Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)
1969-09-19 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek." NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 97. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK Nyugtalan ősz Nyugat-Európában isZTRÁJK! Az angol szót — amely csapást jelent — sok-sok nyelv befogadta. A hangok azonos lA kiejtésben formálódtak szóvá milliók ajkán. A KJ szó mögött: éhség, fegyverdördülés, véresen felbukó emberek, munkásdemonstrációk, kibomló vörös lobogók, összeszorított, felemelt öklök, keskenyre zárt, elszántságot hirdető szájak. Munkások! És sikerek. Drága áron szerzett sikerek. József Attila verssorait, Munkácsy festményét, Dreiser Sinclair és mások regényeit idézi a csapongó emlékezet. A művekből nem hiányzik a romantika. Korunkban azonban, ha elhangzik a nyugati szakszervezetek sztrájkfelhívása, egyre kevésbé lelhetünk romantikára. Mert a sztrájk a jelenkori kapitalizmusban élő szervezett munkásság egyik legerősebb, leghatásosabb fegyvere. Amikor nemrégiben Angliában hatalmas vihar kavargótt, a szakszervezet és a sztrájkellenes törvényjavaslat körül, a nyugatnémet Spiegel munkatársai interjút készítettek Victor Featherrel, az ismert angol szakszervezeti vezetővel. Az interjú címéül a lap szerkesztői Feather egy mondatát emelték ki: „A sztrájk hozzátartozik a brit karakterhez.” (Következésképpen: Angliában aligha fogadható el egy sztrájkellenes törvény.) Az igazságot azonban jobban megközelíthetjük, ha kereken kijelentjük, hogy a sztrájk nem jellem, nem karakter kérdése. A jellem legfeljebb a sztrájk során mutatkozik meg, az elszántságban, a kitartásban, a határozott magatartásban. Mindez az élesedő osztályharc jellegéből következik. NAPJAINKBAN különös figyelmet érdemelnek a II kapitalista világban élő szervezett munkásság sztrájkharcai, amelyeknek a gazdasági követelések mellett (s ezek között elsősorban a bérkérdések, az élet- és munkakörülmények állnak első helyen) kivétel nélkül politikai tartalmuk is van. A kapitalista körülmények között dolgozó haladó szakszervezetek számára nagy erőt jelenthet a kommunista és munkáspártok júniusi moszkvai értekezletének fő dokumentuma, amely szolidaritásról, a részt vevő pártok szolidaritásáról biztosítja a harcoló munkásokat. Bár a naptári ősz még nem köszöntött be, már megkezdődtek az őszi nyugati munkásmegmozdulások, s a sztrájkok első hulláma már végigsöpört Nyugat-Európán, sőt legutóbb a tengeren túlról, Argentínából is kaptunk sztrájkjelentéseket. Nem véletlen, hogy a nyugati sztrájkok középpontjában ezúttal is Olaszország és Franciaország áll, s őket követte a Német Szövetségi Köztársaság. Az olasz politikai helyzet — a keserves körülmények között megalakult s továbbra is átmenetinek tekintendő kormány, a puccsveszélyt jelző hírek, a NATO befolyása — indokolja a munkásmegmozdulásokat, holott azok tartalmukban elsősorban gazdasági célokat, jobb életkörülményeket kívánnak kiharcolni a munkások és a parasztok számára. Az ingatag politikai helyzetben azonban az ígéretek, sőt az esetleg teljesített követelések sem bírnak kellő hatással, mert az ígérők és teljesítők helyzete fölöttébb ingatag. Franciaországot 1908 tavaszán megrázta a diáktüntetések és a sztrájkok sorozata. De Gaulle akkor még úgy ahogy stabilizálta a helyzetet. Azóta a tábornok lemondott, s utóda, Pompidou — a frank leértékelése után — szembe került a francia munkásokkal, akik felismerték, hogy a kormány gazdasági intézkedései, amelyek a devalválást követték, elsősorban őket sújtják. A francia vasutasok sztrájkja sikert hozott De a párizsi metró dolgozóinak nagy része még nem vette fel a munkát A kormány — úgy tűnik — lebecsülte a szakszervezetek erejét. A CGT — a legnagyobb francia szakszervezeti központ — annak idején, amikor az országot fenyegette veszély, amikor a kívánatos stabilizációról volt szó, sztrájkszünetre szólította fel a dolgozókat, most azonban, amikor a kormány semmibe vette saját ígéreteit, harcot hirdetett. A harc még nem ért véget A vasutasok sikere után Pompidou nyilatkozott, s szavai — ha burkoltan is — fenyegetést tartalmaztak a DGT főtitkárának, Georges Séguynek címezve. A Német Szövetségi Köztársaságban a választások hónapja amúgy is felkorbácsolta a kedélyeket Mert az NSZK munkásosztályának közel sem lehet mindegy, hogy milyen összetételű kormányzat várható szeptember 28-a után, nem is szólva arról, hogy a szavazatok 5 százalékának megszerzése esetén a hitleri náci párt örökösének tekinthető újfasiszták, a Nemzeti Demokrata Párt képviselői is bevonulhatnak a Bundestagba. •JELENLEGI SZTRÁJKHULLÁM hátterében tehát a gazdasági vonatkozású követelések mögött a politikai helyzet, az ingatag rend problémái húzódnak meg. A nyugati munkások harca napjainkban nélkülözi a versek, képek, regények romantikáját. A harc kegyetlen, korszerűbb fegyverek dördülnek el, s a munkásság nagyobb elszántságára van szükség. Mert minden sztrájk alkalmával a régi és az új kerül szembe egymással, a sztrájkharc törvényei szerint Thurzó Tibor OLDAL A gazdasági vezetők minősítése és a szakszervezet véleményezési joga......................................... 3 Tatabánya már jelentkezett. ..... 3 . 3 // „Külföldre megyek férjhez../ A rádió és a televízió heti műsora . 6 Fokozódó diplomáciai aktivitás az ENSZ közgyűlésén Xixon megismételte az FSA ismert álláspontját Kis Csaba, az MTI ENSZ-tudósítója jelenti. Az ENSZ-közgyűlés megnyitása óta egyre fokozódik a diplomáciai aktivitás. U Thant, a világszervezet főtitkára szerdán munkaebéden látta vendégül Gromiko szovjet külügyminisztert. A Thant szombat este ,,munkavacsorát” ad, amelyre meghívták a négy nagyhatalom külügyminisztereit is. A Szovjetunió ENSZ-képviseletének szerda esti díszvacsoráján részt vettek számos szocialista ország delegációvezetői. A TASZSZ jelentése szerint Gromiko meleg baráti légkörben tárgyalt szerdán Manescu román külügyminiszterrel. Az ENSZ székhelyén folytatódtak az amerikai— szovjet megbeszélések a közel-keleti kérdés rendezéséről. Sisco és Dobrinyin ugyanott találkozott, ahol Nixon elnök is megszállt a Waldorf Astoria Szállóban. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága elhalasztotta a döntést arról, hogy napirendre tűzzék-e az észak-írországi problémát. Elfogadták 14 ország javaslatát, hogy — mint már az elmúlt években többször — ismét a fórum elé vigyék a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai helyreállításának kérdését. A közel-keleti kérdéscsoport megvitatását megjegyzések nélkül elfogadták, míg a többi napirendre elfogadott téma: a leszerelés. Rhodesia, a faji elkülönítés, gyarmati kérdések, valamint gazdasági és szociális problémák. Nixon amerikai elnök csütörtök délelőtt beszédet mondott az ENSZ közgyűlésének XXIV. ülésszakán Nixon volt a második felszólaló a közgyűlés általános vitájában, amely Jose de Magalhaes Pinto brazil külügyminiszter felszólalásával kezdődött meg. Nixon csütörtök délelőtt érkezett Washingtonból a világszervezet székhelyére, New Yorkba. Az elnök megérkezését nagyszabású biztonsági intézkedések előzték meg, az ENSZ székháza előtt azonban sok száz tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Egyesült Államok vietnami háborújának folytatása ellen. Nixon beszédében általánosságban az Egyesült Államok békés szándékait hangoztatta, de egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal, csupán megismételte az USA korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés foglalkoztatja leginkább. Ellentétben a nyilvánvaló tényekkel ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tárgyalások elhúzódásáért. Az amerikai elnök felszólította az ENSZ azon tagjait ,akik hosszabb idő óta tevékenyen érdeklődnek Vietnam békéje iránt”, hogy most „segítsék elő ennek megteremtését”. Az USA békés szándékát a bombázások megszüntetésével és az amerikai csapatok létszámának csökkentésével igyekezett bizonyítani. A kelet-nyugati kapcsolatok és főként a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kell tovább lépni. Utalva arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői tárgyalnak egymással a (Folytatás az 5. oldalon) Kozmosz 299. Csütörtökön a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 299. jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák a régebben bejelentett szovjet űrkutatási program megvalósítását. A tudományos műszerek mellett a szputnyikon van egy rádióadó készülék, rádióberendezés a pályaelemek pontosságának mérésére. rádiótávközlő berendezés, amely a Földre juttatja a műszerek által szerzett adatokat. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. (TASZSZ) Országos elektronikus számítógép-hálózat Évi kétmilliárd forintot fordítunk automatizálási eszközökre - A fejlesztés programja Dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének nyilatkozata A technikai eredményeink mellett nagyon lényeges, hogy az automatizálás irányába is határozott és gyors lépéseket tegyünk. Erről nyilatkozott a Népszavának dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. " Nem lebecsülendő az az összeg, amelyet automatizálási eszközökre fordítunk, mert ez ma már eléri az évi 2 milliárd forintot. A számítógépek mind műszaki színvonalukat, mind felhasználási területüket tekintve, az utolsó tizenöt év alatt hihetetlen fejlődést értek el. 1950-ben az első generációs elektronikus számítógépekből öt darab volt az egész világon, de 1966-ban a harmadik generációs számítógép típusaiból a számítógép-állomány 44 000-re emelkedett, 1970-re pedig már 100 000 elektronikus számítógép fog dolgozni. Az USA-ban 1967-ben 32 500, Angliában 2200, Franciaországban 1950, Ausztriában 200 elektronikus számítógép működött. A Szovjetunióban mintegy 2600, Lengyelországban 140, Csehszlovákiában megközelítően ugyananynyi, az NDK-ban 120 elektronikus számítógép van. Magyarországon ez idő szerint 70 számítógép működik, s számuk az év végéig elérheti a 80-at. A lemaradás behozására több intézkedés szükséges. Elsősorban a hazai elektronikai ipar olyan bázisának létrehozása, amely a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök termelésére, fejlesztésére alkalmas. Másodsorban az elektronikus számítógépek felhasználási területeinek és az alkalmazandó módszereknek a kidolgozása. A fejlesztés első időszakában az adatfeldolgozási és a számítástechnikai kultúra kiinduló bázisát kell megteremteni. A második szakaszban a számítástechnikai és adatfeldolgozási kultúra általános elterjesztése a legfontosabb területeken összekapcsolt számítógépek, illetőleg számítógéprendszerek kialakítása, távadatfeldolgozás és ezen keresztül az országos számítástechnikai hálózat kialakítása. Magyarország gazdasági potenciálja nem teszi lehetővé, hogy a számítástechnikai kultúra elterjesztéséhez szükséges eszközöket kizárólag saját gyártásból, illetve fejlesztésből elégítsük ki. Nem célszerű, de nem is lehetséges, hogy minden számítástechnikai eszközt importból szerezzünk be. Bizonyos mértékű saját ipari bázissal is rendelkezni kell. Olyan számítástechnikai eszközválasztékot kell előállítanunk saját szükségletre és exportra is, amely összhangban van iparpolitikai célkitűzéseinkkel. Ezt követően olyan országos elektronikus számítógép-hálózat kialakítására kell törekednünk, amely egyaránt alkalmas adatfeldolgozásra és tudományosműszaki számítások elvégzésére. E hálózat felépítése mai elképzeléseink szerint a következő lehet: nagy kapacitású, egymással együttműködni képes, és egyidejűleg sok felhasználó kiszolgálására regionális számítóközpontot célszerű létrehozni. E nagy központokat a legkorszerűbb, úgynevezett időosztásos számítógépekkel kell felszerelni. A kisebb volumenű számítási és adatfeldolgozási munkákat vagy az előzetes adatfeldolgozást közepes teljesítményű számítógépekkel felszerelt alközpontok útján lehet megoldani. Ezek az alközpontok készülhetnek a nagyobb felhasználók részére, de lehetnek tájegységenként is telepítve. A másodlagos felhasználóknál decentralizáltan elhelyezett, az alközpontokhoz csatlakozó különböző perifériális egységekből, valamint adatátviteli hálózati vonalak kiépítéséből kell állniuk. Mindezekből kitűnik, hogy az elektronikus számítógépek elterjesztését hazánkban egyik központi feladatunknak kell tekintenünk, de az is világos, hogy a gyakorlati végrehajtáshoz rendkívül sok tennivaló ,van, melyeket csak az erők központosításával, az ebben érdekelt minden szerv megértő támogatásával lehet csak megoldani — fejezte be nyilatkozatát dr. Jávor Ervin, Sz. Gy. Folynak az előkészületek a VII. magyar békekongresszusra Mérleget vonnak az október 4-én és 5-én tanácskozó VII. magyar békekongresszuson a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak mozgalmi munkájáról, a békepropaganda eredményeiről, s egyben kijelölik a békemozgalom további útját, feladatait. Erről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. A kongresszus napirendjéről elmondotta még, hogy megvitatja a Parlamentben egybesereglő 600 küldött korunk nagy kérdései közül az európai biztonság problémáját, a békés egymás mellett élés politikáját napjaink nemzetközi helyzetében, a vietnami népzett nemzetközi összefogás, illetőleg az arab népekkel vállalt szolidaritás erősítését. Az egyes témák vitaanyagának öszszeállításán már javában dolgozik a kongresszus majdani öt szekciójának munkabizottsága. Ezekben a napokban tartják országszerte a békekongresszus küldöttválasztó megyei aktívaüléseit. Egyidejűleg a békemozgalomban kiemelkedő munkát végző, legeredményesebb aktivistáknak átnyújtják — most első ízben — az Országos Béketanács új kitüntető jelvényét, amelyet a magyar békemozgalom kibontakozásának 20. évfordulójára alapítottak. Minden megyei esemén 27-én a vasas művelődési házban sorra kerülő budapesti küldöttválasztó békegyűlésen is megvitatják a kongresszus napirendi témáit, s megemlékeznek a kommunista világmozgalom nagy halottjáról, Ho Si Minhről. (MTI) A KGST-tagországok pénzügyminiszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgyalásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere továbbfejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó hatámevue a theaarriabot új Mtemsen—a a szeptember, roiasataking Tehaytotfart . - eeftokiettetéese._(M77) Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Komócsin Zoltán elnökletével ülést tartott. A bizottság Péter János külügyminiszter tájékoztatója alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja majd. (MTI) A szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóló törvényjavaslat az országgyűlési bizottságok előtt Molnár Ernő elnökletével csütörtökön a Parlament Gobelin-termében együttes ülést tartott az országgyűlés ipari, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők elsőként a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg — a törvénytervezet főbb vonásairól Veres József munkaügyi miniszter tartott tájékoztattót Dr. Lévárdt Ferenc nehézipari miniszter a gázenergiáról szóló törvényjavaslatot ismertette. A két törvényjavaslat vitájában felszólalt dr. Babics Antal, Balogh László, Bata János, Gécsi Miklós, dr. Gonda György, Hegyi Jánosné, Inokai János, Jazbinsek Vilmos, Kalmár János, Kaszás Imre, Kéri Vencel, Klujber László, Kónyi Gyula, Mateovics József, dr. Mátay Pál, Riba Miklós, Kiss Jenő, dr.Schuchmann Zoltán, Szőke Antal, Varga István, Varga B. István és Varga Péter országgyűlési képviselő, s kifejtette véleményét Cseterki Lajos, dr. Lőrinc Imre nehézm miniszterhelyettes, Szilbszeky Jenő igazságügy miniszter-helyettes és Vendégh Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium t-4oo«starv»vejse*14«. LMTh A KfST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása Nyolc ország pénzügyminisztere látogatást tett a balatonbogdán állami gazdaságban. A minisztereket csütörtökön fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács