Népszava, 1954. március (82. évfolyam, 51-76. sz.)
1954-03-02 / 51. szám
1954. MÁRCIUS 2. KEDD A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJÁNAK ESEMÉNYEI Megérkezett a szovjet filmművész-küldöttség Hétfő délelőtt a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából a szovjet film ünnepére szovjet filmművészküldöttség érkezett Budapestre I. P. Kopalin Sztálin-díjas dokumentumfilmrendező vezetésével. A küldöttség tagjai B. Andrejev, az OSZSZSZK Sztálin-díjas népművésze, I. Szuharevszkaja Sztálin-díjas, az OSZSZSZK és a Tadzsik SZSZK érdemes művésze és I. Makarova Sztálin-díjas filmiművésznő. A küldöttséggel együtt érkezett a magyar-szovjet barátság hónapján részt vevő szovjet művészeti küldöttség két tagja: M. O. Rejzen operaénekes, a Szovjetunió Sztálin-díjas népművésze és Sz. Richter zongoraművész. A szovjet vendégek fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Non György népművelési miniszterhelyettes, Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára, a külügyminisztérium, a népművelési minisztérium, a Színház- és Filmművészeti Szövetség és az Állami Operaház képviselői. Ott voltak a fogadtatáson a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének képviselői, Krutyikov, a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának munkatársa, a művészeti küldöttség vezetője, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi képviselője. A szovjet művészeket Non György üdvözölte. Az üdvözlésre I. P. Kopalin válaszolt. Szovjet vendégeink látogatásai Gluscsenko professzor, a szovjet kulturális küldöttség vezetője és Guzanov kolhozelnök hétfőn a Fejér megyei pettendpusztai »Petőfi« termelőszövetkezetet látogatta meg. Varga József tsz-elnök üdvözölte a szovjet vendégeket, akik megtekintették a gazdaságot, majd elbeszélgettek a termelőszövetkezet tagjaival és értékes tanácsokat adtak további munkájukhoz. ★ J. K. Oszipova, a szovjet kulturális küldöttség tagja hétfő délelőtt látogatást tett a Dolgozó Ifjúság Szövetsége központjában. Várhegyi György, a DISZ központi vezetőségének titkára üdvözölte a szovjet vendéget. J. K. Oszipova elbeszélgetett a DISZ központi vezetőségének több tagjával és a DISZ-központ vezető munkatársaival. Délután ellátogatott a Gyermeklélektani Intézetbe. Dr. Molnár Imre, az intézet igazgatója üdvözölte a szovjet vendéget, aki hosszasan elbeszélgetett az intézet munkatársaival. ★ J. Ty. Leszjuk, az OSZSZSZK kulturális ügyek minisztériumának munkatársa hétfő délelőtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa kultúrosztályát látogatta meg. Az osztály munkatársaival elbeszélgetett a szovjet szakszervezeti klubélet kialakulásáról és az üzemi kultúrotthonok életéről. J. Ty. Leszjuk a beszélgetés során számos tanácsot adott a magyar szakszervezetek kultúréletének további fejlesztéséhez. Délután a népművelési minisztériumba látogatott el, ahol megbeszélést folytatott Darvas József népművelési miniszterrel és a minisztérium több vezető munkatársával. J. M. Nyeprincev, Sztálin-díjas festőművész hétfő délelőtt Mezőkövesdre látogatott el. Megtekintette a Matyó-múzeumot, ahol nagy érdeklődéssel tanulmányozta a több évszázados matyó népművészet remekeit. Tolna megye községeiben hetven helyen rendezték meg a magyarszovjet barátság hónapja ünnepélyes megnyitóját, amelyen a legkisebb falvakban is nagyszámú közönség vett részt. A kis Váralja községben 220 dolgozó ment el a megnyitóra, Bonyhádon pedig ezen a napon szűknek bizonyult a járási kultúrház. A barátság hónapja megnyitásával egyidőben Szekszárdon és Pakson megkezdődött a Magyar- Szovjet Társaság kultúrhete. Eddig mintegy száz különböző előadást rendeztek Tolna megyében a barátság hónapja keretében. Ezeken az előadásokon a látogatók száma meghaladta a tízezret. A Mojszejev-együttes további műsora A Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese első üzemi előadását március 2-án, kedd este 7 órai kezdettel tartja a csepeli sportcsarnokban. A csepeli előadás után az együttes a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában — a volt Városi Színházban — tartja további előadásait éspedig március 3-án, 4-én, 6-án, 9-én, 10-én és 13-án este 7 órakor, március 12-én délután 4 órakor, március 14-én délelőtt 11 órakor és este 8 órakor, majd március 15-én este 8 órai kezdettel tart előadást. Március 15 után a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából legjelentősebb vidéki városaink dolgozóit látogatja meg. Átadták a minisztertanács vándorzászlaját és a pénzjutalmakat az ország három legjobb termelőszövetkezetének Vasárnap ünnepélyes keretek között adták át az ország három legjobb termelőszövetkezetének a minisztertanács vándorzászlaját és az ezzel járó pénzjutalmakat. Az ország első termelőszövetkezetének, a barcsi Vörös Csillag tsz-nek Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át a vándorzászlót és a százezer forintos jutalmat. Szentesen is hasonló ünnepség zajlott le. A Felszabadulás tsz az ország második legjobb termelőszövetkezete címet és az ezzel járó ötvenezer forintos jutalmat nyerte el. Az ünnepségen Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára mondott beszédet. A peresztegi Szabadság tsz jó munkájával, kimagasló terméseredményeivel az ország termelőszövetkezetei között a harmadik helyet vívta ki magának. A minisztertanács vándorzászlaját és a vele járó 25.000 forint pénzjutalmat Dögei Imre, a SZÖVOSZ elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács tagja adta át a szövetkezetnek vasárnap délelőtt. Csehszlovákiai magyar pedagógusok érkeztek hazánkba A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény keretében csehszlovákiai magyar pedagógusok érkeztek Budapestre. Egy hónapot töltenek hazánkban, hogy megismerkedjenek az itteni közoktatás kérdéseivel és kicseréljék tapasztalataikat a magyar nevelőkkel. Hétfő délután a Pedagógusok Szakszervezetébe látogattak el, ahol Rácz János, a Pedagógusok Szakszervezetének országos titkára fogadta a vendégeket. Megkezdte munkáját az állatorvostudományi kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi osztálya rendezésében háromnapos állatorvostudományi kongresszus kezdte meg munkáját hétfő reggel az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében. A kongresszuson részt vesznek az állatorvosi tudomány kiváló képviselői, az állategészségügyi igazgatás szakemberei, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek élenjáró állattenyésztői. A kongresszusra a Szovjetunió és több népi demokratikus ország is elküldte képviselőit. A megnyitó ülésen ott volt Konsztantyin Ivanovics Szkrjabin, Lenin-renddel kitüntetett kétszeres Sztálin-díjas akadémikus és Dmitrij Nyikolajevics Antyipin professzor, a szovjet Helmintológiai Intézet helyettes igazgatója, Johannes Doberstein professzor, a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának tagja, Kszenofont Ivanov, a Bolgár Tudományos Akadémia tagja, Jan Hovorka, a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja, a kassai helmintológiai laboratórium vezetője, Artur Ketz, a lipcsei Karl Marx egyetem élelmiszerhigiéne intézetének igazgatója, Heinz Theile, az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája állategészségügyi osztályának vezetője, Abdon Stryszak és Roman Hoppe, a varsói mezőgazdasági főiskola állatorvosi karának tanárai. Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus elnöki megnyitója után a külföldi vendégek üdvözölték a kongresszust. Az üdvözlések után Mócsy János Kossuth-díjas akadémikus tartotta meg »Új utak az istállóépítésben és az állattartásban« című előadását. 3 NÉPSZAVA Megjelent a családiház építéséről szóló határozat végrehajtási rendelete Megjelent a város- és községgazdálkodási miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendelete a magánerőből történő családi lakóházépítésről szóló határozat végrehajtására. A rendelet szerint lakóházépítés céljára házhelyjuttatásban azok részesülhetnek, akik családi vagy társas lakóházat akarnak építeni és kötelezik magukat, hogy az építkezést a házhelyjuttatástól számított hat hónapon belül megkezdik és két éven belül befejezik. A lakóház építésére általában 150—400 négyszögöl nagyságú házhelyet lehet juttatni. A házhelyjuttatást az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságán kell kérni az erre a célra rendszeresített igénylőlapon. A végrehajtó bizottság köteles a kérelem beérkezésétől számított 14 napon belül a megfelelő házhelyet kijelölni, illetve dönteni. Kik kaphatnak kölcsönt ? Az állami tulajdonban levő házhely juttatási ára négyszögölenként községben négy forint, városban 6—10 forint, Budapesten 8—12 forint. Ez attól függ, hogy bel- vagy külterületen van-e a házhely. Az összeg 25 százalékát az építkező a kiutalástól számított egy hónapon belül köteles befizetni, a fennmaradó 75 százalékot pedig két éven belül, félévi egyenlő részletekben kell törleszteni. A rendelet kimondja, hogyha az építkező a lakóházát típusterv alapján akarja felépíteni, akkor az igényelt típustervet a végrehajtó bizottság köteles díjmentesen az építkező rendelkezésére bocsátani. Az építési engedély és az annak megszerzéséhez szükséges okiratok díj- és illetékmentesek. A felépített lakóházak 15 évig mentesek a házadó alól. A rendelet a továbbiakban az építési kölcsön folyósításáról rendelkezik. Az Országos Takarékpénztár kölcsönt engedélyezhet a bérből és fizetésből élő dolgozók, a szellemi foglalkozásúak (tudósok, művészek, írók stb.), nyugdíjasok, valamint a kisipari (háziipari) termelőszövetkezeti tagok részére. Indokolt esetben egyéni családi házépítésre kivételesen mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok részére is kölcsönt adnak. Kölcsönt lehet engedélyezni: új családi ház (társasház) építésére, félbenmaradt családi lakóház építésének befejezésére, meglevő családi lakóház kiegészítésére, egyéni tulajdonban levő lakóházak lakásainak és közös használatra szolgáló részeinek helyreállítására, egyéni, valamint állami tulajdonban levő házak nagy lakásainak megosztására és az egyéni tulajdonban levő lakóházak (társasházak) tatarozására. A dolgozói részére akkor engedélyezhető kölcsön, ha már házhellyel és építési engedéllyel rendelkeznek és a kölcsön engedélyezését a munkáltató vagy pedig az illetékes tanács javasolja. A kölcsön összege és törlesztése Az engedélyezhető kölcsön felső határa az elfogadott költségvetés végösszegének 75 százaléka. A kölcsön kamata évi két százalék. A törlesztést kamattal együtt egyenlő havi részletekben kell megfizetni. A rendelet az egyes kölcsönök engedélyezésének a feltételeit is leszögezi. Új családi ház építésére legfeljebb 40.000 forintot lehet kölcsönözni. A kölcsön törlesztési ideje a folyósítástól számított legfeljebb 25 év. A kölcsön törlesztését a lakás használatbavétele után egy év múlva kell megkezdeni. A félbemaradt (nem lakható) családi lakóházaknál a kölcsön megállapításakor figyelembe kell venni a már elvégzett munkák értékét. A toldaléképítkezésekre engedélyezett kölcsön feltételei azonosak az egyéni családi lakóház építési kölcsön feltételeivel. A lakások sérült, avult részeinek, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek helyreállítására folyósítható kölcsön legmagasabb öszszege egyszobás lakásnál 25.000 forint, két- vagy többszobás lakásnál 35.000 forint. A törlesztés időtartama legfeljebb 15 év. A törlesztés havi részletének összege 100 forintnál kevesebb nem lehet. A nagy lakások megosztásának költségeire a kölcsön legmagasabb összege a megosztási költségek 75 százaléka, törlesztése legfeljebb 15 év lehet. Tatarozási kölcsön Lakóháztatarozásnál az engedélyezhető kölcsön legmagasabb öszszege lakóházanként 5000 forint, társasházak (szövetkezeti házak) esetében lakásonként legfeljebb 3000 forint lehet. A törlesztés időtartama legfeljebb öt év. A kölcsönkérelmeket Budapesten és Pest megye területén az Országos Takarékpénztár építési kölcsönosztályán (V., Nádor utca 16.), másutt a megye székhelyén működő Országos Takarékpénztár-fióknál kell benyújtani. A kölcsönre vonatkozólag a rendelet a továbbiakban előírja, hogy a termelőszövetkezeti tagok, valamint egyénileg dolgozó parasztok részére — csak új családi ház építése céljára — legfeljebb az igazolt anyagszükséglet értékének 50 százaléka erejéig engedélyezhető kölcsön. Ennek legmagasabb összege 10.000 forint lehet. A rendelet végül megállapítja: a házhelyjuttatással kapcsolatos, úgynevezett helyszínelés, kitűzés és egyéb műszaki eljárásoknál felmerülő költségek fedezéséről a községi (városi, városi-kerületi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. A végrehajtási utasítás rendelkezéseit az állami támogatással történő sajátházépítési akciókra (FAGI, bányász sajátház stb.) nem lehet alkalmazni. A pedagógusok feladatairól, társadalmi megbecsüléséről tárgyalt a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének ülése A Pedagógusok Szakszervezete központi vezetősége 1954. február 27-i, kibővített ülésén Kovács József, a szakszervezet elnöke tartott beszámolót. Ismertette a szakszervezetnek az elmúlt félévben végzett munkáját, az eredményeket és a hiányosságokat. Majd pártunk Központi Vezetőségének a közoktatásról szóló határozata és a SZOT III. teljes ülésének a határozata alapján három pontba foglalta össze a szakszervezet feladatait. Először a társadalom és az iskola kapcsolatáról beszélt. Idézte pártunk Központi Vezetőségének a határozatából : »... nem alakult ki az iskolai és a szülői nevelés egysége. Ennek következtében gyakran kifogásolható a tanulóifjúság magatartása.« Az ifjúság helyes nevelése és a tanulmányi eredmények emelése érdekében fontos a szülők pedagógiai felvilágosítása — állapította meg Kovács elvtárs. — Ezért a szakszervezet szervezzen előadásokat a szülőknek az üzemekben, a falusi kultúrházakban, a kultúrotthonokban. Legyenek legkiválóbb nevelőink gyakori vendégek a gyárakban, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A szülők túlnyomó többségében él a pedagógiai érdeklődés, mert érzik, hogy szükségük van útmutatásra, miképpen neveljék gyermekeiket, hogyan ellenőrizzék tanulásukat, baráti körüket, időbeosztásukat. A szülők között végzett pedagógiai felvilágosító munkában a szakszervezet sok segítséget vár a SZOT-tól és a többi szakszervezettől is. Kifejtette, hogy társadalmi szerveink, az egész társadalom segítségével tovább kell szélesíteni, fejleszteni az »Építsük, szépítsük iskoláinkat«-mozgalmat. Szervessé és állandó jellegűvé kell tenni a kapcsolatot üzemek és iskolák között. Egyes helyi szervek még mindig ridegen, elutasítóan bánnak a nevelőkkel. A fejlődés igen lassú ezen a téren. A második kérdésre térve, a pedagógusok élet- és munkakörülményeiről szólott. A pedagógusok politikai és társadalmi megbecsülésének, életkörülményei további javításának érdekében a szakszervezet egyik legfontosabb feladata a törvényesség biztosítása — mondotta Kovács elvtárs. — A párt határozatainak és a kormány rendeleteinek maradéktalan végrehajtása, azok ellenőrzése. Még mindig tapasztalható, hogy egyes helyi tanácsok és oktatási osztályok figyelmen kívül hagyják az érvényben levő rendelkezéseket. Ez történt Vas megyében is, ahol a tanács oktatási osztálya az ideológiai konferenciáról távolmaradó pedagógusok munkabérét levonta. Amikor a minisztérium utasítást adott a jogtalanul levont összegek visszafizetésére, a tanács az utasítást nem hajtotta végre. Részletesen foglalkozott a nevelők étkeztetésével, lakásviszonyaikkal és üdültetésükkel. Különösen a falusi és a tanyai tanítók helyzetének további javítására hívta fel a szakszervezeti szervek figyelmét. Harmadik kérdésként nemzeti kultúránk érdekeinek fokozott megbecsülését hangsúlyozta. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata — mondotta — felhívja a pedagógusokat, hogy a felnövekvő nemzedéket a szocialista hazafiság szellemében, hazánk szeretetére, nemzeti kultúránk értékeinek megbecsülésére, a szocializmus ügye iránti határtalan odaadásra neveljék. Minden pedagógusnak, tanárnak és tanítónak, bármilyen tárgyat tanítson is, arra kell törekednie, hogy a tanítás során kifejlessze növendékeiben a hazaszeretet érzését, kiformálja tanítványai hazafias meggyőződését. Megnövekedtek szakszervezetünk feladatai — fejezte be beszámolóját Kovács elvtárs —, megnövekedett felelősségünk. Megnövekedett feladatainkhoz biztosítanunk kell pedagógusaink támogatását. Az első hozzászóló, Juhász Jenő, a Szolnok megyei területi bizottság elnöke elmondta: a szakszervezet kérdést intézett a szülőkhöz, milyen problémáik vannak az iskolával, gyermekeik nevelésével kapcsolatban. Igen sokat tanultak a szülők válaszaiból. Temesi Győző, a fővárosi tanács oktatási osztályának vezetője az üzemekben megtartott pedagógiai előadások fontosságáról beszélt. Ez nemcsak a gyermekek nevelését könnyíti meg, hanem az üzemek hozzájárulhatnak az iskolák berendezéseinek, szertárainak fejlesztéséhez. Alexits György egyetemi tanár bírálta az általános iskolai és a középiskolai oktatást, amely nem készíti elő kellőképpen az ifjúságot az egyetemi tanulmányokra. Véleménye szerint a gyenge oktatás fő oka az, hogy a pedagógusok zöme nem képezi magát saját szakmájában. Javasolta, hogy a minisztérium szervezzen szakmai versenyt a pedagógusok között, értékes jutalmakkal. Gál Balázs, a budapesti területi bizottság elnöke bírálta a szakszervezet elnökségét, amely részt vesz ugyan az egyes állami rendeletek kidolgozásában, de hibát követ el, hogy előzetesen nem tájékozódik a pedagógusok véleményéről. Ágoston György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai tanszékének vezetője felhívta az egyetemi szakszervezeti bizottságokat, hogy lelkesítsék a tanszékek dolgozóit tudományos kutatómunkára. Különösen fontos lenne bizonyos irodalmi, történelmi, nyelvtani kérdéseket tisztázni, mert enélkül nem lehet jó tanterveket készíteni. Pápai Sándor püspökladányi tanító az oktatásügyi minisztérium bürokráciáját bírálta és több segítséget kért a társadalmi munkában felépített óvodáknak és iskoláknak. Javasolta: a mezőgazdasági határozat sikeres végrehajtása érdekében indítsanak mezőgazdasági és gyümölcstermesztő szakköröket a falvakban a pedagógusok vezetésével. Tanítsák meg a falusiakat faiskolák létesítésére, a faoltás módszereire. Vári Ernő, a Komárom megyei területi bizottság elnöke a pedagógusok kulturális igényeinek kielégítéséről beszélt. Ha erről nem gondoskodik a szakszervezet, akkor a pedagógusok képtelenekké válnak a falusi kultúrmunka irányítására. A szakszervezet több helyen hanglemezes hangversenyt szervezett a helyi pedagógusoknak. Tatabányán és Esztergomban pedig színvonalas zenei műsort adtak, fővárosi művészekkel. Cseterki Lajos, a SZOT titkára elmondotta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa igen nagy jelentőséget tulajdonít ennek az értekezletnek. Felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy munkájuk középpontjába a pedagógust, a dolgozó embert állítsák. Foglalkozzanak mindennapi gondjaival, igyekezzenek igényeit, szükségleteit kielégíteni. Mindezzel az oktató, nevelőmunka megjavulását is segítik. Hiszen, ha könnyebb a pedagógusok élete, akkor vidámabban, szívesebben és eredményesebben dolgoznak. Természetesen mindaz, amit a kormány programmjától várnak a pedagógusok, nem oldható meg máról holnapra. A tanítók, tanárok élet- és munkakörülményeit fokozatosan javítja a kormány, de a tanácsoknak, a szakszervezet szerveinek is jobban meg kell ragadni a helyi lehetőségeket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa egyetért több felszólaló véleményével: a dolgozók gyermekeinek a nevelésével nemcsak a pedagógusszakszervezet, hanem a többi szakszervezet is köteles foglalkozni. Kovács elvtárs zárószavai után Hegedűs András, a szarvasi tanítóképző igazgatója felolvasta a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének felhívását a falusi tanítókhoz: fordítsanak nagyobb gondot a dolgozó parasztság kulturális nevelésére.