Népszava, 1965. szeptember (93. évfolyam, 205–230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

)Elmaradt jutalom — elkésett indokolás (Riport a 3. oldalon) Miért rossz a zene a vendéglátóiparban (Riport­­a­ 2. oldalon) Világ proletárjait egyesüljetek! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 93. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 16. CSÜTÖRTÖK Nem hanggal kell bírni a N­EM VAGYOK leánynevelő intézeti igazgató és is akinek harmatos a lelke, keressen más munkahe- I­­­yet! Nem csinálok lelki klinikát és kész! Ezt­­ a kijelentést vagy inkább programot jó öt-hat éve hallottam egy vidéki városban, ahol szóba került egy üzem vezetőjének nem túlságosan világos stílusa. Amiért most újra megemlítem az ügyet, az az ok, hogy helyenként a termelés érdekében szükséges egyértelmű utasítások megfogalmazásukban is telje­sen »egyértelműen« kerülnek tovább. A régi sema­tikus szóhasználattal élve, a tennivalókat úgy »vi­szik le a tömegek közé« , hogy az kritikán és egy demokratikus társadalom ízlésén és stílusán aluli. Ellenvetést is hallottam, mezőgazdasági és ipari üzemben egyaránt: »Így értenek az emberek, ezek egyszerű melósok, az apjuk még gazdasági cseléd volt és megszokta...« A DURVASÁGBA azonban csak belefásulni lehet, beleszokni nem. És újabban ismét hallani a pa­naszt munkásemberektől, hogy úgy beszélnek ve­lük ... nos jó, ismételjük meg a régi fogalmazást, mint a gazdasági cselédekkel. Csakhogy azok »a pusz­ták népe« voltak, ökörrel, bivallyal és kilátástalan­­sággal összefogott sorsú páriák. A mai munkás pe­dig, ha a béketűrő emberek közé tartozik is, ilyen esetekben érzi, hogy itt valami éles és kiáltó ellent­mondás van: őt, az országot vezető osztály tagját, a hatalom birtokosát — hiszen erről igyekszik őt meg­győzni jó és igaz szóval az ország politikája, a párt, a szakszervezet és minden társadalmi fórum —olyan stílusban egzed­roztatják, hogy azt mérsékelt hason­lattal is a jutási altisztképző modorával lehet párhu­­zamba állítani. Nem általános jelenségről, de meglevő tünetről beszélünk: szépítgetés nélkül be kell vallani, hogy megvan, él, és még csak nem is nagyon takargatják. Akik szívesen élnek vele, azok a már említett, a tö­megek »megszokását« érvül használó mondaton túl is mindig találnak indokot a használatára. Mit tar­tanak róla? A legkülönösebb és a legvisszataszítóbb az, hogy — demokratikusnak minősítik, kissé a népi íz és a tősgyökeres, »dolgozó« származás bizonyíté­kának, 1952-es megfogalmazással olyan­­káderlap­­pótlék«-félének tartják. Elvégre csak nem lehet arisz­tokrata, kispolgári csökevény vagy’ nagyburzsoá iva­dék az, aki olyan alaposan el tudta keríteni a bri­gádvezető anyjának a felmenő rokonait, amikor rossz helyre helyezték el a darupályát... Pedig vigaszta­lódjanak e modor hívei: ettől az ember még remekül lehetett osztályidegen is. ■ , C­SAK EGY NE­M LEHET: rokonszenves. Márpedig a vezetés nem utolsó kelléke: rokonszenvesnek lenni. A másik nagy csoport azért durva, mert úgy­­ érzi, ha tisztességes hangon beszél, azt a gyen­geség jelének veszik majd, és kicsúszik kezéből az ellenőrzés. Saját fiatalkorom két példájával próbá­lom igazolni, mennyire nincs ez így. Gimnáziumi la­tintanárunk a hangerősség legmagasabb fokán igye­kezett az osztályt szidni vagy csendre bírni: sosem volt sikere, legfeljebb mosolyt aratott. Ugyanaz a harminc fiatalember úgy elnémult, mint egy teme­tési gyülekezet, amikor a matematikatanár lejjebb vette a hangját, vagy egészen elhallgatott, mert va­lahol a sorok közt ketten-hárman suttogtak. »Meg­várom, míg befejezik« — mondta, és ennek mindig sikere volt És -katonáéknál« is közismert tünet: az »üvöltő« kiképzőnek semmi sem sikerült, az ember­séges, nyugodt hangú parancsnoknak minden. Te­gyük hozzá: abban a világban, amely méghozzá esz­ményítette és követendő példának állította a durva­ságot vagy ha úgy tetszik: a keménységet. VEZETÉS STÍLUSÁVAL rosszul bánik nagy el­lenérve ez is. »Tőlünk azt várják, hogy határo­zottan vezessünk. De hát hogy az ördögbe legyek kemény és határozott, ha finomkodom ezzel a...« És már , meg is mondja, milyen társasággal. Azt is hozzáteszi: nem is óhajt rokonszenves lenni. Célja, hogy a tervet teljesítse, ehhez elérje a szükséges szor­galmi és fegyelmi fokot, és hogy ezt milyen hang­nemben éri el, az az ő magánügye. De — akárcsak a többi »ellenem­« — ez is sánta Mert az még magánügy, hogyan beszél X igaz­gató vagy műhelyfőnök az otthona négy fala között. (Ámbár kételkedem benne, hogy a családja előtt azt az úgynevezett,­­kemény« hangot használja, amit a gyárban.) De abban a pillanatban, ahogy a közösség elé lép (és odalép akkor is, ha négyszemközt beszél­get a munkással, akit az irodájába­­rendelt­ egy kis lélektani finomságokat mellőző csevegésre), köteles tisztességes hangnemre áttérni Tudom: az esetek többségében bizonyíthatatlan az ilyen durvaság sőt, esetenként a sértettek maguk is hajlamosak elnézni ezt az­­emberi gyengeségét­ a vezetőjüknek. És az is igaz, hogy vannak az idegeknek feszült pillanatai, amikor egy egészséges káromkodással le lehet ve­zetni a felhalmozódott­­elektromosságot«. De más az ilyen pillanat és más a rendszeresség, amely aztán akarva-akaratlan csúszik át módszerbeli durvasá­gokba és elhamarkodott cselekedetekbe. L­ELKI KLINIKÁT óhajtunk? Mi sem. Emberi hangot Hiányzik­ belőlünk a megértés a vezető iránt? Nem, de a munkás iránt is ugyanezt érez­zük, az emberi méltóságot is féltjük, nemcsak a vezetői tekintélyt A kettőt össze kell egyeztetni. Baktai Ferenc : Nem jártak eredménnyel a Thant közvetítő tárgyalásai Ajuh Khan népszavazást követel Kasmírban * India elvben hajlandó a tűzszünetre * A harcok az erők kölcsönös felőrléséért folynak A Thant ENSZ-főtitkár befejezte Pakisztánban és Indiában folytatott békél­tető tárgyalásait és szer­dán Új-Delhiből repülő­gépen elindult New York felé. Bombayn, Beiruton, Rómán, Frankfurton és Londonon át repül az ENSZ székhelyére, s New Yorkba csütörtökön, ma­gyar idő szerint este érke­zik meg. Indulás előtt nyilatkoza­tot tett közzé, amelyből közvetve kitűnik, hogy tárgyalásai eredménytele­nek maradtak. Közölte, hogy tűzszüneti felhívásá­ra mind Pakisztán, mind India válaszolt, s ebben olyan elemek rejlenek, amelyek, »­korlátozott mér­tékben bátorítólag hatnak rá«. Elmondta, tárgyalásai folyamán azt tapasztalta, hogy »mindkét fél jobban kívánja a békés kibonta­kozást­, mint előzőleg. U Thant indulásra készen, még egyszer megbékélésre szólította fel a két felet Nyilatkozatából kitűnik, hogy tárgyalásairól érde­mi nyilatkozatot majd csak a Biztonsági Tanács szá­mára készítendő jelentésé­ben tesz. Ajub Khan elnök szer­dán sajtóértekezletet tar­tott. Egyebek között kije­lentette, hogy ha India és Pakisztán között tűzszünet lesz, annak »­biztosítania kell a kasmíri probléma méltó megoldását«. A tűz­szünet megkötésének fel­tételeként Ajub Khan is­mételten azt jelölte meg, hogy afrikai-ázsiai ENSZ- erők vonuljanak Kasmírba az ellenségeskedések meg­szűnése után, s ellenőriz­zék a népszavazást Kas­mír jövőjéről. Kifejtette, hogy a tűzszünet után ki kell vonni Kasmírból mind az indiai, mind a pakisz­táni erőket, s a népszava­zást három hónapon belül kell megtartani. Máskü­lönben — mondotta — »Pakisztán kész az élet­halál harcra, a végsőkig tartó önvédelemre«. Sasztri indiai miniszter­­elnök kedden hosszú mi­nisztertanácsi ülésen vett részt és elmaradt parla­menti bejelentése, amely­ről az U Thantnak adandó (Folytatás az 5. oldalon) Budapesti a román kuli Corneliu Manes­cu, a Román Szocialista Köz­társaság külügyminiszte­re, és kísérete szerdán Péter János külügymi­niszter meghívására ba­ráti látogatásra Magyar­­országra érkezett. Fogadtatására a Nyuga­ti pályaudvaron megje­lent Mód Péter, a kül­ügyminiszter első helyet­tese, Böjti János külügyb­ e érkezett ügyminiszter miniszter-helyettes, Vince József, hazánk romániai nagykövete, s a Külügy­minisztérium­ több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt Mihail Rosia­­nu, a Román Szocialista Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete, valamint a román nagykövetség diplomáciai munkatársai. (MTI) A VEGYIMŰVEKET TERVEZŐ VÁLLALAT ré­szére 14 emeletes műterem- és irodaház építését fe­jezik be rövidesen (Gonda György felvétele) A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége a Kelenföldi Textilgyárban A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ha­zánkban tartózkodó kül­döttsége szerdán ellátoga­tott a Pamutnyomóipari Vállalat Kelenföldi Tex­tilgyárába. Részt vett a látogatáson Gál László, a Szaktanács titkára és Hoang Luong, a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykö­vete. Nagy Józsefné igazgató ismertette az üzem fejlődését, munká­ját és eredményeit, majd rövid gyárlátogatás követ­kezett. A tisztító üzemrész csarnokában rendezett röpgyűlésen Berger An­­talné, az üzemi pártbi­­­zottság titkára köszöntöt­­­te a testvéri vietnami nép­­ képviselőit. Hangsúlyozta:­­ a magyar munkások,­­ egész dolgozó népünk ■ őszinte rokonszenvvel és­­ együttérzéssel figyeli a­­ vietnami hazafiak nagy­­­ szerű■ helytállását. Szavaira Dang Kuang ■ Minh, a delegáció vezető­­­je válaszolt. Tolmácsolta­­ a vietnamii nép, a felszab­­­badítási front harcosai­­­nak és a Wei Mei-text­i Textilgyár munkásainak­­ üdvözletét, majd hangsú­lyozta:’ — Népeinket a testvéri­­ barátság szálai fűzik ösz­­sze, s ez az imperialista­­ elnyomókkal vívott sok­­­ évtizedes küzdelemben, a szabadság, a függetlenség, a béke őszinte szereteté­­ben gyökerezik. Tudjuk, hogy a magyar munká­sok, dolgozó parasztok és értelmiségiek ezekben a nehéz napokban is mel­­­­lettünk állnak, nagyszerű­­ példáját adják a proletár internacionalizmusnak, s­­ erkölcsi, anyagi támoga­­­­tásukkal segítik harcun­­­­kat. — Népünk erőt merít e­­ szolidaritásból is és a­­ Szovjetunió, a többi szo­cialista ország, az egész haladó emberiség támoga­tásával súlyos csapásokat mér a betolakodókra — - mondotta többek között,­­ majd a Dél-vietnami Nem­­­­zeti Felszabadítási Front , sikereiről szólott. : — Igazságos ügyért, s népünk szabadságáért,­­ függetlenségéért harco­­­lunk, s mindaddig nem tesszük le a fegyvert,­­ amíg ki nem űzzük ha­­­zánk földjéről az agresz­­í, szórókat — mondott be­­­fejezésül a röpgyűlés­­ részvevőinek hosszan tar­­t­­ó, lelkes tapsa közben. " Koszorúzás 4 a Hősök terén A Dél-vietnami Nemzeti­­ Felszabadítási Front kül­­d­döttsége, élén Dang Kuang­­ Minh-hel, a front köz­­­ponti bizottsága tagjával. " a front moszkvai képvi­­­seletének vezetőjével,­­ szerdán a Hősök terén­­ megkoszorúzta a haza­­ szabadságáért és függet­­­­lenségéért elesett hősök­­ emlékművét. Jelen volt Bugár Jánosné, a Haza-5 fias Népfront Országos­­ Tanácsának főtitkár-he­­­­lyettese, Koltai Ferencné, a Magyar Szolidaritási­­ Bizottság titkára és a­­ Külügyminisztérium több­­ képviselője. Ott volt : Hoang Luong, a Vietna­­■ mi Demokratikus Köztár­­­­saság budapesti nagykö­­­vete. (MTI) -----­ Legfontosab Tájékoztató külkere. A külkereskedelem hét­hónapos munkájáról, az ez évi export-import szállí­tások teljesítéséről kér­tünk tájékoztatást Czeit­­ler Sándortól, a Külke­reskedelmi Minisztérium terv- és közgazdasági fő­osztályának vezetőjétől. — 1965 első fél évében a külkereskedelem telje­sítette legfőbb feladatát — mondotta. — Ez év első fe­lében a teljes kivitel 6,7 százalékkal volt több, mint 1964 azonos idősza­kában és júliust is hoz­zászámítva ez az emelke­dés már 9 százalékos. Behozatalunk elsősor­ban a szocialista orszá­gokból nőtt, s­ több mint 8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának importját. Némileg megváltozott a szocialista országokból származó behozatalunk áruszerkezete: csökkent a gépek és finommechani­kai cikkek, valamint ki­sebb mértékben a nyers­anyagok részesedése, vi­szont emelkedett a mező­­gazdasági és közfogyasz­tási cikkek behozatala. Az iparilag fejlett tőkés or­szágokból származó im­portunk csökkent, míg a fejlődő országokból beho­zatalunk­ mintegy 6 szá­zalékkal emelkedett.­­ A szocialista orszá­gokba irányuló kivite­lünk növekedése megkö­zelíti az összkivitel átla­­ ga, az ütem és skedelmünk eredmény­ ­es növekedését (108 szá­zalék), míg a nem szocia­lista országokba irányuló kivitel emelkedése az át­lagot némileg meghalad­ja (109 százalék). Az ex­port áruszerkezetét te­kintve csökkent a gépek s finommechanikai cikkek kivitele, növekedett az anyagok és félkész termé­kek exportja. A külkeres­kedelem az év első félévi tervében szereplő elő­irányzatokat exportban 3 százalékkal túlteljesítette, s az egyes árufőcsopor­tokban — a mezőgazdasá­got kivéve — az export­terv túlteljesítése megha­ladja a megfelelő ipar­ágak termelési tervének átlagosan egyszázalékos túlteljesítését.­­ Fontos problémája külkereskedelmünknek az exportszállítások üteme­zettsége és minősége. Saj­nos, e tekintetben komo­lyabb javulásról még mindig ,nem lehet beszél­ni. A hajóiparban számos intézkedést tettek a mi­nőség javítása érdekében, amelyek remélhetőleg éreztetik majd hatásukat, és lassú minőségjavulás tapasztalható a jármű­iparban is. A szerszám­­gépgyártásban továbbra is sok a szerelési, festési és technológiai hiba, a köny­­nyűiparban a cipőgyártás hibái főleg alapanyag, megmunkálási, technoló­giai és csomagolási ere­­ i a minőség­ ­eiről és feladatairól derűek. Komoly minőségi problémákkal találkozunk a bútoriparban is.­­ A külkereskedelem feladatai az év második felében nagyobbak, mint az első fél évben. A gép­iparnak ebben az idő­szakban kell lebonyolítani exportjának 60 százalékát. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium ezekben a na­pokban átiratot intéz az exportra termelő tárcák­hoz, s közli azoknak a cikkeknek a listáját, me­lyekből az export tervtúl­teljesítések feltétlenül szükségesek — fejezte be nyilatkozatát a Külkeres­kedelmi Minisztérium terv- és közgazdasági fő­osztályának vezetője. (V. P.) Tűz egy olajfinomítóban LONDON: Az angliai Southampton közelében szerda hajnalban hatal­mas lángok csaptak fel az Esso Kőolajvállalat fi­nomítójának területén. A tűzoltóság 35 fecskendő­vel dolgozott, és több órás küzdelem után a tűzvész elfojtását jelen­tette. Kiemelték az elsüllyedt hajót SZEGED. A tápéi téli kikötőben két évvel ez­előtt elsüllyedt Sajó ne­vű gőzhajót a tervezett 30 nap helyett 5 nap alatt emelték ki a Tisza mélyéből a Hídépítő Vál­lalat vízi és robbantási építésvezetőségének dol­gozói. A kiemelt hajót a szegedi kikötőhöz von­tatták, ott darabolják fel. Emelet magasságú nagyblokkok GYŐR: A Győr megyei Építőipari Vállalat előre­gyártó telepén ez ideig csak kis- és középblok­kokat gyártottak. A vál­lalat most megtette a szükséges előkészületeket a nagyblokkok gyártásá­ra is. Az emelet magas­ságú nagyblokkokból mintegy 2500 köbméter-­­nyit gyártanak még eb­ben az évben. Látó az MSZMP Közét Komócsin Zoltán, az­­ MSZMP Központi Bizott­­­­sága Politikai Bizottságá­­­­nak tagja, a Központi­­ Bizottság­­titkára, szerdán fogadta a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttségét, amely Dang Kuang Minhnek, a Igaz­ás önti Bizottságában a front központi bizottsága­­ tagjának vezetésével tart 7­tózkodik hazánkban. A­­ szívélyes hangú, baráti­­ beszélgetésen jelen volt­­ Garai Róbert, a KB kül­­­­ügyi osztályának helyet­­­­tes vezetője. (MTI)

Next