Népszava, 1953. február (81. évfolyam, 27-50. sz.)

1953-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA Növénytermelés és állattenyésztés AZ ÁLLATÁ­LLOMÁNY NÖVEKEDÉSE A növénytermelésben a jó gépi munka segítségével a múlt esztendei aszály ellenére is sikerült megfelelő termésátlagokat biztosítani. Búzából például 1951-ben 12,80 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. 1952-ben az aszály ellenére is alig csökkent, 12.68 mázsa véli holdanként. Viszont azon a területen, ahol a jó gépi munka mellett a keresztsoros vetést is alkalmazták, ott 15.80 mázsa búza termett holdan­ként. Az állatállomány fejlődése is jelen­tős 1948-ban négy lovuk, öt sertésük, 1948 71954 4953 4946 1954 1953 Február 7 — a Szovjet Hadsereg sztálingrádi győzelme. Ny. Virta »Sztálingrádi csata, című nagy­szerű filmjének forgatókönyvéből vettük az alábbi részt: Sztálin és Churchill találkoznak a sztálingrádi csata előestéjén. (Moszkva, Főhadiszállás, Sztálin, Mo­lotov, Churchill, Harriman, az angol követ és a tolmács.) CHURCHILL: Tehát arra a végkövet­keztetésre jutottunk... (Harriman lehajtja fejét, hogy kike­rülje a feléje irányuló tekinteteket.) CHURCHILL: Nehéz erről beszélnem, de... SZTÁLIN: Itt nincsenek gyenge ideg­zetű emberek, miniszterelnök úr. CHURCHILL: ... partraszállni Euró­pában ebben az évben — lehetetlen­ség... (Általános mozgolódás.) CHURCHILL: Nagy-Britannia az adott pillanatban nem engedheti meg magának, hogy olyan hadmű­veletet kockáztasson meg, amely nem ígér döntő sikert. (Mindenki hallgat.) SZTÁLIN: Egyszóval az angol és amerikai államférfiak egyszerűen megtagadják ez év tavaszán tett ün­nepélyes ígéretüket? CHURCHILL: Montgomery tábornok ez idő szerint az északafrikai táma­dás előkészítésével foglalkozik. Ezen­kívül, amint azt önök is tudják, nagyarányú partraszállást tervezünk Afrikában, Algír és Casablanca kö­zött. MOLOTOV: A mi frontunkról ez nem von el egy német hadosztályt sem. SZTÁLIN: És ami még ennél is több, felderítőink jelentik, hogy a nyol­cadik olasz hadsereg csapatai köze­lednek a Donhoz. Ezenkívül meg­állapították, hogy már egy törik*. A KÉ hadosztály is megjelent Rommel hadseregéből. CHURCHILL: Ez nem jelent sem­mit ... Mi Szicíliában is tervezünk partraszállást SZTÁLIN: De ez a front sokkal in­kább politikai, mint katonai jellegű. MOLOTOV: És egy franciaországi fronthoz képest nem is lesz komoly katonai jelentősége. CHURCHILL: Ami tőlünk telik, meg­tesszük. MOLOTOV: Az említett hadművele­tek, miniszterelnök úr, semmi jót nem ígérnek a jövőre nézve. HARRIMAN: Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nevében ünnepélye­sen megígérjük önöknek, hogy ezer­­ki­lenes­záznegyvenháromban partra­­szállunk Franciaországban. MOLOTOV: Erre most van szükség! És nemcsak nekünk van rá szüksé­günk, hanem az egész emberiség­nek is. SZTÁLIN: Mi a biztosíték, hogy nem szegik meg ezt az ünnepélyes ígé­retüket is? MOLOTOV: A brit miniszterelnök úr akkor majd ismét bebizonyíthatja: országa nincs olyan helyzetben, hogy feláldozhasson embereket... (Churchill újabb szivarra gyújt.) SZTÁLIN: Miniszterelnök úr! A Szov­jetunió és hadserege megállítja a német támadást, de a felelősség az újabb áldozatok tízezreiért Európá­ban azokra hárul majd, akk meg­szegték ünnepélyes ígéreteiket. CHURCHILL: Nehéz beszélnem erről, de sajnos, nem látom rá jelen pilla­natban azokat az erőket, amelyek megakadályozhatnák Sztálingrád el­estét. T NYIL­ASI MOLOTOV: Van ilyen erő, miniszter­­elnök úr! Ez az erő a Szovjetunió. A Szovjetunió és hadserege nem engedi át ezt a várost az ellenség­nek. CHURCHILL: Hooth hadserege átkelt a Donon. Mindössze egynapi járó­­földje van Sztálingrádtól. Holnap a Volgánál lesz. MOLOTOV: Úgy értesültünk, hogy majdnem egy hónappal ezelőtt, már július huszonötödikén ott akartak lenni. CHURCHILL: Egy hónap késedelem? Csekélység, semmi az egész! SZTÁLIN: És éppen ez az egy hónap okozza majd Németország vesztét. CHURCHILL: Vesztét? De hiszen Sztálingrádnál vannak! A kezükben van Más­kép, Krasznodar és Mine­­ralnije-Vodi! Bakut fenyegetik. MOLOTOV: Miniszterelnök úr, egy katonai szakértő egyszer azt írta, hogy a kezdeményezés, szorosan véve, nem a támadó kizárólagos tu­lajdona. Inkább a bölcsebbé. CHURCHILL: Erről a szakértőről én nem tudok. SZTÁLIN: De mi tudjuk: a Vörös Had­sereg most olyan állapotban van, hogy nemcsak védekezni képes, ha­nem meg is támadhatja az ellensé­get. A védekezés, miniszterelnök úr, csak akkor ér igazán valamit, ha az ellenség megsemmisítése koronázza. CHURCHILL: Ehhez azonban támadni kell. SZTÁLIN: Ellentámadásról beszélek és kérem önt, ne tévessze ezt össze az ellenlökéssel! Az ellenség sikeres támadása után megindítható ellen­támadásról beszélek, egy olyan tá­madás után, amellyel az ellenség nem ért el döntő eredményt, amely­nek folyamán a védelem összegyűjt­heti erő­it, átmehet ellentámadásba és ezzel döntő vereséget mér a tá­madóra. HARRIMAN: Miniszterelnök úr, ehhez azonban tartalékok szükségesek... SZTÁLIN: Vannak tartalékaink, úgy gondolom, hogy a jól megszervezett ellentámadás nagyon érdekes for­mája a támadásnak. Még a parthu­­sok idejéből tudunk egy ilyesfajta ellentámadásról, amikor a parthu­­sok Crassus római hadvezért és had­seregét mélyen becsalták orszá­gukba, majd ellentámadásba mentek át és megsemmisítették a rómaiakat. CHURCHILL: Az ókorban... SZTÁLIN: Vannak példáink az újkori történelemből is. Nagyon jól ismerte ezt a kérdést Kutuzov, a mi láng­eszű hadvezérünk, aki egy jól előké­szített ellentámadással legyőzte Na­póleont és hadseregét. CHURCHILL: Más idők jártak akkor, miniszterelnök úr! SZTÁLIN: Miniszterelnök úr, mi stra­­tégiai támadást készítünk elő, mi­közben védelmi harcot folytatunk. Már szervezzük is az ellentámadást, amellyel nemcsak Sztálingrádot sza­­badítjuk majd fel, hanem meg is semmisítjük a német hadsereget a város előtt. HARRIMAN: És miért éppen Sztálin­grád környékét választották ki, hogy végrehajtsák ellentámadásu­kat? SZTÁLIN: Éppen ebben áll a mi stra­tégiánk. Abban áll, hogy oda sújt­sunk, ahol csapásaink a legnagyobb eredményeket érhetik el. CHURCHILL: De hiszen Sztálingrád körül egyesítették a németek lőerői­ket ... SZTÁLIN: Oda kell sújtanunk a leg­erősebben, ahol az ellenség főerői gyűltek össze (Feláll.) CHURCHILL (miközben felemelke­dik): örülnénk, ha ez sikerülne önöknek! (Valamennyien felállnak, elbúcsúz­nak. A külföldiek kimennek. Szünet) SZTÁLIN: Mindent értek. Afrikai had­járat ... Olaszország. Egész egy­szerűen elsőnek akarnak a Balkánra elérni. Azt akarják, hogy elvérezzünk, hogy aztán majd diktálhassanak... Céljaikat mások munkájával szeret­nék elérni. De ez nem sikerül nekik! A szláv népek velünk lesznek! (Szünet.) Abban reménykednek, hogy feladjuk Sztálingrádot és hogy elvesztjük felvonulási területünket a támadáshoz... Ebben is csalód­nak majd! Azt javaslom, Vjacse- Szlav Mihajlovics, hogy küldje Sztá­lingrádba az Állami Honvédelmi Bi­zottság elnökének képviseletében Malenikovot és küldje el Vasziljev­­szkij elvtársat is. MOLOTOV: Egyetértek a javaslatá­val. (Elbúcsúzik Sztálintól és ki­megy.) (Sztálin egy ideig fel és alá jár a dolgozószobában. Az ablakhoz lép, Moszkvát látja, a várost beragyogják a lenyugvó augusztusi nap sugarai. Majd a térkép fölé hajol, vizsgálja, az­után döntő elhatározást jelentő moz­dulattal két nyilat rajzol a térképre. A nyilak a Volgánál kezdődnek, az egyik Sztálingrádtól délre, a másik északnyugatra. Hegyük messze mutat Sztálingrádtól és a két nyíl a Don­nái, Kalacs térségében összeér­...*) 4 A mihályi Táncsics termelőszövetkezet fejlődése a számok és adatok tükrében »... a legjobb agitáció és propa­ganda a termelőszövetkezetek esz­méje mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha termelékenységük, jö­vedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit. Ne csak mi agitáljunk most már a szövetkeze­tek mellett, hanem beszéljen a ter­melőszövetkezetek jó eredménye ma­gáért. Most már megvan annak a le­hetősége, hogy az egyénileg dolgozó paraszt saját tapasztalatából győződ­jék meg a szövetkezet hasznosságáról és fölényéről. Erre fektessük most a fősúlyt és akkor a szövetkezetek növe­kedése nem annyira a mi agitációnk A mihályi Táncsics termelőszövetke­zet 1948-b­an alakult, huszonegy tag­gal, 235 hold földdel. 1951-ben már 117 taggal 766 hold földön gazdálkodott. Jelenleg 1857 holdon gazdálkodik a szövetkezet és 259 tagja van. A szövetkezetben az ipari munká­sok segítségének eredményeképpen év­ről évre emelkedett a gépi­ munka mértéke. 1948-ban a szántás 15 száza­lékát végezték el géppel. 1949-ben már 45 százalékát, 1951-ben pedig 87, 1952- ben 93 százalékát. Vetésnél 1949-ben a terület 18 százalékát vetették be géppel. 1951-ben 61, 1952-ben 74 eredménye lesz, hanem sokkal inkább a szövetkezetek sikereinek és jó mun­kájának melléktermékeként jelentkezik« — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs. Már számos olyan szövetkezet van az országban, amely nagyszerű fejlődésé­vel, eredményeivel önmaga is vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás felé. Mit je­lent az egyénileg gazdálkodó paraszt­nak a szövetkezet? Hogyan gyarapo­dik, fejlődik egy szövetkezet? Erről ha képet kaphatunk, ha megvizsgálják a mihályi Táncsics termelőszövetkezet fejlődését a számok és adatok tükré­ben. százalékát. Aratásnál az első években aratógépek dolgoztak, később azonban megjelent a pirosszínű kombájn is a mihályi földeken. 1949-ben az aratás 20 százalékát, 1951-ben 38 százalékát, 1952-ben 43 százalékát végezték gép­pel. Ezenkívül a gépállomás jelentős segítséget adott a növényápolási mun­kákban is, géppel kapálták meg a ka­pásnövények jelentős részét. A siló­zást is géppel végezték. A tehenészet­ben fejőgépekkel fejnek. A szövetkezet dolgozóinak munkáját darálógép, szecskavágó és kukoricamorzsoló köny­­nyíti meg. Két szarvasmarhájuk volt, de közös­­ baromfiállománnyal még nem rendel­keztek. Jelenleg a szövetkezeteknek 651 A szövetkezeti vagyona jelentősen emelkedett a megalakulásától mosta­náig. 1948 végén a szövetkezeti va­gyon mindössze 17.000 fori­ntot tett ki. 1951-ben már 2.282.940 forintra emel­kedett, 1953 januárjában pedig már 3.461.032 forint a 259 tagot számláló szövetkezet vagyona. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet tagjai milliomosok. Érhetett-e el egymagában valaha pa­rasztember néhány év alatt ilyen ha­t ívva, 364 sertése, 278 szarvasmarháj­a van. Most már közös baromfiállomá­nytsz ill. van­talmas arányú fejlődést? Nem. Ezt csupán a szövetkezeti gazdálkodás tette lehetővé. A szövetkezet épületei is gyarapod­tak. Építettek egy új ötven férőhelyes tehénistállót, egy sertésfiaztatót, egy 15 vagonos gabonamagtárat, ezer állatra baromfiólat, egy nyolcvago­­nos kukoricagór­ét, két száz köbméteres betonsilót. Most épül egy százférő­helyes tehénistálló. Gépi segítség A szövetkezeti vagyon növekedése Szakmai színvonal emelése A szövetkezetben gondot fordítot­tak arra is, hogy a tagság nevelődjék, művelődjék, szakképzett emberek dol­gozzanak a termelés minden terüle­tén. 1948 óta a szövetkezetből 25-en voltak többhónapos iskolán (elnök­képző, agronómus, könyvelő, brigád­­vezetői). Jelenleg a szövetkezet négy A szövetkezet tagjai közül jó mun­kájukért többen kaptak kitüntetése­ket, jutalmakat. Gönye Lajost Kos­­suth-díjjal jutalmazták, Ódor Zsig­­mondot és Varga Józsefet pedig Hogyan részesedik a szövetkezet tagsága a közösen szerzett jövede­lemből? 1951-ben egy munkaegységre búzából 3 kg-ot, árpából 1 kg-ot, kukoricából 1 kg-ot, cukorból 34 de­kát osztottak, ezenkívül 14 forintot fizettek. A szövetkezet jó munkájá­val biztosította, hogy az 1952-es aszá­lyos év ellenére is megfelelő részese­dést kapjanak a tagok, így 1952-ben zárszámadáskor egy munkaegységre búzából 1 kg 12 dekát, árpából 1 kg 10 dekát, burgonyából 45 dekát, cu­korból 11 dekát adtak, ezenkívül még osztottak munkaegységenként diót, mákot, körtét, almát, takarmányrépát és pénzben 16 forintot. tagja tanul szakiskolában. A szövet­kezetben pedig sza­kkörökben sajátít­ják el a tagok a korszerű mező­­gazdasági ismereteket. Harmincnyol­can látogatják a növénytermesztési szakkört és most indul egy állat­­tenyésztési tanfolyam huszonöt hall­gatóval, a Munka Érdemrend ezüstfokozatával. A szövetkezet agronómusa leg­utóbb 1200 forint pénzjutalmat kapott jó munkájáért. Kovács Ferenc és felesége ifjú há­zasok. Együttes munkával az 1952-es esztendőben a következő jövedelemre tettek szert: 71­ mázsa búza, 7,5 má­zsa árpa, 74 kg cukor, 3 mázsa bur­gonya, ezenkívül kaptak még több kiló diót, mákot, almát, körtét. Ezen­kívül készpénzrészesedésük 10.704 forint troli. A mihályi Tártcsics termelőszövet­kezet fejlődése azt bizonyítja, hogy a munkásosztály segítségével a dolgozó parasztok a termelőszövetkezeti gazdálkodásban olyan eredményeket érhetnek el, amelyekre mindig áhítoz­tak és amelyek megteremtik falun is a boldog, szép életet. Kitüntetések A tagok részesedése a közös jövedelemből 1953 FEBRUÁR 1, VASARNAS 1 Aláírták a Német Demokratikus­­Köztársasággal az 1953. évre szóló árucsereforgalmi megállapodást Baráti szellemben folytatott és a kölcsönös gazdasági szükségletek ki­elégítését szolgáló tárgyalások után a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság meghatal­mazottai január 31-én aláírták a hosszúlejáratú árucsereforgalmi meg­állapodás alapján az 1953. évre vo­natkozó kiegészítő jegyzőkönyvet. Ez a kiegészítő jegyzőkönyv 1953. évre az előző évet jelentősen meghaladó áruforgalmat irányoz elő. A Német Demokratikus Köztársa­ság a Magyar Népköztársaságinak el­sősorban gyárberendezéseket, gépe­ket, elektrotechnikai, finommechanikai és optikai gyártmányokat, fontos vegyszereket fog szállítani. A Német Demokratikus Köztársaságnak szállí­tandó magyar áruk közül legfontosab­bak a magyar gépipar gyártmányai, a többi között: Diesel-vonatok, autóbu­szok, dumperek, valamint mezőgazda­­sági termékek. Ez a megállapodás hozzá fog járulni úgy a Magyar Nép­­köztársaság, mint a Német Demokra­tikus Köztársaság gazdasági tervei­nek teljesítéséhez, emellett elmélyíti és megerősíti a két nép baráti kap­csolatát (MTI) Csaknem ezer tonna szenet adtak terven felül a mátranováki bányászok A mátranováki bánya sztahanovista Alkotm­ány-aknájának dolgozói a szu­­hakállói felhíváshoz csatlakozva, két­ezer tonna szenet ígértek negyedévi tervükön felül. Azt is megígérték, hogy nem lesz az aknában normán alul teljesítő csapat, az akna műszaki vezetői pedig 12 munkahelyen alkal­mazzák a ciklusos munkaszervezést. Vállalásuk megtétele óta az akna dolgozói lerótták hóeleji adósságukat és havi tervüket 1003 százalékra tel­jesítették, így negyedévi felajánlásuk-­ nak csaknem felét végrehajtották. Gyorsítják az exportmankót a Beloiannisz Gyár XVI-os műhelyében A Beloiannisz Gyár XVI-os műhe­lyének kollektívája négyszázezer fo­rintos tervtúlteljesítéssel akarja ápri­lis 4-ét ünnepelni. Vállalták, hogy március 31 helyett már március 20-ra elkészítik a Román Népköztársaságba szállítandó 27 telefonközpont-keretet. A szerelőműhely vállalásához csatla­koztak az alkatrészgyártók is és ja­nuár 29-ig 23 telefonközpont-kerethez szükséges alkatrészt adtak át a XVI-os műhely dolgozóinak. A szereldő brigádjai kiváló eredmé­nyekkel gyorsították meg a munka­­folyamatokat s egy-egy keretnél csak­nem 15 órát takarítottak meg. Jól összehangolt munkájuk nyomán az elő­­írt 28 nap helyett 26 nap alatt halad végig egy-egy telefonközpont-keret a műhely szalagjain. Péntek estig hat­­kerettel teljesen elkészültek és öt darabon már a befejező munkákat vé­gezték a műhely dolgozói.

Next