Népszava, 1965. november (93. évfolyam, 258-282. sz.)

1965-11-21 / 275. szám

iiág proletárjai, egyesüljetek!­ ­. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1 3. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1955. NOVEMBER 21. VASÁRNAP Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága november 18—19—20-án kibővített ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Minisztertanács tagjai, a megyei bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság apparátu­sának osztályvezetői, gazdasági szakemberek és a központi sajtószervek vezetői. A KÖZPONTI BIZOTTSÁGI ÜLÉS NAPIRENDJE: " Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Komócsin Zoltán, titkára. O Tájékoztató az időszerű belpolitikai kérdésekről. Előadó: Biszku Béla, a Központi Bizottság tit­kára. © Jelentés gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról. Előadó: Nyers Rezső, a Köz­ponti Bizottság titkára. A Központi Bizottság az időszerű kül- és belpoli­tikai kérdésekről adott tájékoztatást egyhangúlag tu­domásul vette. A gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról és továbbfejlesztéséről szóló jelentést a Központi Bizottság széleskörű vita után jóváhagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy a reform kidolgozása a megvitatott javaslat alapján folytatódjék. A vitában felszólalt Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára is. A Központi Bizottság a két tájékoztatásban és a jelentésben szereplő kérdésekben a következőképpen foglalt állást: I. Nemzetközi kérdések . A Központi Bizott­ság egyetértését feje­zi ki a Kádár János elv­társ vezette párt- és kor­mányküldöttség mongóliai látogatásával, az erről szó­ló beszámolóval, a tár­gyalások eredményeként aláírt barátsági és együtt­működési szerződéssel. Megállapítja, hogy a Mon­góliában tett látogatás, a mongol párt és, állam ve­zetőivel folytatott baráti tanácskozások tovább erő­sítették a két ország, a két párt kapcsolatait. A Központi Bizottság örömmel állapítja meg, hogy pártjaink és orszá­gaink kapcsolatai jól fej­lődnek, pártjaink minden lényeges kérdésben egyet­értenek és teljesen azonos módon ítélik meg a nem­zetközi politikai helyzet és a nemzetközi kommu­nista mozgalom problé­máit . A Központi Bizottság helyesléssel fogadta a Fock Jenő elvtárs ve­zette pártküldöttségnek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett láto­gatásáról szóló beszámoló­ját Küldöttségünket me­leg barátsággal fogadták, a látogatás során őszinte elvtársi tanácskozásokat folytattak, amelyek ered­ményeként a két párt és ország együttműködése tovább fejlődik, a két nép testvéri barátsága erősö­dik. Ez alkalommal megis­mételjük, hogy a párt és a kormány eddigi határo­zatainak megfelelően a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt minden támogatást megadunk a hős vietnami népnek függetlenségéért és szabadságáért folytatott harcához. Mint ismeretes, a ma­gyar nép mélységes felhá­borodással ítéli el az Ame­rikai Egyesült Államok agresszióját Dél-Vietnam és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. Az imperialista agresszió megfékezése Délkelet- Ázsiában kedvezően hat­na az egész nemzetközi életre. Külpolitikánk ré­sze — mint ez a széles közvélemény előtt ismere­tes — az a diplomáciai lé­péssorozat, amit Népköz­társaságunk kormánya az imperialista agresszió megszüntetéséért, a dél­kelet-ázsiai béke helyreál­lításáért, a világ békéjé­nek biztosításáért tett . A Központi Bizottság egyetértően tudomá­sul vette a Fock Jenő elv­társ által vezetett pártkül­­döttség koreai látogatásá­ról szóló beszámolót. Az őszinte, baráti légkörben folytatott megbeszélések erősítették pártjaink, né­peink és kormányaink szö­vetségét. A Központi Bizottság kifejezi meggyőződését, hogy törekvéseink párt­jaink, népeink, kormá­nyaink kapcsolatainak bő­vítésére hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozga­lom egységének­­rendezé­séhez, a szocialista orszá­gok együttműködésének erősítéséhez.­­ A világ haladó erői, köztük a magyar nép, mélységes aggoda­­lo­­mal látják, hogy Indo­néziában az antikolonia­­lista, az imperializmus el­len harcoló nemzeti hala­dó erők egységét a reak­ció megbontotta. Pártun­kat, népünket mélységes nyugtalansággal tölti el, hogy a szélsőjobboldali elemek a nemzetközi re­akció támogatását élvez­ve, üldözik a haladó em­bereket, köztük a kommu­nistákat, megpróbálják szembeállítani Indonéziát az emberi haladásért, a békéért harcoló szocialista országokkal. Őszintén reméljük, hogy a haladó emberek ellen pogromra uszító erőkkel szemben felülkerekednek azok a józan tényezők, amelyek képesek biztosí­tani, hogy Indonézia a nemzetközi békés együtt­működésért küzdő jelen­tős antiimperialista hata­lom marad.­­ A Magyar,­Szocialista Munkáspárt az utób­bi időszakban fokozta nemzetközi tevékenységét abban a meggyőződésben, hogy a kétoldalú pártközi megbeszélések hatékonyan szolgálják a nemzetközi munkásmozgalom érde­keit A Központi Bizottság annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy szük­ség van nemzetközi kap­a Központi Bizottság csalataink további bővíté­sére, a pártközi tárgyalá­sok folytatására, fokoz­nunk kell erőfeszítésein­ket a szocialista országok és testvérpártok egységé­nek megteremtéséért. A Központi Bizottság helyesli és támogatja a kormány, a Magyar Nép­­köztársaság külügyi kép­viselőinek az imperialista agressziók megfékezésé­ért, a nemzetek közötti vitás kérdések tárgyalá­sok útján való megoldá­sáért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­séért, a béke védelméért folytatott széleskörű dip­lomáciai tevékenységét. II. Belpolitikai kérdések A Központi Bizottság megállapítja, hogy az 1964. december 10-i, a gazdasági munka megja­vítására vonatkozó hatá­rozatának végrehajtása eredményesen folyik. A munkások, a műszaki és gazdasági vezetők magu­kévá tették a határozat­ban megjelölt célokat, s a munkafegyelem, a mun­kaintenzitás növelésében, a létszám- és bérgazdálko­dásban eredményeket ér­tek el. A munka termelé­kenysége a múlt évihez viszonyítva, jelentéke­nyen, a termelés gazdasá­gossága kis mértékben­­ nőtt. A decemberi határozat alapvetően helyes végre­hajtása mellett mutatkoz­nak torzulások, hiányossá­gok is. Még mindig lénye­ges gyengéje a gazdasági munkának, hogy a nor­marendezéssel egyidejűleg nem biztosítják a jobb munkaszervezést, a folya­matos anyagellátás nincs megfelelően megoldva és gyakran csak formális ta­karékossági intézkedése­ket hoznak. A termelésben­­ részt vevő munkások szá­ma a tervnek megfelelően alakult, nem sikerült azonban lényegesen csök­kenteni az adminisztratív létszámot. A reáljövede­lem növekedett, az egy fő­re jutó reálbérek nem emelkedtek. A Központi Bizottság a decemberi határozat végrehajtása so­rán szerzett tapasztalato­kat figyelembe vette és megfelelő intézkedéseket tett A Központi Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy törekednünk kell to­vábbra is a még gazdasá­gosabb termelésre, a mi­nőség javítására, a feles­leges termékek előállítá­sának megszüntetésére. Az év hátralevő másfél hónapja alatt még jobb munkával biztosítsuk, hogy ez évi tervünket mi­nél jobb teljesítéssel zár­juk és megfelelően készül­jünk fel jövő évi tervünk megvalós­í­tására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az ideológiai irányelvek is­mertetése eredményesen folyik. Az irányelvek vitái elevenebbé tették a párt­életet és sok, a párttagsá­got érdeklő elméleti és po­litikai kérdést tisztáztak. Szükség van arra, hogy a politikai, elméleti kérdé­sek vitáját folytassuk és a növekvő gazdasági felada­tok mellett ezekre is min­dig jusson időnk. A Központi Bizottság feladatának tartja a párt­tagság és az egész közvé­lemény rendszeres tájé­koztatását Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy fokozzuk a párttagság po­litikai aktivitását, a kü­lönböző téves, ellenséges nézetekkel szembeni hatá­rozottabb fellépését. A műszaki, gazdasági veze­tői posztokat betöltő párt­tagok figyelmét felhívja arra a kommunista köte­lességükre,­­ hogy jobban vegyenek részt a politikai nevelő-, propagandamun­kában is. III. Gazdaságirányítási rendszerünk kérdései A Központi Bizottság a reformelőkészítő munká­ról szóló jelentéssel egyet­ért. Állást foglalt a gaz­daságirányítás reformjá­nak szükségessége mel­lett. Ennek célja, hogy a szocialista gazdálko­dás hatékonyabb legyen, gyorsabban és következe­tesebben valósuljanak meg terveink. A Központi Bizottság helyesli a reform kiinduló­pontjául megjelölt irány­elveket, amelyek a terve­zés megalapozottságának növelésére, a vállalati ön­állóság és felelősség bőví­tésére, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásá­ra vonatkoznak. A Központi Bizottság a gazdaságirányítási rend­szer reformjának kiindu­ló irányelveit a párt-, tár­sadalmi és tudományos szervek, a gazdasági ve­zető fórumok meghatáro­zott körében vitára bo­csátja, majd 1966 első ne­gyedében újra napirend­re tűzi a gazdaságirányí­tási rendszer átfogó re­formjavaslatát végleges határozathozatal céljá­ból. (MTI) W. Gomolka és Kádár János a pályaudvaron A Biztonsági Tanács határozata a Rhodesia elleni gazdasági szankciókról A Biztonsági Tanács pénteken magyar idő sze­rint 23 óra 10 perckor ült ismét össze a rhodesiai vita folytatására. A péntek esti ülésen Bolívia és Uruguay új határozati javaslatot ter­jesztett elő. Az uruguayi küldött szerint a határo­zati javaslat áthidalja az afrikai országok és Ang­lia álláspontja között mu­tatkozó ellentéteket. Az áthidaló határozati javaslat lényege, hogy tel­jes körű kereskedelmi szankciókkal sújtják Rho­desiát — beleértve az olajembargót is. A hatá­rozati javaslat felhívja az ENSZ tagállamait, min­den gazdasági kapcsolatu­kat szakítsák meg a Smith-rezsimmel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton rend­kívüli ülést tartott. Mind­járt az ülés elején szavaz­tak Bolívia és Uruguay közös határozati javasla­táról. A kompromisszu­mos javaslat megszöve­gezését rendkívül inten­zív tárgyalások előzték meg, mert a helyzet sú­lyosságára való tekintet­tel mindenképpen fontos volt, hogy az indítványt megszavazzák. A tíz szavazattal, ellen­­szavazat nélkül elfogadott határozati javaslat fel­hívja az ENSZ tagálla­mait, hogy csökkentsék a minimálisra Rhodesiával fenntartott gazdasági kapcsolataikat, szüntessék be az olaj- és benzinszál­lítást Rhodesiának. Nagy- Britannia igennel szava­zott, Franciaország tar­tózkodott a szavazástól. A Reuter Havannából keltezett jelentésében is­merteti a kubai külügy­minisztérium közlemé­nyét, amely szerint Kuba bejelentette, minden le­hetséges támogatást meg­ad a Smith-rezsimmel szemben fellépő afrikai lakosságnak. A UPI kairói jelentésé­ben Nasszer elnök beszé­dét ismerteti. Az Egye­sült Arab Köztársaság el­nöke Todor Zsivkov bol­gár miniszterelnök tiszte­letére rendezett búcsúva­csorát és ezen kijelentet­te, hogy az egész afrikai kontinens megmozdul összefog Rhodesia felsza­badítására. Aláírták az INTERMETALL tanácsülésének jegyzőkönyvét November 16 és 20 kö­zött Budapesten tartotta negyedik ülését az IN­TERMETALL vaskohá­szati együttműködési szer­vezet tanácsa. A tárgya­lásokon részt vettek a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió­­ képviselői. Megállapították: to­vábbra is szükségesnek tartják a kölcsönös áru­szállítások növelését. A legközelebbi termékcsere­értekezlet november­­23-án kezdődik. Döntöttek arról is, hogy az INTERME­­TALL-iroda javaslatokat dolgoz ki közös beruhá­zásokra, nevezetesen óno­zott lemezeket és trasz­­formátorlemezeket gyár­tó, nagy teljesítményű közös üzemek létesítésére. Bizonyos vaskohászati termékek méretek szerin­ti szakosításáról is tár­gyaltak, s úgy határoz­tak, hogy a gyártásszako­sítást a durva- és közép­profilok gyártásában kell kezdeni. A tanács soros elnöké­vé Adolf Buchholzot, az NDK népgazdasági taná­csa kohászati ágazatának vezetőjét választották. A tanácsülés jegyző­könyvét szombat este ír­ták alá a tagállamok de­legációinak vezetői. (MTI) A chilei parlamenti küldöttség látogatásai A chilei parlamenti kül­döttséget, amely Don Eugenio Ballesteros Re­yes, a képviselőház elnö­ke vezetésével tartózko­dik hazánkban, szomba­ton fogadta Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. A fogadáson jelen volt Vass Istvánná, az ország­­gyűlés elnöke. Szirmai István, az or­szággyűlés külügyi bizott­ságának elnöke szintén fogadta a chilei parla­menti küldöttséget. A lá­togatásnál ott volt Pólyák János, az országgyűlés al­­elnöke s a külügyi bizott­ság több tagja. Kisházi Ödön, az Elnö­ki Tanács helyettes elnö­ke ugyancsak fogadta a delegációt, Vass Istvánné ebédet adott a küldött­ség tiszteletére az Or­szágház Gobelin-termé­ben, az országgyűlés tisz­tikarának több tagja, több országgyűlési képviselő és Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes rész­vételével. A látogatásokon és az ebéden részt vett Hugo Leaplaza, a Chilei Köz­társaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügyvivője is. A chilei parlamenti küldöttség a megelőző napon ellátogatott a Be­loiannisz Híradástechni­kai Gyárba. * Hugo Leaplaza, a Chilei Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője a chilei parlamenti küldöttség magyarországi látogatása alkalmából szombat este fogadást adott. A fogadáson megjelent Vass Istvánné, az ország­­gyűlés elnöke, Szirmai István, az országgyűlés külügyi bizottságának el­nöke, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke, Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, Ve­res József munkaügyi mi­niszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. ­ Gomulka és Cyrankiewicz átutazott Budapesten A Lengyel Népköztár­saság párt- és kormány­­küldöttsége, amely W. Go­­mulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának és J. Cyrankie­­wicznek, a Miniszterta­nács elnökének vezetésé­vel hivatalos látogatást tett Jugoszláviában, no­vember 19-én este, útban hazafelé, néhány órát Bu­dapesten töltött. A vendégeket Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első tit­kára, Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke, Pé­ter János külügyminisz­ter, Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete üdvö­zölte. Jelen volt J. Kiljan­­czyk, a Lengyel Népköz­társaság és D. Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. A lengyel államférfiak budapesti tartózkodása során baráti, szívélyes légkörű eszmecserére ke­rült sor a két testvérpár­­tot és a két szocialista or­szágot kölcsönösen érdek­lő, időszerű kérdésekről. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Kádár János, Kállai Gyu­la, Péter János, Erdélyi Károly és Martin Ferenc; lengyel részről: W. Go­mulka, a LEMP KB első titkára, J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­ke, Z. Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, P. Jeroszewicz, a LEMP PB póttagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, M. Naszkowski, a LEMP KB tagja, külügyminiszter­helyettes, K. Olszewski, a külföldi gazdasági együtt­működési bizottság elnök­­helyettese és J. Kiljan­­czik, a Lengyel Népköz­­társaság budapesti nagy­követe. Lengyel vendégeink pén­teken a késő esti órákban továbbutaztak Budapest­ről. (MTI) •* A lengyel párt- és kor­mányküldöttség szomba­ton hazaérkezett Varsóba. A küldöttséget a varsói főpályaudvaron Edward Ochab, a Lengyel Állam­tanács elnöke, valamint az Állam­tanács,­a LEMP Politikai Bizottsága, tit­kársága és a lengyel kor­mány tagjai fogadták. (MTI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele)

Next