Népszava, 1970. január (98. évfolyam, 1–26. sz.)

1970-01-29 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 98. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1970 JANUÁR 29. CSÜTÖRTÖK Kádár János és Fock Jenő Berlinben Megkezdődtek a magyar­ NDK tárgyalások Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, szerda délelőtt különvo­­naton a Német Demokra­tikus Köztársaság fővá­rosába érkezett. Kádár János és Fock Jenő a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizott­ságának és az NDK kor­mányának meghívására baráti látogatást tesz az NDK-ban A magyar vezetőik kol­ríinvonata pontosan 10 órakor gördült be a ber­lini Ostbahnhofra. A vo­natról lelépő Kádár Já­nost és Fock Jenőt az NDK párt- és állami ve­zetői, Walter Ulbricht, Willi Stoph, Erich Ho­necker, Günther Mittag, Hermann Axen, Wolf­gang Rauchfuss, Harry Ott, Oskar Fischer, vala­mint dr. Nagy Lajos, ha­zánk berlini nagykövete fogadta. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül összegyűlt ünneplő ber­liniek lelkes tapsa köze­pette szállására hajtatott. Szerda délben, fél ti­zenkettő után néhány perccel, a Német Szocia­lista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának székhá­zában, a Politikai Bizott­ság tanácstermében meg­kezdődtek a megbeszélé­sek a Magyar Népköz­­társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság párt- és kormányvezetői között. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Poétikai Bizott­ságának tagja, a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Erdélyi Ká­roly, a Központi Bizott­ság tagja, külügyminisz­ter-helyettes, Bálint Jó­zsef, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának osztályvezetője, Kato­na István, az MSZMP Központi Bizottsága agi­­tációs­ propaganda osztá­lyának helyettes vezetője és dr. Nagy Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság NDK-beli nagykövete vesz részt a tárgyaláso­kon. Az NDK oldaláról részt vesz a megbeszéléseken: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, az NDK Minisztertanácsának el­nöke, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Her­mann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztályának helyettes osztályvezetője és Oskar Fischer külügy­miniszter-helyettes. Walter Ulbricht üdvöz­lő szavaiban köszöntötte a magyar vendégeket, és bemutatta a megbeszélé­sek német részvevőit. Örömmel állapította meg, hogy újból sor került a két párt és kormány ve­zetői között rendszer­essé vált, valamennyi alapve­tő Neues Deutschland szerdai szám­a a magyar párt- és álla­m­i Vezetők. NDK-beli látogatása al­i­utalmából dr. Herbert Plaschkénak, az NDK bu­dapesti nagykövetének tollából közöl cikket. A két ország párt- és állami vezetői rendszere­sen megvitatják a szocia­lista társadalom fejlődé­sének problémáit és a népeinket és államunkat összekötő sokoldalú ba­ráti kapcsolatok további elmélyítését — írja Plaschke.­­ Az NDK né­pe számára felejthetetlen az a szívélyes fogadtatás, amelyben 1967-ben a Wal­ter Ulbricht vezette NDK párt- és kormány­­küldöttséget a Magyar Népköztársaságban része­sítették. Ekkor írták alá a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést, amely az új, magasabb fokú­­ kapcsolatok fejlesz­tésének alapja. A cikkíró a továbbiak­ban megállapítja, hogy Budapest neve szorosan összefügg az európai biz­tonság kérdésében tett nagy kezdeményezéssel, mely Európában széles körű, pozitív visszhangra talált. A cikkíró méltatta­tő kérdés teljesen egysé­ges megítélése alapján folytatott tanácskozások­ra. Ezzel összefüggésben emlékeztetett Kádár Já­nos legutóbbi, az NDK huszadik évfordulójának ünnepségeivel kapcsolatos berlini látogatására. Kádár János szívélyes hangon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavai­ra. Megköszönte azt a me­leg és szeretetteljes fo­gadtatást,­ amelyben a magyar vendégeket a Né­met Demokratikus Köz­társaságban részesítették. A délelőtti tárgyalások 14 órakor értek véget. Délután folytatódtak a tárgyalások, a Magyar­­Vi­épköz­tá­rsaság érdemeit, az európai bé­keprogram­ megvalósítá­sában. Az NDK budapesti nagykövete a továbbiak­ban megállapítja, hogy a magyar közvélemény megelégedéssel vette­ tu­domásul a két német ál­lam békés együttműködé­sének megvalósítására vonatkozó NDK-progra­­mot, amelyet Walter Ulb­richt az NSZEP Közpon­ti Bizottságának 12. ülé­sén és legutóbbi nemzet­közi sajtókonferenciáján ismertetett és amely az NDK és az NSZK egyen­jogú kapcsolatainak fel­vételéről szóló szerződés tervezetben jut konkrét kifejezésre. A többi szerdai berlini lap is vastag betűs címfel­iratban köszönti az NDK-ba látogató magyar vendégeket. A szakszervezetek lap­ja, a Tribune, így fogal­mazza meg szintén piros­betűs szalagcímét: Test­véri szeretettel köszönt­jük magyar barátainkat. Valamennyi újság első oldalán hozza Kádár Já­nos és Fock Jenő fény­képét és életrajzát. A Neues Deutsch­landon kívül számos más lap is vezércikket szentel a lá­togatásnak és ebben megemlékezik kapcsola­taink jelentőségéről és fejlődéséről. A Berliner Zeitung ve­zércikke­­ kiemeli a Ma­gyar Népköztársaság és az NDK szoros és jó hagyo­mányokkal rendelkező kapcsolatát. Hangsúlyoz­za, hogy számos más je­lenség mellett, ennek egyik fontos bizonyítéka Kádár János gyakori lá­togatása a Német De­mokratikus Köztársaság­ban. Kiemeli a két or­szág barátsági szerződé­sének nagy jelentőségét kapcsolataik fejlődésében. Rámutat, hogy a megál­lapodás tükrözi hazánk és az NDK egyetértését a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben, egyidejűleg­ kifejezi kész­ségüket, hogy jóban­­rosszban, erőiknek meg­felelően segítik egymást. Hangsúlyozza a két or­szág barátságát a Szov­(Folytatás az 5. oldalon) Az NDK sajtója a látogatásról Giap fogadta a magyar katonai küldöttséget A VDK központi kato­nai bizottságának tagjai Vo Nguyen Giap hadse­­regtábornok, nemzetvé­delmi miniszter vezetésé­vel fogadták a Csémi Ká­roly altábornagy vezette magyar katonai küldött­séget. A találkozás meleg, baráti légkörben zajlott le. A magyar katonai kül­­l­döttség látogatást tett Nguyen Van Tiennél, a Dél-vietnami Köztársaság hanoi állandó képvisele­tének vezetőjénél; koszo­rút helyezett el a katonai temető hősi emlékművé­nél; megtekintette a viet­nami néphadsereg 25 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi kiál­lítást és a néphadsereg múzeumát. r­r ----“ ‘V “ ■" • OLDAL A Csili új kezdeményezései • . . . ... 2 A cselekvés többet ér.................... Mit keresnek, mit kínálnak­­ a fővárosi dohányboltokban . . • • 00 Közművelési törvény megalkotását javasolja a SZOT Virislay Gyula nyilatkozata a tömegkultúra helyzetéről A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa 1966 szep­temberében foglalkozott a szakszervezetek nevelő­­munkájával, a dolgozók kulturális helyzetével. Ál­lásfoglalásában akkor megállapította, hogy az eredmények ellenére egye­netlenül fejlődött és több szempontból nem kielégí­tő a bérből és fizetésből élők kulturális ellátása. A tömegkultúrára fordított anyagi eszközök nem meg­felelőek, részben megol­datlan a munkástelepülé­sek tömegkultúrájának fejlődése. Elmaradt a mű­velődési otthonok, könyv­tárak tervszerű fejleszté­se, korszerűsítése. A SZOT szükségesnek tartotta, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésének arányában rendszeresen és tervsze­rűen kell növelni az ideo­lógiai és kulturális célok­ra, ezen belül a tömeg­kultúrára fordított össze­geket, hatékonyabbá kell tenni a nevelőmunkát. Lépést tartani a társadalmi igényekkel A SZOT kulturális, agi­­tációs, propaganda- és sportosztálya most meg­vizsgálta és összegezte az említett SZOT-ülés óta eltelt idő tapasztalatait. Megállapította, hogy a tömegkultúra fejlődése továbbra is lassú, nem tart lépést a társadalmi igényekkel. A tömegkul­túra fejlesztésére fordított összegek alakulása válto­zatlanul elmarad a nem­zeti jövedelem növekedé­sének ütemétől. Megol­datlanok Budapest pe­remkerületeinek, az új la­kótelepeknek, az ipari te­lepüléseknek, az új szo­cialista városoknak, az állandó munkásszállások­nak a kulturális problé­mái. Az üzemek többsége a kultúra fejlesztésével járó költségeket nem szí­vesen vállalja, ezért intéz­ményeik egy része tönkre­megy, helyenként kényte­len csökkenteni, beszün­tetni működését. Gyakori, hogy a vállalatok egyol­dalúan a kulturális intéz­mények nagyobb bevéte­lét szorgalmazzák, s nem­ritkán feladják a szocia­lista kultúrpolitika elveit a könnyű népszerűség kedvéért. Nem lehet másod­vagy sokad­rangú feladat A felmérésről és a teen­dőkről Vinizlay Gyula, a SZOT titkára a követke­zőket mondta: — A kulturális életben elért eredményeink — ha azokat a felszabadulás előtti vagy a közvetlenül azt követő évekéhez mér­jük — igen nagyok. Köz­ismert az oktatásügy, a könyvtárhálózat, a mú­zeumi kultúra fejlődése. A reális szükségletekhez képest azonban lassú az előrehaladás. Ennek min­denekelőtt az a beidegzett szemlélet az oka, amely a tömegkultúrát másod­vagy sokadrangú feladat­ként kezeli. Elsősorban a szakszervezeteknek kell szívós munkát végezniük e téves nézet eloszlatásá­ra. A nevelés szempontjá­ból ugyanis óriási a jelen­tősége a mindenki számá­ra hozzáférhető magas színvonalú kultúra meg­teremtésének. Az új gaz­dasági mechanizmus va­lamennyi vállalat számá­ra az anyagi alapot is megadja ahhoz, hogy mű­velődési intézményeit fej­lessze, vagy­ ha ilyenek még nincsenek, azokat legalábbis megteremtse. A helyzet gyors javítá­sa egyben fontos állami feladat is. A Művelődés­­ügyi Minisztériumnak és más állami kulturális szerveknek az eddigieknél szervezettebben kellene foglalkozniuk a tömegkul­turális intézmények mun­kájával, tevékenységük összehangolásával Új házgyárak épülnek Budapesten és vidéken Több milliárd forint korszerű építőipari gépek és járművek beszerzésére A megnövekedett fel­adatokat korszerűen és gyorsan és minőségben csak úgy tudja elvégezni az építő- és építőanyag­ipar, valamint a szerke­zetgyártó ipar, ha közben fejlődik, új beruházáso­kat létesít, gépparkját korszerűsíti. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Jó­zseffel, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium iparfejlesztési főosz­tályának vezetőjével.­­ Az ÉVM felügyelete alá tartozó több mint 70 nagyvállalat központi fej­lesztése biztosítottnak lát­szik — kezdte tájékozta­tását. — Az év végével záruló harmadik ötéves tervben saját beruházá­sainkra és az állóeszkö­zök növelésére 11,5 mil­liárd forintot költünk, 1966—70 között a terve­zett beruházásainkat megvalósítjuk. Az elmúlt években — hogy csak né­hányat említsek — elké­szült a II. és a III. buda­pesti, a győri és a miskol­ci házgyár, felépült az Al­földi Egészségügyi Porce­lánáru gyár. A folyamatban levő építkezések közül ki kell emelni az ÉVM legna­gyobb beruházását, a Be­­remend­i Cementmű építé­sét, mely, 1973-ra készül el és ugyanebben az év­ben kezdi meg a terme­lést az új Orosházi Sík­üveggyár. Remélhetően már az idén elkészül a debreceni házgyár, jövőre pedig megkezdi a terme­lést a szegedi is. Új épít­kezések indulnak az or­szág különböző részein, így még az idén megkez­dődik a budapesti IV. szá­mú házgyár építése, az Eternitgyár rekonstruk­ciós bővítése, Selypen eternitcsőgyár, Nagybá­­tonyban fűtőberendezések gyára épül. A miniszté­rium beruházásában való­sul meg a pécsi építőipari műszaki főiskola.­­ Milyen beruházások­kal számolnak a negyedik ötéves tervben és hogyan kívánják tovább bővíteni a minisztériumi építőipari gépparkját, építési kapa­citását? A fejlesztési program­ban szerepel új „mindent tudó” liftgyár, valamint az új könnyű szerkezete­ket gyártó üzem felépíté­se. Tervezzük, hogy vidé­ken is újabb házgyárakat létesítünk, az építőanyag­ipar gondjain fog segíteni a létesülő új betonelem-, csempe- és azbesztce­mentgyár. A harmadik ötéves tervben jelentős összegeket fordítottunk az építőipar gépesítésére, ezenkívül 350 millió fo­rint jutott speciális szál­lító járművek beszerzésé­re. Az Építési és Város­­fejlesztési Minisztérium vállalatainál a gépi álló­eszközök értéke ma meg­haladja az 5 milliárd fo­rintot és a gépi berende­zések 800 ezer lóerőt kép­viselnek. Úgy vélem, hogy ezek a lehetőségek hozzá­segítik az ÉVM vállala­tait a megnövekedett fel­adatok végrehajtásához — fejezte be tájékoztatá­sát lapunk számára Ko­vács József, az ÉVM fő­osztályvezetője. (v. p.) i közös i­n­téz­kedéseke­t A SZOT felkérte a Mű­velődésügyi Minisztériu­mot és az illetékes fel­ügyeleti szerveket, hogy vizsgálják felül a népmű­velés területén érvényben levő rendelkezéseket, s módosítsák mindazokat, amelyek nem felelnek meg a korszerű követel­ményeknek. A SZOT ja­vasolja közművelési tör­vény megalkotását, amely egységbe foglalja s kor­szerűsíti a tömegkultúrát érintő szabályokat. A fej­lődésnek további anyagi feltételei is vannak. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy az Országos Tervhivatal a Művelődésügyi Miniszté­riummal és a SZOT-tal egyetértésben kulturális normatívákat dolgozzon ki, amelyek megszabják, hogy egy-egy új lakótelep, vállalat, munkásszállás létrehozásakor egyben mi­lyen kulturális intézmé­nyekről kell gondoskodni. Arra is szükség van, hogy a szakszervezetek közpon­ti vezetőségei és a minisz­tériumok rendszeresen vizsgálják a dolgozók kul­turális helyzetét, s hozza­nak közös intézkedéseket a helyzet fokozatos javí­tására. Valamennyi szakszerve­zeti szerv feladata, hogy hatékonyabban ellenőriz­ze a tömegkultúra fejlesz­tésével kapcsolatos intéz­kedések végrehajtását. A szakszervezetek álláspont­ja szerint a tömegkultú­ra fejlesztésére szánt ösz­­szegeket — központi és vállalati alapokból — a nemzeti jövedelem növe­kedésének arányában kell fokozni, ugyanakkor a szakszervezetek saját erő­forrásaikból — elsősorban a tagdíjakból — ugyan­csak jelentős összegeket költenek kulturális célok­ra. A szakszervezetek a tömegkultúra fejlődését továbbra is figyelemmel kísérik, ha szükséges, a hibákra újra és újra fel­hívják a figyelmet, s köz­reműködnek azok elhárí­tásában. (MTI) Magyar szakszervezeti küldöttség utazott a prágai jubileumi szakszervezeti találkozóra A Szakszervezeti Vi­lágszövetség meghívására Timmer József, a SZOT titkára vezetésével szer­dán szakszervezeti kül­döttség utazott Prágába, hogy részt vegyen az 1945-ben szervezett lon­doni szakszervezeti világ­­konferencia jubileumi nemzetközi szakszervezeti találkozóján. A találkozó részvevői megvitatják a dolgozók és szakszerveze­teik akcióegységének je­lenlegi problémáit, a lon­doni konferencia jelentő­ségét, amely előkészítője volt az egységes nemzet­közi szakszervezeti moz­galom kialakulásának, az SZDSZ létrehozásának.

Next