Népszava, 1966. január (94. évfolyam, 1–25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
2 Kádár János újévi nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) nyiség hajszolása helyett a hatékonyság növelése. A jobb gazdaságvezetési módszerek abban is segítenek majd, hogy a gazdasági fejlődés ütemét meggyorsítsuk. KÉRDÉS: A különböző szerkesztőségekhez több észrevétel érkezett az 1966-ban bevezetésre kerülő ár- és bérintézkedésekről. A többi között felvetik, hogy az intézkedések oka vajon gazdasági nehézségeinkben keresendő-e, vagy talán megváltozott volna az életszínvonallal kapcsoltos politikánk? ▼ALASZ: A szóban forgó ár- és bérintézkedések közvetlenül érintik az emberek életkörülményeit, ezért, érthetően, a dolgozók legszélesebb körét foglalkoztatják. Noha a kérdésről már megjelent több, az intézkedések okát és célját helyesen megvilágító nyilatkozat és cikk, néhány vonatkozásról én is szólni kívánok. Természetes, hogy az emberek egy ilyen összetett, többféle gazdasági célt is szolgáló intézkedést nem értenek meg rögtön, az első szóra, és hogy ellenvélemények is elhangzanak, túl azon, hogy most mindenki várja a részletes bér- és ármegállapításokat, amelyekből ki-ki megcsinálhatja a maga családi költségvetését, az is érthető, hogy egy ilyen nagy horderejű döntésről vitatkoznak. Tehát azért is beszélni kell, hogy elősegítsük a tisztázást. Mint mondottam, érthető és természetes, hogy a becsületes dolgozó embereknek is van számos kérdésük az intézkedésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az összefüggésekből és az egyéb intézkedésekközül kiragadott áremelésekmagyarázatába már bekapcsolódtak a dolgozók olyanvédelmezői és olyanokosok-, a nép olyan új keletű ügyvédjei is, akik korábban már mint reakciósok, ellenforradalmi hőbörgők, vagy az ellenkező végleten, korlátolt szektásokként tettek egyet és mást, olyat, aminek helyrehozataláért népünknek évekig kellett dolgoznia és áldoznia. Nehogy bárki is azt higgye, hogy azért, mert erről is szólok, nálunk most valami új,kemény vonal kezdődik. Nem. Csupán arról van szó, hogy mindenkinek tartania kell magát a régi, közmegegyezéssel kialakított illemszabályokhoz, és tudnia kell, hol a helye, mi a dolga. Ami pedig az osztályellenséget illeti: ne azok magyarázzák, hogyan kell építeni a szocializmust, és mi fáj a munkásnak, akiknek semmi más nem fáj, csak az, hogy Magyarországon a szocializmus épül és munkáshatalom van. Visszatérek a tárgyra. A közzétett ár- és bérintézkedések oka nincs közvetlen kapcsolatban az ország jelenlegi szilárd — ugyanakkor nem problémamentes — gazdasági helyzetével, s változatlan politikánk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt bizonyítja, hogy az ár- és bérintézkedések, az ebből következő állami bevételek és kiadások kiegyenlítik egymást. Ezen felül az 1966 évi népgazdasági terv reálbérnövekedést, irányoz elő. Ugyanezt tanúsítja, hogy az intézkedések hatására a munkások és az alkalmazottak által fogyasztott áruk árszínvonala 1966-ban a tervszámítások szerint 2,1 százalákkal, a bérek színvonala pedig átlagosan 3,3 százalékkal emelkedik. Mindjárt hozzáteszem, hogy az ár- és bérintézkedések csak a dolgozók összességére vonatkoztatva mutatják ki az előbbi arányokat, mert az egyes dolgozókat és a családokat az intézkedések a körülményektől függően különbözően kedvezően vagy kedvezőtlenül érintik, s a családok egy részének reáljövedelmét kisebb-nagyobb mértékben kétségtelenül csökkentik. Emelni kell a hús és más termények felvásárlási árát, mert az eddigi ár nem fedezte az előállítási költséget, s a mezőgazdaságnál emiatt keletkezett hiányt az államnak más formában pótolnia kellett. Fel kell emelni a hús fogyasztói árát, mert eddig minden kiló megvásárolt és elfogyasztott marha- és sertéshússal együtt a fogyasztó forintokban kifejezhető állami hozzájárulást is kapott. Ugyanez indokolta a tüzelőanyag árának, a városi közlekedési díjaknak felemelésére vonatkozó döntést. Az emberek általában azért értik meg nehezebben az elhatározott áremelések indokoltságát, mert eddig nem tudták, hogy az állam ezeknek a cikkeknek az árához központi eszközeiből jelentős mértékben hozzájárult, és hogy ezért volt alacsonyabb fogyasztói áruk, mint előállítási költségük. Helyes lett volna — ez ma már világos —, ha ezekről a körülményekről már korábban többet beszélünk. Miből támogatta az állam ezeket az árakat? Abból a jövedelemből, amelyet a dolgozók termeltek meg. Természetesen, azokkal a pénzösszegekkel, amelyeket az árak támogatására kellett fordítani, csökkent a dolgozók összbéralapja. Megismétlem: ha kevesebb lesz a dotáció, akkor a központi eszközökből több juthat majd bérre, fizetésre. Ezek az összegek tehát nem a fogyasztás, hanem a termelés mértéke szerint kerülnek elosztásra, ami nyilvánvalóan sokkal igazságosabb és sokkal inkább ösztönöz majd a jó munkára. Az ár- és bérintézkedések célja, a többi között, bizonyos ismert aránytalanságok és feszültségek csökkentése, másrészről — különösen a nagy családú és alacsony keresetű dolgozók esetében — a szükséges áremelkedésekből adódó terhek legalább részbeni ellensúlyozása. De van más, távlati cél is. Úgy véljük, ezekkel az intézkedésekkel jobb feltételeket teremthetünk ahhoz, hogy a jövőben az egyes dolgozó előtt sokszor nem is ismert, ezért nehezen érzékelhető reáljövedelem helyett inkább az összegszerűen, minden dolgozónál kimutatható reálbér növekedjen. Mégpedig a szocialista bérezés elvei szerint, vagyis aki többet ad munkájával a társadalomnak, az annak arányában többet is kapjon a javakból. Bízunk abban, dolgozó népünk megérti és helytállással, munkával támogatni fogja az 1966-os terv s az azzal kapcsolatos minden intézkedés fontos és eredményes végrehajtását KÉRDÉS: Voltak olyan észrevételek is, hogy ezek az intézkedések a falu javára és a város kárára oldják meg a problémákat Mi a véleménye ezekről a kérdésekről? VAJLASZS: Ha a parasztságról szólunk, az első, amire gondolnunk kell, az, hogy államunk legfőbb politikai alapja a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetség. Az utóbbi évek általános fejlődését, ezen belül azt, hogy a társadalmi forradalom olyan hatalmas feladatát, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, sikerrel tudtuk végrehajtani, döntően annak köszönhetjük, hogy bizonyos hibák kijavításával, helyes politikával, 1957-től kezdve, jelentősen megerősítettük a munkásparaszt szövetséget. Ezt a munkás-paraszt szövetséget szolgálják részben mostani intézkedéseink is, és ez az egész nemzet érdeke. Nyíltan hirdetjük, hogy parasztságunk helyzetén javítani akarunk, mégpedig oly módon, hogy életszínvonalát a városi dolgozókéhoz közelítsük. A falusi dolgozók — általában — ma még nehezebb körülmények között élnek, s végzik munkájukat, mint a városiak. Ezt statisztikai adatokkal tudnám bizonyítani, de erre nincs szükség. Minden ember tudja, hogy a falu lakói, különösen a fiatalok, törekszenek a városba, az iparba és nem fordítva. Miért van ez így? Mert a jobb, biztosítottabb életkörülmények vonzzák őket. Ez így van, s ha így van, reálisan kell nézni ezt a dolgot is. A munkásosztálynak alapvető érdeke, hogy a magyar falvak lakossága ne ritkuljon és a falu átlagos életkorban ne öregedjen tovább. Az olyan felszínes megállapítások, melyek szerint a város kárára oldjuk meg a problémákat, nagyon is szubjektívek, hangulati elemeket tartalmaznak. Még olyasmi is elhangzott, hogy a parasztok nem dolgoznak, spekulálnak. Én nem állítom, hogy az országban nincs ilyen spekuláns falusi ember. De ahogy nem lehet megítélni az egész munkásosztályt vagy az egész értelmiséget egyegy helytelenül viselkedő munkás- vagy értelmiségi ember magatartása szerint, úgy nem lehet a mezőgazdaságban dolgozókról, a termelőszövetkezeti parasztokról egy-egy, a nagyvárosok körül üzérkedő falusi ember alapján véleményt alkotni. A falusi emberek, az állami gazdaságok dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagságának túlnyomó többsége becsülettel él, és sokszor idős kora ellenére is tiszteletre méltó szorgalommal dolgozik. KÉRDÉS: Miben foglalná össze Kádár elvtárs azokat a feladatokat, amelyek most a kommunisták előtt állnak, éss amelyeket együtt kell megvalósítaniuk a párton kívüli tömegekkel? VÁLASZ: Az elmondottakat csak néhány mondattal szeretném kiegészíteni. A párt társadalmunk vezető ereje. Mint látjuk, az 1966-os év nem kevés munkával köszönt ránk, és ebből oroszlánrész jut pártszervezeteinknek, amelyeknek az élen kell járniuk, párttagságunknak, amelynek példát kell mutatnia. Pártszervezeteinknek, a kommunistáknak mindenekelőtt mint politikai vezetőknek kell helytállniuk. Hirdessék a szocializmus igazságait, a marxista-leninista eszméket, szervezzék és tömörítsék szövetségeseinket, a párton kívüli tömegeket, pártunk politikájának szellemében, a nép előtt álló feladatok megoldására. A soron levő gyakorlati feladat most az, hogy alaposan ismerjék meg az 1966-os tervet és készüljenek fel végrehajtására. Ennek része az ár- és bérintézkedések okainak és céljainak helyes magyarázata. Párttagságunknak mindenekelőtt meg kell értenie — a megértetésnek is ez a döntő feltétele —, hogy ezek az intézkedések egy átgondolt koncepció részei, amely — eddigi politikánkhoz híven — a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, és biztosítja, hogy az eljövendő esztendőkben gyorsabban és biztosabban haladjunk előre, mind a szocialista építésben, mind az életszínvonal emelésében. Bátorítsa őket az a tudat, hogy a sokkal nehezebb évek már mögöttünk vannak, legyenek az elvekben szilárdak, politikánk hirdetésében, a dolgozók szervezésében fáradhatatlanok. Engedjék meg, hogy éljek az alkalommal, és ezúton köszöntsem elvtársainkat, harcostársainkat, barátainkat és az új esztendő küszöbén sok sikert kívánjak nekik a párt és a nép ügyének állhatatos szolgálatában. A Központi Bizottság és a magam nevében jó egészséget, a munkában sok eredményt és boldog új esztendőt kívánok párttagságunknak, a Hazafias Népfrontba tömörült hű szövetségeseinknek, munkásosztályunknak, egész népünknek. (MTI) A közélet eseményei Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Ismail El Azharit, a Szudán Köztársa,ságilegfelső tanácsa elnökét, Szudán nemzeti ünnepe alkalmából. Dobi Iszváin ugyancsak táviratban üdvözölte Ahmadou Ahidjót, a Kameruni Szövetségi Köztársaság elnökét, Kamerun nemzeti ünnepe alkalmából. Az 1986. évi tervekről, beruházásokról tárgyalt pénteki ülésén a Szabolcs- Szatmár megyei tanács végrehajtó bizottsága. Nyugdíjba vonult Nagygyörgy Mária, a szegedi Kenderfonó igazgatója. 42 évet töltött megszakítás nélkül ebben az üzemben. Gyermekkorában a gépek mellett kezdte meg a munkát, 24 évig dolgozott fonónőként, és 18 éve került a legnagyobb szegedi textilgyár élére. Emlékezés Petőfire Petőfire emlékeztek szilveszter estéjén a dunavecsei tájmúzeumban — az egykori Petrovies mészárszék épületében — a költő tisztelői, a helyi irodalmi kör tagjai. Az emlékesten felelevenítették a költővel kapcsolatos emlékeket. Magyar állam- és pártvezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt első titkárának, a kubai forradalmi kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, a Kubai Kommunista Párt Politikai Irodája és Titkársága tagjának, Havanna A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 7. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében forró, testvéri üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a kubai népnek. A forradalom győzelme óta eltelt néhány év alatt a szabad, független kubai nép pártja, kormánya vezetésével nagyszerű eredményeket ért el hazája szocialista építésében. A világ haladó népeivel együtt a magyar nép is tisztelettel és nagy megbecsüléssel tekint ezekre az eredményekre. Kívánjuk, hogy a kubai és a magyar nép testvéri barátsága tovább fejlődjék, erősítve a szocializmus és az emberi haladás eszméit Hősi harccal kivívott függetlenségének megőrzésében, az imperialista agresszió leleplezésében és megfékezésében, a világbéke védelmében, valamint a szocializmus erőinek összefogásában és egységének erősítésében a testvéri kubai nép mindig maga mellett érezheti a magyar népet. A testvéri kubai népnek, a Kubai Kommunista Pártnak, a kubai forradalmi kormánynak, és szentély szerint önöknek, kedves elvtársak, az új esztendőben további nagy sikereket kívánunk. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KALIAI GYULA, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Változások a postai küldemények feladásánál A nemzetközi forgalmat szabályozó és az 1966. január 1-én életbe lépő új egyetemes postaegyezmény több fontos változást közöl, amelyre a posta-vezérigazgatóság felhívja a figyelmet Az “éruminrox-küldemény ezentúl kisebb áruk továbbítására nem használható. Árumintának ezentúl csak valamely áru mintapéldánya, vagy annak egy része küldhető azzal acéllal, hogy az eladásra szánt árut ismertessék. Ezért az áruminta-küldeményre az »ingyenes áruminta«, vagy "ingyenes mintapéldánymegjegyzést kell írni. Az "ügyviteli papír- küldemény megszűnik. Az eddig ügyviteli papírként feladható, kézzel írott zenepartitúrák és zenedarabok. Írásművek és hírlapok kéziratai a külföldi forgalomban nyomtatványként adhatók fel. A többi, eddig ügyviteli papírnak kezelt küldeményeket a levelekre megállapított díjszabás szerint díjazzák. Megszűnt az a lehetőség, hogy a nyomtatványdíjszabás szerint feladott fényképre és metszetekre magyarázó jegyzetet vagy rövid feljegyzést írjanak. Ha ilyen feljegyzés a szóban forgó küldeményeken szerepel, a levelekre megállapított díjat kell leróni, mert egyébként a posta meg portyózza. (MTI) NÉPSZAVA A Sierra Maestrától Havannáig A kubai nép számára az új esztendő, első ralpja nem egyszerűen csak naptári, pirosbetűs ünnep, amely a hétköznapok új sorozatának kezdetét jelzi. Sokkal több annál: a kubai forradalom győzelmének évfordulója, amelyet 1966. január elsején már hetedszer ünnepel meg Kuba népével együtt az egész szocialista világrendszer, az egész haladó emberiség. Hosszú, áldozatokkal teli harcot koronázott meg 1958 első napja. A forradalmárok kis csoportja, élükön fidel Castróval, éveken át vívott heves küzdelmet a Sierra Maestrában, majd az egész országban a Batista-rendszer ellen, nem adta fel a reményt a legkilátástalanabb helyzetben sem — bízott a kubai népben, a kubai nép szabadságvágyában. S ma, a szocializmus zászlaja magasan leng a nyugati féltekén is, a szigetország — a vezető kapitalista ország határaitól mindössze 140 kilométerre — az amerikai kontinens egyetlen szabad földje. A forradalom azonban még nem ért véget. Egy- jórészt ma is állandóan őrködni kell a Kuba ellen irányuló északi fenyegetés miatt. Másrészt folytatni kell a szocialista forradalmat, amely az ország gazdaságának fejlődésére, a kubai nép életszínvonalának emelésére irányul. Az északi fenyegetés — az Egyesült Államok részéről — egyszer öltött konkrét formában is testet, azonban a Disznó-öbölben kapott lecke hosszú időre elvette a támadók kedvét Ma pedig Kuba népe bizton számíthat a hatalmas szocialista testi , közösség támogatására, védelmére. A forradalom győzelme óta eltelt esztendők azt bizonyították, hogy Kuba népe sikeresen halad a szocializmus építése útján annak ellenére, hogy egy ki kezében fegyvert kellett — s kell ma is — tartania. A sikerekhez nagymértékben járult és járul hozzá a szocialista országok segítsége — beleértve természetesen azt a segítséget is, amelyet mi, magyarok, erőinkhez mérten, nyújtunk számára. Kereskedelmi forgalmunk évről évre növekszik, teljes gyárfelszereléseket, híradástechnikai cikkeket, gyógyszereket, műszerelvet és mezőgazdasági gépeket szállítunk a szigetországba, míg onnan cukrot, ércet, növényt és műrostokat, dohányt kapunk. Ezenkívül természetesen minden más területen is gyümölcsözően szélesednek kapcsolataink. A távoli szigetország fővárosa, Havanna, a közeli ** napokban különlegesen nagy jelentőségű esemény színhelye lesz: itt tartják meg három világrész — Afrika, Ázsia és Katin-Amerika — népeinek szolidaritási értekezletét. Maga az a tény, hogy erre az értekezletre Havannában kerül sor, a hős kubai nép iránt világszerte megnyilvánuló elismerést tanúsítja, s minden bizonnyal hozzájárul a népek felszabadító mozgalmának újabb kibontakozásához, a felszabadult népek pedig újabb tapasztalatokra tehetnek szert a kubai nép eredményeinek megismerésével. A győzelmes kubai forradalom évfordulóján, az új esztendő első napján őszinte testvéri érzésekkel köszöntjük Kuba hős népét, s kívánjuk, hogy az új esztendőben is további nagy sikereket érjenek el országuk építésében, népük életszínvonalának emelésében. Kívánjuk, hogy a szolidaritási értekezlet sikere, valamint a Kubai Kommunista Párt közeljövőben esedékes első kongresszusa egyaránt gyümölcsözően járuljanak hozzá nagyszerű jövőjük kV-’' alakításához! 11'. A Szaktanács távirata Kubai Dolgozók Forradalmi Szakszervezeti Szövetsége CTC(R) LAZARO PENA főtitkár elvtársnak. Havanna Kuba nemzeti ünnepe, a dicső kubai forradalom 7. évfordulója és az új év alkalmából a magyar dolgozók forró üdvözletét tolmácsoljuk a kubai szakszervezetek vezetőinek, tagságának, a testvéri kubai népnek. Lelkesen üdvözöljük a szabad hazájukban — a népgazdaság fejlesztésében, kulturális és szociális téren a kubai dolgozók erőfeszítései árán — elért nagyszerű eredményeket. Felháborodással ítéljük el az ismételt provokációkat, amelyekkel az északamerikai imperialisták és bérenceik igyekeznek megzavarni a kubai nép békés, szocialista építőmunkáját. A magyar dolgozók teljes szolidaritásáról biztosítjuk Önöket nemzeti függetlenségük és forradalmi vívmányaik megvédéséért folyó harcban. őszintén kívánjuk, hogy az 1966-os esztendőben sikeresen valósítsák meg nemes célkitűzéseiket, a kubai nép egyre növekvő jóléte, boldogsága javára. Éljen a kubai és a magyar dolgozók testvéri barátsága és együttműködése! Éljen a nemzetközi proletár szolidaritás a társadalmi haladásért, a népek közötti barátságért, a békéért vívott harcban! A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége nevében GÁSPÁR SÁNDOR , főtitkár * Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere táviratban üdvözölte dr. Raul Roa kubai külügyminisztert Kuba nemzeti ünnepe, a forradalom győzelmének 7. évfordulója alkalmából. A KISZ központi bizottsága a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, az Országos Béketanács a Kubai Béketanácsnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a kubai forradalom védelmére alakult bizottságnak küldött táviratot az évforduló alkalmából. (MTI) Az Országos Béktanács távirata a havannai konferenciának Az Országos Béketanács elnöksége üdvözlő táviratot küldött Havannába a három kontinens konferenciájának.Az afrikai, ázsiai, latin-amerikai népek havannai konferenciáját az egész magyar békemozgalom osztatlan érdeklődéssel és várakozással kíséri — hangzik a többi között a távirat. — Bizonyos, hogy az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek egysége és közös akciója meg tudja fékezni és fel tudja számolni az imperializmus Intervencióit és agresszióit a három sokat szenvedett kontinensen.* 1966. január 1