Népszava, 1963. február (91. évfolyam, 26–49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

Sok száz földmunkagép, gépkocsi és egyéb berendezés várja készenlétben az olvadást Tájékoztató az árvédelmi készületekről — 70—80 millió köbméter jég a Duna magyar szakaszán — Kiterjesztették a jégfigyelő szolgálatot — Világszerte pusztít a hideg A Duna jégtakarója már Bécsig ér. Általában 30—40 centiméter vastag a jégpáncél s a magyar szakaszon hozzávetőleg 70—80 millió köbméter jég borítja a folyót. Ked­vezőtlen időjárás esetén, ha hirtelen jön az olva­dás és még esőzéssel is párosul, jeges árvíz ke­letkezhet a Dunán. — Az utóbbi napok enyhe felmelegedése azon­ban , amint Breinich Miklós, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság fő­igazgató-helyettese tájé­koztatójában elmondotta , nem okozott lényeges változást a magyar sza­kaszon. A legfontosabb Vízgyűjtő területen, az Alpokban, nem volt ol­vadás. Az az érdekes eset történt, hogy 1500 méter felett olvadozott ugyan a hó, de mire a hólé a hegy derekára ért, újra megfagyott, s így nem kapott utánpótlást a Du­na. Dél-Európában erősebb volt az enyhülés és a gyors olvadás miatt a ju­goszláv vízügyi szervek­nek már meg kellett kez­deni az árvédekezést, robbantással távolítják el a jégtorlaszokat. Mintegy 30 kilométernyire a ma­gyar határtól, A latinnál, még a tél elején nagy jégtorlasz keletkezett, most hozzáfogtak ennek az akadálynak a megbon­tásához is. Ezzel a mun­kával nemcsak a jugo­szláv, hanem a magyar szakaszon is csökkentik az árvízveszélyt. A ma­gyar vízügyi szervek is felkészültek az árvédeke­zésre. Bővítették a jég­figyelő szolgálat felada­tát, hogy ne csak a jég beállásáról vagy zajlásá­­ról, hanem a jégtakaró vastagság­áról, keménysé­géről és más jellemző adatairól is rendszeresen kapjanak jelentéseket. Jelenleg a nappali fel­­melegedés ellenére is ke­mény a jég, és a jégta­karó még nem mozdult meg. A vízügyi igazgató­ságoknál azonban sok száz földmunkagép, gép­kocsi, cölöpverő és még más berendezés várja teljes készenlétben az ol­vadást és a jég megin­dulását. A Tiszán és a Dunán általában nem egy­­időben keletkeznek a je­ges árvizek. Így lehető­ség nyílik arra, hogy át­csoportosítsák az árvé­delmi felszereléseket s a Tisza mellől kapott gé­pekkel megerősítsék a Duna menti vízügyi igaz­gatóságokat. Szükség ese­tén az építőipar és más iparágak gépeit is igény­be vehetik. A főigazga­tóság már egyeztette és kiegészítette az árvéde­kezés együttműködési ter­veit a honvédséggel és a tanácsokkal is. A nappali felmelege­dés már némileg csök­kentette az ország hóta­karóját, de a gyorsabb olvadástól a mélyebb te­rületeken belvíz keletkez­het. Ezért a vízügyi igaz­gatóságok készenlétbe helyezték a belvíz­áteme­lő szivattyútelepeket és a hordozható szivattyúkat. Ezekkel a berendezések­kel másodpercenként ösz­­szesen 640 köbméter vi­zet távolíthatnak el, any­­nyit, mint amennyi ez idő alatt a Dunán lefo­lyik alacsony vízállásnál. A belvízveszély elhárítá­sára a termelőszövetkeze­teknek és az állami gaz­daságoknak is fel kell készülni. Meg kell tisztí­tani a vízlevezető árko­kat, hogy a hóló ne gyűl­jön össze a földeken és minél előbb megkezd­hessék a tavaszi mező­­gazdasági munkákat. A rendkívül hideg idő­járás okozta károkról számolnak be a külföldi jelentések. Macedóniában Stip közelében ötmillió köbméter föld csuszamlá­­sa fenyeget egy bányász­­települést Az esőzések és áradások következtében fellazult földtömeg órán­ként 48 centiméterrel kö­zeledik a bányászfalu felé. Eddig 180 ember vált hajléktalanná, s 30 családot kellett kitelepí­teni házából. Szakértők szerint kevés remény van a földcsuszamlás megállí­tására. Róma antik mű­kincseiben, így például Titus diadalívében és Septimus Severus fürdői­ben is nagy károkat oko­zott az apró repedések­be is beszivárgó eső és hólé, amely megfagyva, ijesztően gy­rsítja a mű­emlékek mállási folya­matát. Az Egyesült Álla­mok keleti és déli ré­szein kedden jeges sze­lek söpörtek végig, süni hóesés és ólmos eső kí­séretében. A forgalom sok helyen megbénult, több államban bezárták az iskolákat. A New York állambeli Pough­keepsie városát hajnal­ban hatalmas hóvihar érte, sok úton három ki­lométer hosszúságban áll­tak a gépkocsik. Udine közelében egy hegyszo­rosban lavina temetett el 12 gyakorlatozó olasz ka­tonát. Órákig tartó ke­mény munkával 11 hon­védet sikerült kimenteni. A tizenkettedik katona megmentésére kevés a remény. (MTI) ÁRVÍZ JUGOSZLÁVIÁBAN. A hirtelen olvadás következtében megáradt a kelet-szerbiai Morava folyó és nagyobb területet árasztott el ott, ahol a Du­nába torkollik. A képen: Biztonságos helyre mentenek egy családot Csuprjában (MTI — Külföldi Képszolgálat) Új magyar nukleáris műszerek, reaktorfizikai vizsgálatok T28 csatornás magsugárzásmérő-berendezés Az atomfizika a gyógyászat, mezőgazdaság és az ipar számára Szerves folyadék az aktív zónában A Központi Fizikai Ku­tató Intézetben szerdán Jánossy Lajos akadémi­kus, az intézet igazgatója, Bognár Géza, az MTA al­­elnöke, Kökény Mihály, az Országos Atomenergia Bizottság titkára, vala­mint Náray Zsolt és Sza­bó Ferenc, a KFKI fő­osztályvezetői bemutatták a sajtó képviselőinek az új megoldású magyar nukleáris műszereket és ismertették a szerves fo­lyadékkal működő atom­reaktorral kapcsolatos ku­tatási eredményeket. Mint ismeretes, a Köz­ponti Fizikai Kutató In­tézetben a népgazdaság tudományos és ipari cél­kitűzéseinek megfelelően, széles körű kutatómunkát végeznek. A modern atomfizika, illetve nuk­leáris méréstechnika bo­nyolult, az esetek zömé­ben automatizált és ösz­­szetett mérőberendezése­ket igényel, továbbá sok­fajta észlelésre alkalmas műszereket is. A komp­lex mérőberendezések kö­zül kidolgozták a 128 csatornás, magsugárzást vizsgáló berendezést; ez világviszonylatban is megüti, sőt bizonyos vo­natkozásokban túlhaladja a hasonlóak teljesítmé­nyét. A műszer nélkülöz­hetetlen segédeszköze a kémiának is: a huzamo­sabb ideig tartó klasszi­kus elemző eljárást kikü­szöbölve, a berendezés gyorsan »válaszol« a min­taanyag összetételére vo­natkozóan. Láthattunk olyan műszert is, amely a reaktorok működéséről nyújt tájékoztatást a fizi­kusoknak. Jánossy Lajos munka­társunknak elmondotta, hogy az intézetben kü­lön műszerrészleg dol­gozik, amely — együtt­működve az iparral — készíti a kutatásokhoz szükséges berendezéseket. A tervek szerint a mos­tani null­szériák előállí­tása után az ipar gyárt­ja majd ezeket a nukleá­ris berendezéseket , nemcsak az intézeti, ha­nem a gyógyászati, me­zőgazdasági és ipari ku­tatásokhoz is. A szakem­berek különben rámutat­tak: a magyar nukleáris műszerek pontosak és megbízhatóak, ezekkel egyébként a külföldi megrendelők is egyetérte­nek. Igen érdekesek a KFKI legújabb reaktorfizikai és technikai kutatásai. Ma­gyarországon néhány év­vel ezelőtt kezdték meg az atomenergia békés fel­­használásához szükséges alapok kidolgozását — a szakember­képzést, ta­pasztalatszerzést. E prog­ram keretében a vizsgá­latok olyan reaktortípu­sok köré csoportosulnak, amelyekben a neutronok lassítását, valamint az aktív zónában fejlődő hő elvezetését szerves folya­dék biztosítja. Gazdasá­gos és több szempontból előnyös ez a reaktortípus: a jelenlegi kutatások fő célja bizonyos szerves vegyületek fizikai, kémiai és hőtechnikai vizsgálata, az anyagok behatóbb ta­nulmányozása. (s. l.) INTÉZET", , NYOMJÁK MÁR a díszes képvise­lői és tanácstagi megbízóleveleket a február 24-i vá­lasztásokra. 4—4- tagú brigádok vizsgálják a ta­nácstagi megbízó­levelek minőségét és mennyiségét (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Miről szólna ma Móra Ferenc elbeszélése (Riport a 2. oldalon)­­Ma: Szerkesztői üzenetek (A 4. oldalon) A prédikátor szerelme (Riport a 3. oldalon) 91. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 9 A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 1963. FEBRUÁR 14. CSÜTÖRTÖK — ÁRA 60 FILLÉR Irak új kormánya szorosabb együttműködést kíván az arab országokkal Sabib külügyminiszter nyilatkozata A nyugati hírügynöksé­gek és lapok tudósítói arról számolnak be, hogy az új iraki kormány a fővárosban és a jelek szerint az ország egész területén ellenőrzi a helyzetet. Esténként még mindig szórványos lövöl­dözés hallatszik Bagdad »vörös övezetében« —ezt annak tulajdonítják, hogy a katonaság és a felfegy­verzett suhancok folytat­ják a kommunisták üldö­­­zését és letartóztatását A különböző jelentések szerint február 8-a óta mintegy 700 ember halt meg, részben a hadügy­minisztérium ostrománál, részben pedig a baloldali elemek elleni hajtóvadá­szat következtében. Egy Teheránba érkezett re­pülőgép utasai szerint szerdán reggel — péntek óta először — minden nyugodt volt az iraki fő­városban. Az új iraki kormányt eddig 26 ország ismerte el. Legutóbb India és Japán. A UPI kairói jelentése szerint Sabib, az új iraki külügyminiszter, nyilat­kozott a közép-keleti hír­­ügynökségnek. Kijelen­tette, hogy az új rend­szer szorosabb együttmű­ködésre törekszik az arab országokkal. Közölte, hogy kormánya felülvizsgálja az Arab Liga bojkottálá­sáról hozott korábbi dön­tést. Ezzel a nyilatkozat­tal kapcsolatban figyel­met érdemel, hogy Ku­wait felkérte az Arab Li­gát, vonja ki biztonsági erőit az országból. Az Arab Liga akkor vezé­nyelte csapatait Kuwait­­ba, amikor Kasszem be­jelentette, hogy Irak igényt tart az olajban gazdag sejkségre. Kuwait külügyminisztere hang­súlyozta, hogy »a körül­mények megváltoztak«. Páriaal Mui a Francia Kommunista Párt nyilat­kozatot adott ki az iraki eseményekkel kapcsolat­ban. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a párt »ünnepélyesen tiltakozik a kommunisták és a de­mokraták ellen irányuló véres megtorlás politi­kája ellen, ami csak az imperialista célokat szol­gálhatja a Közép-Keleten. Libanonban az An Ni­­da, a kommunista párt lapja, vezércikkében azt írja, hogy az államcsínyt az Egyesült Államok szőt­te Irakban, és azt »angol —amerikai ügynökök haj­tották végre«. Párizsban a New York (Folytatás az 5. oldalon) Zeneszerző vagy festő­művész lennék most a legszívesebben, hogy meg­zenésíthetném és meg­festhetném a közösségi érzésnek és az áldozat­kész emberségnek ezt a ritka példáját. Régen, nagyon régen, több mint harminc éve jártam itt utoljára. Itt, az Angyal­föld tájékán. És most, ahogy a fél méteres ha­vat taposom, az emlékek tarisznyájából előkerül a harmincéves élmény. Ak­kor is csikorgó hideg, ha­vas, februári reggel volt. Ugyanitt álltam a Reitter Ferenc utca és a Szege­di út sarkán. Akkor is riportot írtam. Huszonöt embert szólítottam meg, hová megy, miből él? Ti­zenhárom a »köpködőbe« igyekett, hét vállrándít­­va közölte, koldulni és öt ment munkába. Reggel negyed hat. Mínusz 11 fok és millió­nyi tűhegyként szúr a hó. Sok bőrkabát, irhabunda. A sarkon tejbolt. Ablak­szeme sötét, redőnyszája csukott. Persze, hogy csu­kott, hiszen fél hét a nyi­tási idő. Fél hat. Behavazott fejkendős asszony áll meg az üzlet előtt. Csörren a kulcsköteg és zörögve kú­szik fel a redőny. Az ab­lakszem kivilágosodik és Hortobágyi néni »beöltö­zik« a kiszolgáláshoz. Ve­szi a kosarat és sietős léptekkel hozza a friss, meleg süteményt. Háromnegyed hat. Két fiatal asszony érkezik. De jó, hogy ilyen korán vihetik haza a tejet és a friss süteményt, hiszen hétre munkába mennek. Rákosrendezőre munkás­vonat érkezik. És mun­ka előtt, időben, Horto­bágyi néni adja a ka­kaót, a vajat, a pasztő­rözött tejet, a pirosra sült, párolgó meleg ke­nyeret, a ropogós pacs­­nit vagy mákost. Mert itt nemcsak zsemle van, hanem ötféle péksüte­mény és három süte­ményhez is ad zacskót. Jönnek a vevők egy­más után. Záporoznak Hortobágyi néni kérdései, hogy van a gyerek, meg­gyógyult-e már a nagy­mama, megérkezett-e téli üdüléséből a férj? De a keze is jár és az itt iga­zán kedves vevő már az ajtóból válaszol. — Ilonkám, itt hagyott két forintot! De Hortobágyi néninél maradt már több ezer forintot tartalmazó gyík­­bőr női táska, egész havi fizetéssel férfi tárca, ajándékcsomag és lend­­kerekes kisautó is. Tizenhárom éve ugyan­itt, egyfolytában ... Min­den anyagi érdek nélkül hóban, fagyban, esőben, szélben korán reggel egy teljes órával hamarabb nyitja a boltot, hogy az angyalföldi nagymamák­nak, anyukáknak és gye­rekeknek időben meg le­gyen a tej, a vaj, a ka­kaó, a friss kenyér és a sütemény. Miért? Hortobágyi néni mo­solygó arcában gyanúsan fényessé válnak a sze­mek: — Mert szeretem az embereket és a munká­mat ... Szentiványi György

Next