Népszava, 1924. december (52. évfolyam, 270–292. sz.)
1924-12-02 / 270. szám
WM december 0. NÉPSZAVA 3 A Népszava utca árusítását betiltották, de előfizetők részére és tőzsdei vagy üzleti árusítás céljaira kihárítani szabtad, mint azt a kormány nem tiltotta meg. Ha valamely fiatasági közeg ebében a munkájában zárult meg Mipzsia, akkor kérsfik, hogy sürgősen közöljén velünk konkrét eset formulában, hogy Kitől Mi mennyi lapot kobozott el. Az illető Hatósági Közegen ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt követezést teszünk, valamint ellenük kártérítésért mit is Már jmH. A Népszava Kiadóhivatala. Tizennégy szociáldemokrata képviselőt 10-25 napra kizártak a nemzetgyűlésnél. A kormány és többsége ráduplázott az elnöki erőszakra. — Az egész ellenzék közös deklaráció fölolvasása után kivonult a parlamentből. — Egységes pártok egymás között intézik el a házszabályrevíziót. — Az ellenzék nem ismeri el a fegyveres erőszak segítségével megszavazott szájkosarat. Hétfőn már a kora délelőtti órákban sűrű rendőrkordon vette körül a parlament épületét Noha a nemzetgyűlés ülésének kezdete csak 11 órára volt kitűzve, az egységespárti és egyéb kormányt támogató képviselők, akik rendszerint távollétükkel tündökölnek a nemzetgyűlésen,már 12 óra után szállingózni kezdtek a parlamentbe és ekkor hire terjedt, hogy a kormány az egységes párt vezérkara utján utasítást adott párthíveinek, hogy a hétfői ülésen lehetően teljes számban jelenjenek meg. Nem a hétfői ülés napirendjére tűzött parlamenti szájkosár kedvéért tartotta a kormány szükségesnek az egységes pártnak a parlamentbe való összetoborzását, hanem azért, hogy a többség a mentelmi bizottság jelentésével kapcsolatosan az ellenzék nagyrészének kitiltásával ráduplázzon az elnökségnek arra az erőszakos eljárására, amellyel a pénteki ülésen szembehelyezkedett a házszabályokkal és 15 ellenzéki képviselőt fegyveres karhatalommal távolíttatott el a törvényhozás épületéből. Erre az alkalomra a parlament elé kivezényelt rendőri készenléten kívül a nemzetgyűlés folyosóit és karzatait is detektívekkel rakták meg. A nemzetgyűlés baloldali karzatán egyébként ezúttal csupán néhány pártonkívüli, egy-egy fajvédő és keresztény-szociális képviselő tartózkodott az újságírókon kívül. A szociáldemokrata frakció tagjai, valamint a polgári demokratikus ellenzék képviselői nem jelentek meg aparlamentben. Csakhamar,kire terjedt, hogy a Demokratikus Szövetség kebelébe tartozó képviselők a.. .Vázon. .kivül tanácskoznak, hogy további , magitartásukat illetően megállapodjanak. Közben a parlament egyik bizottsági termében összeült az egységespártiakból, kormányt támogató poktiokból és egy-két párton kívüliből álló mentelmi bizottság, amely rövidesen el is határozta, hogy a pénteki ülésen fegyveres erőszakkal eltávolított képviselőket tíz-huszonöt napra kitiltja a nemzetgyűlésből. Amikor a folyosókon ismeretessé vált a mentelmi bizottság ezirányú javaslata, még a kormánypárti és a kormányhoz húzó pártonkívüli körökben is vegyes érzelmekkel fogadták Bethleneknekezt az elhatározását, mert akként vélekedtek, hogy a mentelmi bizottság javaslatából a közvélemény megállapítja majd, hogy az ellenzéki képviselőknek darabontokkal való eltávolítása azt a célt szolgálta, hogy az egységespártiak bent a parlamentben is csak úgy egymás között, ellenzékmentesen, házilag intézzék el a parlamenti szájkosár ügyét. És valóban, amikor a folyosókon az ülés kezdetét jelző csengők megszólaltak és az egységespártiak besiettek az ülésterembe, ott úgy festett a helyzet, mintha az egységes párt az Esterházy utcai párthelyiség helyett a parlament üléstermében tartaná meg pártértekezletét és azon, mint vendégek, néhány keresztény-szociális, fajvédő és pártonkívüli venne részt. Az egész baloldali mező üres volt, üresen tátongtak nemcsak a szociáldemokrata frakció szélsőbaloldali padsorai, hanem a demokratikus polgári ellenzék balközépen levő padjai is. Ebben a csonka parlamentben az egységes párt rövidesen végzett is a mentelmi bizottságnak a szociáldemokrata képviselők kitiltására vonatkozó javaslatával, amelyet hamarosan nagy lelkesedéssel elfogadtak, hogy azután, zavartalanul megkezdjék a parlamenti szájkosár javaslatának „tárgyalását". Ekkor azonban kiderült, hogy nem akad fölszólaló a javaslathoz. Szünetet kellett tehát elrendelni, hogy a kormány a szünet alatt fölszólalókat toborozzon és ilyen módon kifelé azt a látszatot keltse, mintha a házszabályrevízió kérdésében vita folynék az ellenzékmentes nemzetgyűlésben. Eközben megérkeztek tanácskozásukról azok a szociáldemokrata képviselők, akiket fegyveres erőszak útján még nem akadályoztak meg a parlamentben való megjelenésben és velük jöttek a Demokratikus Szövetséghez tartozó polgári ellenzékiek is. A bethleni erőszak folytán a parlamentben számbelileg ekként megfogyatkozott ellenzék azután bevonult az ülésterembe, ahol Hegymegi-Kiss Pál a Demokratikus Szövetség nevében megbélyegezte az elnökség pénteki erőszakos és házszabályellenes eljárását, fölolvasta az ellenzéki pártok közös deklarációját, amelyben az ellenzék leszögezi azt az álláspontját, hogy a fegyveres erőszak igénybevételével létesülő házszabályrevízió tárgyalásában nem vesz részt és az így megszavazott házszabályokat a maga részéről nem ismeri el érvényesítek. A deklaráció elhangzása után a Demokratikus Szövetség tagjai elvonultak az ülésteremből és ezután Bethlen miniszterelnök az ismét magukra maradt egységespártiak, Wolffék, keresztényszociálisok és egy-két pártonkívüli képviselő előtt mondotta el a maga védekezését azokkal a súlyos vádakkal szemben, amelyeket az ellenzék deklarációja sorakoztatott föl a kormánnyal szemben. Scitovszky elnök az ülést 1 12 ójra után nyitotta meg. A kormánytábor tagjai meglehetős nagy számban vonultak föl. Az ellenzéki oldal padsorai üresen tátongtak, az ellenzéki demokratikus szövetséghez tartozó képviselők és így természetesen a szociáldemokrata frakció tagjai távolmaradtak az üléstől. Csak később szállingózott be a baloldalra egy-két fajvédő és néhány pártonkívüli. Az ülés elején Rubinek István előadó terjesztette be a mentelmi bizott-R Györki Imrét, Szilágyi Lajost 25—25 ülésnapra, Propper Sándort és Kabók Lajost 22—22 ülésnapra, Esztergályos Jánost, Peyer Károlyt, Barter Gyulát, Sütő Józsefet, Szabó Imrét, Saly Endrét, Farkas Istvánt, Klárik Ferencet, Malasits Gézát és Szeder ferencet 26—20 ülésnapra, Peidl Gyulát pedig 10 ülésnapra tiltsák ki, Heber Edét pedig a nemzetgyűlés megkövetésére ítéljék. Az indítvány előterjesztése során az egységespárti előadó, természetesen, védelmezni próbálta az elnöki erőszakot. Azegységespártiak tüntető helyesléssel kísérték szavait. Utána Vargha Gábor (Wolff-párti) indokolta meg a kisebbségi véleményt. Fejtegette, hogy ha elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát,vagyis 10—25 napra tiltják ki az ellenzék nagy részét a nemzetgyűlésből, akkor ,,nagyon ,é s úgy látszik majd, hogy ezzel az ellenzék számára lehetetlenné akarták tenni a házszabályi revíziós vitában való résztvételt". Kijelentette, hogy ő is helyesli a szociáldemokrata képviselőkkel" szemben használt fegyveres erőszakot, de elegendőnek tartja, ha Györkit és Szilágyit 6—6 napra, Peidl Gyulát 1 napra, a többi, fegyveres erőszakkal kivezetett képviselőt pedig 3—3 napra zárják ki a nemzetgyűlésből. Az elnök ezután szavazásra tette föl a kérdést és az egységespártiak és többi kormánytámogatók, Bethlennel az élükön, megszavazták az előadó javaslatát, vagyis a 10—25 napra való kitiltást. Mikovínyi Jenő előadó beterjesztette a mentelmi bizottság jelentését Baross Jánosnak, a nemzetgyűlésről eltávolított képviselők mentelmi jogsérelme ügyében. Kérte a bizottság erre vonatkozó határozatának napirendre tűzését. Napirend szerint következett a hivatalosan házszabályrevíziónak nevezett parlamenti szájkosárról szóló javaslattárgyalása. Az elnök közölte, hogy 50-nel több képviselő indítványt nyújtott be a javaslatra vonatkozóan a sürgősség kimondására. Miutánmegállapította, hogy az"aláírók közül 50-nél többen jelen vannak, kijelentette, hogy a sürgősségi indítvány fölött a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén határoz. Orffy Imre előadó ismertette ezután a parlamenti szájkosár tervezetét. Dicsőítette a parlamenti szájkosarat. Megállapította, hogy szó sem lehet arról, mintha a parlamenti szájkosár az ellenzéket megfosztaná a szólás szabadságától. A szájkosárjavaslat „rendkívül liberális", mert igaz ugyan, hogy a többi között az interpellációsjogot is megnyirbálja, de"ez csak előnyére ' szolgál 'majd az "interpellációs jognak. Igaz, hogy a részletes vitánál csak 15 percig beszélhetnek majd a fölszólalók, de ha a többség hozzájárul, a 15 perces határidőt meg lehet hosszabbítani. A kormányt és atöbbséget —az előadó szerint — a parlamenti szájkosár elkészítésénél nem az aszándék vezérelte, hogy a kisebbséget elnyomja. Az előadó beszéde után az elnök szünetet rendelt el, mert kiderült, hogy a parlamenti szájkosárjavaslat vitájához egyetlenegy képviselő sem iratkozott föl, márpedig a kormány annak ellenére, hogy az ellenzék nagy részét erőszakos úton eltávolíttatta az ülésekről, azt a látszatot szeretné kelteni, mintha a parlamenti szájkosár ügyében komoly vita folynék a német-,gyűlésben. A szünete alatt ,azután a kormány megbízásából Scitovszky elnök néhány, pártonkívüli képviselőt igyekezett rábírni arra, hogy iratkozzanak föl szólásra és vegyenek részt a házszabályrevízió egyoldalú tárgyalásában. Amikor az elnökség értesült arról, hogy akadt már szónak a parlamenti szájkosárjavaslathoz, mert a keresztény-szociálisok hajlandók a távollevő ellenzék szerepét játszani, az ülést újra megnyitották. Ekkor Grieger Miklós (keresztény-szociális) szólalt föl. Fejtegette, hogy a parlamentarizmus nálunk válságban van, mert nincs meg a legfőbb előfeltétele: a parlamenti váltógazdaság. A parlamentarizmus válságát előidézi az is, hogy a kormány nem gondoskodott arról, hogy a választások a tiszta népakarat megnyilvánulásai legyenek, hanem törvénytelen rendelet alapján ejtette meg a választásokat és eddig elé sem gondoskodott a választójog törvénybe iktatásáról. A kormánypárt helyeslése kíséretében szóvátette a kiviteli panamák ügyét is. Elmondotta, hogy két-három szegényembert ő is ajánlott kiviteli engedélyek megszerzése céljából. Ezért senki sem kételkedhetik az ő politikai és egyéni tisztességében. (Helyeslés a marjára maradt kormánypártnál.) Ha mégis kételkednének ebben, ő levonná a dét és kijelentette, hogy a parlamenti szájkosár fegyelmi intézkedéseit ő is helyesli, ellenben a klozma-szakaszokat és általában a szólásszabadság megnyirbálására irányuló intézkedéseket nem fogadja el. Utána Kara fiáth háznagyot szólaltatták meg az egységespártiak a vita látszatának kedvéért.. Karafiáíh azután saját párthívei előtt fejtegette a parlamenti szájkosár szükségességét. Amíg azülésteremben a háznagy az egységes párt tagjai előtt tartott szabad előadást az ellenzéknek szánt parlamenti szájkosárról, megérkeztek tanácskozásukról a Demokratikus Szövetséghez tartozó képviselők, köztük a szociáldemokrata frakció ama tagjai, akik számára a kormány fegyveres erőszak útján még nem tette lehetetlenné a parlament megközelítését. Az ellenzéki képviselőknek a Házban való megjelenése nagy föltűnést keltett. Újságírók gyűrűje vette körül a baloldali folyosóra fölvonult, ellenzékieket és kérdésekkel ostromolták őket, hogy miként határoztak jövő magatartásukat illetően. Ekkor kiderült, hogy a Demokratikus Szövetség egyik tagja a szociáldemokrata frakció és" a szövetséghez tartozó polgári ellenzéki képviselők " nevében deklarációt fog fölolvasni, amely 14 szociáldemokrata képviselőnek és Szilágyi Lajosnak a nemzetgyűlés tanácskozásaiból fegyveres erőszakkal való kirekesztésével kapcsolatosan az ellenzék álláspontját és ebből folyó további magatartását leszögezi. Kar Hasláth beszédének elhangzása után a megjelent ellenzékiek be is vonultak az ülésterembe, ahol Hegymessi-Kiss Pál fölolvasta a Demokratikus Szövetség Gyeklogfjófát, amelyet lapunk vezető helyén közlünk. Az egységespártiak, élükön Bethlen miniszterelnökkel, először kínos megdöbbenéssel hallgatták a deklarációban fölsorakoztatott vádakat. Amikor azonban Hegymegi-Kiss Pál a deklarációnak arra a részére tért át, amelyben az ellenzék a kiviteli panamák ügyét teszi szóvá és követeli, hogy a kormány parlamenti vizsgálóbizottságot küldjön ki annak földerítésére, tudott-e a kormány kiviteli engedélyekkel folytatott üzérkedésekről, az egységespártiak idegességüket nem bírták tovább türtőztetni és ettől fogva állandóan közbekiáltásokkal, tervszerű zajongással igyekeztek az ellenzék szónokát túlharsogni. Fokozotterővel oldalon, amikor tört ki a zaj az egységespárti Hegymegi-Kiss Pál az ellen-