Népszava, 1964. szeptember (92. évfolyam, 204–229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ma: A Népszava heti rádió- és tv-műsora IA 3. oldalon) NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 92. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK Szeretettel üdvözöljük Joszip Broz Tito elvtársat, a baráti Jugoszlávia elnökét! Srdacno pozdravljamo druga Josipa Broza Tita, predsednika prijateljske Jugoslavije! Baráti látogatás ARÁTOT, JÓ SZOMSZÉDOT köszönt a magyar nép: a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökét, Joszip Broz Titót. A két szomszéd Duna-völgyi ország egymás mel­lett lengő zászlai az elkövetkező napokban olyan ta­lálkozót hirdetnek, amelyet a legutóbbi években több baráti találkozó előzött meg, hogy csak Kádár János legutóbbi jugoszláviai tartózkodására, vagy ezt meg­előzően Tito elnök budapesti átutazására utaljunk. A Dobi István és Kádár János meghívására hazánkba érkező jugoszláv államfőt, feleségét és a kíséretük­ben levő államférfiakat szeretettel, megbecsüléssel, a közös történelmi célok nagy tekintélyű munkásainak kijáró tisztelettel várja Magyarország. S­OK SZÁZ KILOMÉTEREN ÁT közös határ kap­csol össze bennünket azzal a néppel, amely a má­sodik világháborúban oly hősies tömegharcot foly­tatott és vitt győzelemre a hitlerista megszállók ellen. A Duna-medence története hosszú századok alatt teli volt ellentmondásokkal, a kialakuló nemze­tek, új kereteket alakító és a régieket feszegető álla­mok évtizedes vagy még hosszabb csatáival. Volt idő­szak, amikor magyarokat és szerbeket, horvátokat és macedónokat, bosnyákokat és montenegróiakat egy­azon török iga szorította: a Balkán végtelen ország­útjain gyakran ugyanahhoz a lánchoz kovácsoltak belgrádi és budai foglyot. Voltak közös csatáink és olyan közös hőseink, mint Zrínyi Miklós katonái, akik között a dédunoka, a költő Zrínyi együtt sorolja fel a magyarokkal a Juranicsokat és Radivojokat, a közös szabadság közös védelmezőit. A még régebbi történe­lemben ott ragyog Hunyadi vitézének, Dugonics Ti­tusznak a neve , és a mi nemzedékünk látta együtt verekedni a két nép fiait az estramadurai és ebrói fronton, a spanyol szabadságért. A második világhá­borúban Jugoszlávia partizánjai között a Petőfi-bri­­gád magyar harcosai is tettek azért, hogy a magyar név »megint szép legyen«, s hogy a szocialista jövő felé vezető utat minél kevesebb múltbeli sziklaomlás torlaszolja el .M­INDEN TAPASZTALAT, amelyet a két nép törté­nelmében és harcaiban felhalmozott, egyet bizo­nyít: mindkét szomszédnak az volt előnyös, ha megértették, ha támogatták, közös célok felé se­gítették egymást, és az egyetértés hiánya mindig csak kárt okozott. Munkánkban, küzdelmeinkben, örömeinkben és nehézségeinkben nagyon sok a közös vonás. Aki látta Jugoszlávia új ipari városait, korszerű nagyüzemeit, tágas, ízléssel és gonddal épített lakónegyedeit, néha szinte ikertestvéreit vélte felfedezni Komlónak, vagy Kazincbarcikának. Munkánk, módszereink eltérései éppen viszonyaink különbözőségéből, sajátosságaiból fakadnak , de az eltérések a kölcsönös segítségnek, a tapasztalatok gazdagításának, a közös cél munkálá­­sának eszközei lehetnek. Politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális kap­csolataink bővítésére sok a lehetőség. Baráti kapcso­lataink állandó fejlesztését azért is látja örömmel népünk, mert tudja, hogy a nemzetközi politika alap­vető kérdéseiben álláspontunk lényegében azonos, a béke, a társadalmi haladás, a kolonializmus elleni harc fórumain véleményünk épp úgy találkozik, mint ahogyan az Adria partján együtt ragyog a nyár nap­fénye magyarokra és jugoszlávokra, és ahogyan a sze­gedi szabadtéri játékok nézőterén együtt tapsolnak Bartók és Verdi muzsikájának a határ két oldalán élő, de az emberi értékeknek, a szépségnek, a kultúrának közösen örülő jó szomszédok, jó barátok. K­ÉPEINK BARÁTSÁGA a közös felemelkedés útján jó irányt mutató, tiszta fény. Közös fel­­emelkedésről beszélünk, mert a két ország föld­jén egyaránt évszázados elmaradottság utolsó »fe­hér foltjai« tűnnek el a mi éveinkben. Ezek az évek: a szabadság, a szocializmus évei — és tengernyi a munkánk bennük. Most tudunk kibontakoztatni min­den alkotóerőt, amit korábban megbénított török hó­dítók önkénye, Habsburg-császárok gyarmatosító po­litikája, saját uralkodóosztályaink népellenes, rövid­látó és mindkét népre annyi gyászt hozó uralma. Tulajdon lehetőségeinket is ,csak most ismertük meg igazán — egymás megértéséhez is most jutunk el igazán. M­B EGISMERNI és még jobban megérteni egymást: ez minden találkozó legfőbb, legfontosabb célja. Két baráti szomszéd ország vezetőinek találkozóin az eredményekkel és problémákkal, örömökkel és gondokkal ismerkedés mindig a dolgozó emberekke az ország földjével és népével kötött szorosabb isme­retség időszaka is. Fővárosunk és a vidék örömmel készül a baráti találkozóra. A közös célok, a társa­dalmi haladás, a szocializmus, és a béke hasznára való barátságunk erősödését várja Tito elnök látogatásától, mindannyiunk javára. Ma érkezik hazánkba Joszip Broz Tito Dobi István elvtársnak, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a Magyar Népköz­­társaság kormánya elnökének meghívá­sára pénteken hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. (MTI) Tito elnök és kísérete elutazott Magyarországra Joszip Broz Tito jugoszláv köztár­sasági elnök, a Jugoszláv Kommunista Szövetség főtitkára és felesége csütör­tök este Belgrádból ötnapos hivatalos látogatás céljából a Magyar Népköz­­társaságba utazott. Tito elnököt a belgrádi pályaudva­ron ünnepélyesen búcsúztatták. (MTI) Malaysia kérdése a Biztonsági Tanács előtt Magyar idő szerint szer­dán este összeült a Bizton­sági Tanács, hogy foglal­kozzék az újabb délkelet­ázsiai feszültséggóc prob­lémájával. A tanács for­málisan a Malaysiai Ál­lamszövetségnek Indoné­zia ellen emelt panaszára ült össze. Ismail Abdul Rahman, a malaysiai kormány bék­és igazságügyminisztere agresszióval vádolta Indo­néziát. Azt állította, hogy szeptember 2-án Malájföld déli részén indonéz ejtő­ernyős csapatokat dobtak le. A miniszter beosztott­jai ezután a terembe ci­peltek több ejtőernyőt, gépfegyvert, aknavetőt és más »zsákmányolt« fegy­vert, amelyet állítólag In­donézia szállított Maláj­földre. Sudjarwo indonéz kül­ügyminiszter-helyettes rá­mutatott, hogy a feszültség igazi oka a gyarmati rend­szer és az imperializmus, amely viszályt szít a tér­ség testvérnépei között. Kijelentette: a Malaysiai Államszövetséget azzal a céllal tákolták össze, hogy Anglia továbbra is meg­tarthassa Singapore-t és többi katonai támaszpont­ját, továbbra is kiaknáz­hassa Észak-Kalimantan (Észak-Borneó) természeti kincseit. Az államszövetsé­get ugródeszkának hasz­nálják fel az Indonézia elleni aknamunkához. Sudjarwo ezután kije­lentette: az indonéz ön­kéntesek segítik és segíte­ni is fogják a nemzeti fel­szabadító mozgalom har­cosait, akik felkeltek a neokolonialista »államszö­vetség» ellen. Indonézia nem akar háborút és bé­kés rendezést kíván, de el­len fog állni a brit impe­rializmus politikájának — mondotta. Az ezután felszólaló Pat­rick Dean angol megbízott támogatta Malaysia pana­szát. Az AP jelenti: szerdán közölték, hogy a Bizton­sági Tanács pénteken — magyar idő szerint — 15 óra 30 perckor ül össze a Ciprussal kapcsolatban tö­rök és görög részről elő­terjesztett panaszok meg­vitatására. Kádár János fogadta a norvég pártmunkás-küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a hazánkban tar­tózkodó norvég pártmun­kás-küldöttséget, amelyet Just Lippe, a Norvég Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. A baráti hangulat­ban lefolyt beszélgetésen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Pója Frigyes, a KB osz­tályvezetője. (MTI) Géptávírón érkezett Tombol a »Dóra«-hurrikán JACKSONVILLE: A »Dóra«-hurrikán Florida állam partvidékén teljes erővel tombol. A tenger hullámai több helyütt át­törték a partmenti gáta­kat, sok helyen megszűnt az áramszolgáltatás, a te­lefonvonalak használha­tatlanokká váltak, sok ház megrongálódott, At­lantic Beach fürdőhelyen egy szállodaépület egyik szárnya összeomlott. Zöldségkiemelő ekék ABDA: A zöldségbeta­karítást könnyíti a Far­kas János gépállomási főmezőgazdász újítása alapján készített eke, amelynek most tovább­fejlesztett változata sár­garépából négy, cikóriá­ból esetleg hat sort is fel tud szedni egyszerre. Aknára futott egy autó: 5 sebesült BRUNICO: Az olasz­­osztrák határhoz közel­fekvő Brunicónál egy olasz katonai jármű ak­nára futott. A robbanás következtében öt olasz katona megsebesült. Új csehszlovák szénlelőhely PRÁGA: A Kladno kö­zelében levő Kacice köz­ség mellett új, nagy ki­terjedésű szénlelőhelyet fedeztek fel. Előzetes becslések szerint mintegy 1000 méter mélységig sok­százmillió tonna fekete­szén található ezen a te­rületen. JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára A Minisztertanács ülése A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A nehézipari miniszter je­lentést tett a magyar— szovjet timföld—alumí­nium egyezmény végre­hajtásának helyzetéről. A kormány a jelentést meg­vitatta, tudomásul vette és határozatokat hozott arra, hogy a kapcsolódó beru­házások előkészítésére irá­nyuló tevékenységet erősí­teni és gyorsítani kell; a feladatok végrehajtásában érdekelt szervek munká­jának hatékonyabb koor­dinálására a Miniszterta­nács kormánybizottságot nevezett ki, annak elnöke a nehézipari mi­niszter. A Minisztertanács a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján határo­zatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1965-ben a termelő­­szövetkezetek további fej­lődését. A kormány az igazság­ügyminiszter előterjeszté­se alapján rendeletet ho­zott az igazságügyi szak­értői kérdés rendezésére. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter a brnói nemzetközi vásáron veze­tésével részt vett kor­mányküldöttség útjáról számolt be a kormánynak, amely a beszámolót tudó­naoi másul vette, majd ügyeket tárgyalt.­­ A Minisztertanács ülé­sén hozott határozat sze­rint az állam a jövő év­ben is többféle támogatás­sal segíti a termelőszövet­kezetek további fejlődését. Támogatást kapnak a szö­vetkezeti gazdaságok el­sősorban a talajjavítási, talajvédelmi, vízrendezési, rét- és legelőgazdálkodási munkák elvégzéséhez. A rendelkezések előmozdít­ják, hogy a termelőszövet­kezetek minél nagyobb mértékben saját erejüket vessék létbe az ilyen mun­káknál­. Kedvezményeket kapnak növényvédő sze­rek vásárlásakor is. Továbbra is érvényben maradnak az eddigi jut­tatások a közös állatállo­mány fejlesztése céljából, hasonlóképpen a gépállo­mási munkadíjak tekinte­tében is. A határozat kimondja: szükséges, hogy a terme­lőszövetkezetek a jövőben szakembereiket elsősorban a tagok, illetve gyerme­keik köréből képezzék. Az arra rászoruló terme­lőszövetkezeteknek az ál­lam az eddiginél nagyobb támogatást nyújt ahhoz, hogy egyetemeken, főisko­lákon vagy felsőfokú tech­nikumokban tanulók szá­mára ösztöndíjat adhassa­nak. (MTI) Fokozni kell az őszi munkák ütemét A Földművelésügyi Mi­nisztériumban csütörtökön Izinger Pál, a növényter­mesztési főigazgatóság ve­zetője, tájékoztatta a sajtó képviselőit a mezőgazda­ság időszerű kérdéseiről. Elmondotta, hogy a ta­vaszi vetésű növények alá végzett mélyszántást egy­millió holdon elvégezték. Ez körülbelül az elő­irányzott terület fele. A kenyérgabona-terület majdnem 50 százalékát megművelték, illetve elvé­gezték a vetőszántást. .A vetőszántást gyorsítani kell, hiszen az őszi vetések már megkezdődtek. Vetik az őszi árpát és a rozsot. Megkezdődött az őszi ta­karmánykeverék vetése is. A főigazgató különösen felhívta a figyelmet a ve­tőmagvak vizsgálatára és próbacsíráztatására. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a szokatlan nyári me­legben a búzák egyes he­lyeken nem fejlesztettek ki egészséges csírát, s ezért a próbacsíráztatások eddi­gi eredményei a kelleténél gyengébbek. Mindennél fontosabb, hogy a búza el­vetése előtt valamennyi gazdaság elvégezze a szük­séges vizsgálatokat. 80—84 százalék alatt csírázó bú­zát nem szabad elvetni­. A rosszul csírázó vetőma­got az állami raktárak ki­cserélik. Szinger Pál beszámolt az őszi betakarítási mun­kálatokról is. Elkezdődött a rizs aratása, s az alföldi megyékben a kukoricatö­rés. A cukorrépát eddig a vetésterület 10 százalékán, a burgonyát 24 százalékán szedték fel. A kedvező idő­járást kihasználva, a beta­karítási munkákat minde­nütt gyorsítani kell. Az őszi munkákhoz tar­tozik az istállótrágya ki­ szállítása a földekre. Ez a tervezett terület 60 száza­lékán már megtörtént. Előreláthatólag az őszi szántással együtt, holdan­ként körülbelül 1,5—1,6 mázsa műtrágya jut a föl­dekre. A betakarítási munkák előrehaladásával mielőbb fokozni kell a mélyszántá­sok ütemét és a kettős műszakok nagyobb ará­nyát. A takarmányellátás segítése érdekében gyorsí­tani kell a silókukorica be­takarítását és feldolgozá­sát. Bár országosan jó a helyzet — 82 százalékban elvégezték a tervezett munkát, néhány helyen — például Komárom és Bács megyében — aránytalanul nagy késés mutatkozik. Befejezésül felhívta a fi­gyelmet, hogy akárcsak az év más szakában, ősszel is fokozott figyelemmel kí­sérjék a nagyüzemi gazda­ságok a növényi kártevők megjelenését és minden eszközzel akadályozzák meg azok pusztítását.­ ­«• Írt

Next