ólomlábakon járt volna. A késlekedésnek a törvényhez szükséges végrehajtási utasításnak elmaradása volt az oka. Ellenzéki oldalról ismételten nógatták nagyatádi Szabót a komoly földreformot elamerikázó földmivelésügyi minisztert a végrehajtási utasítás kiadására, legutóbb, a nemzetgyűlés szombati ülésén az indemnitási vita során éppen Szeder Ferenc elvtárs kérte számon a földmivelésügyi kormánytól a többször beígért utasítást amíg végre nagyatádi Szabó egy kormánylapban úgy nyilatkozott hogy a végrehajtási rendelet még ezen a héten megjelenik. Az agrárdemzokrata miniszter szerint a legutóbbi minisztertanács már le is tárgyalta az utasítást s az „biztosítani fogja" a gyorsabb befejezést a „hosszú ideje húzódó" megváltási eljárásoknál. A gyors tempóban való végrehajtásra vonatkozóan nem ez az első optimista kijelentése nagyatádi Szabónak, akinek a nyilatkozata azonban első ízben ismeri be, hogy a megváltási eljárások „hosszú ideje húzódnak". A végrehajtási utasítás egyéb'" 'az 39 szakaszból áll s csak természetes, kör " -,mint az alaptörvényen , a kiegészítő novelln keresztülhúzódik az antidemokratikus szellem, úgy a végrehajtási rendelet is ebben a jegyben készült. Az a rendelkezés például, hogy középbirtok csak annak juttatható, aki a föld vételárának felét előre kifizeti, akinek megvan az anyagi ereje, hogy a berendezkedéshez a szükséges eszközeiket megszerezhesse, továbbá, aki ezeken fölül még „erkölcsi és gazdasági rátermettséggel" bír, csak a legvakmerőbb egységespárti vélemény szerint lehet a fökligénylők érdekében levő. A novella értelmében, tudvalevően, a feleknek nincs fellebbezési joguk a Földbirtokrendező Bíróság döntésével szemben, ellenben az utasítás szerint az elnöki tanács a bíróság elnökének vagy a földmivelési miniszternek indítványára felülvizsgálná az ügyet A rendelet szabályozza a jelentkezők összeírását a tárgyalóbizottságok megalakítását az eljárás és a bírósági határozathozatal részleteit A földhözjuttatást kérők annyi szakértőt nevezhetnek a tárgyalásra, ahány szakértőjük együttvéve van a földbirtokosoknak. Annál, aki háborús szerzeményű ingatlanából 100 hold mentesítését kéri, vizsgálni kell, kizáróan gazdálkodással foglalkozik-e. Oly birtokoknál, ahol a bíróság „méltányossági okokból" a megváltást mellőzendőnek tartja, ezeket az okokat a legnagyobb körültekintés-A kiosztásra kijelölt területek könnyebb g*ű©gközelitése céljából útépítést rendel a végrehajtási utasítás. A megváltás után a cselédlétszám öt évig nem apasztható. A vegyesbíróság hatásköre megszűnik s áthárul a Földbirtokrendező Bíróságra. A tárgyalásvezető bírót rendfentartási célból ugyanazok a jogok illetik, mint amelyek a polgári pörös ügyekben eljáró bírót Ingatlanközvetítéssel, Budapest belsőségeit kivéve, csakis a Földbirtokrendező Bíróság engedélyével lehet foglalkozni. A földreform során előállható vagyonjogi ügyek (bérleti összeg, föld árának megfizetése, stb.) rendezésére a kormány új szervet szándékozik fölállítani s erről, valamint a bírósági nyilvános tárgyalásról külön rendeletekben fog intézkedni. A győri alapválasztáson ,,egységeséit" tudvalevően „liberalizmus" fölkiáltással Chalupka Károly iparospárti jelöltet támogatták. Most hogy_ Chalupka Károly kiesett a választásból, egységesek gyorsan felejtik a liberalizmust és sietve lenyelik az „ellenzékeskedő" keresztényszociálisokat Csatasorba állították az unalomig ismert recept szerint a teljes hivatalos apparátust Bernolák mellett. Felülről megfelelő utasítás érkezett a hatóságokhoz, amelyek ennek megfelelően tőlük telhetően mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák Malasits Géza elvtársunk győzelmét, így a többi között a rendőrlegénység csaknem teljes sikerrel indította meg a hadjáratot a szocialista választási plakátok kiragasztása ellen. A plakátragasztó elvtársakat óránként veszik őrizetbe és dicső buzgalommal mindvégig újabb és újabb ürügyeket keresnek, hogy elvtársainkat előállítsák. Az éjjeli csatározásoknak főhőse — a kitüntetése érdekében megírjuk a nevét — Józsa György törzsőrmester volt. Amikor a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának Győrött időző tagjai az első előállításoknál megjelentek a rendőrségen, hogy ott interveniáljanak, az ügyeletes rendőrtiszt, dr. Angyal Iván rendőrkapitány nem volt az épületben és csak jó félóra múlva került elő. A vele folytatott tárgyalások során valóban szánalmas volt hallgatni az iparkodását, amellyel az intézkedések törvényes színezetét próbálta kimagyarázni. Ereszben szemmel látható volt hogy jobb meggyőződése ellenére, felső parancsra cselekszik. Az csak természetes, hogy a sjétkulacsos rendszerüknek megfelelően, Bernolákék plakátjain nem akadtak meg. Szabó József, a keresztény-szociális képviselő, akinek haditetteiről már többször beszámoltunk, a legdicsőbb és legszebb haditényét a hétfőre virradó éjszaka hajtotta végre, összegyűjtött vagy húsz darab éretlen fiatalembert, akik meglestek három plakátragasztó elvtársat azoktól a legközönségesebb módon elrabolták a plakátokat és mint akik jól végezték a dolgukat továbbállottak. A közben mégis fölragasztott néhány falragaszt pedig tervszerűen le- kaparták. Egy ilyen kaparószerszám, mint bűnjel, visszamaradt egy cserkészbot, jelezve, hogy a jobbsorsra érdemes cserkészmozgalom milyen útra jutott a keresztény-szociálisok jóvoltából. A városházán viszont a röpiratok terjesztési engedélyét tagadták meg azon ismeretlen rendeletre való hivatkozással, hogy a választás tartama alatt az agitáció nem tűrhető. Ebből azután önként következett az is, hogy Bernolákék nyugodtan terjeszthették gyalázkodó röpirataikat a választás első napján. Noha tudomásunk szerint nem is volt terjesztési engedélyük, mindazonáltal a rendőrség egyetlenegy, esetben sem akadályozta meg, hogy a röpirataikat terjesszék. Amikor azonban győri elvi társaink éltek a megtámadott ember legelemibb jogával, akkor teljes erővel munkába állított a győri rendőrség, újra egymást érték az előállítások, az elkobzások és egész kerékpáros terdőrosztagokat mozgósítottak a röpiratokat terjesztő szociáldemokrata képviselők ellen. A szavazások a hétfői napon a szavazatszedőküldöttségek előtt minden incidens nélkül, a legnagyobb rendben történtek meg. A 10.053 szavazóból hétfőn 5178 választó, vagyis az öszszes választók 51,6%-a szavazott le. Bernolákékon nem fog segíteni sem egységesek, sem pedig a hatóságok támogatása. Minden erőszakoskodás legföljebb csak szebbé teszi majd Malasits Géza győzelmét. Az Országos Kereskedő- és Iparosszövetség Kalasitsot támogatja. Bernolákék Győrött azt híresztelik, hogy az Országos Kereskedő és Iparosszövetség a győri választáson Bernolák Nándort támogatja. A szövetség vezetősége kijelentette, hogy ebből egy szó sem igaz. A szövetség tagjai Malasits Gézát támogatják és így Bernolákék tudatosan félrevezetik a győri iparos- és kereskedőválasztókat. eiső napja* Ujabb hatósági és keresztény-szociális próbálkozások. — „Egyenlő elbánás" a gyakorlatban a győri rendőrségen. — A Mvafanos apparátus BemoLák mellett. Ititan^iskolai íiSívéSaSre iGleniJssssSEtnaís S&isto vissza, — A KHmeras clausus sarerufianajaie.. — fioCsása^ fiabil. Amióta a kurzuspolitika vizsga elé állítja a középiskolai fölvételre jelentkező 10 esztendős gyermekeket, nem szűnik meg a botrány e szomorú intézmény körül. A numerus clausus-Sz.& 1 egy szellemből fogant fölvételi vizsgák ellen esztendőről-esztendőre tiltakoznak a szülők, tiltakoznak a tanítók és tiltakoznak a pedagógia tekintélyei. Hivatalos helyen ez élen csak dadogéssal tudnak védekezni, egyetlen komoly érvük sincs a 10 évesek sorsdöntő vizsgája mellett. Sokszor foglalkoztunk már e kérdéssel. Szerdán Pikter Emil elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, mondott el interpellációt e tárgyban, írásban és szóval kifejezést adtunk tehát annak, hogy a fölvételi vizsga intézményének föntartásához, minden számításba vehető érv hiánya ellenére is, azért ragaszkodnak, mert itt nem pedagógiai szempontokról van szó, hanem a numerus claususnak egy jobban kendőzött kevésbé őszinte formájáról. Amiként a numerus clausus nem az ifjak képességeit vizsgálja, a fölvételi vizsgáknál is a megelőző gondolat „a középiskola tehermentesítése" éspedig olyan „kiválogatás" segítségével, amelynél a gyermek képessége annál kevésbé jöhet számításba, mert ebben az életkorban a képességet végérvényesen eldönteni egyetlen épeszű gyermeknél sem lehet. Az ezévi fölvételi vizsgák statisztikája még nem ismeretes. Nem is sietnek túlságosan azzal, hogy nyilvánosságra hozzák. A beavatottak azonban tudják már, hogy a fővárosban a jelentkezőknek 25%-át dobták vissza azzal, hogy „a fölvételi vizsgálaton a követelményeknek meg nem felelt..." Egyes vidéki városokból még megdöbbentőbb „eredményekről" érkeznek hírek. A népoktatás példátlan fölfricskázása ez az eredmény, am amely azt jelenti, hogy az elemi iskolák nem tudják előkészíteni a gyermekeket a középiskolára. Az eredmény annál súlyosabb ebből a szempontból, merttudvalevően a szegény emberek nagyobb része meg sem kísérli, hogy a gyermekét a középiskolába írassa. Az eldobált negyedrész tehát azoknak a rétegeknek a gyermekeiből került ki, amelyek eddig is középiskoláztatták gyermekeiket. Pikter elvtárs interpellációjával kapcsolatban, de egyébként is, egész sereg esetet mutattak be a közoktatásügyi miniszternek, amelyeknél a gyermek „jó", „jeles" és „kitűnő" bizonyítványára írta rá a fölvételi vizsgázó bizottság, hogy a gyermek a középiskolába nem vehető föl. Ami a vizsgálat „követelményeit" illeti, a prakszis a lehető legzavarosabb. Az egész vonalon visszaszorították a vizsgák elavult intézményét, csak az érettségit hagy- tál meg. A tanárok jobb hiányában aféla érettségi elé állították tehát a tíz éves gyerekeket olyan kérdésekkel bolygatván őket amelyek e felől akár valamennyi elbukhatott volna. Mindegazonáltal, amikor néhány ilyen tucat visszautasítást megvizsgálunk, valami törvényszerűség, mégis kibújni látszik a vizsga „lutrija" alól. A destruktív vallás élénken szerepel a visszautasított 25%-ban, ezenfölül, sőt ezt beleszámítva: leginkább a szegényebb sorsnak gyermekeit látjuk az elutasítottak között Mintha csak a régi szójárást hallanók: a szegény ember gyereke ne tanuljon. Illetékes helyen, persze körömszakadtáig tagadják, hogy a „selejtezésnek" ilyetén titkos céljai lennének. A tényeket azonban legföljebb az enyhítené, ha a fölvételi vizsgát menten kioperálnák az ország beteg testéből. Az általános fölháborodás, amiként minden évben, most is megszólalásra késztette az „illas m!”t ” negyedrészét utasították aélhivatalos kertelés a Sectsstable 3