Népszava, 1968. december (96. évfolyam, 282–306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
KÍGYÓBŐRBE KÖTÖTT ENCIKLOPÉDIA Könyvritkaságok a pedagógiai múzeumban A kincset faajtó rejti. Ahogy feltárul, megcsillan a fény az aranyszínű borítókon, s a kíváncsi látogató megpillanthatja a kígyóbőrkötésű könyveket, a Nagy Francia Enciklopédia eredeti, Diderot és d’Alambert által szerkesztett példányait. E becses kötetek ma már nyomon nem követhető módon kerültek hazánkba, s végül ide, az Országos Pedagógiai Könyvtárba. A kevesek által ismert könyvtárról el kell mondanunk, hatalmas szerepe van az ország százezres főt számláló pedagógusgárdájának képzésében, továbbképzésében. Ezenkívül múzeum is, a tanítás, nevelés múzeuma. Történetéről csak annyit, hogy 1873-ban könyveket, tankönyveket küldtünk a párizsi világkiállításra. A visszaérkezett anyagot együtt tartották, s ez lett a múzeum alapja. Az intézmény később kibővült egy könyvtárrésszel, amelyet az 1896-os évben adományokból állítottak össze. 1906-tól hivatalosan is könyvtárrá minősítik. A sors furcsa játéka folytán azonban a múzeum valamennyi tárgya az elkövetkező években elkallódott, így maradt tehát le könyvtár, s csak most, idén nyáron alapitotta meg ismét miniszteri rendelet a pedagógiai múzeumot . Százados kötetek ^HÁRMAS KIS TÜKÖR mely I. A’ szent históriát I. Magyar országot annak Földének, polgári Állapotának és históriájának gyenge emlékhez alkalmazott módon A’ nemes tanulóknak summásan De világosan Elő- Adja és Ki-mutatja.” 1786. Megsárgult, megbámult könyvecskét tartok a kezemben, az ismert nevű Länderer Mihály nyomdájából való. — Most ez is múzeumunk kincsei, a tankönyvritkaságok közé tartozik — mondja az igazgató, dr. Arató Ferenc, és újabb féltve őrzött kötetet emel fel. — Van kézzel írott, 1643- ban közrebocsátott könyvünk, amely német nyelven tudósít a magyarországi gimnáziumok történetéről, megtalálhatók nálunk a legelsők között nyilvántartott ’ ifjúsági könyvek, a „Flóri könyve”, és a „Kis Gyula könyve”. Ezeket az ezernyolcszázas évek elején nyomtatták. Ezentúl másként lesz Az igazgató most gyengéd kézzel, szinte simogatva vesz elő egy kissé kopott, sokat forgatott könyvet. Olvasom a kiadó szerv nevét: A Tanácsköztársaság Kulturális Népbiztossága. Belelapozok. Kedves olvasmányok elsős, másodikos gyerekek számára. Sokáig nem tudtunk arról, hogy a fiatal proletárhatalomnak arra is futotta erejéből, idejéből, hogy gondoskodjon a gyerekek tankönyveiről. Ám a székesfehérvári direktórium munkástanácsa a haladó szellemű pedagógusokkal összefogva három tankönyvet szerkesztett meg és adott ki. Úgy érzem, tolmácsolnom kell azokat az érzéseket, gondolatokat, amelyeket a könyv lapjai vittek ötven évvel ezelőtt a gyerekek közé. Az olvasmányok alatt néhány helyen vastag betűs külön szedés található. Az egyik, amely a helyes tisztálkodás módjait oktató olvasmánynál áll, így szól: „Az egészség drága kincs. De ehhez a kincshez eddig csak a gazdagoknak volt joga. A szegény ember még orvost sem hívhatott, ha beteg volt. Ezentúl ez is másként lesz.” Biztató ígéret egy új kor feltörekvő ifjúságának. Milyen egyszerű, de akkor milyen sokat jelentő ígéret! — Természetesen fő munkánk a pedagógiai könyvtár „üzemeltetése” szól az igazgató. — Bár állományunk nem nagy, körülbelül 300 ezer kötet, de ez csak szakirodalom. Nyolcvan külföldi könyvtárral vagyunk kapcsolatban, mintegy négyszáz külföldi folyóirat jár ide, s ha valahol a világon tudományos jelentőségű pedagógiai munka jelenik meg, néhány nap múlva nálunk már fordításban olvasható. Kevés a lelkesedés :— Kik járnak ide? — Látogatóink fele egyetemista, főiskolás, akik vizsgáikra készülnek itt. Másik felét pedagógusok teszik ki. — Nem aránytalan ez a megoszlás? — Szerintünk aránytalan, hiszen a fiatalok sok szakkönyvet megszerezhetnének az Egyetemi Könyvtárban is, különös tekintettel olvasóhelyiség gondjainkra. Ugyanakkor azonban el kell mondanom, hogy pedagógusaink nem jelentkeznek azzal az intenzitással, amelyet pedig szakmai továbbképzésük, fejlődésük megkövetelne. Pedig a könyvtár anyagában tallózva, a lehetőségeket számba véve megállapítható, milyen hatalmas pedagógiatörténeti, szakmai adattár áll minden érdeklődő rendelkezésére. Még a nemzetiségieket oktató pedagógusok is találnak itt forrásanyagokat. Egy példát említve: cseh és szlovák nyelven állandóan érkeznek Pozsonyból tankönyvek, folyóiratok, elméleti munkák. Csak kutatni, válogatni kell közöttük — az eddigieknél többet. Esztergomi László 1968. december 3 NÉPSZAVA Szép magyar könyvek Kaposvárott Hétfőn Kaposvárott, a Palmiro Togliatti megyei könyvtárban megnyitották az 1967-ben díjazott szép magyar könyvek és illusztrációk kiállítását. A legkiválóbb magyar grafikusművészek mintegy félszáz alkotása látható a sok szép kivitelezésű könyv mellett. A kiállítást Csertői Oszkár irodalomtörténész nyitotta meg. ÚJÍTÁS ? Unalmas hétvége a rádió mellett Kissé elkényeztette hallgatóit a rádió az eddigi jól megszervezett szombat—vasárnapi estékkel. Lehetett válogatni, minden hullámsávon volt érdekesség, zene, próza, kinek mire volt szüksége. A mostani szombat este megtervezői azonban enyhén szólva is szakítottak a gyakorlattal. Aki csupán a rádióra akarta építeni szórakozását, vagy kikapcsolta a készülékét egy idő után, vagy az igényeiből volt kénytelen engedni. Nem beszélve a Brachfeld Siegfried humoros konferanszával összekapcsolt slágeradagról — amelyet egyébként a táncdalfesztivál óta unos-untalan hallhatunk minden időpontban — még egy prózai szám kelthette volna fel az érdeklődést: Frederic Brown Csillagegér című elbeszélésének, e fantasztikus-humorosnak nevezett, csúcsidőben sugárzott rádióváltozata. A mű szerencsére mindössze huszonegy percig tartott Talán kisgyermekek számára megfelelt volna ez a mesécske (a darabban egyébként mindenki gügyögött, részegen dadogott, vagy sváb,angol és „földöntúli” dialektusban beszélt), de szombat este kilenc óra után talán mégsem az óvodások a fő rádióhallgatók ... Vasárnap este viszont csakugyan felnőtteknek való színházi közvetítést hallhattunk. Persze, bármilyen jó legyen is az eredeti darab, a közvetítés mégsem önálló rádiós produkció, így hát a két este legjobb vonásának azt tarthatjuk, hogy a túltengő zenei áradatban akadt nemcsak tánczene és magyar nóta, hanem komoly, sőt ritkán hallható muzsika is. Lehet, hogy a karácsonyi—szilveszteri szórakoztató időszakra már most elkezdte a spórolást a rádió? Vagy valami újításról van szó? Jobb lenne azt hinnünk, hogy csupán véletlen volt, egyszer előforduló véletlen. (hary) — A „Nyár a hegyen”, Bacsó Péter filmje „Ezüst istennő” díjat nyert a mexikói Acapulcóban. Mensáros László nyerte a legjobb férfialakítás díját, ugyanebben a filmben nyújtott szerepformálásával. A legjobb női főszereplőnek a mexikói filmkritikusok Faye Dunaway-t ítélték (Bonnie és Clyde).* — Operaházunk együttese szombat este Monteverdi: Poppea megkoronázása című operájának nagy tetszést arató előadásával befejezte sikeres négynapos berlini vendégszereplését. Az együttes hazaérkezett. — Nagy gyászpompával és széles részvét mellett temették el hétfőn Berlinben a 81 éves korában elhunyt Arnold Zweiget, az NDK Nemzeti Díjával és a Lenin-díjjal kitüntetett nagy német regényírót . . A 10. miskolci országos képzőművészeti kiállítás vasárnap megnyílt. A Miskolci Galéria termeiben 200-nál több olajfestményt és grafikát, félszáznál több szobrot és érmét állítottak ki; budapesti, hódmezővásárhelyi, szolnoki és más művésztelepeken működő művészek alkotásait: Szomszédomban, vacsora után, a megszokott ultipartira készültünk. Partnerünket — házigazdám nyugdíjas apját — vártuk. A presszóból kicsurgott az első főzet fekete, a háziasszony elénk tette a Csészéket, amikor egyszeriben sötét lett. — Nyugi, nyugi, rövidzárlat — mondta barátom, irodalomtörténeti tanár — lehet, hogy túlterhelés, kiégett a biztosíték, bejelentem, telefonálok — tette hozzá és öngyújtójával világítva tárcsázott. Ültünk a sötétben. A tizenéves Pista gyerek szaladt be: ’ — Az egész házban sötét van! Remek, hogy apu vett egy petróleumlámpát! Látod anyu, kár volt murizni, hogy buta divat ... — Megsütheted! Hol kapunk este petróleumot? — Akkor a gyertya!... Azt meg te vetted! Az is divat... — Okosabb — örvendezett és leemelte a könyvespolcról a kovácsoltvas tartóba épített vastag, rózsaszínű gyertyát, a legújabb divatú szobadíszt. — Adjatok gyufát... Gyufánk nem volt. Házigazdám öngyújtóval bíbelődött a kanóccal Végre égett. Néztük csendben a megváltó lángot. Így nézhette az ősember az az első tüzet. Hirtelen nagy kopogásra lettünk figyelmesek. — Nem szól a csengő sem, bizonyára nagyapáék jöttek meg — szaladt az előszobába Pista. Nevetgélve, magyarázgatva vezette be nagyapját és nagyanyját, aki mindig izgatott szurkolója volt az ultipartiknak. Feketéztünk gyertyafény mellett. Az ilyenkor szokásos sopánkodás után, megszólalt a nagyapa: — Amíg ultizhatunk, elmesélek egy kis történetet, amire a rövidzárlat emlékezhet. — A Nílusról meséljen — türelmetlenkedett Pista. — Amikor a hídépítőkkel ott dolgozott... a krokodilusokról... Azt mesélte, hogy fogják az állatkereskedők a kis krokodilusokat. — Most ezt hallgassad. — Izgalmas? — Majd meghallod ... Na, ötven évvel ezelőtt élt Gödöllőn egy nagyon gazdag kéményseprőmester. Annak volt egy nagyon szép lánya. — Kéményseprőmester? Biztos, hogy nem király? Milyen mese ez? — nevetgélt Pista. — Nyughass — intette le nagyapja. — A mese mindig egyformán kezdődik, csak a rangok változnak. Nos, volt egy segédkéményseprője a mesternek, aki persze szegény volt.. Annak volt egy fia. Pista felnevetett: — A fiú szerelmes volt a nagyon szép gazdag lányba, a lány is szerette a fiút, de a lány szülei eltiltották a nagyon szegény fiútól —, kacarászott Pista. — A krokodilusokról meséljen... — Várj! Egy este elsötétedett egész Gödöllő. Rövidzárlat volt. De nem technikai hiba... Az áramfejlesztőben leálltak a munkások, csatlakoztak az őszirózsás forradalomhoz. Az üres királyi palotában még egy század csendőr tanyázott, ezért kellett a sötét. Előkerültek a gyertyák. A két fiatal a sötét zűrzavarban "a mester kertje aljában összesúgott. Gyorsan, haza! Gyertyafény mellett előkerítették keresztlevelüket , és ki a pályaudvarra. A Pestre induló vonatok lépcsői is zsúfoltak voltak, még a vagonok tetején is katonák szorongtak. Nagy nehezen feljutottak. Lépésben döcögött a vonat Pestig. Meghúzódtak a lány egyik rokonánál, mondták itt rekedtek, indulnak haza Gödöllőre. A rokon lelkére kötötte a fiúnak, hogy vigyázzon a lányra, mert nehéz most hazajutni, nem is érti, hogy engedhette meg az apja, hogy ilyen zavaros időben bejöjjön Pestre. Még szerencse, hogy véletlenül találkozott a gödöllői fiúval. Kipihenve, délben elbúcsúztak — és elindultak a józsefvárosi elöljáróságra — az anyakönyvvezetőhöz. Az utcán felkértek két őszirózsás katonát tanúnak. Elmesélték miről van szó. Szívesen vállalták. Az anyakönyvvezető hivatala: tárva-nyitva. Az anyakönyvvezető és altisztje, az ablakból nézte a daloló katonákat. Kisebb vita után — akkor rövidzárlatot kapott a bürokrácia is — kötélnek állt. A keresztlevelekből beírta az adatokat, nyakába tette a nemzeti színű szalagot — és összeadta a két fiatalt. — Nagyon klassz! — lelkesedett Pista. — Egyszer el kellett mesélnem, most jó alkalom kínálkozott emléket idézni, rövidzárlat alatt, gyertyafénynél. Elárulok valamit Pista. A két fiatal nagyapád és nagyanyád volt... Itt a vége, fuss el véle... ... Pillanatokig szótlanul, mosolyogva néztünk a sercegő gyertyalángba. Felkai Ferenc: RÖVIDZÁRLAT Ovemlban, ünneplőben Szocialista brigádokról a képernyőn Örömmel tapasztaltuk, hogy a televízió sokszínű érdeklődését a munkásosztály műveltségének a kérdése sem kerülte el. Eljutottak fülébe az ezzel kapcsolatos sajtóhangok, ugyanakkor felfigyelt a rádióban elhangzott szocialista brigádok vetélkedőjére. Mi az igaz? Egyfelől azt hallani, hogy a szocialista brigádmozgalom kulturális felajánlásai elszürkülnek, másfelől viszont — a rádióvetélkedő tanulsága szerint — a mozgalom képes számottevő eredményeket felmutatni a tanulás kiszélesedése, az általános emberi műveltség emelésében is. Erre a kérdésre keresve a választ, látogatott el a kamera a Csepel Autógyárba, ahol közvetlen hangú riportot készítettek a televízió munkatársai magukkal az érdekeltekkel, munkásokkal, szocialista brigádtagokkal és vezetőkkel, valamint néhány gazdasági vezetővel. A kialakult kép meglehetősen széteső volt. Azt bizonyítva elsősorban, hogy valóban ellentmondásos a helyzet: a kétségtelen fejlődés mellett még igen sokan nem olvasnak könyvet, nem járnak színházba, vagyis igencsak beszűkült kulturális érdeklődés jellemzi őket. A Csepel Autógyárban felvett riport szombaton, a kora esti órákban került képernyőre. Ezt követően eszmecsere zajlott le a stúdióban a gyár képviselői, szocialista brigádvezetők és a szakszervezeti mozgalom vezető szerveinek a képviselői között. Kiindulva a látottakból, de érintve a szocialista brigádmozgalom embernevelő feladatait általában is. A kurtára mért idő természetesen korlátokat vont a felvetett gondolatok részletesebb kifejtése elé. Néhány megjegyzés azonban mindenképpen figyelmet érdemel. Igazuk volt azoknak, akik a beszélgetésben elmondták, hogy amit a riport tükröz, az sokkal baljósabb, mint a valóság. Talán az sem mellőzhető, hogy nem volt szerencsés egy olyan gyárba ellátogatni első alkalommal, ahol új vezető beállítása következtében sok minden felemás. Csak egyet lehet érteni azzal, hogy a szocialista brigádmozgalom embernevelő, tudatformáló szerepét nem lehet egyszerűen csak a könyvtárból kikölcsönzött könyvek, vagy a színházjegyek számához kötni. A dolog sokkal bonyolultabb. Nagy különbség mutatkozhat egyes brigádok között, nem is beszélve, hogy azokon belül is különböző a felkészültség és az érdeklődés, ami a tagokat illeti, így tehát a vállalások segítésében nem lehet konfekciómódszereket alkalmazni. Gondosan vett mérték után kell szabni a feladatokat ... És ezzel elérkeztünk a riport bírálatához is. Legnagyobb hibája, hogy a laza, az át nem gondolt szerkezet szétveti a problémákat. A film készítői mintha előzetesen nem tájékozódtak volna az általuk kiválasztott üzemben sem és így teljesen ötletszerűen szólalnak meg a kérdezett alanyok. Az esetben például a gyárkapun kifelé tartó munkások egyik-másikát kérdezik meg esetlegesen érdeklődésük, kulturális igényeik felől. A válaszok bizonytalanok, sok esetben lesújtóak. Ugyanakkor nem kapcsolódnak a központi témához, a szocialista brigádok embernevelő szerepéhez. Az embernek olyan érzése támad, mintha a riport készítői eleve a meghökkentésre törekedtek volna. És ez bizony valamiféle áltárgyilagosságot eredményezett. Mikor mindezt elmondjuk erről az adásról, eszünk ágában sincs a televíziónak kedvét szegni, sőt bátorítani szeretnénk, hogy még mélyebben és részletesebben foglalkozzék a szocialista brigádok gondjaival, örömeivel. Abban a jegyben, ahogy a műsor elé fűzött ismertetőben olvashattuk: „Elvégre közös ügyről, sokakat érintő gondokról lesz szó.” Jelenleg egymillió dolgozót érint közvetlenül. Szombathelyi Ervin FEHÉR KLÁRA: A TENGER I—IL Szépirodalmi Könyvkiadó 1128 oldal, kötve 61 Ft A közelmúlt embert próbáló negyedszázadán át kísérjük egy fiatal lány emberi fejlődését, útját ebben a lebilincselő regényben. MOLNÁR GÉZA: VASÁRNAP mindig ESIK AZ ESŐ , Szépirodalmi Könyvkiadó 190 oldal, kötve 14,50 Ft A vidékre helyezett tehetséges újságíró története arra a kérdésre válaszol: lehet-e becsületesen élni az igazság állandó igénye és gyakorlata nélkül? SÜKÖSD MIHÁLY: A KÍVÜLÁLLÓ Szépirodalmi Könyvkiadó 280 oldal, kötve 16,50 Ft Egy regényt és két hosszabb elbeszélést tartalmaz a kötet: az első írásnak történelmi alapja van, a másik kettő a mai fiatal értelmiségiekről szól TABI LÁSZLÓ: CSAK VICCEL A BÁCSI Szépirodalmi Könyvkiadó 455 oldal, kötve 28 Ft A kitűnő humorista új kötete krokikat, egyfelvonásosokat, tv-jeleneteket és legújabb színdarabját, a Spanyolul tudni kellt tartalmazza. VÉGH ANTAL: ÁR ÉS ISZAP Szépirodalmi Könyvkiadó 270 oldal, kötve 19,50 Ft Hogyan formálja egy fiatal parasztfiú jellemét összeütközése a fasizmussal, majd a felszabadulást követő két évtized — erről szól a fiatal író új regénye. MINDEN KÖNYVES, BOCTBANfest MŰSOROK Operaház: a varázsfuvola (L. bérl. 3. ea. 7). — Erkel Színház: M. All. Hangversenyzenekar, vez. Ferencsik János (Nagyzenekari estek. Egyetemi bérlet 2., este fél 8). — Nemzeti Színház: Eljött a tavasz (7). — Katona József Színház: Széchenyi (7). — Vígszínház: Spanyolul tudni kell (7). — Pesti Színház: Egy őrült naplója (7). Madách Színház: Kegyenc (B. bérlet, 7). — Madách Kamara Színház: A bolond lány (7). — Thália Színház: Mária (Egy. bérl. K/2, este 7). — József Attila Színház: Neveletlen példakép (D. bérl. 2. ea. 7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7). — Bartók Gyermekszínház (az Operettszínházban): Az utolsó padban (du. 3). — Állami Bábszínház: Fordított esztendő (de. 10). — Kamaraterem: Boda Eszter hegedűestje (fél 8). — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 8). — Kamara Varieté: Folytassa Hacsek.„ (6, fél 9). KOSSUTH RÁDIÓ 4.30: H. Időj. 4.32: Z. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.45: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggel. II. Utána: körzeti időjárás. 7.30: Új könyvek. 7.40: Rádióreklám. 8: H. Időj. Műsorok. 8.20: Kedvelt régi melódiák. 8.50: Hol történt? 9: Gyermekrádió. 9.43: Liszt két zongoraátirata Verdi-operák témáira. 10: H. Hazai lapsz. Időj. 10.10: A Reform különkiadása. 10.35: Pompadour. Operettrészl. H. Iskolarádió. 11.35: Handel-operanyitányok. 12: H. Időj. 12.15: Népdalcsokor. 13: Világgazd. hírek. 13.05: Bp. kult. programjából. 13 06: Sebestyén Mihály színházi anekdotái. 13.21: Három szvit. 14.15: ABC Meseáruház. 15: H. Nemzetk. lapsz. Időj. 15.15: Kamarazene. 15.46: Találkozás a népdallal. 16.95: Rádióiskola. 17: H. Időj. 17.05: Az adheni kráter nem aludt ki. Ónody György dokum.műsora Dél-Jemen függetlenségének első esztendejéről. 17.20: Verdi-áriák. 17.40: Kalkuláció. Az anyagmozgatás gépesítéséről. 17.55: Könnyűzenei híradó. 18.25: Beethoven: G-dúr zongoraverseny (W. Backhaus, vez. H. Schmidt-Isserstedt). 18.58: Műsor. 19: Esti krónika. 19.30: Szabó család. 20: Svéd Sándor nótákat énekel. 20.15: A zene nem ismer határokat... 20.55: H. Időj. és „Kilátó”. 22: H. Időj. Sport. 22.20: Rossini: A selyemlétra. Egyfelv. vígopera. 23.20: Táncz. 24: H. Időj. 0.10: Éji zene. PETŐFI RÁDIÓ 4.26—8.05: Azonos a Kossuth-adóval. 6.20: Torna. 10: Pódium 68! Az Akropolisz árnyékában. Ism. 12.23: Barokk muzsika. 13.19: Falurádió. 13.39: Az ifjúság dalai. 13.47: Vízállás. 14: H. Idős. 14.08: Délutáni frissítő! 14.35: Rádióreklám. 14.40: Népszerű klasszikus muzsika. 14.50: Emlékezés Rippl-Rónai Józsefre. 15: Tánczenei koktél. 15.45: Ifj. krónika. 16: H. Időj. 16.05: Gounod: Faust — részletek. 16.18: Fúvósesztrád. 16.27: Erdélyi József versei. 16.34: Hegedűmuzsika. 16.59: Életünk a statisztika tükrében. 17: Csúcsforgalom. 18: H. Időj. 18.10: Kórusok magyar költők verseire. 18.26: Üt a határtalanba. IV. 18-51: Csárdások. 19: Martha Modi életregénye. 19.40: Egy éj az Aranybogárban. Daljátékrészletek. 19.54: Mese. 20: Esti kr. 1. 20.39: Beethoven-zongoraszonátákat játszik W. Backhaus. 21.44: Új könyvek. 21.47: Verbunkosok, nóták. 22.20: József Attila verseiből. 22.25: Könnyűzene. 23: H. Idős. Sport. URH 18: H. Idős. 18.10: Magnósok, figyelem! 18.53: Orosz nyelvtant. felnőtteknek. 19. lecke. 19.10: A Drezdai Filharmonikusok híve. 20.33: Kamarazene. 21.13: Rózsalovag. Operarészi. 22.06: Dzsessz. 22.24: A svájci olasz rádió ének- és zenekarának híve. 23: H. Időj. Sport. TELEVÍZIÓ 8.05: Számtan-mértan, ált. isk. 5. 9: Olvasás, ált. isk. 2.9.55: Fizika, ált. isk. 6. 13.19: Számtan-mértan ism. 14: Olvasás ism. 14.55: Fizika ism. 17.58: Hírek. 18.05: Zebra 18.20: Reklámműsor. 18.30: Sokszemközt. Aktuális ipari riportműsor. 19: Esti mese. 19.10: A valóság változatai. 20: Tv-híradó. 20.20: ötéves a Gyulai Várszínház. 20.35: Madách: Csák végnapjai. Dáma 2 részben, a Gyulai Várszínház előadása, felvételről. Közb. kb. 21.35: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 17.55: Sparta Praha—Slovan Bratislava jégkorongmérk. 20.30: Boldogságpályázat. A sorozat folyt, 22.10: Francia