Népszava, 1968. október (96. évfolyam, 230–256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA •__________A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA____________• 96. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM____________ÁRA 80 FILLÉR________________1968. OKTÓBER 9. SZERDA Az év utolsó negyedé­be léptünk. Az új gazda­ságirányítási rendszer ha­tásairól mind több terü­leten gyűjthettünk már tapasztalatot. Most a be­ruházások helyzetéről kértünk információkat a Beruházási Bankban. Amint megtudtuk, az új gazdaságirányítási rend­szerre áttérés kisebb ne­hézségei nem akadályoz­ták meg, hogy a reform első hónapjaiban a beru­házási tevékenység zök­kenőmentesen folyjék. Sőt, mondhatjuk, a beruházási munka sokkal élénkebb volt az év folyamán, mint azt terveztük. Jó néhány kedvező változás kezdett kibontakozni. A vállalatok kezdeményező készsége megnőtt, kere­sik azokat a módokat, lehetőségeket, amelyek a leggazdaságosabb pénzbe­fektetést ígérik a válla­latnak és a népgazdaságnak is. Ezt tapasztalhatjuk a hitelkérések nagy részé­nél. A beruházási tevékeny­ség csaknem 11 százalékkal volt nagyobb tíz év első hat hónapjá­ban, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az épí­tőipar kiemelkedően ked­vező tavaly előtti és ta­valyi munkája 1968-ban tovább fokozódott. Ennek köszönhető az, hogy az építőipar a vele szemben fellépő, meglehetősen nagy beruházási igénynö­vekedésnek részben ele­get tett. Tíz százalékkal épített többet, és 7,4 szá­zalékkal volt magasabb a rendelésállománya július elején, mint tavaly. Az építőipar teljesítmé­nyének növekedése sok­ban hozzájárult ahhoz is, hogy bizonyos mértékben enyhüljön az a feszültség, amely az építőiparral szemben támasztott igény s lehetőség között van. A beruházók kereslete és a megvalósítás lehető­ségei között azonban még mindig elég nagy a fe­szültség. Ami nem éppen kedvező jelenség. Az épí­tőipar, a termelőeszköz gyártó gépipar régi „ki­váltságos” helyzetét a be­ruházóval szemben most bizonyos mértékben piaci eszközökkel is erősíti. A megélénkülő kereslettel szemben az építőiparnál és a gépgyártó iparnál is tapasztalhatunk árfelhaj­tó törekvéseket. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy bár nagyobb feladatokra vállalkozott az idén az építőipar, még­is több milliárd forint értékű beruházási mun­kát kellett ez időben visszautasítania. A hazai gépgyártó vál­lalatokkal szemben is na­gyobb az igény, mint arra számítottak. A hazai vál­lalatok ajánlataikkal nem alkalmazkodnak kellően a lehetőségekhez. Igaz, még nincs is kellő gyakorla­tuk a piaci munkában. Ez tapasztalható egyes ipari nagyvállalatoknál, ahol nem megfelelő gyárt­mányfejlesztési és árkal­kulációs munkával nem „a nagy forgalom, kisebb haszon” elvét vallják. Ez bizonyos mértékben a gépimport növelésére is készteti a beruházókat. A folyamatban levő 82 n­­agy egyedi, valamint a több mint a felhasznált anyagi esz­közök előbb kerülnek a termelés szolgálatába. Vi­szont figyelembe kell venni azt is, hogy az ütem gyorsítása bizonyos mértékben a beruházási kereslet és a lehetőség közötti feszültséget fokoz­hatja. Egyértelműen ked­vezően értékelhető, hogy a beruházásaink többsé­génél javult a határidők betartása. Ma már nem ritka jelenség, hogy költ­ségtúllépés nélkül hajtják végre a beruházásokat. Egyre jobban érzékelhető az a törekvés is, amely a beruházásokkal a köve­telményeknek egyre meg­felelőbb műszaki színvo­nalat kíván biztosítani. A megélénkülő beruhá­zási tevékenység egyben azt is eredményezte, hogy az állami költségvetés terhére készülő állami és vállalati beruházásoknál a tervezettnél erőteljesebb volt a pénzfelhasználás. Ez valószínűleg az év vé­gén a tervezettnél jobban terheli majd az állami költségvetést. Pénzügyi és szakirányítási szerveink ezt a jelenséget figyelem­be véve arra törekedtek, hogy az eddiginél jobban koncentrálják az anyagi eszközöket, s az elkövet­kező években beruhá­zási pénzforrásaink szolid növelése annak a kevés számú ál­lami beruházásnak a gon­dos kiválasztását követel­te, amellyel egyfelől meg­alapozhatjuk a negyedik ötéves tervben a népgaz­daság fejlődésének fő irá­nyait, másfelől megaka­dályozhatjuk, hogy a vál­lalati szempontból nem elég gazdaságos fejlesz­tési célok az állami költ­ségvetést terheljék. Ennek az alapos, átgondolt munkának következtében az idén csak 16 új egyedi nagyberuházás kezdődik népgazdaságunkban. (pusztai) T­ájékoztatás a beruházások helyzetéről Kedvező tapasztalatok — Megélénkült a beruházási piac — A feszültségek enyhültek, de nem szűntek meg Élénkebb­­­a k* Mintegy tízezer A Könnyűipari Minisz­térium közgazdasági főosz­tálya felmérte, hogyan él­tek a vállalatok és dolgozó­­zóik az új mechanizmus bevezetésekor életbe lé­pett munkaügyi, munka­erőgazdálkodási, illetve munka­helyváltoztatási le­hetőségekkel. Általános ta­pasztalat, hogy élénkült a munkaerő-vándorlás. Ez év második negyedében 21 ezer új dolgozót vettek fel, míg a múlt év utolsó ne­gyedében 15 ezret. A fel­vételek az összlétszámhoz viszonyítva, 7 százalékról 10 százalékra emelkedtek. A kilépés 2 százalékkal volt több — 6 százalék he­lyett az összmunkáslét­­szám 8 százaléka változta­tott munkahelyet. Bár valamelyest emel­kedett a munkáslétszám, sok ütemben — elsősorban­ ­ munkaé k­önnyűipari , kismama veszi igét a fővárosban — nagy gond a munkaerőhiány. A kilé­pések zömét nem a válla­latok, hanem a dolgozók kezdeményezik. Ugyanak­kor egyes iparágakban, egyes munkakörökben és a legtöbb vállalatnál stabil a munkásgárda, népes a törzsgárda. A munkaerő­­forgalom növeléséhez hoz­zájárult az is, hogy mind többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, s mivel a könnyűiparban a munkások többsége nő — például a textiliparban 67,7 százalék — helyettesí­tésükre is újabb munka­erőkről kellett gondoskod­ni.­­ A könnyűiparban mintegy 10 000, ezen belül a textiliparban 5000 kis­mama maradt otthon, hogy gyermekét gondozza. Tizennyolc vállalatnál végzett vizsgálat alapján " —1-----­­­í-áramlás tén­ ­yire a segélyt elemezték a helyzet ala­kulását, s hogy hogyan enyhíthető a munkaerő­­hiány. A hiányzó munka­erőt elsősorban nem túl­óráztatással próbálták pó­tolni — a túlórák száma az utóbbi félévben mind­össze 0,1 százalékkal növe­kedett. A munkaerő­­hiánnyal küzdő vállalatok főként vidéken létesítettek telephelyet, vagy bővítet­ték meglevő üzemeiket. A továbbiakban is elsősor­ban a vidékre kívánnak orientálódni, ezenkívül gondoskodnak arról, hogy a fővárosi, illetve vidéki városi törzsüzemekben könnyebb legyen a mun­ka, javuljanak a munka­­körülmények, a kereseti lehetőségek, vagyis von­zóbb legyen a munka. (MTI) 200 vállalati beruházásnál általában az tapasztal­ható, hogy a tervezetthez képest igyekeznek gyorsí­tani a beruházások üte­mét. A vállalatok is gyor­sabban kívánják fejlesz­tési alapjukat a beruhá­zásoknál hasznosítani. Kedvezően is értékelhe­tők e jelenségek, hiszen Ötévenkét a lakossá 300—350 kilomét minden lakás­óra — A rendszeres áram­szolgáltatás megindulása­kor, 75 évvel ezelőtt 1893- ban 300 fogyasztó volt a fővárosban és 120 kilomé­­teres hálózat állt rendel­kezésre — mondja Mar­ton Tibor, a Budapesti Elektromos Művek igaz­gatója. — És most i­ tt megkéti ,jó áramfog ez új hálózat — Aus­ória — Budapest kör­önként 20 000 forit — Több mint 3100 négy­zetkilométeres terület, a főváros, Szentendre, Gö­döllő és még további 77 község tartozik hozzánk. Tavaly 3232 millió kilo­wattóra energiát értékesí­tettünk, az idén 3600 mil­lió kilowattóra energiafo­gyasztásra számítunk. 1938-ban alig 300 000 üzem, háztartás volt be­kapcsolva hálózatunkba, most ez a szám eléri a 800 000-et. A hálózat hosz­­sza pedig 16 353 kilomé­ter. Azelőtt helyi erőmű­vekkel biztosították a vá­ros ellátását, ez ma már szinte lehetetlen lenne. A Kelenföldi Erőmű például az összes igényeknek csu­pán 12 százalékát fedezi. A villamos energiát az or­szágos hálózatból kapjuk. — Beruházások? — A háztartások gépe­sítése, az ipar fejlődése egyre több energiát köve­tel. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azt igazolják, hogy a lakossági fogyasz­tás például ötévenként megkétszereződik. A harmadik ötéves terv idő­szakában 1,6 milliárd fo-­­ rintot fordítunk beruhá-­­ zásokra, ebből az összeg-­­ ből a többi között évente 1 300—350 kilométer új ká­belt fektetünk le, illetve ilyen hosszúságban újít-­­ juk fel. Nagy összegeket ] biztosítunk a közvilágítás ] fejlesztésére. Jelenleg 1 176 000 fényforrás világít-­­ ja meg a budapesti utca­ tereződik gasztása omatát szerelnek Evilágí­tása­­it­ kát, s ünnepi alkalmak­kor 31 különböző épület, szobor, emlékmű díszki­világítását is biztosítjuk. A közvilágítás egyébként nem olcsó dolog, órásiként 20 000 forintba kerül. A Rákóczi úton a fényten­gelyt készen a Baross té­rig kiépítjük. A Várban az idén befejezzük az új világítóhálózat kiépítését. — Hibaelhárítás? — Tavaly 81 000 beje­lentés érkezett s az idén is sok a munkánk. Éjjel­nappal ügyeletet tartunk, összesen 225 dolgozónk foglalkozik az üzemzava­rok, hálózati hibák elhá­rításával. Egyre több fo­gyasztónál szerelünk fel az olvadószálas főbiztosí­ték helyett kis automatá­kat, amelyek a — zárla­tos­ berendezések kikap­csolása után — minden beavatkozás nélkül lehe­tővé teszik a zavartalan áramszolgáltatást. 1973-ig minden lakásban felsze­relnek ilyen kisautoma­­tát. — Téli felkészülés? * — Most az őszi hóna­pokban valamennyi szük-­­­séges mérést elvégzünk,­­ ellenőrizzük, hogy hálóza­ ,­tunk bírja-e a csúcsfo­­­­gyasztást. A csúcsórák-­­­ban ősszel és télen a nyá­­j­rihoz képest ugrásszerűen­­ emelkedik a felhasználás. ( Minden szükséges intéz- ,­­edést megtettünk a zav­­­zartalan áramszolgáltatás­­­oiztogatása érdekében. ( CM­T­) I A jobb kollektív szerződés alapja: a termelékenyebb munka • » • • 3. old. Ki a bürokrata? ••.»»••• 3. old. A Csele-pataktól az Almás-patakig . . 3. old. Az erdei kórház .*••«••• a (Vietnami riportsorozatunk) CIO. Mit mond a paragrafus? . „ « . . 4. old. Perui helyzetkép...................................5. old. Mexikóból jelentik • ••••*• 6. old. Meggyorsult a közúti áruszállítás­­ . 8. old. ­ I­ I­I Súlyos harcok Da Nang és Saigon térségében PRÁGÁBAN ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a csehszlovák föderáció alkotmányos törvénytervezetét Smrkovskynak, a csehszlovák nemzetgyűlés elnökének, ü­­lést tartott a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnök­sége. Az ülésen egyetértően elfogadták Husaknak, a KB első titkárának beszámolóját a csehszlovák küldöttség moszkvai tárgyalásairól. A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai lap prá­gai különtudósítója beszámol bizonyos ellenséges elemek rágalomhadjáratáról és a rémhírterjesztők tevékenységéről, amellyel szovjetellenes hangulatot igyekszenek kelteni. AZ AMERIKAI ELNÖKJELÖLTEK versengésé­ben a köztársaságpárti Nixon megerősítette vezető helyét. Az elnöki székért folyó versengésről, vala­mint az egyéb külpolitikai eseményekről lapunk 5. oldalán közlünk részletes beszámolókat. napok óta sikertelen had­műveletet folytatnak a Thuong Duc-i különleges kiképző táborba beszorí­tott dél-vietnami és ame­rikai alakulatok felmenté­sére. A gyűrűben rekedt intervenciós katonák im­máron tíz napja elkese­redett kísérleteket tesz­nek, hogy kijussanak a dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők szo­rításából. Az amerikai felmentő sereg kilenc ki­lométernyire megközelí­tette a tábort, de ekkor hirtelen partizánosztagok fogták körül őket. A ha­zafiak automata fegyve­rekkel, páncélöklökkel és 60 milliméteres aknave­tőkkel szálltak harcba az ellenséggel. A „déli frontszakaszon” a főváros birtoklásáért ví­vott ütközetek során a ge­rilla-hadsereg osztagai mindinkább megközelítik Saigont. Különösen élénk a harci tevékenység Trang Bang és Binh Chanh öve­zeteiben, amelyeken át­haladnak a kambodzsai határtól a főváros felé tartó stratégiai jelentősé­gű útvonalak. Az ameri­kaiak három koncentri­kus körben építették ki Saigon védelmi vonalait, de ezek közül az elsőt, az úgynevezett külső védel­mi vonalat a hazafiak a Tay Ninh térségében in­dított offenzíváikkal át­törték. Az amerikaiak most bombázásokkal pró-A dél-vietnami had­színtér „északi frontján" Da Nang térségében az amerikai fegyveres erők hálják visszaszorítani az előrenyomuló forradalmi néphadsereget. Az amerikai légierő és a hadiflotta változatlanul hevesen támadja a VDK területét. B—52-es sugár­­hajtású stratégiai bomba­vetők kedden — egy hó­nap óta először — beha­toltak a demilitarizált övezettől északra fekvő vidékekre. Az amerikai katonai szóvivő bejelen­tése szerint a gépek 11 kilométer mélységben pusztítottak a VDK terü­letén. Saigonban elismerték, hogy a vietnami néphad­sereg partvédő ütegei hét­főn tűz alá vették és el­találták a partok előtt cir­káló egyik amerikai rom­bolót. A találattól a hajón károk keletkeztek, de er­ről a szóvivő részletesen nem volt hajlandó beszél­ni. Csak annyit közölt, hogy három tengerész megsebesült. Apró : a Távközlési hu Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden lá­­­­togatást tett a Távközlési­­ Kutatóintézetben. Dr. Ács­­ Ernő igazgató, a műszaki ,­­udományok doktora és d­­r. Bognár Géza akadé­­m­kus, igazgatóhelyettes i­smertette az intézet mun- * cájának legfontosabb­­ eredményeit, különösen a m­­agyar—szovjet tudomá- t­ ­m­al­­tatóintézetben iyos­ műszaki együttmű­ködés példamutató meg­nyilatkozását, a szovjet posta kutatóintézetével közösen kifejlesztett Druzsba mikrohullámú relé-láncot. Apró Antal megtekintette a lánc hat első egységét. Jelenleg ezek műszaki ellenőrzé­­sén dolgoznak, hogy mi­­nőbb útnak indíthassák a Szovjetunióba. (MTI) Fogadás Ulánbátorban parlamenti küldöttségünk tiszteletére A Kállai Gyula vez­te parlamenti küldöttség lá­togatása alkalmából And­­rássi Gyula, hazánk Ulán­bátori nagykövete ok­tóber 7-én fogadást adott az Ulánbátori nagykövetsé­gen. A fogadáson mongol részről a kormány több tagja, a politikai, a gazda­sági és kulturális élet szá­mos képviselője megje­lent. A fogadáson részt vettek az Ulánbátori diplo­máciai képviseletek veze­tői is. A Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja kedden fogadást adott a magyar parlamenti kül­döttség tiszteletére. A me­leg és szívélyes hangulat­ban lezajlott fogadáson Zs. Szambó, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnö­ke, B. Altangerel, a Nagy Népi Hurál elnöke és Kál­lai Gyula beszédet mon­dott.

Next