Népszava, 1928. április (56. évfolyam, 76–98. sz.)
1928-04-01 / 76. szám
szavazta meg a férfiakéval teljesen egyenlő női szavazati jogot, akkor ez csak úgy történhetett, hogy a két polgári párt föladta ellenkező álláspontját és csak a munkáspárt maradt szavazatával hű önmagához. Igaz, hogy erre sokan azt felelhetnék,hogy az angol konzervatív párt pálfordulása — taktika, ravaszság, furfang. Hogy az angol konzervatív párt nem azért lett egyszerre kivéve a női választójognak, mert a nök egyenjogúsításáát akarja szolgálni, hanem azért, mert abban bízik, hogy a nök nagy többsége máradibb hajlandóságú s a konzervatív többséget segít majd megmenteni. Hogy nem a haladás, hanem az önföntartás szelleme vezeti a konzervatívokat, amikor a férfiak mellett a nőknek is egyenlő választójogot adnak, mert azt remélik, hogy így menthetik meg a legközelebbi választásokon saját bőrüket. Igaz, hogy mindez igaz lehet és mégis — „über die Motive wird nicht abgestimmt", mondotta egyszer Bismarck — mindenekfölött az marad igaz, hogy a konzervatívok lépését a munkáspárt nyomása diktálta és hogy ez a lépés mindenképen haladást jelent és a haladást szolgálja. Ezt jelenti és ezt szolgálja még abban az esetben is, ha a számítás ezúttal még beválna s a nők csakugyan maradiabbaknak bizonyulnának a férfiaknál. Mert egyetlen választás fontos lehet az olyan pártnak, amely — mint a konzervatívok — nehezen készül meghalni, de nem döntő az általános fejlődés szempontjából. Ismételjük: még ha be is válnék az a számítás, hogy a konzervatívok kisebb vereséget szenvednek majd az új női választók segítségével, mint ezek nélkül, ennél a „siker"-nél menthetetlenül nagyobb haszon származik a demokratikus haladás ügyére abból, hogy egy fontos alapelve győzött s abból, hogy ezek az új női szavazók a következő választásokon újból szavazni fognak, amikoron már sokkal nagyobb lesz politikai műveltségük és tapasztalatuk s amikor a sokmilliónyi munkásnő-szavazó a munkásférfiakkal együtt fog az nyilák, Hitgyefpaltcsony számítás vezette a konzervatívokat eljárásuknál, akkor úgy járnak, mint Goethe Mefisztója, aki mindig rosszat tervel és mindig jót teremt Valóban nagy lehetett már mostani kétségbeesésük, ha ilyen kétélű ravaszsághoz kellett végre folyamodniok... Minket, magyarokat azonban még egy összehasonlításra késztet az angol konzervatívok eljárása. Tegyük föl, hogy ezeket csakugyan ravaszság és taktika késztette a nők választójogának hirtelen megadására. Tegyük föl, hogy csakugyan az volt, a fő céljuk, hogy megkorrigálják a félve várt választási eredményt a saját javukra. Tegyük föl tehát, hogy az angol konzervatívok és a magyar reakciósok csakugyan találkoztak, mint hamiskártyások abban a gondolatban, hogy olyan választójogot kell teremteni, amely „megkorrigálja" a választás eredményét. Tegyük föl mindkettőjükről mindezt a rossz szándékot, ami különbség marad a keresztülvitelben? Mi különbözteti meg az angol módszert a magyar módszertől? Valami, ami nem is csekélység! Valami, ami egy egész világot jelent, az, tudniillik, hogy az angol konzervatívok előre „revideálják" a választójogi törvényt, a magyar reakciósok pedig visszafelé! Bethlen István pártja is félt az általános, titkos választójogtól, amelynek alapján pedig már választott egyszer a magyar nép! Még jobban félt tőle, mint az angol konzervatívok félnek most saját választóiktól. Mit tett tehát Bethlen István pártja? Eltörölte a szavazati jog általánosságát és elsikkasztotta a szavazás titkosságát. Visszafelé revidiálts jogfosztást, jogsikkasztást követett el! Holott az angol konzervatívok, hasonló helyzetben, éppen ellenkezően: ime, jogkiterjesztéssel próbálnak korrigálni! Ez a különbség az angol konzervatívok és a magyar reakciósok között Ez a különbség a demokratikus uralom és az álparlamentáris diktatúra között! engedményeket tettek sl szt társcaléksiak, •• • —mull » rá.--» —— A luonkásnak szombaton ismét mukáiba álíaás. (Bécs, március 31.) A női divatárucégek sztrájkba lépett munkásain, miután pénteken engedményeket kaptak, szombaton újra fölvették a munkát A A prágai hatalmas tüntetések. — A polgári kormány a köztársaságban eddig ismeretlen eszközöket vett igénybe a tüntető munkásság ellen. A csehszlovák polgári kormány — amelynek a választók körében nincsen többsége és amely érzi, hogy nincs erkölcsi ereje tovább is a fórumon maradni — a legutóbbi napokban eddig a köztársaságban nem tapasztalt ádáz dühvel veti magát a dolgozó tömegek ellen és élesíti ki az osztályok harcát. A most lezajlott parlamenti ciklus alatt kierőszakolta a törvényhozás két kamarájától a lakóvédelem módosításáról szóló törvényt, amely nagy visszaesést jelent az eddig fönnállott helyzettel szemben és ezzel beigazolta, hogy osztálypolitikát csinál. A szociális biztosításról szóló törvény lerontását most tárgyalják a parlamenti bizottságokban és a kormány minden követ megmozgat, hogy azt már a húsvét után kezdődő parlamenti ciklusban istárgyalták. Elvtársaink minden érve, figyelmeztetése, hogy a törvény kierőszakolása hihetetlenül fölizgatja a dolgozók tömegeit — falrahányt borsó volt. Még az sem térítette el a polgári kormányt, hogy a szociáldemokrata pártok kénytelenek lesznek a törvény lerontása elleni küzdelmet az utcára vinni és a dolgozó tömegek száz és százezreit fölvonultatni és hadirendbe állítani a javaslat ellen. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén a kormány bejelentette, hogy a parlamenti bizottságokban most már gyorsan le akarja tárgyaltatni a szociális biztosítás reformjáról szóló törvényjavaslatot és hogy nem hajlandó a munkáspártoknak ebben a kérdésben semmiféle engedményt tenni. A munkáspártok erre azzal válaszoltak, hogy a tömegeket az utcára szólították, hogy ide tegyék át a harc színhelyét. De a kormány megkísérelte, hogy a dolgozók szavát elnémítsa. A Prágában tervezett gyűlést, amelyet a munkáspártok hívtak egybe, betiltotta. A köztársaság fönnállása óta ilyen eset még nem fordult elő. Ám a csehszlovákiai dolgozók az ilyen „tilalomhoz" nincsenek hozzá Tlx Hnterparlamentáris Unió bizottságának foatározati javaslatai. Prágából jelentik: Az Interparlamentáris Unió tanulmányi bizottsága befejezte munkálatait és határozati javaslatokat készített elő, amelyeket az Interparlamentáris Uniónak hétfőn összeülő tanácsa a berlini teljes értekezlet elé fog terjeszteni. A jogügyi bizottság az egyes államok jogairól és kötelességeiről szóló és tizennégy szakaszból álló nyilatkozat tervezetét készítette elő. Egy másik határozati javaslatban a többi között kimondják, hogy az államok közti kapcsolatokban ugyanazok a jogok és erkölcsi alapelvek érvényesek, mint a magánszemélyek egymáshoz való viszonyában. Kimondják továbbá, hogy valamely állam fegyveres megtámadása bűntett. A megtámadott államnak törvényes védelemre joga van és az államok közösségének támogatnia kell ezt az államot. A szociális és emberbaráti kérdések tanulmányozásával foglalkozó bizottság be- és kivándorlás problémájáról szóló határozati javaslatot fogadott el. A politikai és szervezeti kérdésekkel foglalkozó bizottság a mai parlamenti kormányzatról szóló hoszszabb határozati javaslatot fogadott el. szokva. Prága külvárosának gyári munkástömegei a tilalom ellenére fölvonultak a városháza előtti térre és meghallgatták a gyűlés előadóját, Tayerle Rudolf elvtársat, a szaktanács főtitkárát. A kormány azonban parancsot adott a gyűlés szétverésére és szuronyos rendőrök támadtak a dolgozókra,akik természetesen szintén erélyesen léptek fel. A köztársaság tízesztendős jubileumára tehát megkapta a munkásság a polgári kormány ajándékát , a szuronyt. Bizonyos, hogy a csehszlovákiai dolgozók nem maradnak adósai a polgári kormánynak. A munkások felháborodása az egész köztársaságban példátlan. És nem lehetetlen, hogy a kormánynak ez a brutális föllépése az életébe kerül. Mert a prágai esettől a kormány, olajat öntött a tűzre és az ipari munkásság száz és százezrei az egész köztársaságban talpraállottak és most már nemcsak a szociális biztosítás védelmére, hanem a békésen tüntető munkások ellen szuronyos rendőröket fölvonultató kormány ellen elsősorban. Mert a csehszlovák köztársaságban, ahol az iparban dolgozó munkásság a lakosság többsége , büntetlenül nem lehet a dolgozók ellen szuronyos rendőröket fölvonultatni. A jóvátételi bizottság magyar ellenőrzőbizottsága — amint félhivatalos római jelentés közli —, amely tudvalevően az államháztartás egyensúlyának helyreállítására fölvett kölcsönnel kapcsolatos megállapodások értelmében működik, Rómában április 2-án ülést tart. A volt belügyminisztert kinevezték a Közmunkatanács elnökévé. Félhivatalosan jelentik, hogy a kormány „Rakovszky Iván dr. országgyűlési képviselőt és nyugalmazott belügyminisztert a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé, Czabalay Kálmán dr. miniszteri tanácsost, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökhelyettesét a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökévé kinevezte." Marty francia kommunista képviselőt négyévi fogházra ítélték. Pakisból jelentik, hogy a törvényszék Marty képviselőt négyévi, Duclos képviselőt háromévi, Flamarius képviselőt pedig kétévi fogházra, Miehelet és Joseph szerkesztőket pedig in contumaciam (a vádlottak távollétében) kétévi fogházra ítélte katonai személyek lazítása és az engedelmesség megtagadására való csárbítás miatt, mert az „Humanité"-ben Fock marsallhoz intézett levelet és több háborúellenes cikket közöltek. •St. Előfizetési ára: Egy hétre 7.— Egy hóra é.— Negyedévre 12.— Blokkrendszer mellett: Egy hétre 1.10 Egy hóra SíO Példányonként: Hétköznap —.10 Ünnepnapon —.24 Vasárnap — — —12