Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)
1969-09-12 / 212. szám
FILM, SZÍNHÁZ, MUZSIKA Hárman a budapesti művészeti hetek magyar művészei közül Szeptember 20-án megkezdődnek a budapesti művészeti hetek eseményei a művészet valamennyi ágában. A film, a színház és a muzsika egy egy jeles reprezentánsával beszélgettünk mintegy az alkalom köszöntéseként. MÁRIÁSSY FÉLIX Ismert filmrendezőnket az otthonában találtam meg — és ez már némileg mutatja, hogy a tűnőfélben levő nyárról nem sokat mondhat (déltájt még sosem találtam otthon). — Sajnos, a nyáron csakugyan beteg voltam. Erről talán elég ennyi. Új filmem, az Imposztorok október 9-én kerül a fővárosi mozikba, örülök, hogy így köze lett a budapesti művészeti hetekhez. — Olyasmit mondjon róla, ami „nem tartozik a közönségre” (azaz tehát mégiscsak rá tartozik). — Jó. Az első olyan film rendezői működésemben, amely konkrét történelmi dokumentumhoz fűződik. Nevezetesen a különítményes Prónay ostobaságával és a maga módján őszinteségével hideglelést keltő naplójához. A legnagyobb gondot a stílus megtalálása okozta nekem. — A játékstílus, vagy a miliő meglelése? — Mind a kettő másként. Az utóbbi elé képtelen nehézségek tornyosultak — no de most nem tartok panasznapot. Végül is alig-alig építettünk díszleteket, kínkeservvel megkerestük, és remélem meg is találtuk a viszonylag leghűbb környezeteket. Gödöllőt átvittük a Margitszigetre, Sopront Esztergomba, a királyi palotát, a Szabó Ervin Könyvtár központjába. Ellenben a repülőgép, amellyel Károly király a filmben megérkezik — bármilyen valószínűtlennek tűnjék is a dolog — abszolút eredeti. Ezt úgy kell érteni, hogy őfelsége csakugyan pontosan ezzel a géppel érkezett annak idején. A gép a Közlekedési Múzeumban megtekinthető . Új film készül-e? Kérdés, mit értünk „készül” alatt. Mert hogy a művészi alkotás nem csak akkor készül, amikor készítik. Ilyen értelemben igen. Elfogadott novellám van. Azokat a fiatalokat szeretném belülről őszintén „lefényképezni", akiknek a felszabadulás már csak történelmi fogalom, semmiféle tényleges élményük a mi közvetlen múltunkhoz már nem fűződik. Izgalmasnak érzem a témát. Mellesleg életem első színes filmje lesz. Remélem, tavasszal már nem lesz akadálya, hogy elkezdjem, szóval a mániám. Körülbelül ezer művet, túlnyomó többségben verset tudok. Mintegy tizenhat, műsorszámaiban egymásra épülő estet tudnék öszszeállítani, és még újabbak kialakításán töprengek. Kinek? Nyilván, aki kíváncsi rá. — Azt hiszem, sokan kíváncsiak. A budapesti művészeti hetek műsorában örömmel látom estjét a Madách Kamaraszínházban, „Hiába, Pest, az Pest” címen. — Ennek magam is nagyon örülök, mondhatom. Igazgatómnak régi vágya volt egy irodalmi est összehozása Pestről, és ez találkozott az én vágyaimmal. Ez a Petőfiből idézett cím már régen ott volt a noteszomban. Egyébként a műsor, amelyet szombat délutánonként, illetve egyszer este adok, igen szélesen értelmezi az alaptémát. Valahogy így tudnám megnevezni: „várostörténeti leporelló Budapestről versekben”. De persze több okból ez is hamis. Mert például Gelléri Andor Endre és Illés Béla prózája is benne lesz, meg sok egyéb, régi és új. Ez lesz egyébként tizenkettedik önálló műsorösszeállításom. És már készülök a tizenharmadikra. — Mi az? — „Két költemény” lesz a címe. A két költemény, Fazekas Ludas Matyija és Illyés Gyula poémája, „Hősökről beszélek”. Úgy tudom, hogy még sosem mondta senki. A Ludas Matyi még külön nosztalgiám is, mert 1947-ben életem legemlékezetesebb sikerét arattam a címszerepében, amúgy szintén az akkori Madách Színházban. — Sosem „sült bele” versbe? — Rengetegszer. Ez aszakmához tartozik. Volt rá eset, hogy egy kedves hallgatóm, aki tudta a verset, súgással segített ki a bajból. Még szerencse, hogy az első sorban ült. A legaranyosabb élményem azonban nem is ez. Hanem, hogy gyakran megfognak az utcán, és gratulálnak egy-egy vers elmondásához. Legutóbb odalépett hozzám valaki, és azt mondta: hallotta a rádióban a Tengeri hántást, senki nem mondja olyan szépen, mint én. A történetben az a csodálatos, hogy ezt a verset történetesen soha életemben nem mondtam. TÁTRAI VILMOS Mivel a sok minőségében ismert hegedűművészt is otthon találtam, itt már leginkább csak két eset volt lehetséges: vagy hegedül, vagy fényképeket hív elő. — A legjobb esetem ezzel a köreimben ismert „külön foglalkozásommal” már régen volt. Zöldi Sándor, a híres Végh-kvartett nagyszerűhegedűse, akit koncertmesterként egy ízben tizennyolcszor kellett kisegítenem a Beethoven versenyben, így nyilatkozott rólam: — Mit szóltok, nem akármilyen koncertmester, aki ilyen szépen fényképez. Egyébként magam is elképedek, ha rágondolok: jövőre harminc éve lesz, hogy koncertmester vagyok. — Milyen volt a nyár? — Zűrös, mint mindig. A Bartók-szemináriumon egy bolgár és egy román kvartettet oktattam, egy nagy nemzetközi tudós kongresszus tagjainak még vonósnégyes koncertet is adtunk a Zeneakadémián, sok egyéb hangversenyem is volt, mind a kamarazenekarral, mind a nagy zenekarral, mind a kvartettel. Az utóbbival Salzburgban is voltunk, és most, a napokban a Badeni-tó mellett, az überlingeni fesztiválon. A hegedülés amúgy olyan dolog, csak elkezdeni lehet, abbahagyni nem. Ha az emberi két hétig nem játszana, esetleg két hónapba is kerülne, mire újra megtanul hegedülni. — Budapesti művészeti hetek? — Csak természetes, hogy a zenei eseményeiben benne vagyok nyakig. Méghozzá örömmel. A felszabadulás óta tartom magam ahhoz az elvemhez, hogy októberre nem fogadok el külföldi meghívást. Kitűnő érzés, hogy itthon van rám szükség. Manapság többféle minőségben is. Úgy érzem, a kvartettben és a kamarazenekarban, valamint a hangversenyzenekar koncertmesteri székében, amelyet hűségből-e, nosztalgiából-e, nehezen tudnék elhagyni. Pedig hát mindemellett hegedűt tanítani a Zeneakadémián, így együttvéve nem könnyű feladat. De ha meg könnyű volna, bizonyára amiatt volnék elégedetlen. — Legnagyobb feladatok a közeljövőben? — A művészeti heteken bemutatjuk a kvartettel Sugár Rezső új vonósnégyesét. Kicsit nekem is fantasztikus a szám, de igaz, ez lesz az ötvennyolcadig magyar ősbemutatónk. Három napra Bécsbe megyünk, ahol a BBC tévéfilmet készít a Beethoven évforduló alkalmából. Nyolc különböző kvartett-tétest játszunk a filmre. Október végén tizenhét városban koncertezünk Nyugat- Németországban, később Svájcban és Hollandiában. Szóval legfeljebb a sok munka miatt panaszkodhatom egyelőre — de eszemben sincs. Kívánjuk, hogy minden jó művészünk tele legyen munkával — ha nem is túlontúl tele. Rajk András HORVÁTH FERENC AZ ismert színészt, akit legutóbb a Kalevala „beszélő”-jeként láttunk, a Hermelin próbájának szünetében kaptam el a Madách Színházban. Szomory felújított darabjában ő „a háziúr”. Megkérdeztem őt is, mit csinált a nyáron? — Nem olyan sokszor kérdeznek, de mindig ugyanazt válaszolhatnám. Verseket tanultam. Az ember az én koromban legyen már tisztában önmagával és élete sorával. Engem végül is versmondónak tartanak, legalábis elsősorban annak. Lehet, hogy ez az igazság. — Mekkora a repertoár? — Utálok kérkedni, de óriási. Ez a hobbym is, a vers, vagy pontosabb 1969. szeptember 12 Díszbemutató Salgótarjánban Tévéfilmek díszbemutatóját rendezték meg csütörtökön a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Levetítették Orsi Ferenc „Legenda a páncélvonatról” című alkotását — amelyet Zsurzs Éva rendezett —, továbbá Cserhalmi Imre író és Hajduffy Miklós rendező filmjét, a Borbély halálát. Ez a két film lett a győztes a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának pályázatán, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság Nógrád megyével kapcsolatos epizódjait megelevenítő magas művészi színvonalú alkotásokra tavaly meghirdetett. (MTI) A NÉPSZAVA TELEFONSZÁMA: 224—819* NÉPSZAVA ›• ‹‹*r: -ál " A ^ » -0 ' 0 -KIÁLLÍTÁSI KALAUZ Képzőművészeti tárlatok Szentendrétől Tatáig Vasárnap nyitották meg Szentendrén a Ferenczy Károly Múzeumban a szentendrei festők hagyományos őszi tárlatát. A kiállításról — amely ezúttal is színvonalas anyagot mutat be — ugyanilyen hagyományosan lehet elmondani, hogy a szentendrei művészet ma is sajátos, megkülönböztetett helyet foglal el a magyar képzőművészetben. Szentendrei festők kiállítása És ez a szerep negyven év óta szinte változatlan. 1928-ban jött először e kisvárosba Barcsay Jenő és Kántor Andor. S azóta is folytonos és virágzó Szentendre képzőművészeti élete. Ezt a folytonosságot a fasizmus, a második, világháború sem tudta megtörni, bár az embertelenség fájdalmas áldozatokat követelt a szentendrei művészektől is. A folytonosságot őrzik az idősebb mesterek, Barcsay Jenő, akinek talán máig is talán a legnagyobb hatása van e művészetre, Czóbel Béla, aki töretlenül őrzi kvalitásait, Kmetty János, a magyar kubizmus mestere és Korniss Dezső, akit előszeretettel emlegetnek a magyar rassizmus képviselőjeként, de éppen ezen a kiállításon bemutatott képei bizonyítják, mennyire szűk számára ez a skatulya. Már e felsorolásból iskitűnik, hogy a „szentendreiség” nem jelent egyfajta stílust. Még csak nem is a táj, környezet megtermékenyítő hatásának azonosságát, hanem inkább valamiféle szellemi rokonságot, azonos szellemi alapmagatartást. És ez az állítás mind meggyőzőbb lesz, ha az előbb említett művészek mellé odasoroljuk Bálint Endrét, aki a természeti formákat, megfigyeléseket szinte mágikus jelekké absztrahálja. A kiállításon bemutatott festményén, a Szentendre nyolcadik templomának című képén például még felismerhetőek a természeti élőképek, de már egy bizonyos funkcióváltozás következett be. A motívumok képi jelekké, a tartalmat áttételesen szuggeráló szerkezeti elemekké váltak. Vagy Anna Margit, a gyerekrajzok naiv világát idéző furcsa szürrealizmusát, Szántó Piroska Czóbel finom kororitjából indított intellektuálisan egyénített álorfi látomásait. És e szellemiségben, amely mindig az európai képzőművészet eredményeinek átmentését és sajátos áthangszerelését jelentette, az idősebb mesterek nyomdokain új, fiatal művészgeneráció is fölnövekedett. Közülük Deim Pál, aki Barcsay konstruktivizmusából indult el, már megtalálta egyéni hangját. Ez viszont nem mondható el Balogh Lászlóról, akitől a kiállításon túlságosan „barcsays”, túlságosan „deimes” képeket láthatunk, vagy Tóth Endréről, akinek Izgalmas pillanat című képénél például sokkal izgalmasabb szellemi mesterének, Korniss Dezsőnek kalligráfiája, vasárnaptól kezdődően egy csillaghegyi keramikus házaspár, Borsodi Ágnes és Papp János kiállítását, amelyet a művelődési ház pincéjében rendeztek meg. Ez a föld alatti helyiség tulajdonképpen a művelődési ház táncterme, ám a környezet kiválóan alkalmas a mostanihoz hasonló bemutatkozások megrendezésére is. A szentendreiek ezúttal a szükségből, a helyhiányból kovácsoltak erényt. Papp János színes, szép mázú kerámiái közül különösen „házus” figurái, a király, a pipás paraszt és a subás fiú a megragadóak. De szépek nagyméretű padlóvázái is. Kettőjük közül azonban formailag, hangulatilag Borsodi Ágnes munkái a kiegyensúlyozottabbak, harmonikusabbak. Különösen szép, formavezetésében mértéktartó a keramikusnő néhány bemutatott ét-, illetve ivókészlete, valamint fali tárjai. Észak-dunántúli képzőművészeti tárlat öt dunántúli megye (Győr-Sopron, Vas, Fejér és Komárom megye) 39 képzőművészének alkotásaiból rendezték meg az észak-dunántúli képzőművészek IV. kiállítását Tatán, a nemrég felavatott új művelődési palotában. A 117 kiállított mű meglehetősen vegyes benyomásokat ébreszt a nézőkben. A stilárisan sokszínű anyag ugyanis színvonalában is változékony. Féldilettáns ízű munkáktól kezdve, művészileg kiérlelt alkotásokig majd’ minden változatra példát találhatunk ezen a kiállításon. S a kiállító művészek között is kevesen akadnak olyanok, akik csak önmagukra emlékeztetnek, vagy legalábbis a művészi előképekből egyéniségükre jellemző világot tudtak teremteni. E kevesek közé tartozik Áron Nagy Lajos, akinek elsősorban három festménye (Kő és moha, Álom az erdőről és a Dekoratív táj II.) a kiállítás legjobb alkotásai közé sorolható. A veszprémi Ircsik József a dunántúli város, a régi házak szerelmese, művészetét a konstruktivista szigorú és puritán képszerkesztés jellemzi, ezt a szigorúságot azonban a tiszta színek harmonikus elrendezésével különös lírává sikerül feloldania. Szépek M. Tóth István költői hangulatú tájképei, különösen egyik olaj tempera képe, a Kopasz dombok című. A festők közül még Szlávik Lajos két képét kell kiemelni. Talán ez a két kép adja a látogatónak a legmaradandóbb vizuális élményt. A kisebb grafikai anyag már sokkal egységesebb, és mondhatjuk, sokkal színvonalasabb. Itt természetesen nem a naturális valóságba ragadt érzelgős akvarellekre gondolunk, hanem olyan grafikákra, illusztrációkra, mint amilyenek például Ravasz Erzsébet népmese-illusztrációi vagy Kerti Károly linóleummetszetei. A bemutatkozott szobrászok művei közül Csizmadia Zoltán kerámiafalképeit említhetjük, bár ezek is csak ötletgazdagságról és szakmai biztonságról árulkodnak, nem pedig valamiféle mélyebb és tartalmasabb művészi inspirációról. Rideg Gábor Tummani — A csehszlovákiai Trineci Vasmű hatvantagú énekkara, amely a diósgyőri vasasüzemek vendégeként Miskolcon tartózkodik — csütörtökön a szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepi hangversenyt adott a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Keramikusok a pincében Összegezve a mostani kiállításon látottakat, talán kicsit figyelmeztető is lehet a fiatalabbak számára, hogy igazi szellemi izgalmat néhány kép,elsősorban az idősebbmesterek munkáinak kivételével . (Barcsay mozaiktervei, Korniss egy 1948-ban festett képe) a bemutató anyaga nem okozott. Ugyancsak Szentendrén láthatja a közönség Első bemutató: szeptember 19 24 darab a győri műsortervben A Győri Kisfaludy Színház szeptember 14-én tartja évadnyitó társulati ülését. A húszéves színház törekvése a saját megfogalmazása szerint így hangzik: „mind szélesebb horizontot kívánunk nyitni a színházművészet frontján”. Ennek érdekében műsorra tűztek klasszikusokat Kisfaludytól Gogolig, haladó nyugati szerzőket Peter Weisstől Tennessee Williamsig, maradandó gondolkodókat Beaumarchaistól Werfelig, valamint Offenbachtól Huszkáig az operett klasszikusait. Az 1969—70-es évadban összesen huszonnégy darab szerepel műsortervükben, ebből ötöt — köztük Peter Weiss: Beszélgetés Vietnamról és Shaffer: Black Komedy című művét — a Mikro Színpadon mutatnak be. Az évad első bemutatójára Kapuvárott kerül sor szeptember 19-én, ahol Kisfaludy Károly: Csalódások című zenés vígjátékával lépnek színpadra. Ezt követi Győrben szeptember 25-én Huszka: Bob herceg című operettje. Október 16-án Ustinov életrajzi kalandját, a Célfotót, november 6-án pedig Gogol Revizorát mutatják be. TANÁCSTALAN? NEM LESZ AZ, HA LÁTTA A közös kiállítását az ŐSZI VÁSÁR 23. SZ. PAVILONJÁBAN Pavilonunkban megveheti frVIENT lakószoba-garnitúrát ára: 19 800,— Ft-tól, kárpitos garnitúrát ára: 4 070,— Ft-tól A megvásárolt komplett szobaberendezéseket Nagy-Budapest területén díjmentesen hazaszállítjuk Műsorok Vígszínház: A vörös postakocsi (7). — Madách Színház: m. Richárd (7). — Madách Kamaraszínház: Leni néni (7). — József Attila Színház: Valami mindig közibejön (7). — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 8). — Mikroszkóp Színpad: Tessék továbbmenni! (fél 9). KOSSUTH RÁDIO 4.30: H. Időj. 4.33—7.59: Zenés műsor. Közb. 5: H. Időj. 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.15: Rádióreklám. 6.30: H. Időj 6.40: Rádióreklám. 6.45: Műsorok. 7: Reggeli krónika DL Körzeti időj. 7.35: Új könyvek. 7.45: Főzési tanácsadó. 8: H. Időj. 8.05: Műsorok. 8.20: Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny. 9: Matsusiro a földrengés órájában. Japán dokumentumműsor. 9.25: Verbunkosok, népdalok. 10: H. Idős. 10.05: Hallgassuk együtt! Kroó György műsora. 10.51: Fucik: Balettkeringő (Pénzügyérzkr. vez.: Berg Ottó). 10.50: Lottóeredmények. 11: Édes anyanyelvünk. 11.05: Pityéri harckocsizó kalandjai. Soós Zoltán elb. költeménye. I. r. 11.36: Mozart, c-moll vonósötös. 12: Déli kr. Lottóeredmények. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13.45: A bolgár—magyar gazdasági kapcsolatokról. 14: Mendelssohn: IV. „Olasz” szimfónia (Royal Filharm. zkr. vez.: Th. Beecham). 14.30: Rejtvényműsor gyermekeknek. 15. H. Idős. 15.10: Kóruspódium. 10.22: Az MKP újjáalakul. Pintér István írása. 15.34: Katonadalok. 16 A világgazd. hírei. 16.05: Kévék és keresztek. Végh Antal dokumentumjátéka. 16.58: Műsorok. 17: H. Idős. 17.05: Külpol.figyelő. 17.20: Kodály : Psalmus Hungaricus (vez.: Igor Markevitch). 17.43: Az Ifjúsági Rádió műsora lányokról, fiatalasszonyokról. 17.58: Az 1969. évi Arany Orfeusz könnyűzenei fesztivál gálaestje. 18.58: Műsorok. 19: Esti kr. Sporthíradó. 19.35: A hét tanú. Peter Karvas rádiójátéka. 20.43: Szentirmay-dalok. 20.57: H. 21: Dupla vagy semmi! Játéksorozat Bartók—Kodály művészetéről. 22: H. Idős. 22.15: Haladó kísérlet Szudánban. IV. r. (Rudnyánszky István írása.) 22.25: Tánczene. 22.50: Illés Lajos folyóiratszemléje. 23.05: Zkri muzsika. 24. H. Idős. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 6.20: Torna. 6.30—8.05: Azonos a Kossuth-adóval. Közben: 7.15—7.35: Az izr. felekezet húsz perce. 8.06: Könynyűzene. 8.40: Titkos háború (Ónody György műsora. VIII. r.). 9: Mese. 9.05: Gyermekkórusok a szófiai VIT-en. 9.20: Úttörőműsor. 9.40: Óvodások műsora. 10: A zene hullámhosszán. Közben: 10.59: Lottóeredmények.... 11. H. 11.03: Zene hullámhosszán folyt. 11.42: A 134^ ’ nap. Részi. Nádasi József elbeszéléséből. 12: Albert István összeáll, híres muzsikusokról. 12.20: Filmzene. 12.30: Zkri muzsika. 13: H. Időj. 13.05: Bolgár művészek operafelvételeiből. 13.45: Időjárás, vízállás. 14: Rivaldafényben. I. r. Közben. 14.31 14.35: H. Körzeti időj. 14.50: Üzenetek. Sólymosi János műsora. 15.30: H. 15.33: Rivaldafényben. II. r. Közben: 16.30—16.33: H. 17: Tánczene. Közben: 17.30—17.33: H. 18: H. Idős. 18.10: A Bp-i őszi Vásárról. Riportműsor. 18.40: Rigoletto. Részi. Verdi operájából. 19.30: Ádám Jenő népdalfeldolgozásaiból. 19.53: Esti mese. 20: Esti kr. II. 20.25: Új könyvek. 20.28: Szirmai Albert operettjeiből. 20.45: Aranyidő — Krúdy Gyula regényének rádióváltozata. 21.14: Kamarazene. URH 18: H. Idős. 16.10: Tánczene. 18.55: URH zenei kalauz. 19.30: Századunk vokális zenéjéből. 20.16: Csajkovszkij: I. vonósnégyes. 20.47: H. 20.50: Dzsesszzongorán Oscar Peterson játszik. 21.15: Lammennoori Lucia: Részi. Donizetti operájából. 21.55: Szagajev: II. fúvósötös. 22.10: Barokk muzsika. 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.05: Matematika ált. isk. 8. o. 8.25: Angol nyelv, középisk. III—IV. o. 13.10: Matematika (ism.) 17.26: Pedagógusok fóruma. 17.58: Hírek. 18.05: A hajózás története, tv-kisfilm. 18.35: Szerkesztik a nézők ... 19.05: Esti mese. 19.15: Magyar tudósok, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér. 19.45: Felfedező úton a képzőművészet birodalmában. 20: Tv-híradó. 20.20: Betörők, bírák, bűvészek . .. Karel Capek írásaiból. 21.15: Körkép. 22.15: Tv-híradó — 2. kiad. POZSONYI TV 17.25: A természet csodái. 17.55: Tv-riport emberekről. 18.30: Filmhíradó. 19. és 23.20: Tv-híradó. 20.30: A Tátra a VB előtt. 21.05: Bűnügyi tvjáték.