Népszava, 1926. december (54. évfolyam, 273–298. sz.)
1926-12-01 / 273. szám
m^m LIV. évfolyam, 273. sz. *) Budapest 1926 decemberi szerda Ára 2090 korona AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre . 150.000 K — külföldre . 270.000 K Egy hóra . . 50.000 K — külföldre .. 90.000 K Ausztriában egy hóra 60.000 magyar K SZERKESZTŐSÉG: Vm. CONTI-UTCA SZ. Telefonszám .... József 3—30 és József 3—32 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT^' KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTETŐVEI/ MINDEN NAP^Vlzes szám ára: 2000, ünnepnap KOOO, vasárnap 10 K, Ausztriában 3000, vasárn. 4000 o. K, Jugo-zláviában hétk.3 dinár, vas. 4 dinár, Franciaorsz. »30 fr., Csehszlovákiában hétfő 150 ék, vas. 2 £fc KIADÓHIVATAL: Vffl, CONTI-UTCA 4. SZ Telefonszám .... J. 3-SO, J. 3-31 és J. 3-32 MM Salgótarján és Ózd. Lapunk belsejében két nyílt levelet közlünk. Két kimondottan munkáskerületben visszalépnek a szociáldemokrata párt jelöltjei, mert nem akarják, hogy szavazóik csendőrkézre jussanak, hogy a kenyerüket elveszítsék. Salgótarjánban és Ózdon a választók óriási többsége munkás. Keserves, fáradságos munkával keresik kenyerüket, de azok a nagyipari vállalatok, amelyek alig fizetnek annyit, ami a lét puszta föntartásához szükséges, azt hiszik, hogy munkásaiknak nemcsak a munkaerejét vásárolták meg, hanem a lelkiismereti szabadságukat is, azt követelik, hogy a telepeik elnyomott rabszolgái azokra szavazzanak, akiket ők kijelölnek. A két nyílt levél jellemzi a Bethlen-féle úgynevezett „szabadságharcot". A szociáldemokrata képviselőjelöltek lemondása két olyan kerületről, amelyben a választók 80%-a munkás, kirívó bizonyítéka annak, hogy az úgynevezett alkotmányos választás csak komédia, hogy az ország igazi hangulata csak azokban a kezdetekben nyilvánulhat meg, ahol a választás titkos. Hozzátehetjük még azt is, hogy a kormány még a titkos kerületekben is százféle módon terrorizálhatja a választókat, hogy a hivatalos apparátus még ezekben a kerületekben is ezreket kényszeríthet az ajánlási ívek aláírására. 1 * . A nyílt választás azonban egyenes megcsúfolása az igazi alkotmányosságnak. Égő szégyennel kell arra gondolni, hogy ma már az egész világon csupán Magyarországon tudják a nyílt választás gyalázatát föntartani, hogy a világ összes népei között egyedül a magyar nemzetet tartják éretlennek a titkos választás gyakorlására. Igaz, hogy ez nem a nép szégyene, hanem azoknak a reakciós ellenforradalmároknak, akik a nyílt választás alávalóságát csupán a szuronyok erejével tudják föntartani. A leközölt két nyílt levél egyúttal hadijelentés a bethleni választási csatatérről. A salgótarjáni szociáldemokrata képviselőjelöltet, Baticz elvtársat a szolgabíró azzal fogadta, hogy: „erős kézzel fogom kezelni az urakat, mert a miniszterelnök megbukhatik, de a belügyi államtitkár ebben a kerületben nem bukhatik meg". És a főszolgabíró bebizonyította, hogy neki van igaza. Salgótarján és a választókerülethez tartozó községek népe meleg szeretettel fogadta a szociáldemokrata jelöltet és a megtartott gyűléseken ezrével jelentek meg a bányamunkások. Minden terror és megfélemlítés ellenére 2700-an írták alá a szociáldemokrata ajánlási íveket, de Baticz elvtársnak mégis vissza kellett lépnie, mert nem akarta, hogy a munkások ezreit megrendszabályozzák, nem akarta, hogy a választókat a csendőrök zaklassák. A főszolgabíró természetesen erős segítőtársat kapott a bányavállalatban. Választási biztossá Róth Flóris bányafőbiztost tették és a bizottságokba mindenütt bányatisztviselőket, munkavezetőket, mérnököket és üzemvezetőket neveztek ki. A bányavállalatnál és az üveggyárban nyíltan megmondták, hogy aki nem szavaz az egységes párt jelöltjére, az ne is jelentkezzék többet munkára. Csendőrök jártak lakásról-lakásra és azokat a választókat, akik már aláírták a szociáldemokratáik ajánlási íveit, arra kényszerítették, hogy az egységes párt íveit is írják alá. A hatóságoknak és a tőkéseknek egyesített erőszaka a választókerület munkásait és polgárait olyan mértékben zaklatta, hogy csak azok állhattak a szociáldemokrata párt mellé, akik öntudatos elhatározással, büszke daccal, már előre elhatározták, hogy még azzal sem törődnek, ha tönkreteszik az exisztenciájukat. Kétezer hétszázan írták alá a szociáldemokrata párt ajánlási íveit, de azért a kerületben az egységes párt győz, noha a választók óriási többsége a legnagyobb undorral fordul el a Bethlenek reakciójától. És ugyanez történik Ózdon is, ahol a szociáldemokrata jelöltnek egyetlenegy gyűlés megtartására sem adtak engedélyt. Az egységes párt jelöltje az ózdi választókerületben Bíró Pál, a Rimamurányi vállalat dúsgazdag vezérigazgatója. Ebben a kerületben is nyíltan megmondották, hogy a szociáldemokratára szavazni egyet jelent az elbocsátással. Itt is csendőrök jártak házról-házra, hogy a szuronyokkal teremtsenek közvéleményt. Ilyen módon készül a magyar közvélemény. A kormány lapjai már előre hencegnek, hogy milyen sok kerületben jutnak ellenfél nélkül győzelemhez, hogy az ajánlási íveiket milyen sokan írták al V. A választások után arra is, bátorságuk lesz, hogy az ország népének többségére hivatkozzanak, elég vakmerőek, vagy helyesebben elég szemérmetlenek lesznek ahhoz, hogy a közbizalomról, a nép szeretetéről szavaljanak. Az új szabadságharcos arról beszélt, hogy a szociáldemokratákat föl kell szabadítani a párt terrorja alól. Erre a sületlenségre már válaszoltunk, de most újból visszatérünk a dologra és azt javasoljuk, hogy tessék fölszabadítani a munkásokat a szakszervezetek terrorja alól. Erre kitűnő és biztosan ható módszert ajánlunk. Be kell vezetni az általános, egyenlő és titkos választójogot, mert ebben az esetben a választókat nem lehet arra kényszeríteni, hogy a szociáldemokrata jelöltekre szavazzanak, de viszont arra sem lehet őket kényszeríteni, sem szuronnyal, sem vesztegetéssel, hogy akaratuk ellenére az egységespárti reakciót támogassák. Már előre bejelentjük, hogy a magyar képviselőház mindaddig nem lehet a nép igazi akaratának kifejezője, amíg a választás titkosságát nem biztosítják. Még abban az esetben sem fejezi, ki az ilyen módon alkotott képviselőház a nép akaratát, ha a hivatalos hatalom minden terrortól tartózkodik és ha a választások idejére az agitáció teljes szabadságját biztosítják. A kormányhatalomtól szlízezrek exisztenciája függ és ezeknek akkor is a kormánypártra kell szavazniok, ha nem terrorizálják őket. De a nyilt választás kibővítve az erőszak, a megfélemlítés és a vesztegetés eszközeivel,hasem lehet kifejezője a válaztók igazi akaratának és az ilyen módon alkotott képviselőház csak a diktatúra fügefalevele. . A szociáldemokrata meggyőződésű választóknak minden erőszak és megfélemlítés ellenére teljes buzgalommal kell dolgozniuk azon, hogy minél többen kerüljenek a képviselőházba azok közül, akik megbélyegzik azt a rendszert, amely a választásoknál a terror diktatúráját alkalmazza, de azért mégis az alkotmányosság mezében akar tetszelegni! " Ma, szerdán este kilenc választói gyűlést tartunk a fővárosban és a környéken. Mindenütt fokozott erővel folyik az agitáció a szociáldemokrata párt győzelme érdekében. Az egész országban lankadatlan erővel és a győzelembe vetett hittel folyik a lelkes agitációs munka a szociáldemokrata párt érdekében. Az az öntudatos áldozatkészség, amellyel a dolgozó tömegek a szociáldemokrata, párt választási küzdelmét végigvívják, már egymagabiztos záloga annak, hogy a jogfosztásokra és a dolgozók kizsákmányolására fölépített reakció alaposan elszámította magát, amikor arra spekulált, hogy az ellenforradalmi kurzus megveszekedett üldözései nyomán a leigazoltak, jogfosztottak és kizsákmányoltak kész prédái lesznek a reakció hajtóvadászatának. Az agitáció üzemét most is a főváros és a környék munkásai, demokratikus választótömegei diktálják. Példa erre minden választási gyűlésünk, amely a legnagyobb lelkesedése és a tömegek amaz elszánt elhatározása jegyében zajlik le, hogy ezt a választási hajtóvadászatot föltétlenül alkalmul használják föl a reakcióval való leszámolásra. Ma, szerdán este, pártunk ismét a főváros öt helyén, a környéken pedig négy helyen tart választási gyűlést.A fővárosban. A II. pártszervezetben (Horthy Miklós út 32. Munkásotthon). Este '/»« órakor. Előadók: Propper Sándor és Kéthly Anna elvtársak. A VII. pártszervezetben (V. Akadémia utca 6. Pénzintézetiek). Este V18 órakor. Előadó: Györki Imre elvtárs. A XIV. pártszervezetben (VII. Alsó erdősor 32. Cipészek szakegylete). Este 7 órakor. Előadók: Rothenstein Mór és P. Stern Szerén elvtársak. A XVIII. pártszervezetben (VIII. Mátyástér 9. Uitz-vendéglő). Este 7 órakor. Előadók: Horovitz Gábor és Bitó Dezső elvtársak. A XIX. pártszervezetben (VIII, Práter-utca 22, Millidronycsik-vendéglő). Este Vi8 órakor. Előadó: Farkas István elvtárs. A környéken, Újpesten (Jókai-utca és Rózsa-utca sarok, Központi kávéház). Este Vi8 órakor. Előadó: Várnai Dániel elvtárs. Újpesten (Ősz-utca 57, Szabó-vendéglő). Este órakor. Előadó: Szekeres Sándor elvtárs. Kispesten, a 4. csoportban (Nefelejts-utca 54, Toldi-vendéglő). Előadó: Bárdos Ferenc elvtárs. Rákosszentmihályon (Rákos-út, Balaton-vendéglő). Este48 órakor. Előadó: Szabó I Imre elvtárs.