Népszava, 1965. január (93. évfolyam, 1–26. szám)
1965-01-14 / 11. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 93. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1965 JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK 170 kilométeres szakaszon beállt a Tisza Az utóbbi napokban erősödött a hideg a Tisza felső szakaszán. A fagyok 5—6 centiméter vastagra hizlalták a folyó jégtábláit. A zajlás erősödött, majd a tiszalöki duzzasztóműben megakadt és két nap alatt mintegy 170 kilométer hosszú szakaszon befagyott a Tisza. A jégtakaró legfeljebb két napon belül a szovjet—magyar határig terjed. A Velencei-tó ismét befagyott és a jég vastagsága eléri a partközelben az öt centimétert. A Balatonon is megkezdődött a jegesedés. A Dunán és mellékfolyóin azonban még a zajlás sem indult meg. (MTI) Autóműút a tundrákon LENINGRÁD: Murmanszk és Leningrád között 1408 kilométer hoszszú, elsősosztályú autóműút épül, amely érinti Karébia és a tőle északra fekvő tundra városait és főbb ipari gócpontjait. Vérkonzerváló állomás BÉKÉSCSABA: A 100 éves fennállását ünneplő városi kórház területén emeletes vérkonzerváló állomás épül. A korszerű állomás évente 7000 liter vér összegyűjtését és konzerválását végzi. Csehszlovák tranzisztoros televízió PRÁGA: A Tesla csehszlovák híradástechnikai vállalat az idén megkezdi a tranzisztoros televíziókészülékek gyártását. A látogatás mérlege kedvestőnek mondható — jelentette ki Péter János Külügyminiszterünk elutazott Párizsból Péter János külügyminiszter szerdán délelőtt látogatást tett a párizsi Magyar Intézetben. A minisztert Báti László, az intézet igazgatója fogadta. Péter János szerdán a párizsi magyar nagykövetség épületében ebédet adott Couve de Murville francia külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden a két miniszteren kívül részt vett Habib Delondle külügyi államtitkár, Eric de Carbonnel, a külügyminisztérium főtitkára, Jean Basdevant, a külügyminisztérium kulturális és műszaki tudományos főosztályának vezetője, Olivier Wormser, a külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi főosztályának vezetője, magyar részről pedig Házi Vencel, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Valkó Márton nagykövet és munkatársai. Valkó Márton, hazánk párizsi nagykövete szerda este fogadást adott Péter János külügyminiszter tiszteletére. A fogadáson a francia külügyminisztérium képviselői, számos ország külképviseletének vezetője, a francia politikai és társadalmi élet sok kiválósága jelent meg. Péter János párizsi látogatása befejeztével az MTI és a Népszabadság párizsi tudósítójának adott nyilatkozatában a következőkben foglalta össze útja tapasztalatait: — A látogatás mérlege kedvezőnek mondható. Érkezéskor azt mondtam, hogy jó reménnyel és jóakarattal jöttem Párizsba, a francia külügyminiszter meghívására. Most, az elutazásom előtti pillanatokban azt mondhatom, hogy a megelégedés érzésével távozom. Lényegében azt találtam, amire vártam. A francia kormány »Európa gondolatával« kapcsolatban tulajdonképpen azt kell megismételnem, amit már különböző alkalmakkor mondottam is, hogy erről a koncepcióról további eszmecserét kell egymással folytatnunk. A békés egymás mellett élés azt követeli meg a különböző rendszerű országok képviselőitől, hogy egymás gondolatairól jó légkörben, az egyetértés szellemében eszmecserét tudjanak folytatni. A kellemes fogadtatás, a tárgyalásoknak a kellemes légköre, a francia sajtó pozitív, korrekt és sok vonatkozásban kedvező magatartása azt mutatja, hogy a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésére irányuló politikai törekvések az utóbbi időben újabb haladást értek el, és általában kedvező fogadtatásra találnak a francia közvéleményben. — A tárgyalások során megállapodtunk a két ország kapcsolataira vonatkozó egyezmények egész sorának a kidolgozásáról. Nem szabad azonban olyan illúziókat táplálni, hogy ezek az egyezmények nagyon rövid idő alatt és a nemzetközi helyzetre túl gyors hatást gyakorló módon jönnek létre. A békés egymás mellett élés politikájának az érvényesítése szívós, odaadó, körültekintő munkát igényel és sok türelmet is a részünkről. Péter János külügyminiszter szerda este elutazott Párizsból. 70 mozdonyt, 250 személy-, 4150 tehervagont vásárol a MÁV — 1964. évi utas- és áruszállítási tervünket túlteljesítettük — mondotta Lindner József, a MÁV vezérigazgató-helyetese. — Tavaly 15 millió utassal többet szállítottunk, mint 1963-ban, s szerelvényeink 111,4 millió tonna árut továbbítottak, 3,5 százalékkal többet a tervezettnél. A vasutasok helytállására, teljesítményére jellemző, hogy 1964-ben majdnem 8,5 millió tonna áruval szállítottak többet, mint 1963-ban, ez csaknem egy hónap teljesítményével ér fel. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy bár a népgazdaság nagy összegeket biztosított műszaki fejlesztésre, a kiemelkedő eredmények elérése elsősorban a jobb szervezésen, a vasutasok eredményesebb munkáján múlott. A legtöbb területen túlteljesítették a tervet, elsősorban nemzetközi, tranzitforgalmunk növekedett. Néhány árucikk szállításánál lemaradások mutatkoztak, így például kokszból, téglából és kőből nem tudtak akkora mennyiséget továbbítani, amekkorát a szállíttatók kértek. A tavalyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy még mindig rendkívül sok idő elé a vagonok ki- és berakásával, különösen a nagyüzemek használják szívesen »raktárnak« a vagonokat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1964-ben 18 millió forinttal több kocsiálláspénzt fizettek ki, mint 1963-ban. A különböző közlekedési ágak közötti koordinációt is javítani kell Tavaly például 12 millió tonna árut fuvaroztak 30 kilométernél rövidebb távolságra, s ezzel 5700 vasúti kocsit kötöttek le, ugyanakkor az autóközlekedés egyes időszakokban szabad kapacitással rendelkezett. Értékelték a személyszállítás tapasztalatait is. Általában megállapítható, hogy a legfontosabb vonalakon az 1964 májusában életbe lépett új menetrend lehetővé tette az utazási idők csökkentését. Gondot okoz viszont, hogy a vonatoknak csak 94,2 százaléka közlekedett pontosan. Az idén megszigorítják az ellenőrzést, számos intézkedéssel akarják biztosítani, hogy a vonatok menetrendszerűen közlekedjenek. Az idén 414,5 millió utast és 115,5 millió tonna árut kell elszállítaniuk a vasútnál lényegében* e«égy évben egyenforgalom lesz. Az év első három hónapjában például annyi árut fognak elszállítani, mint 1938-ban egész évben. Növelik a szerelvények átlagos terhelését, s a különböző minisztériumokkal megtárgyalták, hogy melyek azok az árucikkek amelyeknél előszállítást lehet alkalmazni, így elsősorban az építőiparnak akarnak segíteni. A személyforgalom területén legfontosabb feladatuknak a munkásszállítás meggyorsítását tartják. Az idén a MÁV 4150 új teherkocsit, 52 diesel- és 18 villamosmozdonyt vásárol. 1964-ben 150 új személyszállító kocsit kaptak, az idén 250-et vásárolnak. Tovább folytatják a vasútvonalak korszerűsítését, felújítását, a legforgalmasabb vonalakon biztosítani akarják a nagy sebességű szerelvények közlekedtetését. Több vasútállomás kap az idén korszerű biztosító berendezéseket. Szó esett a szociális intézkedésekről is: a Hámán Kató fűtőházban új öltöző- és mosdóhelyiség készül el, átadják a kelenföldi és a tapolcai munkásszállásokat, folytatódik a szolnoki kórház és rendelőintézet építése. M. T. (MTI Fotó : Birgés Árpád felvétele) A MISKOLCI FŐPÁLYAUDVAR és a Lenin Kohászati |p Művek diósgyőri || állomása közötti gép több mint 5 kilométeres számgrosioonalon igen nagy a forgalom. A vasútvonal villamosításával korszerű, gyors, nagy vonóerejű villanymozdonyok bonyolítják le a nagy személy- és teherforgalmat. A képen:a Lenin Kohászati Művek diósgyőri pályaudvarán befejezéshez közeledik a villamos felsővezeték építése fa. 1965. évi népgazdasági terv fő kérdései Ajtai Miklós előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Akadémiájának előadássorozatában szerdán dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke az 1965. évi népgazdasági terv fő kérdéseit ismertette. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megtartott előadáson mégAjtai Miklós bevezetőben rámutatott: Az 1965. évi népgazdasági terv második ötéves tervünk befejező éve. Ezért természetszerűen a második ötéves terv céljainak irányában tűzi ki a gazdasági tennivalókat és kiindulóalapja a párt gazdaságpolitikája, amelyet a párt határozatai népgazdaságunk fejlesztésére lefektettek. A terv előirányzatait vizsgálva, és az előző évek tervével összehasonlítva, mégis eltérést találunk. A terv a párt gazdaságpolitikájának néhány lényeges és sarkalatos alapelvét különösképpen előtérbe állítja és a fejlesztés több kérdését ennek rendeli alá. Előtérbe kerülnek és fő feladattá válnak a gazdasági fejlődés és a termelés úgynevezett minőségi vonásai, vagy másként fogalmazva: mindazok a feladatok, amelyek a fejlődésben a hatékonyságot, a gazdaságosságot jelentik. A tervnek ilyen jellemvonása az előirányzatok nem egy fejezetében a számszerű mennyiségi növekedés rovására is érvényesül. A tervelőirányzat szerint 1965-ben a szocialista ipar termelése 4,2 százalékkal emelkedik. Az előző években a növekedés 7,9 százalékos volt, és így ez az előirányzat mérsékeltnek tekinthető. A mérsékelt növekedés azonban csak a számszerű mennyiségi előirányzatokra jellemző, a terv által kitűzött feladat nem könnyebb és nem egyszerűbb, mint az előző éveké volt. Megnőnek a feladatok és követelmények a megfelelő gyártmányösszetétel, a korszerűség, a minőség tekintetében. Lényegesen nagyobbak a követelmények a fogyasztás, a külkereskedelem, a beruházások választók szerinti fegyelmezett kielégítésében, a termelés növekedésénél gyorsabban növekszik az exportra gyártott termék mennyisége. Az ipar leggyorsabban növekvő ága a vegyipar, jelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány több tagja, politikai és gazdasági életünk számos képviselője, a terv előirányozza termelésének 9,3 százalékos emelkedését, tehát a növekedés üteme kétszerese az egész ipar növekedésének. Különösen gyors a növekedés a műtrágyagyártásban, a kőolaj-feldolgozásban és az export szempontjából jelentős szerepet betöltő gyógyszeriparban. Az energiatermelés 7,7 százalékkal nő, a szénbányászatban, az olajbányászatban, az elektromos energia termelésében a terv a kapacitások kihasználását irányozza elő. E fejlődés mellett is — országunk ismert energiahelyzete következtében — növekszik az importált energia mennyisége. Könnyűiparunkra különösen nagy feladatok hárulnak 1965-ben az export növelésében. Az élelmiszeripar termelése öt százalékkal növekszik, összhangban a felvásárlásból és importból biztosítható nyersanyagok mennyiségével. Szükséges külön foglalkozni a gépipar termelési előirányzatával, annak jellegével. A gépipar termelése az előző évek során 7—10 százalékkal emelkedett. Az 1965-ös terv kereken 4 százalékos emelkedést irányoz elő. A jelenlegi helyzetben most a gépiparban is az a fő cél, hogy a termelés minőségi oldalának javítását helyezzük előtérbe a fejlődés mennyiségi növelésével szemben. A gépipar termelésén belül gyorsabban nő az exportcikkek termelése. A terv általában az exportképes termékek kapacitásának teljes kihasználásával számol. Az 1965. éves tervnek a hatékonyság elvét előtérbe állító jellege különösen kidomborodik az építőipar tervelőirányzataiban. Az építőipar egészének feladata 1965-ben lényegében megegyezik a megelőző év teljesítésével, a mennyiségi növekedés minimális. A mérsékelt építési feladat módot ad a létszámhiány fokozatos feloldására, előfeltételt teremt a munkaszervezés, a munkafegyelem, a határidők betartásának lényeges megjavítására. Világosan látnunk kell, hogy az építőipar fejlődésének jellegében fokozatos — és szükségszerű — változás következik be. Ma már nem lehet előirányozni az építőipar olyan fejlődését, amely nagy számú, új munkaerő bevonására épül, mert az ilyen munkaerő-források kimerültek. A fejlődés az új munkaerő bevonása helyett a termelékenység növelését állítja előtérbe. A munkaszervezettség növelése, a munkaidő jobb kihasználása, a jobb kooperáció, a gépek tömegesebb alkalmazása, házgyárak üzembeállítása az az út, amely a további növekedés alapját képezi. A közlekedés tervelőirányzata tekintetbe veszi az utóbbi évek tapasztalatait. Mint ismeretes, bár 1964-ben a közlekedés jobban látta el feladatait, mint 1963-ban, mégis a múlt évben is egyes csúcsidőszakokban nem tudta zavartalanul lebonyolítani a jelentkező szállítási igényeket. Az 1965-ös terv a szállítási helyzet további javulásával számol. A javulás két tényezőből fakad: Az egyik tényező az, hogy a terv egésze a korábbi évek üteménél kisebb növekedést követel meg a közlekedési szervezettől. Másik tényező a közlekedési beruházások. Lényeges változást előidéző lépést 1965-ben a vasút fővonali vontatóparkjában irányzunk elő. A mezőgazdasági termelés növelése egész gazdaságunk előrehaladásának fontos feltétele. Ezt követeli a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének fokozottabb kielégítése, az export növelése, az ipar több ágának ellátása hazai nyersanyaggal és egyben ez az előfeltétele annak, hogy a parasztság életszínvonala emelkedjék. A mezőgazdaság termelése 1965-ben a múlt évhez képest 1,5—2 százalékkal, a felvásárlás pedig 3—6 százalékkal növekszik. Ez az előirányzat reális és megfelel az utóbbi évek tapasztalatainak. A növénytermelési célok figyelembe veszik szélsőséges éghajlati adottságainkat, a kedvezőtlen időjárási tényezők hatását. Ezért a termelési célok biztonságosak és közepes termés esetén is teljesíthetők. A növénytermesztésben változatlanul fontos célunk, hogy hazai termelésből elégítsüe ki az emszag kenyérgabona-szükségletét. Az állatállomány szükségletét biztosító takarmánybázis megteremtése hazánkban csak a hozamok növelésével biztosít-t ható. Ugyanis a takar-’ mánytermő területeket nem növelhetjük. Ez szükségessé teszi, hogy a kenyérgabona mellett a legnagyobb figyelmet — a szemesabrak — elsősorban a kukorica vetésterületének biztosítására és hozamának átívelésére fordítsuk. Az utóbbi időszakban az állattenyésztésben javultak a tartási, gondozási és takarmányozási viszonyok. A terv szerint tovább javul az állomány minősége, nő a keveréktakarmány-ellátás, a vágóállat- és állatiterméktermelés, emelkedik a tej-, a tojás- és a gyapjúhozam. Az állattenyésztés fejlődését és a hozamok növelését jelentősen befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló takarmányokat nem a leggazdaságosabban használják fel, sok helyen alacsony a takarmányhasznosítás fokai Sok hazai és külföldi tapasztalat bizonyítja, hogy vannak tartalékok, és sok a javítanivaló ezen a téren. Az utóbbi években a készletek növekedése meghaladta a gazdaságilag indokolt ütemet, és gazdaságunk különböző ágaiban felesleges anyag-, félkész- és késztermék-készletek keletkeztek. Az 1965-ös terv egyik lényeges célja, hogy megállítsa a gazdaságilag nem indokolt készletek keletkezését. Ezt célozza a termelési tervek előbb ismertetett jellege és az, hogy 1965-ben szigorú következetességgel meg kell akadályozni a termelési tervek minden spontán, különösen pedig a készleteket növelő túlteljesítését. A terv számba veszi a már létrejött felesleges készletek felhasználását, megmozgatását, a termelés és fogyasztás szolgálatába állítását. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a népgazdasági terv előirányzatai ezt a célt csak nagy vonalakban tudják megjelölni, a készletek feltárása és azok az intézkedések, amelyek révén ezek a gazdaság vérkeringésébe kerülnek, az egyes gazdálkodó szervek munkáján múlik. 1965-ben a népgazdaság összes beruházásainak színvonala lényegében azonos a múlt évi teljesítéssel. A beruházások (Folytatás a 2. oldalon) Előtérben a gazdasági fejlődés és a termelés minőségi vonásai