Népszava, 1962. április (90. évfolyam, 77–100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
A tanulmányút már nem kirándulás Jó dolog a külföldi tanulmányút. Szélesíti a látókört, gyarapítja a szakmai tudást, lehetőséget ad a korszerű gyártási eljárások, szervezési módszerek, tudományos eredmények átvételére, hazai hasznosítására. Így van ez, feltéve, ha a külföldet járó szakember nem feledkezik meg kötelességéről és nem téveszti össze a tanulmányutat — a kirándulással. Bőségesen — Ma már csak elvétve történik ilyesmi. A külföldre utazó szakembereink általában nagyon komolyan veszik megbízatásukat és hozzáértő lelkiismeretességgel bőségesen kamatoztatják a tanulmányutak tapasztalait — válaszolnak kérdésünkre a Könnyűipari Minisztériumban. S bizonyításként több kötetnyi »zárójelentést« bocsátanak rendelkezésünkre. Az iratokból a többi között megtudjuk, hogy a Dunaújvárosi Fonodában a Német Demokratikus Köztársaságtól átvett tapasztalatok alapján új megoldású kúpos fonógyűrűket szereltek fel. Ezáltal csökkent a szálszakadás, mintegy 5 százalékkal nőtt a termelékenység. A pamutszövödei gépek gyorsításához szükséges intézkedések kiadásához a Szovjetunióbeli tanulmányút szolgáltatott megbízható alapot. A bútoriparban meghonosított új felületkezelési eljárások bevezetését a lengyel és a jugoszláv tapasztalatok segítették elő. Cipőipari szakembereink csehszlovákiai látogatása több, eddig kézzel vég- Szigorúbbak a — Hiányosságok természetesen ma is akadnak — összegezzük a különböző iparigazgatóságon hallott megjegyzéseket — Ám a külföldi utakkal kapcsolatos jelenlegi problémák jellege alapvetően más a néhány évvel ezelőttieknél. Nagy részük onnan adódik, hogy Szigorúbbak lettek a követelmények... Népgazdasági szempontból nem közömbös, hogy a külföldre utazó szakember mit és hogyan tanulmányoz. A témák megválasztása körültekintő megfontoltságot igényel. Emlékszünk rá, két évvel ezelőtt a könnyűiparban akadtak ilyen »feledékeny« világot járt szakemberek. Akkoriban cikket is írtunk róluk, melyben idéztük Nagy Józsefné miniszterasszony egyik igazgatói értekezleten elmondott szavait: »Sűrűn előfordul, hogy a tapasztalatok hasznosítása már az első lépcsőnél, a jelentések elkészítésénél elakad...« Kamatozik tett művelet gépesítésére adott ötletet. — A külföldi tanulmányutak nem csupán az új létesítmények és rekonstrukciók megtervezéséhez, a gyártási technológiák és gépi berendezések korszerűsítéséhez adnak felmérhetetlen segítséget — mondják a minisztériumban —, de hozzásegítenek bennünket a könnyűipari termékek minőségének javításához, a választékbővítéshez is... A könnyen mosható, vasalást alig igénylő NEVA márkájú ingek, a »gyűrhetetlen« szövetből készült éltartó nadrágok és plisszírozott szoknyák és a többi nemes kikészítésű ruházati cikk nagyüzemi gyártásának bevezetése, mindmind valamilyen formában kapcsolatban van a külföldi tapasztalatszerzéssel. Nagyrészben ezáltal sikerült a gyapjúiparban átlagosan 12— 14 százalékkal javítani a fonalak finomságát; 1959-hez viszonyítva 2,5-szeresére növelni a szintetikus anyagok felhasználását a kötszövőiparban és megoldani a ponyvaszövetek egy részének lángmentes impregnálását követelmények Esetenként mégis hübelebalázs módjára történik. így fordulhatott elő, hogy a tervezett tapasztalatcserét le kellett állítani, mert célkitűzése nem kapcsolódott az iparág jóváhagyott fejlesztési tervéhez, közvetlen feladatainak megoldásához. Kapcsolódó probléma: a technológiai-technikai kérdésekkel párhuzamosan nem minden esetben tanulmányozzák kellő alapossággal és rendszerességgel a gazdasági összefüggéseket. Így azután néha hiába hozzák haza a legragyogóbb technikai és technológiai vonatkozású tapasztalatokat, nincs lehetőség a megvalósításra, mert nagyon sokba kerülne ... De nemcsak a szemléleten, hanem a szervezési módszereken is változtatni kell néha. Az iparigazgatóságok és a vállalatok jogosan kaptak tavalyi tevékenységükért megrovást a minisztérium kollégiumától, néha szakmailag gyengén készítik elő a tanulmányutaikat. A kiutazó személyek az utolsó pillanatban kapják meg munkaprogramjukat s ezért annak alapos feldolgozására nincs idejük. Így azután hiába a helyes elképzelés, a témával kapcsolatos szakmai összefüggések, a hazai adottságok és a pénzügyi lehetőségek alapos ismerete nélkül szinte lehetetlen a tapasztalatokból adódó helyes következtetések és tennivalók levonása. Mindenki okulhat belőlük A még eredményesebb tapasztalatszerzést nehezíti az is, hogy az utazó személyek kijelölése nem mindig megfelelő alapossággal történik. Ma már ugyan ritka, hogy valakit csupán azért küdenek államköltségen külföldre, merteddig még nem volt, s most rá kerül a sor« —, de a kiválogatás mércéjét néhol így is alacsonyra állítják. Elsősorban a tárgyalóképes nyelvtudás hiánya okoz esetenként bonyodalmat, csökkenti az egyébként teljesen megszerezhető tapasztalatszerzési (esetleg üzlet- vagy megállapodás-kötési) lehetőséget. * »A tanulmányút nem kirándulás« — írtuk a két évvel ezelőtti riportunkban. — Most örömmel nyugtázzuk, hogy a könnyűipar nemzetközi kapcsolatai egyre egészségesebb irányba fejlődnek és mind nagyobb hasznot hoznak a népgazdaságnak. Mocsári Károly Közel négy esztendeje — a brüsszeli világpremier óta — tart a vita: újfajta művészet Vagy csupán technikai bravúrok sorozata-e a Laterna Magika? Erre próbáltunk választ kapni a méltán világhírű csehszlovák együttes budapesti vendégjátékának előadásán. Ezzel a feltett szándékkal foglaltunk helyet a nézőtéren, de őszintén be kell vallanunk: amíg a műsor tartott, hiába próbáltunk esztétikai normákon, műfaji sajátosságokon, kritikai szempontokon elmerengeni, annyira lebilincseli valamennyiünket a kép, ahang, a fény és a technikai meglepetések varázsa. Kilátástalan vállalkozás lenne néhány sorban ismertetni mindezt, amit láttunk és hallottunk: az önmagát megháromszorozó konferansziét, a filmvászonra, fehér korongokra vetített, partnerével kergetőző táncost, az egyetlen zenészből álló hattagú zenekart, a változó méretű vetítőfelületekben párhuzamosan futó filmrészletek összhatását s a műsor tucatnyi más, merőben újszerű számát. Hosszas körülírás helyett inkább azt javasolhatjuk: meg kell nézni. De hát valóban: nem egyéb mindez, mint ötletes trükkök sorozata? Nyújt-e valami újat a Laterna Magika, ad-e nemes művészi élményt is — az újszerűségében rejlő frappírozó hatáson kívül? Létrehozói — a Laterna Magika írói, rendezői, technikusai — szerényen csak anynyit mondanak: a Laterna Magika jelenleg még kísérleti stádiumban van, de végtelen lehetőségeket rejt magában. Melyek ezek a lehetőségek? Megszülethet-e a színház és a film e sajátos kombinációjából egy olyan műfaj vagy művészeti ág, amely alkalmas lesz arra, hogy segítségével mást, esetleg többet fejezhessünk ki a lényegből, új hangon szólhassunk az emberek millióihoz, gazdagabban, teljesebben ábrázolhassuk a valóságot, a mai kor nyelvén, s kaput nyitva a jövőnek? A most bemutatott műsor — amely lényegében a brüszszeli világkiállításon játszott »Expo« című program továbbfejlesztett, kibővített változata — biztató választ ad ezekre a kérdésekre —, ha nem is mindig egyértelműen. Egyes számok valóban csak arra szolgálnak, hogy újszerűségükkel kápráztassák el a nézőket — ezek közé tartozik az önmagával társalgó műsorközlő, a filmbetétekkel aláfestett balett-tánc és az egyébként roppant mulatságos filmparódia: »A megzavart pásztoróra, avagy a szekrénybe bújt csábító«. Viszont Dvorzsák »Szláv tánc« című kompozíciójának filmáttétele. »A táncos és a karika« című költői szépségű kompozíció és a műsor több más részlete már azt az utat jelzi, amely elvezeti majd a Laterna Magikát a mai kísérletekből az igazi eredmények felé. A Laterna Magika mai formájában inkább hasonlít a filmhez, mint a színházhoz, mert nem egyéni alkotás, hanem szétágazó, komplex produkció, s legalább olyan súlylyal esik latba a szereplőik játéka, mint a technikai apparátus precíz irányítása. Már csak az a hivatott művész várat magára, aki élni tud a Laterna Magika kínálta újszerű lehetőségekkel, s drámai funkciót ad majd a jelenleg még csak látványosságot szolgáló trükköknek, a szinkronban futó élő és vetített cselekménynek, a mozgatható, változó nagyságú sík- és térelemeknek, a film és színpad, illetve a kép és hang kombinációjának. Ez az alkotóművész — vagy alkotó kollektíva — bizonyára már nem sokáig várat magára, hiszen a most látott műsor is több mint csupán lehetőségek halmaza, nem egy számban ott mocorog egy új művészet egészséges, fejlődőképes csírája. E várakozás biztos zálogai azok a művészek és technikai szakemberek, akik a Laterna Magikát létrehozták s a világszerte átütő sikert arató műsor tevékeny részesei, így Alfred Radok és Milos Forman, a forgatókönyv írói, Alfred Radok, Jan Rohac, Vladimir Svitacek, Emil Radok, Jan -------------------------------------Kadar és Elmar Klos, az előadás rendezői, Miroslav Stefek, a Laterna Magika technikai irányítója és Boris Mihajlov művészeti vezető. Hosszabb méltatást érdemelnének a szereplők is, elsősorban Sylvia Danicková és Hilda Michaliková a közvetlenségükkel ható konferansziék, Vaclav Stadler táncművész, Konstantin Krechler hegedűművész, Oldrich Körte, az univerzális képességű tánczenész, a balettkar és énekkar tagjai és a maga nemében egyedülálló program valamennyi részvevője. (garat) Technikai bravúr vagy új művészet? A Laterna Magika budapesti bemutatkozásáról 2 A felesleges |i *i készletek |» ]l /'felszámolása V ;!NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK;! ■! Inkurrencia hirdetéseink |i ■ ! által segítjük az | i| anyagbeszerzők munkáját .| !- Kísérje figyelemmel i| hirdetéseinket. ?-uvww-íwu».*.tw'■r^V’uwí Szombaton délben kiosztották az idei Ybl-díjakat Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter szombaton délben a minisztérium kollégiumi termében tartott ünnepségen kiosztotta az ez évi Ybl Miklós-díjakat. A díj 1. fokozatával tüntette ki Kelemen László (Uvaterv), Köves Emil (Pécsi Tervező Vállalat), Preisich Gábor (Buváti), Varga László (Ékme), és Wagner László (Iparaterv) építészeket. A 2. fokozatot kapta Balogh István (Lakóterv), Fátay Tamás (Győri Tervező Vállalat), Gulyás Zoltán (Iparterv), Kiss László (Közti) és Serényi István (Lakóterv) tervező. (MTI) Könnyűipari dolgozók kitüntetése Szombaton délelőtt a Könynyűipari Minisztériumban hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter kormánykitüntetést adott át. Munkaérdemrendet kapott Döbrentei Károly pamutipari igazgató, Klenk Frigyes, a nyomdaipari igazgatóság vezetője, Major Erzsébet, a Hazai Pamutszövőgyár fűzőnője, Czett József, a Vörös Október Férfiruhagyár igazgatója, Kovács Lajos, a Magyar Posztógyár igazgatója, dr. Ékés Mihály, a Textilipari Kutató Intézet igazgatója, Vámos György, a Papíripari Kutató Intézet igazgatója. Ezenkívül 18-an szocialista munkáért ér-demérem és 40-en munkaérdemérem kitüntetést kaptak a könnyűiparban végzett jó munkájuk elismeréséül. (MTI) Befejeződött a SZÖVOSZ V. kongresszusa Szombaton az építők Rózsa Ferenc művelődési házában befejezte tanácskozását a Szövezetkezetek Országos Szövetsége V. kongresszusa. Az ülés elnökségében helyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Dr. Tatár Kiss Lajos válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra, majd a szavazásokra került sor. A küldöttek egyhangúlag határozattá emelték a SZÖVOSZ, illetve a földművesszövetkezetek és a körzeti földművesszövetkezetek alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatot. A szavazás után bejelentették, hogy az Elnöki Tanács a mozgalom fejlesztésében elért kiemelkedő munkájuk elismeréseként 15 földművesszövetkezeti dolgozónak »Szocialista Munkáért Érdemérem«, 27 földművesszövetkezeti dolgozónak pedig »Munka Érdemérem« kitüntetést adományozott. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. A kongresszus végül megválasztotta az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának tagjait. A tanács tagjai sorából megválasztotta a SZÖVOSZ igazgatóságát. Az igazgatóság, s egyben az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnökévé Szirmai Jenőt, az MSZMP Somogy megyei bizottságának eddigi első titkárát választották meg. A felügyelő bizottság elnöke ismét Nánási László, az Elnöki Tanács tagja lett. (MTI) Befejeződött a szovjet zeneszerzők kongresszusa Szombaton a moszkvai Kremlben befejezte munkáját a szovjet zeneszerzők III. kongresszusa. A kongresszus üdvözletet küldött az SZKP Központi Bizottságának, amelynek szövegét Hacsaturján olvasta fel. A kongresszus befejezése alkalmából a kongresszus elnöksége szombaton nagyszabású fogadást adott a nagy Kreml Palotában. A fogadáson Nyikita Hruscsov vezetésével részt vettek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői. Megalakult a Magyar Hajó- és Darugyár Több hónapos előkészületek után a hajóiparban április 1-től jelentős szervezeti változásokat hajtanak végre, amitől a vezetés színvonalának és a munka tervszerűségének lényeges javulását várják. A KGM hajóipari igazgatósága a szombati nappal megszűnt és az iparág hat üzemének összevonásával megalakult a Magyar Hajó- és Darugyár, amely nem tartozik iparághoz az illetékes miniszterhelyettes elvi irányításával dolgozik. Ezzel kikapcsoltak egy áttételt a vezetésből, a vállalat vezérigazgatóságának pedig módot nyújtottak, hogy az eddigi iparigazgatóságnál sokkal közvetlenebbül és nagyobb hatáskörrel vezessen, összehangoltabbá tegye a munkát. (MTI) A területi egyeztető bizottságok gyakorlatából Ma eljárási problémákkal foglalkozó határozatokat ismertetünk különböző területi egyeztető bizottságok gyakorlatából. A nem illetékes VEB határozata érvénytelen A Balassagyarmat és Vidéke Körzeti Fmsz volt dolgozója, L. J.-né panasszal fordult a járási közös egyeztető bizottsághoz, hogy munkaviszonyának megszűnését vizsgálja felül és munkaviszonyát állítsa helyre. A közös egyeztető bizottság kérésének helyt adott, ezért fellebbezett az fmsz vezetője. A fellebbezési eljárás során az fmsz vezetője előadta, hogy van saját vállalati egyeztető bizottságuk, ezért az ügy elbírálására nem volt illetékes a járási közös egyeztető bizottság. E fellebbezésnek a Nógrád megyei Területi Egyeztető Bizottság helyt adott. Hatályon kívül helyezte a járási közös egyeztető bizottság határozatát és az ügyet l. fokú elbírálásra elküldte az arra illetékes vállalati egyeztető bizottsághoz. Ha a dolgozó mond fel, az igazgatónak írásban kell válaszolni Az Inotai Alumíniumkohónál levő munkaviszonyát felmondta K. J. villanyszerelő. A vállalat nem fogadta el felmondását, ezért a dolgozó a VEB-hez fordult panasszal. A VEB szavazategyenlőség miatt dönteni nem tudott, így az ügyet elbírálásra felterjesztette a Veszprém megyei Területi Egyeztető Bizottsághoz. A TEB-tárgyaláson kiderült, hogy a vállalat igazgatója a dolgozó felmondására 8 napon belül írásban nem válaszolt, csupán a munkaügyi osztályon közölték vele szóban, hogy nem fogadják el felmondását. A TEB ennek alapján kimondta, hogy a felmondást elfogadottnak kell tekinteni és a munkakönyvét »hozzájárulással kilépett« bejegyzéssel ki kell adni. A Munka Törvénykönyve 30. §. (4) bekezdése értelmében ugyanis, az ilyen felmondás esetén a vállalat igazgatója 8 napon belül írásban köteles nyilatkozni, hogy megadja-e a hozzájárulást. Ha 8 napon belül nem nyilatkozik írásban, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az szb-tag felmondási védelme A Magyarnándor és Vidéke Körzeti Fmsz átszervezés címén felmondott B. M. felvásárlónak. A dolgozó emiatt panasszal fordult a járási közös egyeztető bizottsághoz, s kérte a munkaviszony helyreálllítását, mivel a szakszervezeti bizottság választott tagja és felmondásához a felettes szakszervezeti szerv hozzájárulását nem kérte ki a munkáltató. A TEB-tárgyaláson beigazolódott, hogy a dolgozó valóban a szakszervezeti bizottság választott tagja és felmondásához az fmsz nem kérte ki a felettes szakszervezeti szerv hozzájárulását. Így a felmondás törvénysértő volt, tehát a munkaviszonyt helyreállította a TEB. (szegő) TÖBB SZÁZEZER MÉTER SELYEMANYAG KÖZÜL VÁLASZTHATJA KI AZ EGYÉNI ÍZLÉSÉNEK LEGMEGFELELŐBBET! Tipeel, új mintákban és színekben, 90 cm széles, gyűrtelenített 57,— és 60,— Ft »Daisy«, új mintákban és színekben, gyűrtelenített, 80 cm széles 40,70 Ft Nylon, mintás, alkalmas ruhára és blúzra, 90 cm széles 120,— Ft Kínai brokát, kimonóra és pongyolára, 72 cm széles, 51,— és 67,— Ft Nylon, sima, színekben, 90 cm széles, 78,— 95,— és 108,— Ft KÖNNYŰ A VÁLASZTÁS, MERT NAGY A VÁLASZTÉK AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN! NÉPSZAVA 1962. április 1