Népszava, 1925. június (53. évfolyam, 123–143. sz.)

1925-06-21 / 137. szám

10 Válasz a „Pesti A Népszava pénteki számában „A pénzinté­zeti tisztviselők békében és ma" cím alatt meg­írták, hogy a jobb sorsra érdemes banktiszt­viselői kar milyen nyomorúságos helyzetben van. Ezzel a cikkel a „Pesti Hírlap" szombati számában foglalkozik és a sorok között meg­gyanúsítja Erdősy Antal elvtársat, a Pénzinté­zeti Tisztviselők Egyesületének elnökét, aki a rosszul fizető bankok között nem sorolja föl az Angol-Magyar B Bankot azért, mert ott van al­kalmazásban. Erre a cikkre válaszolva, Erdősy elvtárs a következő sorok közlésére kért ben­nünket : ,A „Pesti Hírlap", szombati számának köz­gazdasági rovatában megjelent „Banktisztvise­lők fizetésrendezése" című cikk személyemről emlékszik meg, úgy állítván be azt, mintha egy állítólagos memorandumból, amelyben az egyes bankok tisztviselőinek helyzetével foglalko­zunk, az Angol-Magyar Bankot, amelynek tisztviselője vagyok, szándékosan kihagytam volna. A sorok között bizonyára sokan azt is föl fogják fedezni, hogy ez azért történt, mert én az Angol-Magyar Bank jólrodált, nagy jövedelmet hozó, vagy talán más módon megfizetett magasállású funkcionáriusa vagyok. Hogy minő felületességgel és rosszindulattal íródott meg a jelzett cikk, annak bizonyságául szolgáljon elsősorban az, hogy a Proe semmi­féle memorandumot sem készített; egyszerűen csak az történt, hogy egyesületünk főtitkára kötelességszerűen számot akart adni a közvé­lemény előtt arról, hogy a pénzintézeti tisztvi­selők békebeli jövedelmeivel szemben mennyire sülyedt jelenlegi jövedelmük és teljesen befo­lyásmentesen kiragadott néhány bankot állítá­sainak igazolására. Én a magam részéről e ténykedésbe be sem folytam és arról csak ak­kor értesültem, amidőn már az említett tudó­sítás a lapokhoz beküldetett. Miután az illető cikkíró rosszindulatú gyanúsításával állok szemben, még csak annyit említek meg, hogy én egyetlenegy bankkal szemben sem voltam Proe-elnöki minőségemből kifolyóan kíméletes. Amennyiben annak szüksége fönforgott — ta­núm rá az egész pénzintézeti tisztviselői tábor — kivétel nélkül keményen ostoroztam a banko­kat, nem kímélvén saját bankomat sem. Nem egyszben történt meg, hogy speciálisan az An­gol-Magyar Bankban uralkodott tisztviselői politikát kifogásoltam és az igazgatósággal szemben a nyilvánosságg előtt is harcokat vív­tam, nagyon sok esetben döntő eredménnyel. Önfeláldozó küzdelmeimnek köszönhetem töb­bek között, hogy az Angol-Magyar Bank tiszt­viselői részére épített lakásokból nekem nem juttattak, kifejezetten azért, mert a tisztviselői mozgalmak élén állok. Később­ azután lakásvé­teli célra a bank nekem több milliót ajánlott föl, amelyet én nem fogadtam el azért, hogy még csak a legtávolabbi gyanúja se legyen annak, hogy a mozgalmakban való magatartá­somat ez befolyásolja. Hogy az utóbbi időben az Angol-Magyar Bank ellen indított hajszához nem csatlakoztam és belső mozgalmainkat a nyilvánosság elé nem vittem, annak egyrészt az az oka, hogy én mindig csak általánosságban szoktam a bankoknál uralkodó állapotokkal foglalkozni, rendsze­rint a bankok megnevezése nélkü­l, kivéve az oly esetet, amidőn az mélyen és súlyosan belevág bizonyos exisztenciális ér­dekekbe; — másrészt pedig, mert éppen tiszt­viselői érdekből egyáltalában nem tartottam opportunusnak azt, hogy támogatására siessek azoknak, akik bizonyos érdekcsoportok legyez-.­getése miatt egy többszáz tisztviselő jövőjét és pozícióját veszélyeztető ostromot vezetnek in­tézetem ellen.­­ Egyebekben az Angol-Magyar Bank tisztvise­lőinek bizalmi testülete még min­dig intakt, amely cselekedeteimet ellenőrzi és én tisztán és kizáróan e testület utasítása sze­rint járok el." F­­iniévé ÉiarsísaíZcMH a SigmmunistáfeMa!. A francia kormány szigorú rendszabályok alkalmazását határozta el a kommunistákkal szemben, akik Marokkóban a francia hadsereg ellen dolgoznak a kabilokkal és Északafriká­ban igyekeznek megvalósítani a világforra­dalmat. Újabb párisi jelentések szerint ott és a környéken erélyesen hajtják­ végre a kor­mány határozatát és eddig több mint 120 kom­munistát tartoztattak le. Azt hiszik, hogy Pavilevé kedden a kamarában jelentést tesz az eddigi eredményekről és beszámol arról is, hogy a kommunista párt parlamenti vezérei is belekeveredtek ebbe az ügybe. Ugyanekkor a miniszterelnök jelentést tesz a marokkói kér­désről általában. Madridi jelentés szerint a direktórium rati­fikálta a marokkói kérdésben kötött francia­spanyol megállapodásokat. Ugyanakkor azt is jelentik,­ hogy a nyugati spanyol zónában a helvét komolyra fordult. NÉPSZAVA 925 június 21'. Fokozott erővel folytassák az agriMM a Még 10 napig tart az országos sajtóagitáció. — Ne múljon el egy párt- és szakszervezeti összejövetel sem anélkü­l, hogy a Népszaváról szó essék. A budapesti sajtóbizalmi testület — amint erről már beszámoltunk — június 8-án megtar­tott ülésén országos sajtóagitációt határozott el a Népszava érdekében. Hétfőn, június 15-én kezdődött meg ez a sajtóagitáció és azóta már számos fölemelő tanújelét láttuk annak, hogy elvtársaink teljes tudatában vannak annak, mit jelent számukra, mit jelent az ország mun­kássága számára a Népszava. Hiszen lehetet­len, hogy öntudatos munkás ne érezze, ne lássa, hogy a Népszava a legerősebb fegyver a dol­gozók, a nincstelenek, a kiuzsorázottak kezében a reakció, az elnyomatás ellen folytatott közös nagy küzdelmünkben. Lehetetlen ezt észre nem venni, amikor a reakció tábora ezt azzal doku­mentálja, hogy a Népszavát száműzi az utcá­ról, elkobozza a munkásság lapjának utcai kolportázs jogát, hogy a szinte hetenként ki­mért börtönbüntetésekről és milliós pénzbün­tetésekről szó ne essék. K Kétszáznegyedik napja annak, hogy a kor­mány nem engedi meg a Népszava utcai árusí­tását és minden utcasarkon minden társadalmi osztály, minden érdekeltség lapját bárki meg­vásárolhatja, csak éppen a munkásság lapját, a Népszavát tilos árusítani az utcán. Erre a tilalomra a reakció ellenfeleinek, a demokrácia előh­arcosainak, az ország munkástáborának csak az lehet a válasza, hogy minden eszközt és alkalmat fölhasznál a Népszava megerősíté­sére, a Népszava előfizető- és olvasótáborának növelésére. A sajtóbizalmi testület határozata értelmében az országos sajtóagitáció június 30-ig, tehát még 10 napig tart. Használjuk föl ezt a tíz napot. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Népszava minden új előfizetője egy-egy új harcost jelent a reakció, az elnyomatás el­len kü­zdők számára. Ne múljon el tehát egyet­len párt- és szakszervezeti összejövetel sem anélkül, hogy a Népszava-agekcióról szó essék és az előadó elvtársak fölhívják munkástest­véreink figyelmét arra, hogy tőlük telhetően kövessenek el mindent a Népszava olvasótábo­rának erősítésére, a Népszava terjesztésére. Fokozott lendülettel folytassuk az agitációt a Népszaváért, mert a Népszava erősítése egyet jelent a reakció gyöngítésével. * A Népszava kiadóhivatala az Agitáció dolgá­ban készséggel áll rendelkezésére elvtársaink­nak és a szükséges nyomtatványok is a kiadó­hivatalban szerezhetők be. Ha elvtársaink va­lamely gyűlésükön a Népszava-agitációt külön napirendi pontnak veszik föl, a kiadóhivatal — ha erről idejekorán értesítik — előadóról is gondoskodik. A sajtépénzről nincsen nyugta. — Meddig ígérik még a vizsgálatot ? Erdős Ferenc, aki ügyészségi utasításra a rendőrségre került azzal a váddal, hogy az ügyészi kar megvesztegetésére nagyobb össze­geket vett föl megbízóitól, szombaton átkerült a Markó­ utcai ügyészségi fogházba. A kihall­gatások szombaton délelőtt tovább tartottak. Schváb János, a Holdingus-Bankh­áz tulajdo­nosa és Láng Aladár, a Holdingus-Bank al­elnöke ismételten azt vallották, hogy közvetlen tudomásuk semmiről sincsen. Ezután Kelemen Oszkár ügyvédet hallgatták ki, aki vallomásá­ból sok mindent visszavont. Erdős Ferenc szempontjából az ügy jóval kedvezőbben ala­kult, mint az első időkben, mert azt a védeke­zését, amely szerint ő nem azon a címen vette föl a 230 millió koronát, hogy ez az összeg az ügyészség megvesztegetésére szolgál, a tanú­vallomások valószínűsítették. Erdős Ferenc továbbra is megmarad állítása mellett, hogy ő senki megvesztegetésére nem kért pénzt. Erdős szerint csak azért indítottak ellene hajszát, mert ügyvédi költségeit pörös után akarta érvény­esí­teni. Ezzel a rendőrség a kihallgatá­sokat befejezte és Erdős Ferencet, akit ügyvédi minőségben­­ elkövetett csalás bűntette miatt vett elő­zetes letartóztatásba a rendőrség, szomba­ton délután átszállították az ügyészség Markó­ utcai fogházába. A főkapitányságon szombaton a déli órák­ban megjelent az Újságírók Egyesületének elnöke és fölvilágosítást kért a kihallgatásokat vezető rendőr­tisztviselőktől a már ismertetett sajtópénzekre vonatkozóan. A főkapitánysá­gon kijelentették, hogy ezekről a pénzekről Fenyő Soma ügyvéd kijelentette, hogy Kemenes és Erdős fölvettek ugyan erre a célra bizonyos összegeket, de ezekről nin­csen nyugta. Kíváncsiak vagyunk, hogy a nagy garral napok óta beharangozott vizsgálat megelég­szik-e ezzel a negatívummal, vagy minden eszköz fölhasználásával valóban komoly vizs­gálatot indítanak-e annak megállapítására, hogy melyik lap nevében és ki vett föl a Hol­dingos­ Bankház bukásának eltitkolására pén­zeket? Ismételjük, hogy nagyon is lehetséges­nek tartjuk azt, hogy a fővárosi sajtó egy­részét megvesztegették és az a körülmény, hogy erről írásos bizonyíték nincsen, még nem jelenti azt, hogy a budapesti sajtónak korrup­cióval megfertőzött része ne jutott volna meg­vesztegetési pénzekhez. Az erélyes vizsgálatot nemcsak várjuk, de követeljük és hisszük, hogy azok a fővárosi napilapok, amelyek ebben az ügyben hallgatásukkal tüntetnek, ezzel a magatartásukkal csak azt akarják bizonyítani, hogy a vizsgálat elrendelését és lefolytatását magától értetődőnek tartják, nem pedig azt, hogy okuk van hallgatásra... izsgfi Mert totarttztatta. A rendőrség tovább nyomoz az ellent értékek fölHK­atására. — Bécsi kifhallgatások. — Várat­lan házkutatás Révaiébsái. Rónai Nándorné ügyében a rendőrség foly­tatja a nyomozást, mert egyre több és több gyamuok merült föl arra, hogy Rónainé azokat az összegeket, amelyekkel nem tud elszámolni, valahol elrejtette. Amint ismeretes, Rónainé a rendőrségen tett vallomásában azt állította, hogy Zala borkereskedő és annak két aradi­­kereskedő társa, őt 3 milliárd koronával meg­károsították. Zala borkereskedő ügyvédjének szombati számunkban ismertetett nyilatkozata arra enged következtetni, hogy Rónainénak ez a beállítása sem felel meg a valóságnak és így az elsikkasztott összegből ez a 3 milliárd korona is, amelyet már mintegy igazoltnak látnak, újból azt bizonyítja, hogy Rónainé tervszerűen készült arra az esetre, ha csalásai kiderülnek és a rendőrségre kerül, mert az értékeket, legalább is azok­nak jórészét, igyekezett biztonságba he­lyezni. A kapott adatok tisztázására Bécsbe és több vidéki városba detektívek utaztak, a főkapi­tányság pedig megkereste ezenkívül a kül­ügyminisztériumot azzal a kéréssel, hogy a román hatóságokkal érintkezést találhassa­nak. A rendőrség ugyanis az aradi prefek­túrán ki akarj­a hallgattatni azt a két aradi borkereskedőt, akikre Rónainé hivatkozott. Szombaton délelőtt Rónainé Beák Ferenc­utcai lakásán ismét váratlan házkutatást tar­tottak. Ennek az intézkedésnek is az volt a célja, hogy esetleg a lakásban találjanak olyan nyomokat és adatokat, amelyek alapján meg­találhatnák azt a mintegy 2 milliárdos össze­get, amelynek Rónainé kiadásai összeállításai alapján „összeomlása" után is készpénzben kellett, hogy rendelkezésére álljon. A rendőr­ség bizalmas úton értesült arról, hogy Rónaine egy páncéldobozba rejtette el ezeket az össze­geket. A tüzetes házkutatás során ez a nyom valótlannak bizonyult, ellenben a házkutatást végző detektívek többórai munka után egész halom feljegyzéssel és levelekkel tértek vissza a főkapitányságra, ahol azoknak átvizsgálását nyomban megkezdték. A bécsi rendőrség bűnügyi osztályán a buda­pesti főkapitányságtól megküldött kihallgatási jegyzőkönyvek lefordításával elkészültek és Jellinek közjegyzőt, valamint Biberovicsot és feleségét, akik mint ukrán követ szerepeltek, újból kihallgatták. Idézést kapott Angerer Sándor volt osztrák kereskedelmi miniszter, is, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy a tervezett csalásról tudomása nem volt, azt sem tudta, hogy Rónainé a világon van. Szombati lapunkban részletesen beszámol­tunk arról, hogy Rónainé, aki az igazságügyi megfigyelőből, Strache "Gusztáv rendelkezésére, a Markó­ utcai ügyészségi fogházba került és állapota annyira­­javult", hogy Babits Jenő vizsgálóbíró tervbe vette, hogy még pénteken délután kihallgatja. Ez a kihallgatás szomba­ton délelőtt történt meg. A többrendbeli csap

Next