Népszava, 1970. június (98. évfolyam, 127–151. sz.)

1970-06-30 / 151. szám

Kulturális Mo­llaH az Kanta Szocialista módon élni, tanulni, dolgozni. Ez a szocialista brigádmozga­lom h­ármas jelszava, melyből a dolgozni „részt” teljesítik is, de az élni és tanulni többnyire el­sikkad a vállalásokban, és teljesítésekben. Nem­csak egy vállalat eset— Mi a bizottság mun­kaköre és hogyan segíti a brigádok munkáját? — Tulajdonképpen az a feladatunk — mondta Papp Károly —, hogy tar­talommal töltsük meg a „tanulni” jelszót Ez ter­mészetesen nemcsak az iskolaszerű oktatásra vo­natkozik, hanem az egész kulturális tevékenységre. Első lépésként felülvizs­gáltuk a szocialista brigá­dok vállalásait, üzemi — A kulturális vállalá­soknál egyénekre bontott formát javasoltak. Nem ütközik ez a kollektív szellemmel? — Nem. Ugyanis feltét­lenül figyelembe kell venni a brigádok hetero­gén összetételét. Termé­szetes, hogy egy független fiatalember több szabad idővel rendelkezik, mint például egy háromgyere­kes családanya. Ezenkívül a szakmai és általános műveltségük is különbö­zőben,­­ hanem országo­san is igaz. Ezért alakí­totta meg az Ikarus Ka­rosszéria és Járműgyár, szakszervezeti bizottsága két évvel ezelőtt a kul­turális és ágit.­prop. bi­zottságot, melynek veze­tője az Ikarus Kultúrott­hon igazgatója, Papp Ká­roly lett. szintű szerződéseit és ar­ra a következtetésre ju­tottunk, hogy a legtöbb helyen aránytalanul el­maradtak a kulturális jel­legű vállalások a gazda­sági jellegűek mögött. Ezen mindenképpen vál­toztatni kellett. Javasla­tot dolgoztunk ki az 1970-es szerződések tar­talmára vonatkozóan. Ezt sokszorosítottuk és szét­osztottuk a szocialista brigádok között. Nó, tehát célravezetőbb, ha a saját igényeik sze­rint művelődnek. Hiába akarunk valakinek Beetho­vent játszani, ha őt a beat érdekli. Az egyes szocialista címek fokoza­tainak elnyeréséhez azon­ban a fokozatosan emel­kedő követelményeket is vállalni kell. Valamilyen oktatási formában­­ min­denkinek részt kell ven­nie. A vidékről bejáró dolgozók esetében a könyvtári tagság is ta­nulási formának tekint­hető. Az olvasás tekintetében már differenciáltabbak a követelmények. Amíg egy kétéves szocialista brigád esetében elegendő, ha a tagok 50 százaléka tagja valamelyik műszaki, vagy szakszervezeti könyvtár­nak, az aranyplakettes brigádok esetében már 100 százalék a köve­telmény. Magasabb a kö­vetelmény a közös ren­dezvények esetében is. Az előbbieknél elég, ha éven­ként egyszer megjelen­nek a művelődési házban rendezett valamelyik klubesten, az utóbbiaknak viszont legalább egyet rendezniük is kell. Több javaslatot dolgoz­ósszel a dolgozók mű­szaki műveltségének fej­lesztésére az üzem terme­léséhez kapcsolódó isme­retterjesztő előadássoro­zatot szeretnénk indítani. Előadókként gyárunk mérnökeit, technikusait kívánjuk megnyerni. Ez azért is előnyös lenne, mert őket ismerik, így ol­dottabb légkör alakul­hatna ki. — Hogyan értékelik a gazdasági vezetők a bi­zottság munkáját? — A járműprogram sok gondot okozott és okoz a gyárnak. Ez természetsze­rűen kissé termelés mont­runk ki a szocialista mó­don élni jelszó realizálá­sához. Könyvismertető ankétokat, író-olvasó-ta­lálkozókat és egyéb iro­dalmi műsorokat rende­zünk a művelődési ház­ban, amelyekre meghív­juk a szocialista brigádok tagjait Ezenkívül Autó­busszal elvisszük a cso­portokat múzeumlátoga­tásra, közös kirándulásra stb. A szakkörök, klubok lehetőséget biztosítanak egyéni vállalások teljesí­tésére is. A közelmúltban 17 bri­gád részvételével megtar­tottuk a szocialista bri­gádok vetélkedőjét. Szak­mai, politikai, kulturális kérdésekre válaszoltak a három fős csapatok. Iikussá teszi a gazdasági vezetőket. Az is felada­taink közé tartozik, hogy meggyőzzük őket arról — azt hiszem, nem is lesz túl nehéz —, hogy a ma­gasabb általános és szak­mai műveltséggel rendel­kező emberek jobban helytállnak a termelés­ben. Amint a beszélgetésből is kitűnik, egészséges kul­turális fejlődés kezdődött az Ikarusban. Érdemes a szocialista cím magasabb fokozatainak eléréséért küzdeni, hiszen jelentős erkölcsi és anyagi meg­becsülésben részesülnek a brigádok. Többek között a bronzplakettes kollek­tívák 1, az ezüstplakette­­sek 3 napos belföldi ki­ránduláson vesznek részt, az aranyplakettesek pe­dig 6 napos külföldi uta­zást kapnak jutalmul a vállalattól. Ágoston László Javaslatok a brigádoknak Egyénileg és közösen Magasabb műveltség - jobb munka BALETTVIZSGA AZ OPERAHÁZBAN ! Az Állami Balett Inté­zet huszadik jubileumá­nak egyhetes esemény­­sorozata a június 29-i vizsgaelőadással zárult. Az iskola mesterei és növen­dékei, köztük elsősorban Ehm Éva balettmesternő végzősei, a nevezetes al­kalomhoz méltóan mutat­koztak be a közönségnek és a táncművészet ha­zánkban tartózkodó jelesőő­ségeinek. Köszönet érte az említetteken túl a közre­működő fiatal vendég­­koreográfusoknak is (Bo­gár Richard, Fodor An­tal, Seregi László, Tóth Sándor). A jubileumi vizsgaelő­adás első és harmadik ré­sze a klasszikus balettben való felkészültséget rep­rezentálta, olyan művek él­táncolásával, mint a Chopiniana, Fokin ismert koreográfiájában és a Csipkerózsika III. felvo­nása. Petipa koreográfiá­ja. (Mindkettőt Éhn Éva tanította be.) Amíg táncművészet lesz, addig törvény marad, hogy a táncosoknak — bármi legyen is a kor legáltalánosabb táncstílu­­sa — teljes tudásra, tö­kéletes biztonságra kell szert tenniük a klasszikus táncolásban. Olyasmi ez, mint az ujj- és karmoz­­gás a hegedűművésznél, a hibátlan verselés a költő­nél, a szerkeszteni tudás az építőművésznél és így tovább. Öröm látni, hogy végzős növendékeink (és­­ jelenetekben, közremű­ködő alacsonyabb évfo­lyambeliek) magas fokon sajátítják el az alapokat A fiatal táncosok tehet­sége természetesen nem azonos — alacsony képes­ségű táncos azonban nem kerül ki az iskoláról. Megnyugtató és biztató képet adott erről a vizs­gaelőadás második része is, amelyben az ifjú mű­­vészjelöltek az említett koreográfusok mai moz­dulatnyelven megfogal­mazott jeleneteit táncol­ták. Nagyon helyes, hogy az iskola — amellett,hogy következetesen ragaszko­dik a klasszikus anyag tö­kéletes elsajátításához — nem ..iskolás” olyan érte­lemben, hogy­­vaknak és süketnek­ mutatkoznék je­lenünk újszerű mozgás-, ritmus- és tánczenei anya­ga iránt. Csakis a felfogás­nak ezzel a rugalmassá­gával érhető el, hogy táncművészeink ne holmi esetleges improvizációkra fanyalodjanak a mai moz­gások világában, hanem képessé váljanak a leg­jobb értelemben táncmű­ve­vészetté, érzelmi kifejező­déssé emelni ezt a „nyel­vet” is. Hét leány és két fiú végzett az idén. (Mostoha arány és elgondolkodtató igaz, a klasszikus táncok kari munkájában általá­ban több nőre van szük­ség — hovatovább azon­ban lehetetlen helyzet kö­vetkezhet be elegendő te­hetséges férfitáncos hí­ján!) Teljes elemzésre itt mód nincs. De két nevet feltétlenül meg kell em­líteni. Schuszter Teodóra eszményi táncosnő alkat — és alkatát megközelí­tően jó táncos. Ez légió­ként , a Kettő-­- egy című modern jelenetben derült ki (Fodor Antal koreográ­fiája). De táncolása a Csajkovszkij-balettben is külön figyelmet érdemelt (a Chopinianában sajnos nem). Nem eszményi tán­cosnő alkat — ellenben tu­dásával tiszteletet, mozgá­sának szépségével elragad­tatást kiváltó, eszményi táncosnő Patonai Magda Ez a kislány az iskola el­végzésekor már arról is tud, és nem is keveset, amit a világ legkiválóbb iskolájában sem taníthat­nak: annak a legmélyebb értelméről, amiért tánco­lunk, dalolunk, szomorko­­dunk, ami a művészetet összeköti, egybefűzi az élettel. A nagyon szép vizsgát — amelyről, technikai okokból, a főpróba alap­ján!) Teljes elemzésre itt későn segítette az Opera­ház zenekara Fráter Ge­deon vezényletével, vala­mint Markó Iván, Péter Zoltán, Vámos György fiatal táncművész —nem­­régiben­ még az iskola nö­vendéke. Rajk András Schuszter Teodóra a Chopinianában (Conda György felvétele) P Beaanmiin Uiii ...... aw— NÉPSZAVA *) 197­0. június 58 KÖLTŐK, TUDÓSOK — EGYMÁSKÖZT. A Költők egymás közt cí­mű, nemrég megjelent verskötet „tv-változatát” láthattuk az írók, köny­vek, kritikusok új műso­rában. Két fiatal költőt mutattak be idősebb pá­lyatársaik. A bemutatko­zás — különösen az ifjú költőnő esetében — sem­miféle személyesebb is­merkedést, emberi közel­séget nem eredményezett. Sem a versekkel, sem al­kotóikkal. A kéziratból felolvasott esztétizáló ér­tékelés, a fen­nkölten, alig érthetően megfogalmazott költői hitvallás rosszul hatott a képernyőn. A te­levízió intim, mondhat­nánk, családi műfaj — ideális bemutató fórum azoknak, akik élnek a le­hetőséggel. A másik fiatal költő bemutatása jobban sikerült, kevésbé „jólfé­sült” stílusban, talán kis­sé döcögősen is, de töb­bet és lényegesebbet mon­dott. Az Integrál című tudo­mányos-ismeretterjesztő műsor esetében a tudósok maradtak egy kicsit egy­más közt a képernyőn. A téma érdekes volt: a testi­lelki tulajdonságok, ké­pességek örökölhetősége s laikus nézőt is izgatja, foglalkoztatja. A gének, kromoszómák szerepe, a modern biológia forradal­ma nem egyszerű kérdés, mégis — legalább az átla­gosan képzett és érdeklő­dő néző szintjén — köz­érthetőbben lehetett vol­na szólni róla. Kissé hosz­­szúra is nyúlt az Integrál műsora. Forró nyáresté­ken aligha számíthat negyvenpercnyi koncent­rált figyelemre. ZENÉLŐ ÓRÁK. A kocka el van vetve — és most jó ideig ezt játsz­­szuk majd zenei vetélke­dő címén. Nem volna ez rossz játék jó partnerek­kel, valóban izgalmas ver­sennyel, szép muzsikával és némi tanulsággal. Csakhogy egyik-másik versenyző felkészültsége minimális mértékű, sok kérdésre nem kapunk vá­laszt, holott a vetélkedő az ismeretterjesztést is szolgálja. Jobban szolgál­ná, ha a játékmester­hármas a sokszor lexiká­lis kérdéseket és a rövid­ke zenei részleteket né­hány szóval kiegészítené, helyére tenné, összefog­lalná. A kocka el van vetve, a dobás nem mindig sike­rül, és a játékmesterek érzik is ezt. Csupán kedé­lyeskedéssel, iróniával azonban nem lehet rajta változtatni. házimozi. A Lépések a ködben cí­mű amerikai krimiről tu­lajdonképpen nem is kel­lene kritikát írni. Ugyan­is kritikán aluli. A bírá­lat inkább a vásárlóknak szól: miért kell egy ilyen naiv, ostoba históriát megvenni és bemutatni? Nem a műfaj ellen van kifogásunk, akadnak jó, ötletes, szórakoztató bűn­ügyi filmek, ez azonban kriminális krimi volt. A Hat szökevény, az idei montreux-i fesztivál díjnyertes csehszlovák filmje a bohózat „blödli’’ válfajából való. Pesten „jó kis bolondságnak” mondják az ilyesmit, de ez valamivel több is an­nál. A chaplini néma bur­­leszk stílusa, illetve stí­lusparódiája, gegjei (képi ötletek, poénok), tempója, humora modern ízekkel fűszerezve igen jó mulat­ságot szerzett. A Félelem bére, sok­sok év előtti nagy film­­élményünk egy kicsit bi­zony megfakult. Nem a kópia hibája: mi nézzük más szemmel, más vára­kozással. A filmművészet fejlődik, a régi jó filmek is öregszenek­­— ez így van rendjén, és árnyalat­nyi szomorúságunk csu­pán annak szólhat, hogy nemcsak Yves Montand lett húsz évvel idősebb... FORDÍTÓI EST? A Világirodalmi Magazin valóban frissítésre, újítás­ra szorul, az utóbbi idő­ben már csüggesztően gyászos hangulatú és „vájtfülűeknek való” mű­sorrá vált. Kérdés, hogy a fordítói estek bevezetése igazán jó megoldás lesz-e. Elbert János esetében a válogató-műfordító ízlése, igényessége, kitekintése a modern világirodalomra jó színvonalú, egészében érdekes műsort eredmé­nyezett. Stílusában, han­gulatában sok­színű válo­gatást láttunk, jó televí­ziós megelevenítésben, ki­tűnő színészgárdával, Várkonyi Zoltán gondos rendezésében. Ami a folytatást illeti, nem bizonyos, hogy vala­hány jeles műfordítónk teret kap a műsorban, ugyanolyan jó érzékkel bír a szerkesztés és a tv­­dráma műfaja iránt, mint Elbert János. A fordítói estek rendszere különle­ges figyelmet, gondot kö­vetel a Világirodalmi Ma­gazin szerkesztőjétől, dra­maturgjától, jó együttmű­ködést a fordítóval — a nézők érdekében. Vajk Vera m mm m IIINIOIT Ülést tartott a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége A Fészek Művészklub­ban tartotta központi ve­zetőségi ülését a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetsége június 29-én dél­előtt. Ez alkalommal ke­rült sor, az elhunyt Gert­­ler Viktor helyett a Mű­vészeti Szakszervezetek Szövetsége új társelnöké­nek, s ezzel együtt a Filmművészek és Film­alkalmazottak Szakszer­vezete elnökének megvá­lasztására. A két tisztség­re egyhangúlag dr. Ranó­­dy László filmrendezőt választották. A vezetőségi ülésen Lu­kács István, a művész­szakszervezeti mozgalom­nak a nők és az ifjúság körében végzendő felada­tairól tartott beszámolót, és többek között megálla­pította, hogy a nők álta­lános szakmai és politikai műveltsége állandóan nö­vekszik. Sok elfoglaltsá­guk mellett a művészeti szakszervezetek nődolgo­zói szakítanak időt tájé­kozódásra, művelődésre, ezt jelzi az is, hogy a kü­lönféle oktatási formák között a legnagyobb sike­re a Nők akadémiájának volt. Az előadó hangsú­lyozta, hogy a szakszerve­zetnek fontos feladata a fiatalok szakmai és poli­tikai továbbképzése is. Kiemelte a stúdiótevé­kenység jelentős szerepét, mert ebben a formában a fiatal művészeknek egy­aránt alkalmuk van a művelődésre, az önkép­zésre és a kísérletezésre A művészeti szakszer­vezetek központi vezetősé­ge ezután a szakszervezeti választásokról és az 1971 márciusában tartandó VII. kongresszusáról tanácsko­zott, végül pedig javasla­tot tett az elnökség 1970 második félévi munka­­programjára. M. I. Szobrok Szársomlyó déli lejtőjén Hazánk legdélibb fek­vésű hegységének, a Szár­­somlyónak oldalán mint­egy 30 félig vagy teljesen kész életnagyságú kőszo­bor látható egy elhagyott kőbánya előterében. A szoborpark azok műve, akik még 1967-ben meg­alapították a fiatal kép­zőművészek szimpozion­­ját. A siklósi járási tanács egy év múlva villát aján­dékozott számukra háttér­ben a márványozott anya­gú kőbányával. A képzőművészek azóta minden évben egy hóna­pig a járási tanács támo­gatásával a helyszínen dolgoznak. A hagyomá­nyoknak megfelelően év­ről évre kiállítást rendez­nek a siklósi várban az előző esztendő ..termésé­ből”. A kiállításokat a várfesztivál napján szok­ták megnyitni. A kezdeményezés né­hány év alatt országos jel­legűvé terebélyesedett, amit az is bizonyít, hogy az idén már 37 fiatal ki­állító nevezett hazánk minden részéből. Mintegy 130 szoborral, festmény­nyel és grafikával jelent­keztek, hely hiányában azonban ezekből csak szá­zat lehetett kiállítani. A festmények közül kü­lönösen Kustár Zsuzsa nagykanizsai grafikus, Nagyharsányi legenda cí­mű alkotása és Erdős Já­nos pécsi képzőművész Találkozás II. című kom­pozíciója keltett feltűnést. Rétfalvi Sándor pécsi kép­zőművész Életfa című mahagónifaialom kom­pozíciója. Asszonyi Tamás szentendrei művész Szél­ben című bronz kisplasz­tikája előtt időznek sokat a látogatók. Ugyancsak nagy tetszést aratott Kő Fái budapesti képzőmű­vész Kalapos portré fa­szobra is. Vida Dezső sik­lósi művész linóleummet­szetekkel jelentkezett. (rró) H­O­RI — Hétfőn Szegeden Ju­hász József a Szakszerve­zetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára átadta az 1970. évi „Ju­hász Gyula” művészeti díjakat a Szegedi Nem­zeti Színház tagjainak. A Juhász Gyulát ábrázoló plakettet és a vele járó pénzjutalmat — kiváló művészi munkájáért, a közönség és a színház kö­zötti kapcsolat erősítésé­ért — Karikó Teréz ope­raénekes, Iványi József és Katona András színmű­vészek, valamint Sándor Lajos díszlettervező kap­ta. — Mikisz Theodorakisz hatalmas sikerrel vezé­nyelt vasárnap este a lon­doni Albert Hallban. A világhírű görög zeneszer­ző a hangversenyt Jannisz Risztosz görög költőnek ajánlotta, aki ma is Gö­rögországban raboskodik. — Kovács Margit Kos­­suth-díjas keramikusmű­vész Műcsarnokban be­mutatott kiállítását a nagy sikerre való tekintettel július 5-ig meghosszabbí­tották. — A könyvheti sorsje­gyek húzásának főbb nye­reményei: a főnyeremény Moszkvics személygépko­csit 8. osztály 3900 szám nyerte. 10 001l forintos utazási utalványt, 4. osz­tály, 10.562-es szám, 8000 ZD­NT forintos utazási utalványt 51 osztály 395 sz., 1. osz­tály, 6212 szám, 5000 fo­rintos utazási utalványt 2. osztály, 14.210 sz., 15. osz­tály, 16.116 szám, 6. osz­tály 6552 szám, 3000 fo­rintos utazási utalványt 2. osztály, 16.550 sz., 11. osztály, 3708 sz. nyert. A teljes nyereménylisták a hét közepétől bármelyik könyvesboltban megte­kinthetők.­­ A IV. orosházi társas­táncverseny, amelyen a különböző kategóriákban 140 hazai és külföldi tán­cos vett részt, vasárnap zárta programját. Búcsú­zóul látványos gálaestet rendeztek, amelyen a ka­tegóriák győztes csapatai a lipcsei, a­­karl-marx­­stadti és az opalei vá­rosi társastáncegyüttesek mutatták be legszebb szá­maikat. .. .. . — Debrecenben vasár­nap megnyitották a Bar­tók Béla IV. nemzetközi kórusversenyt, melyre 19 külföldi és 32 hazai ének­kar érkezett. Molnár Já­nos művelődésügyi mi­niszterhelyettes beszéde után, a díszhangverse­nyen Szokolay Sándor Magyar Kórusszimfónia című művét a Debreceni Kodály Kórus és a MÁV Debreceni Filharmonikus zenekar adta elő Gulyás György Érdemes Művész vezényletével. Véget ért a bábfesztivál A II. békéscsabai nem­zetközi bábfesztivál — amelyre hazánk minden tájáról és tucatnyi kül­földi államból mintegy hatszáz vendég érkezett — ötnapos gadag prog­ram, változatos műsor, eredményes szakmai vita, baráti találkozók után — vasárnap befejeződött. Az utolsó napon Babák György, a békéscsabai vá­rosi tanács vb-elnökhe­­lyettese osztotta ki a dip­lomákat. Az UNIMA főtitkára el­ismerő oklevelet adomá­nyozott a békéscsabai Szlovák Kollégium dolgo­zóinak, a nemzetközi báb­­fesztivál idején nyújtott nagyszerű teljesítményűe­kért. Az UNTMA különdíjas­ tüntette ki a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát a második nemzetközi bábfesztivál példás megszervezéséért. Az oklevelet dr. Ján Ma­­rik, az UNIMA főtitkára nyújtotta át Babák György vb-elnökhelyet­­tesnek. A II békéscsabai nemzetközi bábfesztivál Szemenkár Mátyás titkár szavaival ért véget. (MTI)

Next