Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)
1970-01-29 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1970 JANUÁR 29. CSÜTÖRTÖK Kádár János és Fock Jenő Berlinben Megkezdődtek a magyar NDK tárgyalások Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, szerda délelőtt különvonaton a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába érkezett. Kádár János és Fock Jenő a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és az NDK kormányának meghívására baráti látogatást tesz az NDK-ban A magyar vezetőik kolríinvonata pontosan 10 órakor gördült be a berlini Ostbahnhofra. A vonatról lelépő Kádár Jánost és Fock Jenőt az NDK párt- és állami vezetői, Walter Ulbricht, Willi Stoph, Erich Honecker, Günther Mittag, Hermann Axen, Wolfgang Rauchfuss, Harry Ott, Oskar Fischer, valamint dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete fogadta. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül összegyűlt ünneplő berliniek lelkes tapsa közepette szállására hajtatott. Szerda délben, fél tizenkettő után néhány perccel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának székházában, a Politikai Bizottság tanácstermében megkezdődtek a megbeszélések a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányvezetői között. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Poétikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának osztályvezetője, Katona István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs propaganda osztályának helyettes vezetője és dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság NDK-beli nagykövete vesz részt a tárgyalásokon. Az NDK oldaláról részt vesz a megbeszéléseken: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztályának helyettes osztályvezetője és Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes. Walter Ulbricht üdvözlő szavaiban köszöntötte a magyar vendégeket, és bemutatta a megbeszélések német részvevőit. Örömmel állapította meg, hogy újból sor került a két párt és kormány vezetői között rendszeressé vált, valamennyi alapvető Neues Deutschland szerdai száma a magyar párt- és állami Vezetők. NDK-beli látogatása aliutalmából dr. Herbert Plaschkénak, az NDK budapesti nagykövetének tollából közöl cikket. A két ország párt- és állami vezetői rendszeresen megvitatják a szocialista társadalom fejlődésének problémáit és a népeinket és államunkat összekötő sokoldalú baráti kapcsolatok további elmélyítését — írja Plaschke. Az NDK népe számára felejthetetlen az a szívélyes fogadtatás, amelyben 1967-ben a Walter Ulbricht vezette NDK párt- és kormányküldöttséget a Magyar Népköztársaságban részesítették. Ekkor írták alá a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely az új, magasabb fokú kapcsolatok fejlesztésének alapja. A cikkíró a továbbiakban megállapítja, hogy Budapest neve szorosan összefügg az európai biztonság kérdésében tett nagy kezdeményezéssel, mely Európában széles körű, pozitív visszhangra talált. A cikkíró méltattatő kérdés teljesen egységes megítélése alapján folytatott tanácskozásokra. Ezzel összefüggésben emlékeztetett Kádár János legutóbbi, az NDK huszadik évfordulójának ünnepségeivel kapcsolatos berlini látogatására. Kádár János szívélyes hangon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavaira. Megköszönte azt a meleg és szeretetteljes fogadtatást, amelyben a magyar vendégeket a Német Demokratikus Köztársaságban részesítették. A délelőtti tárgyalások 14 órakor értek véget. Délután folytatódtak a tárgyalások, a MagyarViépköztársaság érdemeit, az európai békeprogram megvalósításában. Az NDK budapesti nagykövete a továbbiakban megállapítja, hogy a magyar közvélemény megelégedéssel vette tudomásul a két német állam békés együttműködésének megvalósítására vonatkozó NDK-programot, amelyet Walter Ulbricht az NSZEP Központi Bizottságának 12. ülésén és legutóbbi nemzetközi sajtókonferenciáján ismertetett és amely az NDK és az NSZK egyenjogú kapcsolatainak felvételéről szóló szerződés tervezetben jut konkrét kifejezésre. A többi szerdai berlini lap is vastag betűs címfeliratban köszönti az NDK-ba látogató magyar vendégeket. A szakszervezetek lapja, a Tribune, így fogalmazza meg szintén pirosbetűs szalagcímét: Testvéri szeretettel köszöntjük magyar barátainkat. Valamennyi újság első oldalán hozza Kádár János és Fock Jenő fényképét és életrajzát. A Neues Deutschlandon kívül számos más lap is vezércikket szentel a látogatásnak és ebben megemlékezik kapcsolataink jelentőségéről és fejlődéséről. A Berliner Zeitung vezércikke kiemeli a Magyar Népköztársaság és az NDK szoros és jó hagyományokkal rendelkező kapcsolatát. Hangsúlyozza, hogy számos más jelenség mellett, ennek egyik fontos bizonyítéka Kádár János gyakori látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban. Kiemeli a két ország barátsági szerződésének nagy jelentőségét kapcsolataik fejlődésében. Rámutat, hogy a megállapodás tükrözi hazánk és az NDK egyetértését a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben, egyidejűleg kifejezi készségüket, hogy jóbanrosszban, erőiknek megfelelően segítik egymást. Hangsúlyozza a két ország barátságát a Szov(Folytatás az 5. oldalon) Az NDK sajtója a látogatásról Giap fogadta a magyar katonai küldöttséget A VDK központi katonai bizottságának tagjai Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével fogadták a Csémi Károly altábornagy vezette magyar katonai küldöttséget. A találkozás meleg, baráti légkörben zajlott le. A magyar katonai külldöttség látogatást tett Nguyen Van Tiennél, a Dél-vietnami Köztársaság hanoi állandó képviseletének vezetőjénél; koszorút helyezett el a katonai temető hősi emlékművénél; megtekintette a vietnami néphadsereg 25 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi kiállítást és a néphadsereg múzeumát. rr ----“ ‘V “ ■" • OLDAL A Csili új kezdeményezései • . . . ... 2 A cselekvés többet ér.................... Mit keresnek, mit kínálnak a fővárosi dohányboltokban . . • • 00 Közművelési törvény megalkotását javasolja a SZOT Virislay Gyula nyilatkozata a tömegkultúra helyzetéről A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1966 szeptemberében foglalkozott a szakszervezetek nevelőmunkájával, a dolgozók kulturális helyzetével. Állásfoglalásában akkor megállapította, hogy az eredmények ellenére egyenetlenül fejlődött és több szempontból nem kielégítő a bérből és fizetésből élők kulturális ellátása. A tömegkultúrára fordított anyagi eszközök nem megfelelőek, részben megoldatlan a munkástelepülések tömegkultúrájának fejlődése. Elmaradt a művelődési otthonok, könyvtárak tervszerű fejlesztése, korszerűsítése. A SZOT szükségesnek tartotta, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésének arányában rendszeresen és tervszerűen kell növelni az ideológiai és kulturális célokra, ezen belül a tömegkultúrára fordított összegeket, hatékonyabbá kell tenni a nevelőmunkát. Lépést tartani a társadalmi igényekkel A SZOT kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztálya most megvizsgálta és összegezte az említett SZOT-ülés óta eltelt idő tapasztalatait. Megállapította, hogy a tömegkultúra fejlődése továbbra is lassú, nem tart lépést a társadalmi igényekkel. A tömegkultúra fejlesztésére fordított összegek alakulása változatlanul elmarad a nemzeti jövedelem növekedésének ütemétől. Megoldatlanok Budapest peremkerületeinek, az új lakótelepeknek, az ipari településeknek, az új szocialista városoknak, az állandó munkásszállásoknak a kulturális problémái. Az üzemek többsége a kultúra fejlesztésével járó költségeket nem szívesen vállalja, ezért intézményeik egy része tönkremegy, helyenként kénytelen csökkenteni, beszüntetni működését. Gyakori, hogy a vállalatok egyoldalúan a kulturális intézmények nagyobb bevételét szorgalmazzák, s nemritkán feladják a szocialista kultúrpolitika elveit a könnyű népszerűség kedvéért. Nem lehet másodvagy sokadrangú feladat A felmérésről és a teendőkről Vinizlay Gyula, a SZOT titkára a következőket mondta: — A kulturális életben elért eredményeink — ha azokat a felszabadulás előtti vagy a közvetlenül azt követő évekéhez mérjük — igen nagyok. Közismert az oktatásügy, a könyvtárhálózat, a múzeumi kultúra fejlődése. A reális szükségletekhez képest azonban lassú az előrehaladás. Ennek mindenekelőtt az a beidegzett szemlélet az oka, amely a tömegkultúrát másodvagy sokadrangú feladatként kezeli. Elsősorban a szakszervezeteknek kell szívós munkát végezniük e téves nézet eloszlatására. A nevelés szempontjából ugyanis óriási a jelentősége a mindenki számára hozzáférhető magas színvonalú kultúra megteremtésének. Az új gazdasági mechanizmus valamennyi vállalat számára az anyagi alapot is megadja ahhoz, hogy művelődési intézményeit fejlessze, vagy ha ilyenek még nincsenek, azokat legalábbis megteremtse. A helyzet gyors javítása egyben fontos állami feladat is. A Művelődésügyi Minisztériumnak és más állami kulturális szerveknek az eddigieknél szervezettebben kellene foglalkozniuk a tömegkulturális intézmények munkájával, tevékenységük összehangolásával Új házgyárak épülnek Budapesten és vidéken Több milliárd forint korszerű építőipari gépek és járművek beszerzésére A megnövekedett feladatokat korszerűen és gyorsan és minőségben csak úgy tudja elvégezni az építő- és építőanyagipar, valamint a szerkezetgyártó ipar, ha közben fejlődik, új beruházásokat létesít, gépparkját korszerűsíti. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Józseffel, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium iparfejlesztési főosztályának vezetőjével. Az ÉVM felügyelete alá tartozó több mint 70 nagyvállalat központi fejlesztése biztosítottnak látszik — kezdte tájékoztatását. — Az év végével záruló harmadik ötéves tervben saját beruházásainkra és az állóeszközök növelésére 11,5 milliárd forintot költünk, 1966—70 között a tervezett beruházásainkat megvalósítjuk. Az elmúlt években — hogy csak néhányat említsek — elkészült a II. és a III. budapesti, a győri és a miskolci házgyár, felépült az Alföldi Egészségügyi Porcelánáru gyár. A folyamatban levő építkezések közül ki kell emelni az ÉVM legnagyobb beruházását, a Beremendi Cementmű építését, mely, 1973-ra készül el és ugyanebben az évben kezdi meg a termelést az új Orosházi Síküveggyár. Remélhetően már az idén elkészül a debreceni házgyár, jövőre pedig megkezdi a termelést a szegedi is. Új építkezések indulnak az ország különböző részein, így még az idén megkezdődik a budapesti IV. számú házgyár építése, az Eternitgyár rekonstrukciós bővítése, Selypen eternitcsőgyár, Nagybátonyban fűtőberendezések gyára épül. A minisztérium beruházásában valósul meg a pécsi építőipari műszaki főiskola. Milyen beruházásokkal számolnak a negyedik ötéves tervben és hogyan kívánják tovább bővíteni a minisztériumi építőipari gépparkját, építési kapacitását? A fejlesztési programban szerepel új „mindent tudó” liftgyár, valamint az új könnyű szerkezeteket gyártó üzem felépítése. Tervezzük, hogy vidéken is újabb házgyárakat létesítünk, az építőanyagipar gondjain fog segíteni a létesülő új betonelem-, csempe- és azbesztcementgyár. A harmadik ötéves tervben jelentős összegeket fordítottunk az építőipar gépesítésére, ezenkívül 350 millió forint jutott speciális szállító járművek beszerzésére. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vállalatainál a gépi állóeszközök értéke ma meghaladja az 5 milliárd forintot és a gépi berendezések 800 ezer lóerőt képviselnek. Úgy vélem, hogy ezek a lehetőségek hozzásegítik az ÉVM vállalatait a megnövekedett feladatok végrehajtásához — fejezte be tájékoztatását lapunk számára Kovács József, az ÉVM főosztályvezetője. (v. p.) i közös intézkedéseket A SZOT felkérte a Művelődésügyi Minisztériumot és az illetékes felügyeleti szerveket, hogy vizsgálják felül a népművelés területén érvényben levő rendelkezéseket, s módosítsák mindazokat, amelyek nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A SZOT javasolja közművelési törvény megalkotását, amely egységbe foglalja s korszerűsíti a tömegkultúrát érintő szabályokat. A fejlődésnek további anyagi feltételei is vannak. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy az Országos Tervhivatal a Művelődésügyi Minisztériummal és a SZOT-tal egyetértésben kulturális normatívákat dolgozzon ki, amelyek megszabják, hogy egy-egy új lakótelep, vállalat, munkásszállás létrehozásakor egyben milyen kulturális intézményekről kell gondoskodni. Arra is szükség van, hogy a szakszervezetek központi vezetőségei és a minisztériumok rendszeresen vizsgálják a dolgozók kulturális helyzetét, s hozzanak közös intézkedéseket a helyzet fokozatos javítására. Valamennyi szakszervezeti szerv feladata, hogy hatékonyabban ellenőrizze a tömegkultúra fejlesztésével kapcsolatos intézkedések végrehajtását. A szakszervezetek álláspontja szerint a tömegkultúra fejlesztésére szánt öszszegeket — központi és vállalati alapokból — a nemzeti jövedelem növekedésének arányában kell fokozni, ugyanakkor a szakszervezetek saját erőforrásaikból — elsősorban a tagdíjakból — ugyancsak jelentős összegeket költenek kulturális célokra. A szakszervezetek a tömegkultúra fejlődését továbbra is figyelemmel kísérik, ha szükséges, a hibákra újra és újra felhívják a figyelmet, s közreműködnek azok elhárításában. (MTI) Magyar szakszervezeti küldöttség utazott a prágai jubileumi szakszervezeti találkozóra A Szakszervezeti Világszövetség meghívására Timmer József, a SZOT titkára vezetésével szerdán szakszervezeti küldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen az 1945-ben szervezett londoni szakszervezeti világkonferencia jubileumi nemzetközi szakszervezeti találkozóján. A találkozó részvevői megvitatják a dolgozók és szakszervezeteik akcióegységének jelenlegi problémáit, a londoni konferencia jelentőségét, amely előkészítője volt az egységes nemzetközi szakszervezeti mozgalom kialakulásának, az SZDSZ létrehozásának.