Népszava, 1967. november (95. évfolyam, 258–283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

C­­fcÚL Világ proletárjai, egyesüljetek, 95. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA ÁRA 10 FILL­ÉR ,#1%,1967. NOVEMBER 21. KEDD -------------------------------------------------------------------­ Szombat éjfél óta az angol font sterling áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Vasárnap és hétfőn valósággal elárasztották a szerkesztőségeket a nagy hírügynökségek a devalválás következmé­nyeiről, személyiségek és pártok nyilatkozatairól, újabb találgatásokról, további spekulációkról szóló jelentéseikkel. Mi történt szombat éjfél óta? A leértékelés 7dei A font sterling leérté­kelésére több ország azonnal válaszolt: leérté­kelte saját valutáját, mó­dosította annak a dollár­hoz való viszonyát Dá­nia, Spanyolország, Mala­wi, Izrael, Málta, Cip­rus, Írország, Brit-Guya­­na, Irán, Nepál és ezen­kívül Ausztrália, In­dia, Zambia, Rhodesia, Dél-Afrika, Törökország, az EAK és Irak kormá­nya közölte, hogy nem szándékozik megváltoz­tatni valutájának árfolya­mát. Nigéria és Új-Zé­­land most fontolgatja, kövesse-e az angol pél­dát. A Szovjet Állami Bank hétfőn hivatalosan beje­lentette, hogy megállapí­totta a font sterling új árfolyamát, amely ezen- Wilson is Johnson . Harold Wilson brit mi­niszterelnök egyébként vasárnap este rádió- és tv-beszédet mondott a gazdasági intézkedésekről. A devalválás okairól el­­ mzetközi hatása túl 2 rubel 16 kopejka. Az amerikai Federal Re­serve Board 4 százalék­ról 4,5 százalékra emelte a bankkamatlábat. Ezzel a dollár és az arany Ang­liába való tömeges ki­áramlását akarják meg­akadályozni. New York-i gazdasági megfigyelők szerint az intézkedés kedvezőtlen hatással le­het az amerikai iparra. A Közös Piac országai­nak pénzügyminiszterei vasárnap esti párizsi ülé­sükről hétfő hajnalban kiadott közleményükben leszögezik, hogy a Közös Piac országai nem szán­dékoznak leértékelni nemzeti valutákat. Ha­sonlóképpen döntött Sin­gapore, s Jugoszlávia sem értékeli le a dinárt.­ ndokot, legnyugtat mondta, hogy a font gyakran ismétlődő vál­ságait csak újabb és újabb kölcsönök felvéte­lével lehetett volna el­odázni, de felelőtlenség lett volna háromhónapos vagy hathónapos kölcsö­nökhöz folyamodni anél­kül, hogy a bajok gyöke­res kezelésére vállalkoz­tak volna. A font újabb válságáért a közel-keleti háborúra és a dokkmun­kások sztrájkjára hárítot­ta a felelősséget Azzal (Folytatás az 5. oldalon) 99ANGLIA FEKETE NAPJA A féni leértékelésének világvisszhangja A SZOT elnöksége és a KiS£ IS intézd bizottsági­­ jubileumi mofemiszseségi'&I A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnök­sége és a KISZ központi bizottságának intéző bi­zottsága értékelve a ju­bileumi verseny tapasz­talatait, örömmel állapí­totta meg, hogy az egész haladó világ nagy ünne­pének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megün­neplésére irányuló kez­deményezések méltó fo­gadtatásra találtak társa­dalmunk minden rétegé­ben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának a dolgozók kezdeményezéseit meg­erősítő és lelkesítő hatá­rozata, valamint a SZOT elnökségének és a KISZ központi bizottsága in­téző bizottságának közös felhívása után a jubileu­mi verseny országos moz­galommá fejlődött és az év során jelentős társa­dalmi üggyé vált. A ju­bileum jegyében folyó verseny — inkább, mint eddig — mély politikai tartalmat kapott. A ma­gyar dolgozók, köztük is elsősorban a szocialista címért küzdő kollektívák, tetteikkel fejezték ki a szovjet nép nagy történel­mi érdemeinek elismeré­sét, az irántuk érzett mély tiszteletét. Ez a verseny a dolgozók millióiból őszinte érzelmet és aktív cselekvőkészséget váltott ki, amellyel méltóképpen fejezték ki a szocializmus ügye iránti odaadásukat. A jubileumi verseny eddigi tapasztalatai és az elmúlt tíz hónap nép­­gazdasági eredményei azt is bizonyítják, hogy az internacionalizmus gon­dolata összefonódva a nagy nemzeti feladataink teljesítéséért érzett fele­lősséggel, hatásosan segí­tette gazdaságpolitikai célkitűzéseink eredményes megvalósítását, a dolgo­zók élet- és munkakö­rülményei fejlesztésének megalapozását A jubileumi verseny eredményeiben helyesen tükröződik a gazdaságos­ságra, a takarékosságra, a termékek minőségének javítására irányuló törek­vés. Növekszik­­ az olyan kollektívák száma, ame­lyek becsületbeli ügynek tekintik a minőség javí­tását. Örömmel üdvözöl­jük és támogatjuk e kez­deményezéseket, mert úgy véljük, hogy a jövőben az új gazdasági mechaniz­mus viszonyai között ezeknek egyre jelentő­sebb szerepük lesz a vál­lalati gazdálkodás ered­ményességében. A versenyben százezrek vettek részt a dolgozók minden rétegéből örven­detesen fejlődik a szocia­lista brigádok, műhelyek, vállalatok kölcsönös ösz­­szefogása és együttműkö­dése, nőtt a szocialista szerződéskötések száma, s mindez a vállalati kötele­zettségek eredményesebb teljesítését segítette elő. A vállalatok, a kutató­és tervezőintézetek mű­szaki dolgozói közül egyre többen kapcsolód­tak be a versenybe. Erő­södik, szélesedik a gazda­sági vezetők, a műszakiak és a fizikai dolgozók al­kotó összefogása, aminek eredményeként nagy je­lentőségű helyi kezdemé­nyezések születtek. Elismerésünket és kö­­szönetünket fejezzük ki a fizikai és szellemi dolgo­zók százezreinek, a szo­cialista brigádoknak és műhelykollektíváknak, a „kiváló dolgozók”, a „ki­váló újítók” ezreinek, akik a jubileumi verseny­ben tanúsított lelkes, ál­dozatkész munkájukkal tiszteletre méltó eredmé­nyeket értek el. Köszönet és elismerés illeti a vál­lalatok, gazdaságok és in­tézmények politikai szer­veit, gazdasági és mű­szaki vezetőit a jubileu­mi verseny irányításában és szervezésében kifejtett tevékenységükért, hason­lóképpen a sajtó, a rádió, a televízió dolgozóit, akik rendszeresen ismertették a jubileumi verseny ered­ményeit. A jubileumi munkaver­seny a nagy évforduló ünnepségeivel azonban nem fejeződött be. Felhív­juk a dolgozókat, ifjú­munkásokat, a jubileumi munkarverseny valameny­­nyi résztvevőjét, hogy lankadatlan lendülettel folytassák a versenyt a kötelezettségvállalások, a vállalati és népgazdasági tervek mielőbbi és minél eredményesebb teljesíté­séért. A jubileumi ver­seny gazdag tapasztala­tainak felhasználásával és széles körű terjesztésével készüljenek a gazdasági mechanizmus reformjá­nak bevezetésére, a szo­cializmus építésének jövő évi nagy feladataira. SZOT ELNÖKSÉGE , KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁG INTÉZŐ BIZOTTSÁGA . Hamiccexey tüntető háborút követelt Izmirben Török flotta- és hadtestmozdulatok, készenlétben a görög hadsereg A ciprusi válság tovább súlyosbodik: a sziget észa­ki partvidékének közelé­ben török haditengerésze­ti egységek cirkálnak és a török légihaderő sugár­hajtásos repülőgépei hét­főn több ízben elrepültek a szigetország fölött. A tö­rökországi Izmirben 30 000 tüntető követelt háborút Görögország ellen. A török 39. hadosztály Iskenderun térségéből nyugati irányba, Törökor­szág Ciprushoz legköze­lebb eső részei felé vonul és helyét az ország keleti részéről újonnan érkező egységek foglalják el. A vezérkar felkérte a török napilapokat, hogy nevez­zenek ki haditudósítókat. A Reuter ankarai tudó­sítója megbízható forrás­ból úgy értesült, hogy a török kormány öt pontból álló jegyzéket adott át Athénban, követelve Gri­­vasz tábornok leváltását a ciprusi nemzeti gárda főparancsnoki tisztségé­ből, a mintegy 20 000 fő­nyi görög haderő kivoná­sát Ciprusról, kártérítést a múlt heti ciprusi össze­csapásokban megölt törö­kök­ hozzátartozóinak, a ciprusi török közösségre gyak­orolt nyomás meg­szüntetését, s végül a cip­rusi görög polgári szerve­zetek lefegyverzését. Miközben a hadmozdula­tok folytatódnak, a török haditengerészet Iskende­run kikötőjében katonai célokra lefoglalt egy öt­ezer tonnás kereskedelmi hajót. Caglayangü török kül­ügyminiszter hétfői sajtó­­nyilatkozatában kijelen­tette, hogy bármi történ­jék is, a kormány eltökélt szándéka a ciprusi prob­léma egyszer s minden­korra történő megoldása. (Reuter, AP, AFP, DP­A) A vásárlók érdekvédelmét a gyárban és a kereskedelemben is biztosítani kell Kereskedelmi dolgozók a fővárosi tanács klubjában Kereskedelmi vállala­tok igazgatói, üzletveze­tők, eladók, Budapest áru­ellátásának irányítói, gaz­dái tanácskoztak: hétfő délután a fővárosi tanács klubjában a legsürgetőbb tennivalókról. Csikesz Józsefné, a fő­városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhe­lyettese vezette a vitát. Elmondotta a többi kö­zött, hogy a budapesti ke­reskedelmi forgalom a vártnál is nagyobb mér­tékben növekedett. Az idén várhatóan eléri a 30 milliárd forintot A taná­csi kereskedelemben több mint 50 000 ember dolgo­zik. Minden kereskedelmi vállalat vezetőjének alap­vető kötelessége az áru­­választék biztosítása. A cél, hogy a tényleges igé­nyeket is meghaladó tar­talékokkal rendelkezze­nek. Fellépnek az ellen a helytelen szokás ellen, hogy év végén kevesebb árut rendelnek a leltáro­zás egyszerűsítése végett A prost kiadott utasítás szerint ez nem befolyá­solhatja a tartalékok ala­kulását A vásárlók érdekvédel­méről szólva Csikesz Jó­zsef­né hangsúlyozta: ezt nem csupán az üzletek­ben kell érvényesíteni, hanem már a szerződés­­kötésekkor arra kell töre­kedni, hogy a gyárak tart­sák be az előírásokat és megfelelő minőségű árut adjanak. A fogyasztókat nem érheti károsodás a különböző cégek esetleges manőverezéseivel, hanem a vállalatok ténylegesen jobb gazdálkodással jus­sanak többletnyereséghez. — Minden vállalatnál meg kell erősíteni a belső ellenőrzést — jelentette ki a vb elnökhelyettese. — Ne várjanak arra, hogy különböző ellenőrző szer­vek derítsék fel a vissza­éléseket. Ügyesebb, a ténylegesen a piachoz iga­zodó áruellátással, üzlet­­politikával növelni lehet a kereskedelmi forgalmat és így az üzletekben dol­gozó emberek keresetét is. A tisztességesen dolgo­zó eladókat anyagilag is jutalmazni kell. A jövőben növelni kí­vánják az üzletvezetők fe­lelősségét és jogkörét Le­gyen beleszólásuk, hogy ki dolgozik náluk és az munkája után milyen mi­nősítést kap, s természe­tesen a bérarányok ki­alakításában is legyen szerepük. A vitában sokan szólal­tak fel. Az ellenőrzésről, az áruk minőségéről. Min­den hozzászóló arról be­szélt, hogy az új mecha­nizmustól egészséges ver­senyt vár, amelynek hasz­nát elsősorban a vásár­lóknak kell látnia. (moldován) Hatalmas tornyokban tárolják az almát a Nagyvásártelep központi helyiségében (MTI Fotó : Fényes Tamás felvétele) ­ A lebbencsleves árától a „nagy politikáig" ebbencsleves 1,30-ért, lebbencsleves 2,40-ért.. Rántott szelet 7 forintért, rántott szelet 9,90-ért, rizsfelfújt 3,80-ért, rizsfelfújt 5,40-ért... Egy cég, a Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat két konyhája produkálta ezt a változatosságot. Egyéb­ként magas árakban eddig a traktorgyári konyha vitte el a pálmát Kisebb-nagyobb eltérések azonban más üzemélelmezési vállalatok telephelyein is elő­fordulnak. Egy-egy konyha viszont makacsul ragaszkodik saját áraihoz. Olyannyira, hogyha például az ala­csonyabb zöldségárak miatt olcsóbban kellene ad­nia, inkább felemeli a nyersanyagnormát, mintsem lejjebb adja az árát. A kalkuláció e furcsaságai miatt hívta meg a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa a négy fővárosi üzemélelmezési vállalat vezetőit. Eléjük tárta­s szakszervezeti ellenőrzés tapasztalatait, mondván várja intézkedéseiket. E NEMCSAK VÁRTA. Szorgalmazta, következe­tes további ellenőrzéssel sürgette is. És termé­szetes, hogy az eredmény nem maradt el. Első­­k­nek az érintettek közül a Belvárosi Üzemélel­mezési Vállalat intézkedett: felülvizsgálta a kalku­lációkat nagyító alá vette a legkirívóbb példákat produkáló traktorgyári konyhát, s megállapítva a hibák okát, a vezetőt áthelyezte. A traktorgyári munkások talán nem is­ tudják, kinek vagy minek tulajdonítják, hogy az étlapon feltüntetett árak egyike-i­ásika alacsonyabb lett. Aligha sejtik, hogy a szakszervezetnek köszönhetik. Hiszen a különböző üzemek konyháinak, árai­nak összehasonlítására nincs módja az üzemi szak­szervezeti bizottságnak. Az üzemen kívüli, gyárközi tevékenységet csak segítheti. Jelzésekkel, javasla­tokkal támogathatja. Erre igényt is tart a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, amelynek hatósugara nemcsak a munka, a munkahely gondjáig, kérdéseiig terjed. Hanem­­ dolgozó embernek szinte minden lehetséges, aktuá­lis problémáját igyekszik felderíteni. //GYŰJTŐSZÓVAL üzemen kívüli munkának nevez s­­­zik mindazt, ami a gyári étkezéstől a közúti VT közlekedés biztonságáig terjed. Ha ugyan lehet­­séges bármiféle határt szabni annak az erőki­fejtésnek, amelynek célja az emberi életkörülmé­nyek javítása. A fogalmak, illetve a feladatok tisztázása csu­pán azért fontos, hogy a tennivalók rendezetten so­rakozzanak egymás mellé. Vagy egymás mögé? Erre meglehetősen nehéz választ adni, mert a témák ismeretében­­ a fontossági sorrend létjogosultsága legalábbis vitatható. Egymáshoz kap­csolódó, egy-egy réteget igen-igen közelről érintő tennivalók. Akad közöttük, amely még a vizsgálat stádiumában van. Ilyen például a fővárosban élő nyugdíjasok helyzete, vagy a vállalati lakásépítő ak­ció tapasztalatai, vagy a lakosság ellátása a leszál­lított árucikkekből. Ugyancsak most dolgozza fel az SZBT a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal együtt a vásárlók érdekvédelméből adódó tennivaló­kat, a gyermekek bölcsődei, óvodai, napközi ott­honi ellátását. Feldolgozta a tehetséges munkásgyer­mekek tanulmányainak segítését, a munkásszállók lakóinak körülményeit stb. ENDKÍVÜL HASZNOS vizsgálatok ezek. Érté­küket az adja, hogy szorosan kapcsolódnak az­­ emberek mindennapos gondjaihoz. Hogy éppen­­ ezekre reagálva, gyorsan, határozottan igyekez­nek megszüntetni a bosszúságokat. Tehát a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa munkájának alapja: szoros, szerves kapcsolat a min­dennapi élettel, a munkások hétköznapjaival, ünne­peivel. Mindennel, ami az emberrel történik. Mun­ka közben és munka után. Egy-egy téma apropóját az élet adja. De még­sem spontán, nem alkalomszerű tevékenység ez. Na­gyon is céltudatos, tervszerű erőfeszítésekről van szó. Olyan erőfeszítésekről, amelyek mozaikok gya­nánt illeszkednek a magyar szakszervezeti mozga­lom egészének működésébe. A párt által megszabott politikai irányvonalba. »■NAGY POLITIKA- elveit, téziseit fordítják le saját nyelvükre. Arra a nyelvre, amely legin­kább közérthető az egyszerű embernek is, így jutnak el a szakszervezeti tisztségviselők tízez­rei a politikai irányelvektől a lebbencsleves áráig. A szakszervezetek kongresszusától az albérlők hely­zetének javításáig. Az iskolához, a kórházhoz, az üzemi étteremhez. És így jut el az egyszerű ember saját tapaszta­latai révén — a »nagy politikához«. Lukács Mária paszta-­­ lámia I L D R is U

Next