Népszava, 1954. szeptember (82. évfolyam, 206-231. sz.)
1954-09-01 / 206. szám
rv 1954. szeptember 1. szerda Szovjet munkamódszer az egyenletes ütemű termelés ellenőrzésére A moszkvai lámpagyárban Va- vezte, s így kiküszöbölte a sok kilentina Hriszanova kezdeménezéssel, zavarral, költségtöbbletnyerte a munka óraütemtervezettel járó termelési hullámzásokat, finti megszervezését. Brigádjának Hogy az egész műhely lássa az munkáját minden órára megter- óraütemterv betartását, ötletes el-A vízszintes vonalon, a munkaórákat jelző számok fölött, apró villanylámpák vannak. A jelzőtábla baloldalán levő függőleges vonalon tüntetik fel az egyes órákra megszabott munkafeladatot, amely magában foglalja az előző órára előírt teljesítményt is. Minden egyes szám mellett ugyancsak apró villanylámpa van. A jelzőtábla átmérőjén, a vízszintes és függőleges vonalak találkozási pontján rubinlámpákat, közöttük pedig egyenletes távolságban fpró villanylámpákat helyeznek el. A 8. óra vonalában még két ubinlámpa van. Amikor a brigád megkezdi munkáját, az átmérőn kigyulladnak a rubinlámpák közötti apró lámpácskák. A brigád egy-egy órai feladatának teljesítésekor az átmérőn kigyullad a megfelelő rubinlámpa, valamint a kérdéses munkaórát és gyártási feladatot jelző két kis fehér lámpa. Ha a műszak végén minden egyes rubinlámpa ég az átmérőn, ez azt bizonyítja, hogy a brigád ütemesen végezte munkáját. Ha a brigád túlteljesíti a műszakra előírt feladatot, a jelzőtáblán kigyullad a 8. vízszintes vonal mellett elhelyezett két rubinlámpa is. Folytatás a 3. oldalról telelő mennyiségű és kifogásra- ilyeneket »válogatott gyutacs« ö a minőségű gyutacsokat gyért- jelzéssel? A gyutacshibából élő- Sim. A gyutacsok jelenlegi minő- -forduló »állvamaradások« külösége nem megfelelő. Az egyik nősen azért veszélyesek, mert nagy hibája, hogy a tömítőanyag ezt sokan hajlandók az új ella- PVC dugó) mozog a hüvelyben, más, a millszekundos robbantás közben rovására írni elő. A A millszekundos módszer ellatos gyutacs pedig — terjesztéséhez szükség van tot ismeretes — nem gyújtovábbá nagymennyiségű robbantó- Pontos felszerelése. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt villamos javító minél több valamennyi Szalaza tömítés töltésönnyen zárlatot idéz menn állva marad, ítéssel, szoros zúzással megbintethető e hiba. A gyutacsok műhelye gyártson piásik hibára a vezetékszál rossz felszerelést, hogy szigetelése. Egyesekről lesza bányánkat el tudjuk látni vele. Gondozik a szigetelő műanyag. A A minisztérium és a Tröszt bizcsupasz szálak érintkezése szintén tosítja hozzá a szükséges anya- Zárlatot okoz. A lőmesterek jogokat. Jelenleg azért nem gyártasiasan kérdik e hibák láttán: nak frontfejtésre alkalmas időmiért vesz át ilyen gyutacsokat eíző kábeleket, mert nincs hozzá fiz ottani MEO, miért küldenek megfelelő méretű kábelanyag. A Kőbányai Porcelángyár és a Téglagyár, a Bányagyutacsgyár , a Tatabányai Villamos javítóműhely nagyon sokat tehet, hogy a millszekundos módszer szénbányászatunkban mielőbb elterjedjen, s minisztérium tervéhez híven, még ebben az évben egymillió tonna szenet töveszthessünk ezzel az eljárással. A millszekundos robbantás eddigi eredményei mutatják e nagyjelentőségű robbantási módszer ónosságát, életrevalóságát. Magától azonban — mint semmiféle l) — nem terjedhet el. A robbantás eredményeivel, fényeivel kell hves harcot folytatni a maradiság, az előítéletek ellen. E harcban ép, de egyben nehéz feladat vár a lőmesterekre, műszaki vezet. A minisztérium és a szakszervezet a múlt hibáit kijavítva, 5 percre se vegye le segítő kezét e nagyjelentőségű robbantási eljárás elterjesztéséről. Amikor a brigád megkezdi munkáját, a jelzőtáblán két felirat gyullad ki:Az elmaradás okai« és azÓraütemterv teljesítése«. Ha a brigád teljesítette a kérdéses órára megszabott feladatát, a jelzőtáblán kigyullad a megfelelő órát jelző szám. Ha az órafeladatot nem teljesítik, az óra száma nem gyullad ki. Ebben az esetben a jelzőtábla felső részén felirat gyullad ki: aBrigád hibájából«, -Anyaghiány« vagy -Javítás«lenőrző táblát szerkesztettek. (1. ábra.) Más megoldás is lehetséges a termelés ütemének óránkénti ellenőrzésére (2. és 3. ábra). Minden esetben a munka jobb megszervezésén van a hangsúly. Az ellenőrzőtáblák idejekorán figyelmeztetnek az elmaradás veszélyére, a munkaszervezési vagy egyéb hibáikra, így tehát nemcsak a nagy sorozatgyártásnál vagy szalagrendszerű munkáknál lehet óraütemterv alapján dolgozni. Igaz, hogy ezen a területen a legkézenfekvőbb. De a kisebb vagy darabos munkáknál is érdemes meggondolni a dekádtervek kisebb — ha nem is órás — időszakaszokra való felbontását és a teljesítés gyors, operatív ellenőrzésnek lehetőségét. A lámpagyáriak munkasikereinek híre gyorsan elterjedt az egész Szovjetunióban. Az új munkamódszer első követői között voltak Sztálingrád dolgozói. A sztálingrádiak között Trosin elvtárs, a Vörös Október traktorgyár főhengerésze volt az óraüzemerv alkalmazásának kezdeményezője. Példáját csakhamar más műhelyek és részlegek dolgozói is követték. Moszkva, Leningrád, Riga, az Ural, Novoszibirszk és más ipari központok vállalataiban szintén ismertté és közkedveltté vált az óraütemterv. Hriszanova kezdeményezésének ma már a mezőgazdaságban is bőven vannak követői. A mezőgazdaságban sok helyütt — különösen a géppel végzett munkában — ugyancsak nagy sikerrel alkalmazzák ezt a munkamódszert. Az óraütemterv a szocialista munkaszervezés új, tökéletesebb formája. Gyakorlati alkalmazása azt bizonyítja, hogy kitűnő eszköz a munka termelékenységének fokozására, az egyenletes munkamenet és a munkafegyelem biztosítására. Az óraütemterv arra ösztönzi a dolgozókat, hogy minden percet, minden másodpercet kihasználjanak, de munkájuk közben azonnal felderítsék és kiküszöböljék a hibákat is. — — --T3 : ÓRA i \ 2 \m ;; 4 \; 5 \: 6E 7 \ 1 VÁLLALÁS 650 ,650,650 650-1 1 .650 650 650 ----- — © © V© © i'• © 0 o pa 0 0 © 0 © ~© •‘IFILMTELJES. \ TELJESÍTÉS ‡ Lemaradás: A jelzőtábla felső részén 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 és 8-as számjegyek láthatók. Ezek a munkaórákat jelzik. A számok alatt feltüntetik az egy óra alatt elkészítendő izzólámpák számát. A jelzőtábla alján három lámpasor van: sárga, zöld és vörös. Ezek az elmaradást vagy a terv teljesítését, illetve túlteljesítését jelzik. A NÉPSZAVA MELLÉKLETE A millszekundos robbantás Szénbányászatunk fejtési munkájának gépesítése eléggé elmaradott. Ezért különösen nagyjelentőségű egy olyan jól kidolgozott, nagyteljesítményű robbantási eljárás alkalmazása, amely könnyíti a bányászok munkáját és emeli teljesítményüket. A millszekundos robbantás ilyen eljárás, s hatásában csaknem egyenrangú a jövesztés gépesítésével. E módszer széleskörű elterjesztése hathatósan segítheti a teljesítmények fokozását, a szénbányászat első félévi lemaradásának pótlását és általában a télre való felkészülést. A millszekundos robbantás nem mai keletű. Idestova már öt éve, hogy Kóta József magyar bányamérnök megszerkesztette a millszekundos robbantóberendezés mai, a szénfejtésekben is használható formáját. Ezért a nagyjelentőségű találmányáért 1951- ben Kossuth-díjat is kapott. Az újfajta robbantási eljárás elterjedését azonban a szénbányászati vezetők idegenkedése és főleg kényelmessége hosszú időn át megakadályozta. Miért? Nagyrészt azért,, mert mint minden nagyteljesítményű eljárás, a millszekundos rob-'bantás is előrelátóbb irányítást, nagyobb szervezettséget követel.] Kényelmesebb dolog a régi eljárással dolgozni, mint vállalni az új felterjesztésével járó nehézségeket. »Véget kell vetni annak a szégyenteljes állapotnak, hogy a ma,gyár földön született, a szénbányászat fejlődése érdekében rend-nkívüli jelentőségű millszekundos robbantást a mi szénbányásza-',tunk kevésbbé alkalmazza, mint nem egy baráti ország szénbányá-szata« — írta Gerő elvtárs »Készüljünk fel a télre!« című cikkében . A nagyjelentőségű módszer elterjesztését kívánjuk segíteni mostanit tapasztalatcserénkkel. " Mi is a millszekundos robbantás lényege? Miben különbözik más eljárásoktól? Több töltetet sorozatban háromféleképpen robbanthatunk fel: pillanatgyújtással, időzített gyújtással és millszekundos időzítéssel. A pillanatgyújtásnál a robbanóanyag valamennyi furatban egyszerre lép működésbe. Az időzített gyújtásnál a tölteteket meghatározott sorrendben, néhány másodperces időközzel »lövik el«. A millszekundos gyújtás szintén időzített, de sokkal kisebb időre ■— ezredmásodpercre. Ennél a gyújtásnál a robbanások 20—50 ezredmásodpercre követik egymást. Az eljárás elnevezése is innen származik: »millszekundum« ezredmásodpercet jelent. A millszekundos gyújtás lényegének megértéséhez meg kell ismerkednünk egy elméleti kérdéssel: a vibrációs hatással. A robbanás következtében minden esetben hullámmozgáshoz hasonló rezgések lépnek fel a szénfalban és a kőzetekben. Ha az első robbanást igen rövid idő múlva egy másik követi, ez szintén elindít egy hullámmozgást, amely az elsőt vagy erősíti, vagy gyengíti. Minden attól függ, melyik pillanatban indítottuk el a második robbanást. Ha az új mozgás a régit »hátbakapja«, akkor érthető módon, erősíti; ha szembe találkozik vele, gyengíti az eredeti hullámmozgást. A millszekundos robbantásnál olyan időzítést alkalmazunk, amelynél a hullámok »hátbakapják«, erősítik egymást. Ez az időzítés a kőzet minőségétől függően 20—50 millszekund között változik. A millszekundos gyújtás és a széles körben alkalmazott pillanatgyújtás közötti különbség világossá válik, ha az elsőt az ellentétes mágnessarkok erőterével, a másodikat pedig az egynemű mágnessarkok erőterével ábrázoljuk. (1. ábra.) Az ábrán látható, hogy a millszekundos időzítésnél az erővonalak a robbantólyukat összekötő egyenes mentén a legsűrűbbek. Kifelé már ritkábbak és ovális elhajlást mutatnak. A rázóhatás is robbantólyuktól robbantólyukig a legerősebb. Oldalirányban erősen gyengül. A pillanatgyújtásnál ellenben a két robbantólyuk között elég nagy üres folt van, ezen a területen a robbantóhatás úgyszólván alig érvényesül. A pillanatgyújtásnál az erővonalak a két robbantólyukat összekötő egyenesre merőlegesek és ebben az irányban a legsűrűbbek. Az elmondottakból jelentős gyakorlati következtetésekre juthatunk, amelyeket a megfigyelések tömege is igazol. A pillanatgyújtás ábráján említett fehér folt megvilágítja azt a nagyon is gyakran tapasztalt jelenséget, hogy a robbantólyukak között kemény részek maradnak vissza. Az erővonalak függőleges iránya ugyanakkor azt jelenti, hogy a felső pad lövésénél a robbantás a főte irányában is erősen érvényesül, s így a főtét rongálja. A millszekundos időzítésnél a robbantóhatás nem összpontosul a töltet szűkebb környékére, hanem egyenletesen eloszlik a robbantólyukak közötti térségben. A szénfalat nem a pillanatnyi feszítőerő szakítja ki, hanem a hullámok egymásrahatása által előidézett, viszonylag hosszú ideig tartó rengés rázza széjjel. Ennek tulajdonítható, hogy az aprítás egyenletes és a szénfal csupán leomlik, a képzlet egy tömegben marad. A millszekundos robbantás másik lényeges előnye, hogy a robbantóhatás úgyszólván csak a munkahely térségére korlátozódik, a tetőt és az oldalakat kíméli. Ez azzal függ össze, hogy a rengéshullámok csak a robbantólyukak közötti mezőben erősítik, azoktól kifelé gyengítik egymást. A robbantás időzítése Hogyan történik a robbantásoknak ez a finom, 20—50 ezredmásodperces időzítése? Egy egészen egyszerű időzítő kábellel. (2. sz. ábra.) Az 1-es, 2-es, 3-as robbantólyukak gyutacsvezetékei rendre az I., II., III. stb. szorítótányérokhoz csatlakoznak. A szorítótányérok összeköttetést létesítenek a gyutacshuzal és a tömlő belsejében levő vezetékek között. A gyutacsok egy-egy szála közös vezetékre kapcsolódik. A másik szál külön-külön vezeték révén az I’, II’, III’ érintkezőfejekhez csatlakozik. A robbantóvezeték közös szála a 0-kivezetésben végződik. A másik ágat ellenben a H-val jelzett ejtőharanghoz kapcsoljuk, amelyet a K-val jelzett kioldószállal (0,2 mm-es vashuzal) függesztünk fel. A hálózati áram bekapcsolásakor a kiolvadó szál elég. A kábelt övező ejtőharang szabaddá válik és lezuhan. Esés közben legelőször az I’ érintkezőfejen halad át. Az érintkezés időtartama alatt áramot táplál e vezetékben. Az áram az I-es szorítótányéron át az 1-es gyutacs vezetékébe kerül és működésbe hozza ennek robbanótöltetét. Az ejtőharang ezután ehhez hasonlóan egymásután működésbe hozza a 2-es és a 3-as lyukak robbanótöltetét. Az ábra úgynevezett egysoros kábel vázlatát mutatja. Ez vékony telepen alkalmazható egy lyuksor elrobbantására. Vastagabb szén telepekben két, esetleg három sor lyukat kell egymás fölé telepíteni. A gyújtási sorrend ilyenkor lyuksoronként követi egymást. Előbb a betörés, azután a felső pad, végül az alsó pad robbantólyukjai kapják meg a gyújtást. A 3. sz. ábra egy két méter magas, négy méter széles fejtés gyújtási sorrendjét mutatja. A millszekundos időzítőkábelhez az áramot kéteres, gumiszigetelésű kábelen vezetjük. A kábelt nem közvetlenül, hanem csatlakozó vezeték közbeiktatásával kapcsoljuk be a hálózatba, illetve a kapcsolószekrénybe. A csatlakozóvezeték biztonsági célt szolgál, a lőmester állandóan magánál hordja, így nem fordulhat elő, hogy bárki gondatlanságból vagy félreértésből, a lőmester tudta nélkül a hálózatra kapcsolja a robbantóvezetéket. A biztonság további fokozására szolgál a fából készült, lakattal lezárható kapcsolószekrény. Kövessük nyomon ezek után a lőmestert a millszekundos robbantás végrehajtása közben. Robbantáskor az időzítő kábelt mindig a legelső (a homlokon levő) ácsolatra függeszti. Ilyenkor arra kell ügyelnie, hogy a kábelnek ne legyenél: »belógásai«. (4. ábra.) A lehulló széntömeg a belógásoknál letépheti a kábelt az ácsolatról* Az új módszer lényege Kóta József