Népszava, 1951. augusztus (79. évfolyam, 177-202. sz.)
1951-08-01 / 177. szám
1951 AUGUSZTUS 1. SZERDA Jó együttműködéssel biztosítsuk az őszi csúcsforgalom sikerét A vasút minden évben összeoldja m meg legnehezebb feladatát. Ilyenkor kell az ipari termelés továbbítása mellett a mezőgazdaság termését, is elszállítani. Az idén ez a feladat különösen nagy. Ipari termelésünk a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint 34,4 százalékkal magasabb, mint volt egy ével ezelőtt és az Alkotmány ünnepi versenyben rohamosan növekszik tovább. Mezőgazdasági termelésünk ebben az évben dolgozó parasztságunk jó munkájának jutalmaként és a jó időjárás következtében ugyancsak lényegesen gazdagabb, mint a tavalyi. Vasutasaink előtt tehát nagy feladatok állnak az őszi csúcsforgalom lebonyolításában. Mindössze 4,5 százalékkal több vasúti kocsi segítségével 1950- hez képest körülbelül 30 százalékkal nagyobb forgalmat kell lebonyolítani. A vasút minden szakszolgálatának meg kell feszítenie erejét a siker érdekében. Az egyik legdöntőbb feladata a szállíttató gazdasági szervekkel való jó együttműködés. A vasút a maga részéről megszervezte, hogy a gyors ki- és berakodáshoz, az üres és megrakott vasúti kocsik érkezéséről legalább négy órával, irányvonalak esetében pedig 12 órával érkezés előtt értesítést kapjon a címzett vállalat, hogy a kirakáshoz munkaerővel, felszereléssel, szállítási eszközzel előre felkészülhessen. A vállalatoknak is elő kell készülniük az őszi csúcsforgalomra. Legdöntőbb ezen a téren a szállítás egyenletes ütemének megszervezése. Fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a fuvaroztató vállalatok a hét utolsó napjaiban és a hónap utolsó tíz napjában adják fel tömegesen az árut, amíg a hét első felében és a hónap első részében rakodási tervüket nem tartják be, ennek következtében például június hónapban számos olyan elmaradt szállítmány volt, amelyet a szállítási határidő betartása érdekében csupán néhány kocsiból álló vonattal kellett továbbítani. Ezek a szállíttató vállalatnak magas fuvardíjat okoznak, a vasút üzemének gazdaságosságát a magasabb fuvardíj ellenére is lényegesen rontja, amely elsősorban a több szénfogyasztásban jelentkezik. Más vállalatok nem tartják be a kötött megállapodást. Ez elsősorban a gyorsan romló árukra vonatkozik, amelyeknek érkezése percnyi pontosságra kötött. Elhúzzák a rakodás idejét és a menetrendszerű gyorstehervonat nem tudja az árut továbbítani. így volt ez például Kecskeméten és Kiskunhalason a BARNEVAL és MEZŐKER szállításaival. Tűrhetetlen egyes vállalatoknak azálláspontja, amelyek, ahelyett, hogy az éjszakai rakodási munka megszervezésével is felkészülnének az őszi csúcsforgalomra, úgy gondolkodnak, hogy inkább megfizetik a vasútnak a kocsiálláspénzt és kirakatlanul várakoztatják a kocsit. Nemrégiben Kunmadarason egy építkezési vállalat vonult fel. A vállalat szombaton elengedte embereit és a vasút hatalmas szállítmányokat kénytelen volt más területtől elvont, sőt a távoli állomásokról áthozott pályafenntartási munkásokkal kirakatni. A vállalatoknak a munka helyes megszervezésével és a munkaerők megfelelő beosztásával kell a ki- és berakodást előkészíteni s elvégezni és tudomásul kell venniök, hogy a kocsiálláspénz sem a vasút, sem pedig a népgazdaság számára nem jelent kárpótlást azért a veszteségért, amelyet a kocsik késedelmes kirakása a forgalomból való kiesés következtében okoz. Az őszi csúcsforgalom sikere érdekében tehát már most meg kell teremteni a vasút és a szállíttató vállalatok közötti jó együttműködés alapjait. Tovább kell fejleszteni azoknak a komplex brigádoknak szervezőmunkáját, amelyek már a múlt évben is igen nagy szerepet játszottak a kocsiforduló meggyorsításában. A cukorgyáraknál például a komplex-brigádok munkájával sikerült az ötórás rakodási időt 4—4/? órára csökkenteni. A komplex-brigádok, időben történő értesítés esetén meg tudják honosítani a vonattartózkodás alatti gyorsított rakodás szovjet módszerét is. A kereskedelmi szakszolgálat jó szervező munkáján és a szállíttató vállalatokkal való jó együttműködésen múlik jelentős mértékben az irányvonatképzés sikere is, amely a gazdaságos szállítás és a széntakarékosság szempontjából egyaránt igen jelentős. A vontatási szolgálat legfontosabb feladata a mozdony- és kocsipark biztosítása. A vontatási, illetve gépészeti szakosztály kifogástalan mozdonyok biztosításával és a mozdonyok szocialista karbantartására szervezett Nazarova-mozgalommal, valamint a kocsipark menynyiségi és minőségi hiányosságat nagy részének felszámolásával készül fel az őszi csúcsforgalom feladatainak teljesítésére. A vontatási szolgálatnak nemcsak az a feladata, hogy továbbítsa az elszállításra váró árut, hanem az is, hogy a lehető leggazdaságosabban tegye azt: minél kevesebb mozdonnyal, minél kevesebb kocsival és minél alacsonyabb szénfogyasztással, üzemköltséggel. Ebben van a 2000 tonnás és 500 kilométeres mozgalom, a vasutas sztahanovista mozgalmak óriási jelentősége. A legnagyobb jelentőségű ezek között a »Minden út jövedelmezőségéért«mozgalom, amely a vasút összes mozgalmának gazdasági eredményeit pontosan megmutatja. Az áru gazdaságos továbbítása összefügg a bányászok jó munkájával is. A vasútnak a jelenleginél nagyobb széntartalékokra van szüksége, hogy a mozdonyok részére állandó szénkeveréket biztosíthasson és ennek a keveréknek tüzelési sajátosságait a gazdaságos felhasználás érdekében a mozdonyszemélyzet is megismerhesse. A bányászoknak azzal kell hozzájárulnuk az őszi csúcsforgalom sikeréhez, hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szenet adnak a vasútnak. Rendkívül nagy feladatai vannak a forgalmi szolgálatnak is az őszi csúcsforgalom lebonyolításában. A vasút a forgalom gyorsaságának és biztonságának növelésére július 1-ére új forgalmi utasítást adott ki, amely a legkorszerűbb szovjet módszerek figyelembevételével készült. A forgalmi szolgálat további feladata az őszi csúcsforgalom biztosítása érdekében harcolni a menetrend betartásáért és a vonat- és mozdonyácsorgások megszüntetéséért. A mozdonyvezetők ma még rengeteg időt kénytelenek felfűtött mozdonnyal készenlétben állni vagy a fűtőház területén időzni, legtöbb esetben a forgalom hibájából. A »zöldutca« hiánya is sok mozdonyácsorgást, felesleges szénfogyasztást okoz. A Ferencvárosi Fűtőházban például a mozdonyvezetők általános véleménye, hogy Dombóvárról Budafokig hamarabb lehet elérni, mint Budafokról a Ferencvárosi pályaudvarig. Az őszi csúcsforgalom lebonyolításában döntő a három szakszolgálat: a kereskedelmi, vontatási és forgalmi szolgálat együttműködése. Az együttműködés alapját az augusztus 1-én bevezetésre kerülő 24 órás vonattovábbítási terv képezi. Ebben a tervben 24 órára előre megtervezik a vonatforgalmat, milyen tehervonatok hova közlekednek, mennyi lesz a menetidejük, így kiküszöbölődik az indokolatlan vonatácsorgás, torlódás, forgalmi kiesés. A 24 órás vonatforgalmi tervet már három igazgatóságnál — a Pécsi, Szegedi és Szombathelyi Igazgatóságnál — igen jó eredménnyel próbálták ki és előreláthatólag jelentős szerepet játszik majd az őszi csúcsforgalom gazdaságos és tervszerű lebonyolításában. A pályafenntartás úgy készült fel az őszi csúcsforgalomra, hogy a munkák legjelentősebb részét még annak megindulása előtt befejezi. Szovjet tapasztalatok alapján kikísérletezett szalagrendszerű pályafenntartási módszerrel javítják a vasúti felépítményeket és azon igyekeznek, hogy a fokozott karbantartással tovább csökkentsék a »lassú jelek« számát. A hídszolgálat dolgozói az őszi csúcsforgalom megindulásáig 21 hidat készítenek el. A járműjavítók úgy járulnak hozzá a nagy feladat teljesítéséhez, hogy csökkentették a mozdony- és kocsijavítási időt. Felkészültek, hogy a futójavításokat a gyűjtőállomásokra kirendelt műhelyrészlegek végezzék majd el, hogy minél kevesebb kocsit kelljen javítás miatt hosszabb időre a forgalomból kivonni. A magyar vasutasok már eddig is alapos munkát végeztek az őszi csúcsforgalom jó előkészítése érdekében. További előkészületeik egybeolvadnak a Vasutasnapra és augusztus 20-ra történő versenyfelajánlásaik teljesítésével és túlteljesítésével. A versenymozgalom kiszélesítése, a szakszolgálatok közötti együttműködés megszervezése, az áldozatos, közös harc az a mód, amely biztosítja, hogy az ötéves terv második évének nagy feladatait vasutasaink is maradéktalanul teljesítik. (Az őszi csúcsforgalom előkészületeiről a Népszava szerkesztőségében tartott értekezlet alapján.). 3 NÉPSZAVA A bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése az 1951 második negyedév élüzemeiről A bánya- és energiaügyi minisztérium a szakszervezetekkel egyetértésben értékelte az üzemek dolgozóinak az 1951. év második negyedében elért eredményeit és ennek alapján kijelölte az új élüzemeket A szénbányászatban a nagyüzemi szénbányák közül élüzem lett a Petőfi-bánya VII. aknája (Rózsaszentmárton). Az üzem második negyedévi termelési tervét 104,6 százalékra, az egy főre eső termelési előirányzatát 112,4 százalékra, feltárási és elővárási tervét 103 százalékra teljesítette. Második a Nagybátonyi Szénbányák szorospataki üzeme. Harmadik a MESZHART Szénbányák, Pécs 6. üzeme. A középüzemi szénbányászatban élüzem a Dorogi Szénbányák I. aknája. Az üzem termelési tervét a második negyedévben 103,9 százalékra, egy főre eső teljesíményét 107,8 százalékra teljesítette. Az önköltségcsökkentési előirányzatukat 4,6 százalékkal túlteljesítették. Második a Dorogi Szénbányák XIV. aknája, harmadik a Kisterenyei Szénbányák fővölgyi üzeme A kisüzemi szénbányászatban élüzem a Kisterenyei Szénbányák kisteleki üzeme. A bánya dolgozói termelési tervüket 114 százalékra, az egy főre eső termelési előirányzatot 107.4 százalékra teljesítették. Az önköltséget az előirányzaton túl 10.2 százalékkal csökkentették. Az üzem feltárási tervét 110 százalékra teljesítette. Második a Zagyvai Szénbányák ságújfalvi üzeme. Harmadik a Kisterenyei Szénbányák vizslási üzeme. * A vegyesbányászat területén az ércbányászati nagyüzemek közül élüzem a Ga’nii Bauxitbánya. Az üzem bauxittermelési tervét 114 százalékra, meddő letakarítási tervét 109 százalékra teljesítette a második negyedévben. Az egy főre eső teljesítmény tervét 23 százalékkal teljesítették túl, az önköltséget az előirányzaton túl 14 százalékkal csökkentették. Második a Recski Ércbánya Vállalat. Az ércbányászati kisüzemek közül élüzem az Eplényi Mangánércbánya. Az üzem dolgozói termelési tervüket 104,1 százalékra teljesítették Az egy főre eső teljesítményelőirányzatot 10.2 százalékkal haladták túl, az önköltséget 3.7 százalékkal csökkentették. Második a Mátrai Ásványbánya Vállalat, Gyöngyös. A villamosenergiaiparban élüzem a Dorogi Erőmű. Egy kilowattóra villamosenergia előállításához szükséges hő felhasználásánál az élüzemi feltételt 102,39 százalékra teljesítette. A dolgozók 94,2 százaléka kötött hosszúlejáratú versenyszerződést. Második a Mátravidéki Erőmű. Harmadik a Rákosi Mátyás Erőmű. Az elosztók közül étüzem az Elektromos Művek közvilágítási osztálya. Beruházási tervét 227 százalékra, felújítási tervét 161 százalékra, karbantartási tervét pedig 103 százalékra teljesítette. Minden dolgozó bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe Második az AVESZ hazai üzletigazgatósága, harmadik az Elektromos Művek légvezetéki osztálya. Az ásványolaj bányászaiban élüzem az Ásványolaj kutató és Mélyfúró Vállalat. Második negyedévi operatív tervét 114,2 százalékra teljesítette, önköltségcsökkentési tervét, az előirányzathoz viszonyítva 4 százalékkal haladta túl. Az első negyedévhez viszonyítva, a második negyedében 21,4 százalékkal több újítást nyújtottak be. Második az Ásványolajvezeték Vállalat. Harmadik az Ásványolajgépjavító Vállalat. Az ásványolajfeldolgozóiparban élüzem a Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat; termelési tervét 109,5 százalékra teljesítette, 99,1 százalékos tervszerűség mellett. Nyersparafintermelési tervének 10 százalékos túlteljesítését vállalta, s ezt 18,5 százalékra teljesítette, önköltségcsökkentési tervét az előirányzathoz viszonyítva 6,1 százalékkal túlteljesítette. Második MASZOLAJ, Szőny; harmadik a Csepeli Ásványolajipari Vállalat. Színesfémiparban élüzem a MASZOLAL Ajkai Aluminiumkohó. Az üzem dolgozói második negyedévi operatív tervüket 102,6 százalékra, egy főre eső termelési tervüket 117,1 százalékra teljesítették. Az önköltségcsökkentést az előirányzathoz viszonyítva 1,01 százalékkal túlteljesítették. A hiányzók létszámát a második negyedévben az első negyedévhez viszonyítva 27,4 százalékkal csökkentették. Második a Metallokémia Vállalat, harmadik a Dunavölgyi Timföldgyár. A szerves vegyipar nagyüzemei közül élüzem az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár. Az üzem termelési tervét 105,8 százalékra teljesítette, 96,2 százalékos tervszerűség mellett. Az önköltséget az előirányzaton túl 3,1 százalékkal csökkentette. Második a Kisbállyai Gyógyszerárugyár (Richter). A szerves vegyipar közép- és kis- üzemei közti élüzem az Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár. Az üzem termelési tervét 110,7 százalékra teljesítette, 99,9 százalékos tervszerűség mellett, önköltségi tervüket, az előirányzathoz viszonyítva, 6 százalékkal túlteljesítették. Második az Ipari Segédanyaggyár. A szervetlen vegyipar nagyüzemei közül élüzem a Hungária Vegyiművek. Az üzem dolgozói termelési tervüket 104 százalékra, ezen belül marónátrontenükét 105.6 százalékra, DDT gyártási tervüket 109.1 százalékra teljesítették, 97.7 százalékos tervszerűség mellett. Az önköltséget, az előirányzaton belül 0.7 százalékkal csökkentették. Második a Fővárosi Gázművek. A közép- és kisüzemek közül élüzem a Dorogi Szénfeldolgozó Válalat. Az üzem dolgozói termelési tervüket 11,5 százalékra teljesítették, 97,2 százalékos tervszerűség mellett. A vállalat a Pécsi Kokszművekkel folyó párosversenyben az elmúlt negyedév folyamán két alkalommal nyerte el az első helyezést. Második a Pécsi Kokszművek. A felszabadult magyar nép igazi örököse Kossuth politikájának Emlékkönyv jelenik meg Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára A Magyar Történelmi Társulat nyilvános igazgatóválasztmányi ülését Andics Erzsébet elvtárs, Kossuthdíjas akadémikus, a Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg, majd Elekes Lajos főtitkár számolt be a Társulat munkájáról. Ezután Andics Erzsébet elvtárs emelkedett szólásra. — A jövő esztendőben lesz 150 éve annak — mondotta —, hogy megszületett Kossuth Lajos. Kossuth születésének megünneplése egész népi demokráciánk, az egész magyar nép, sőt az egész haladó emberiség ügye. Ebben a megünneplésben ránk, magyar történészekre különösen fontos munka vár; a mi feladatunk, hogy megrajzoljuk — ha nem is a maga teljességében, de főbb vonásaiban — Kossuth Lajos igazi alakját a magyar nép számára. Andics elvtársnő javasolta, hogy vezető magyar történészek bevonásával adjon ki a Történelmi Társulat egy Kossuth-emlékkönyvet, továbbá adja ki Kossuth Lajos népszerű Formában megírt életrajzát. Az emlékkönyvben meg kell mutatni Kossuth államférfiúi nagyságát, azt, hogy amikor a magyar parasztságot kiszabadította a jobbágyság évszázados láncaiból, az egész emberiség ügyét is előbbre vitte, a magyar nép teljes felszabadulásának korát siettette. De ugyanakkor bírálni is kell Kossuth Lajost — mint ahogy Marx és Engels bírálta a tudományos szocializmus magas vártásáról. De a bírálat mellett sem szabad elfeledkezni arról, hogy a magyar nép dicsőséges forradalmának Kossuth Lajos volt a vezére. Andics elvtársnő ezután hangsúlyozta,hogy Kossuth Lajos nagyságát igazán csak a felszabadult magyar nép érthette meg, amelynek vezetője, a munkásosztály olyan közelkerült Kossuth szelleméhez, mint előzőleg egyetlen osztály, egyetlen megelőző nemzedék sem. A magyar munkásosztály vezetésével az egész felszabadult dolgozó nép igazi örököse Kossuth politikájának, és elődjének munkáját úgy értékeli, hogy az örökség átvétele kiindulópont Kossuth céljainál messzebbmenő célok elérésére, a szocializmus felépítésére hazánkban. — Éppen azért, mert népünk Kossuth Lajost elődjének tekinti — mondotta —, jobban megérti bármely előző kornál. Hogyne értené meg Kossuth küzdelmét a reakcióval szemben a felszabadult magyar nép, amely leszámolt azokkal, akik ellen Kossuth is harcolt: leszámolt a Mailáthokkal és Festetichekkel, a Zichykkel és Apponyikkal, a mai Hám Jánosokkal, a magyar Sina bárókkal és a magyar Rotschildokkal. Hogyne értené meg népünk Kossuth nagy küzdelmeit a honvédelem terén, amikor ma egy új Jellasich-csal néz farkasszemet, amikor függetlenségét a világszabadság új zsandárja fenyegeti. Hogyne értené meg Kossuthot, a vörössipkások vezetőjét és lelkesítőjét a magyar nép, amely ma új hadsereget épít. Népünk ma országát a vas és acél országává, az erős ipar, a gépesített mezőgazdaság országává építi. Megérti tehát Kossuth küzdelmeit a védővámért, az iparegyletekért, a selyemhernyótenyésztés fejlesztéséért. Népi demokráciánk megmutatta a dolgozó magyar nép előtt a szocialista fejlődés útját. Hogyne értené meg azt a Kossuth Lajost, aki valamikor több könyvért, kórházakért, gyermekóvodákért, kulturális, szociális haladásért harcolt Igen, a magyar nép Pártunk vezetésével megértette a kossuthi figyelmeztetést: »Menni kell, menni előre, aki nem megyen, eltiportatik.« Andics Erzsébet elvtárs ezután javaslatot tett az emlékkönyv szerkesztőbizottságára. A bizottság elnökének Révai József elvtársat, tagjainak Andics Erzsébet elvtársat, Szekfü Gyulát, Mód Aladár elvtársat, Révész Imrét, Gerőné Fazekas Erzsébet elvtársat, Ember Győzőt, Mérei Gyulát, titkárnak pedig I. Tóth Zoltánt választották meg. Több felszólalás után Révész Imre egyetemi tanár hangsúlyozta: " Az igazi Kossuth-szemlélet kiépítése a magyar történelemben száz esztendő óta most válik először lehetségessé és ennek kiépülését a megelőző nemzedékkel együtt, az én nemzedékem is végzetesen akadályozta. Révész Imre ezután Kossuth alakja megrajzolásának jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép életében a fordulat a nagy Szovjetunió és Sztálin adta lehetőségek révén a nemzet függetlensége és legjobb hagyományai megbecsülésének szellemében jött létre. Ezután visszaemlékezett arra az időre, amikor a felszabadulás után a debreceni kollégiumban a kossuthi országgyűlés színhelyén összeült ez ideiglenes magyar nemzetgyűlés. A legelső perctől kezdve nem győztes hódítókként, hanem szabadító és segítő testvérekként viselkedő szovjet katonai hatóságoknak az volt a kívánságuk, hogy az egész nemzetgyűlés a kossuthi gondolat és hagyományok égisze alatt folyjék le s ez még az ünnepélyes külsőségekben is méltóképpen kifejezésre jusson. Ezért óhajtották, hogy Kossuth egykori szónoki emelvénye fölött a nemzetgyűlés egész tartama alatt ott függjön Kossuth életnagyságú arcképe. — A kollégiumban egyedül kéznél levő életnagyságú portrét — folytatta Révész Irne —, amely már az öreg turini remetét ábrázolja, megfelelő dekorációval elhelyeztük a kijelölt helyen. De amikor a magasrangú szovjet tisztek eljöttek megtekinteni a termet, egyhangúan tiltakoztak az ellen, hogy ezt a történelmi feladatra felsereglő gyülekezetét az öreg Kossuth, a sír felé közelgő, fáradt, magányos, megértetlen, száműzött képe köszöntse. Ekkor így szóltak: »Azonnal le kell venni és a föld alól is elő kell keríteni egy 48—49-es Kossuthot ábrázoló festményt, hiszen mi Kossuthnak nem a temetésére, hanem a feltámadására gyűlünk most össze, nem a hiába üzengető, letört szabadsághős igéjére vagyunk kiváncsiak, hanem a diadalmas, nemzetépítő forradalmárt akarjuk látni és hallani.« Révész Imre elmondotta még, hogy a leégett városháza romfalai között találtak egy épen maradt, fiatalkori Kossuth-portrét és azt helyezték el II. Rákóczi Ferenc képével együtt a szónoki emelvény fölé. A nagy tapssal fogadott felszólalás után kihirdették a Magyar Történelmi Társulat, és a Munkásmozgalmi Intézet munkásmozgalmi, illetve paraszttörténeti vonatkozású pályázatának eredményét