Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)

1970-09-16 / 217. szám

Látogatás a Vidám Színpadon Ma este játszik először Budapest „új színháza" A Révay utca 18. ósdi épületének belső terme sok minden volt már a századdal csaknem egy­idős életében: _ Folies Caprice lokál, Új Szín­ház, Pesti Színház, Vi­dám Színház. Csak éppen színház nem volt még — amolyan igazi. Két esz­tendei, nagy munka után, amelyben a 3. számú Építőipari Vállalat, a KÜZTI tervező gárdája, az Elektroakusztikai Gé­pek Gyára és további ti­zennyolc gyár és vállalat kitűnő dolgozói vettek részt, ma este (és holnap este), az építőknek adott külön előadással, meg­nyílik Budapest legkor­szerűbb és talán leg­szebb színháza. Az erkély a kitűnő helyek között Nem is mondanám, hogy­ a megújult Vidám Színpad, pontosabb, ha azt mondom, az új. Egy­szerűen nincs összeha­sonlítási alap az 1968. május 1-én bezárt és a most nyíló színház kö­zött. Számokat nem használok, az nem mond semmit. Az új színház természetesen sokba ke­rült. Megérte. Bármi lesz a profilja a távolabbi jö­vőben ennek a színház­­épületnek, mindenhogyan képes megfelelni e szá­zad elképzelhető színházi igényeinek, mind a játék, mind a közönség szem­pontjából. Említhetném itt az egé­szében új zsinórpadlás­­rendszert, a 48 áramkö­rös Konverta világító ve­zérasztalt, a kitűnő öltö­ző- és műhelyhelyisége­ket — közvetve termé­szetesen ez mind a kö­zönséget is szolgálja. Mint ahogy a Van Swaag rendszerű legkorszerűbb holland légkondicionálás is szolgálja a színészeke és a műszakiakat is. Többet mond azonban a színházba járóknak, ha azt mondom el előre, hogy a színház nagyon szép és kényelmes. Az előre irányban elmozdított er­kély például, ahová ko­rábban áldozat volt je­gyet vásárolni , a leg­jobb helyek közé lépett elő. (Bátran tessék jegyet venni ide — vállalom a felelősséget.) A külső és belső kiképzésen legte­hetségesebb tervező és művész-gárdánk tagjai munkálkodtak, a fiatal Siklós Mária építész-ter­vezővel az élen. A belső építkezés szépségén Be­­dács Sándor dolgozott, a fa-ornamentika Laborcz Ferenc, a fém­domborzat Segesdi György szobrász­művé­sz alkotása. „Vidám Padlás" A zsinórpadlás kikép­zése által egy korábban használhatatlan padlás­térből amolyan új szín­házacska keletkezett, a maga nemében szintén a legszebb ma Budapesten. A neve: Vidám Padlás. A színház „okosai” (ebbe a művészgárda egészét beleértem) javában töp­rengenek az ötleteken, amelyek segítenek majd megadni ennek az új kis filiálénak a sajátos arcu­latát. Az új Vidám Színpad a közönségnek — estén­ként remélhetően 503 né­zőnek — pénteken, 18-án játszik először. Az „És mi lesz holnap?” című poli­tikai kabaré kerül szín­re. November 6-án lesz az első új bemutató, Fé­nyes Szabolcs—Bencsik Imre—Romhány­i József zenés vígjátéknak címe: „Egy fiúnak négy mamá­ja”. A színház két fiatal­jának, Pálffy Gabinak és Jászai Lászlónak alkal­mat kínál a teljesebb be­mutatkozásra. A színház­ban úl a díszletek és jel­mezek tervezője is, az is­mert Wegenast Róbert. Egy nézőpár kerestetik Egy epizód a 18-i pre­mierhez. A színház veze­tősége ezúton keresi azt a kedves fiatal házaspárt, akit két éve az 1968. má­jus 1-i utolsó előadáson, egy kézbe adott meghí­vóval invitált az új szín­ház premierjére. Sajnos, nevük és címük az óriási rumliban két év alatt el­kallódott. Két jegyük — természetesen nagyon jó helyre — a szép új pénz­tárban pénteken este ren­delkezésre áll. A következő politikai kabaré fő vonásai is bon­takoznak lassan. A címe már megvan: „Utolértük a kapitalizmust”. És még egy hír a további műsor­ról: Urbán Ernő ír víg­játékot a színháznak. Szép a színház, örülnek a művészei, dolgozói. Az utóbbiak — már aki köz­vetlenül találkozik közü­lük a nézőkkel — csinos, sötétzöld, arany feliratos egyenruhában várja már ma estétől az építőket és a további közönséget — régi barátsággal az új színházba. Rajk András Bemutatjuk, Szabó László kútfigurá­­ját, amely a városligeti szabadtéri szoborkiállítá­son látható, de hamaro­san Eger új lakótelepének egyik terét díszíti. A művész 1960 óta a nagy múltú szolnoki mű­vésztelepen dolgozik és elsősorban bensőséges portrészobrairól ismert, de számos alkotása látható köztereinken is. Legutóbbi nagy munká­ja a szolnoki felszaba­dulási emlékmű. A képen látható egri kútfigura fe­hér mészkő. A lányalak kecses mozdulata, amely­ig­el a vízbe lépés pillana­tát örökítette meg a mű­vész, nincs ellentétben a szobor zárt, az anyag ter­mészetének leginkább megfelelő tömbszerűségé­vel. Szabó jól megfigyelhe­­tően, síkokkal határolt for­mákból építi fel figurá­ját, amelynek egész lé­nyege nyugalmat áraszt, a mozgás­­ dinamizm­usát csupán a testtartás kont­rapozícióra emlékeztető megfogalmazása jelenti. Szabó László egyébként egri születésű művész és szülővárosában ez lesz az első köztéri szobra. (r. g) Megjelent a Munka szeptemberi száma lány átfogó és nagyon erű gazdasági összefog­­magyarázata kínálkozik helyre a lapszám for­mából: Kemenes Ernő idalmi juttatások és önvonal, Pirityi Ottó Életszínvonal mérésének j­elei, dr. Suth Péter A elem és bérszabályozás ►bfeilesztése. című el­gondolunk. Példákat és tapasztalatot tesz köz­­asonló témakörben Ma­ Károly A vállalat egy­­átfogó mozgalom című , nem szólva az Eszme­­, rovatról, amelyben­­n elmondják vélemé­­nt a termelési tanács­­sokról, a termelési ági­ról és propagandáról, a­­ kívüli juttatásokról és rzsgárda tagjainak meg-C3C101 s­zakszervezeti élet ké­­eseménysorozata — a tások és a kongresz­­s — a lap hasábjain meg is kezdődött: a sratok ismertetésével,­­kar­ tanácsokkal,­­csak bevezetés, útmu­tatás időszaka következett el a szakszervezeti politikai oktatásban, mint ahogy a gyermekek és a felnőttek iskolázásában is — és a Munka e havi száma bőven ad segítséget az érdekeltek­nek. A nemzetközi rovat vissza­­emlékezést közöl a Szak­szervezeti Világszövetség 25 évvel ezelőtti megalakulásá­nak körülményeiről. A mindennapi gyakorlat­hoz adott információk kö­zött másodízben foglalkozik a Munka az új lakástör­vénnyel. Külön-külön ta­nácsadó szolgálat alakult ki a lap e fejezetében a mun­kaügyi döntőbizottságok, a társadalombiztosítási aktíva, a gazdasági felelősök és a kultúrmunkások részére. Rövid kihagyás után újra feltűnt a humor, ezúttal A munka másik oldala cím alatt. A Munka fejtörője toldja meg a folyóirat 64 ol­dalát — ezúttal is.1 rendszer­ben könnyű megoldásokat kínálva az olvasónak. Új színház — dobozban Kicsi is, nagy is, van is, nincs is — a népmesét ta­lálós kérdés éppen ráillik az Állami Bábszínházra. Az ország legkisebb, de évi 1500 előadását, csak­nem félmillió nézőjét te­kintve mégis egyik legna­gyobb színháza most haj­léktalan. Régi épületét le­bontják, átmeneti ottho­nába Kis Színpadot még nem foglalhatta el, az új színházépület pedig jelen­leg egy asztalkán áll, kar­tondobozban, az igazgató­ság Lenin körúti „szük­ségszállásán”. Ez még csak papírma­­kett, de nem kártyavár: három év alatt a valóság­ban is felépül, százszoros nagyságban, úgy, ahogy a tervezők és a bábjátszás művészei megálmodták. Az ember ritkán van abban a helyzetben, hogy egy színházépület tetejét félkézzel leemelhesse. Gulliverként vehetjük szemügyre a bábszínház most még liliputi palotá­ját. Az előcsarnok tágas és korszerű, elegendő mozgásteret ad a gyer­mek- és felnőttközönség­nek, mégis barátságosan intim hatású. A nézőtér akkora, mint a Pesti Szín­házé, a műfaj kamarajel­legének megfelelően 380— 400 nézőnek biztosít első­rendű látás- és hallásvi­szonyokat. Ha a zsinórpadlás húsz „utcányi” sínrendszerével együtt levesszük a födé­met is, feltárul a színpad érdekes világa, minden technikai kulisszatitkával. A színpad nyílása tetszés szerint alakítható, lehet 3—4 méter, vagy 12 mé­ter széles, sőt két oldal­színpaddal is megtoldha­­tó. .A , marionett-bábokat külön és együtt, élő színházat báb- vagy árnyjátékkal, filmvetítéssel kombinálva, maszkos játékot két, két és félméteres óriási figu­rákkal. Egyszóval mind­azt, amit bábszínházunk eddig csak tervezett, vagy nagy nehézségek árán igyekezett megvalósítani. Az új színházat — Euró­pa talán legkorszerűbb — a régi, Népköztársaság úti műemléképület udva­rán építik. Stílusosan, paraván mögött. A hatszintes szárnyépü­letben végre megfelelő helyet kapnak majd a ter­vező műtermek, műhe­lyek, próbaszobák, a szí­nészek öltözői, a báb­­díszlet- és kellékraktárak. Most a Lenin körúttól Rákoshegyig, a Köröndtől Újpestig, légópincétől le­bontásra ítélt moziig ti­zenegy helyen működnek a színház műhelyei, iro­dái, raktárai, próbálnak a vidékre járó művészcso­portok, és készül az új szezon programja. A rend­kívüli körülmények kö­zött induló évadban há­rom új mesejáték — köz­tük az Oz bábfeldolgozá­sa — kerül műsorra, a felnőttek számára pedig szatirikus-groteszk iro­dalmi estet akarnak be­mutatni. Mikor és főleg hol? Szi­lágyi Dezső, a mindig de­rűlátó igazgató örömmel mutatja a megoldás kul­csát, egy jókora aranykul­csot, amelyet négylevelű lóhere alakú zöld párnán a Vidám Színpad gárdá­ja nyújtott át. A jelképes kulcsátadás azt jelenti, hogy a Vidám Színpad végre hazaköl­tözhetett a Kis Színpad épületéből, amely — az átalakítás után — az Álla­mi Bábszínház otthona lesz két-három esztendő­re. A vándorlás ősi bábjá­tékos hagyomány, de Thá­lia mindmáig legszeré­nyebb papjai és papnői, az európai hírű színház művészei türelmetlen örömmel várják, hogy fel­épüljön Petruska, János vitéz, a bábok álompalo­tája. Csak az építőipar el ne aludjon rajta. Csipke­­rózsikaként... (v. v.) Modern varázslat révén hol kisméretű ka­maraszínpadon, hol pano­­rámikus „szélesvásznú" játéktéren zajlik majd az előadás, ahogy a darab, illetve a rendezés kívánja. A bábjátszás valameny­­nyi hagyományos és kor­szerű eszközét alkalmazni lehet ezen a színpadon, az ősi pálcás, kesztyűs és KOSSUTH RÁDIÓ MŰSOROK Madách Színház: Hermelin (7). — Madách Kamara Szín­ház: Gellérthegyi álmok (7). Vígszínház: Színház (7). — Pesti Színház: Furcsa pár (7). — Fővárosi Operettszín­ház: Pompadour (7). — Jó­ Aberdeen—Bp. Honvéd KEK magyar néprajz. 18.15. Sonny­zsef Attila Színház: Canter- labdarúgó-mérk. II. félideje- B­ono és együttese játszik, bury mesék (7). — Mik- ről. 21.15: H. 21.18: Gondolat. 18.23: Kortársaink roszkóp Színpad: A tetőn 22. H. Idős. 22.15: Közv. a dolgoznak (fél 9). — Kamara vívó-világbajnokságról. 22.25: Varieté: Kolumbusz tojása Régi magyar dalok és tán­(6 és fél 9). cok. 22.45: A moszkvai nem­zetközi történész kongresz ITV: Élővilág (ált. 8.05: Nagy Ágnes. 18.55: Közv. az Ak-­s- 9. m­űsor 9.01: V. Dózsa—Crvena Zvezrta Maggarizom a­­ Jövőnket • • • BEK labdarúgó-mérk. XI. fél- ,4'. ‘sm')• 9­ M.,P. idejéről. 19.50: Új könyvek. n’M­1 ÍTV^Élőv/'ág 19.53: Mese. 20: ötl krónika mézses).13.10: rrV. Elövi.ag szusról — III. 23.05: Száza­ 2. 20.25: Rossini: A tolvaj ,1 °1\ 'J- h • dunk kamarazenéjéből. 24: szarka (nyitány). 20.35: Több 17 jó: Kekiam. 17.ao. u. no­— ------ zsa—Crvena Uvendka bajn. labdarúgó-mérk. 19.50: Me­se. 20: Tv-híradó. 20.20: Csortos Gyula (emlékműs.). 21.05: Nők fóruma. 22.05: Tv­­híradó 2. 20.50: Mire jó a zongorista — VIII. 21.02: Népi zene. 21.30: Régi magyar mulatságok — A vásár. 21.50: A Liszt Fe­renc Kamarazenekar hang­versenye — a Keszthelyi 4.30: H. Időj. 4.33: Hajnaltól h. Időj. 0.10: Tamás bátya nemzeti jövedelmet — III. reggelig. Közben 5: H. Időj. Kunyhója (részf.). 5.30: Reggeli krónika. 5.44: Falurádió. 6: H. Időj. 6.30: H. Időj. 6.45: Műsor. 7: Reggeli krónika 2. 7.15: Körz. időj. 8-05: Schubert-művek. 8.45: 7.30: Új könyvek. 8: H. Időj. Ázsia munkásmozgalma (is-8.05: Színház- és moziműsor, métlés). 9: A mosoly országa Múzeumban. 23: H. Időj. 8.20: Népi zene. 9: Erő és (részf.). 9-40: A mikrofon 23.15: színes népi muzsika, nyugtalanság (versek, ism.). előtt (ism.). 10: A zene hal­ 9.15: Zkri muzsika. 10: Ha­lámhosszán. 11.55: Néhány Időj. 10.05­: Iskolarádió. 10.40: perc tudomány. 12: Zkri A végzet hatalma (részf.), muzsika. 12.45: Turisták, fi­'•30: A fib®, csalí?1‘,smi­ gye­lem! 13: H. Időj. 13.03. 12: Déli krónika. 12.20: Ki smetana operáiból nyer ma? 12.30: Tánczenei 14: KJ-24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Táncz. koktél. 18.55: Történelmi kis­lexikon. 10.06: Utas és hold 16.10: Szlovan Bratislava— Koppenhága bajn. csapatok EK. 18: Lenin Gorkijban. 18.25: Napjaink szemével. 19: Tv-híradó. 19.30: Időszerű kérdések. 19.50: Párizs meg­hódítása. 21: Dalok. 21.10: Is­koktél. 13.16: Népi 7. 13.40: Bánságműsor kettőtől — ha- világ — II. 19.54: Zkri mu­­júsági fórum. 21.55: Tv-hir-Vita a korszerű mezőgazdas­ág! 18: H. Idős. 18.10: Kis Ságról. 14: Zkri muzsika, zsika. 20.56: H. 20.59: Két adó. 14.44: Válaszolunk hallga­tóinknak. 15: H. Idős. 15.10: Kóruspódium. 15.20: Iskola­rádió. 16: A világgazd. hí­rei. 16.05: Muzsikáról fiata­loknak. 16.38: Sáncalja — V. 17: H. Idős. 17.05: Külp. fi­gyelő. 17.20: Operettrészle­tek. 17.45: A műhelyben be­szélik... (b­p.). 18: Beetho­ven: V. szimfónia. 18.31: Nó­ták. 19: Esti krónika. 19.25: Töltsön egy órát kedvencei­vel! (A woodstocki feszti­vál.) 20.25: Közv. az FC PETŐFI RÁDIÓ szólószonáta. 21.21: Barlay Zsuzsa és Jámbor László énekel. 21.50: Dzsessz. 22.10: Beethoven összes zongora­­szonátái. 23. H. Időt. TELEVÍZIÓ POZSONYI TV A HORIZONT ÁFÉSZ szolgáltató részlege vállal SORON KÍVÜL­­ GARANCIÁVAL POLOSKA-, SVABBOGÄR-, RUSZNI-, HANGYA- és LÉGYIRTÁST Falladírozást és szőnyegtisztítást is vállalunk a lakosság és közületek részére Telefon: 144—704 ((((((in'­ A cádiá nádiéit "in)))))) Már egy ideje erőtelje­sebb pezsgés figyelhető meg a rádióban: megélén­kültek a különböző riport­műsorok, több a bemutató, hangjáték, sok újdonság kezdődött. Talán egyszerre nem is lehet mindenről beszámolni, hiszen egyik­másik sorozatként induló darabról hosszasabban kellene beszélnünk, érde­mei szerint. Például a vasárnap reg­gel „Nyitnikék” címen in­duló, új irodalmi-zenei összeállítás, az iskolarádió egyik érdekessége, a ta­nyasi iskolák életének szenteli egyórányi adás­idejét. A bemutatkozás szép és megható volt, meg­szólalt hangszalagról Ko­dály Zoltán, szerepelt Sza­bó Lőrinc-vers, Illyés-no­­vella, hogy csak a neveze­tesebb részeket említsük. Kérdés, a sorozat további műsorai győzik-e majd fá­radsággal, energiával, és sikerül-e hasonlóan szín­vonalas módon a falusi, a tanyasi iskolák világának még gazdagabb, még rész­­letdúsabb bemutatása. Új módszerekkel, új szemléletével két riport­­műsor is kiemelkedett a hét összeállításaiból: a szombati Arcok a tükör­ben és a hétfői különleges tudakozó ifjúsági adása. Az elsőben Bölcs István szólaltatta meg egy leány­osztály érettségizett diák­jait, több évvel a gimná­zium elvégzése után, mi lett belőlük, elégedettek-e sorsukkal. Ha azonban csupán ennyi lett volna a műsor, a rádió szokásos riportázsai közül aligha emelkedik ki. A riporter­nek sikerült valami hal­latlan lelki közelségbe ke­rülnie a riportalanyokkal, akik szinte vallomássze­­rűen beszéltek legbensőbb vágyaikról, szándékaikról, olyan természetes egysze­rűséggel, ahogy az embe­rek általában nem a rá­diónak, hanem barátaik­nak szoktak nyilatkozni. A hétfői műsor kissé a sajtókonferenciák hangu­latát árasztotta: Sípos Ta­más vezető riporter mel­lett néhány ifjúsági vezető foglalt helyet a stúdióban, és válaszolt a telefonon feltett ké­zésekre. „Ter­mészetes”, hogy­­a lakás- és bérkérdések özönét a legilletékesebb illetékes sem tudja megoldani a röpke műsoridő alatt, de még csak megnyugtató fe­leletet sem lehet adni né­melyik egyéni problémára, így hát Sipos Tamás ab­beli igyekezete, hogy a jobbára általános, ködö­sítő válaszok helyett ki­erőszakoljon érdembeli, tényleges feleletet, majd­nem meddő maradt. Mégis volt annyi eredménye, hogy a válaszoló legalább nyelvileg precízebb, meg­foghatóbb módon fejezte ki magát... Egyébként az effajta műsoroknak az a legna­gyobb hátrányuk, hogy túl sokat markolnak, és keve­­set fognak. Elég lett volna a kérdések közül bárme­lyik ahhoz, hogy egy teljes adásban válaszolhassanak rá — mégpedig érdemben. Tessék választani! — hirdette a vasárnap esti főműsor a kissé táncdal­­fesztiválszerű adást, mely­­nek újdonsága a telefon­szavazás volt. Ha szavaz­nék, felhívnám a rádió számát, és azt kérném, máskor az effajta műso­roknál a lapos és unalmas konferálást inkább hagy­ják el, és adják úgy a táncdalt, akinek kell, tisz­tán, szóda nélkül. .. Pénteken rádiószínházi bemutatóban volt része a hallgatóságnak: Kopányi György Hadjáratok este nyolcig című, unalmas hangjátéka került bemu­tatásra. Egy enyhén szól­va jobboldali beállított­ságú volt őrnagy be­lebetegszik abba, hogy már nem tartanak igényt szolgálatára. A maga által teremtett, zárt mikrovi­lágban őrzi a múlt szelle­mét. A katonás modort, a militarista magatartást fiára is rákényszeríti, aki csak akkor csalódik apjá­ban, amikor kiderül, hogy a kedves papa ráadásul fajgyűlölő is ... A papa haditörvényszéket tart sa­ját lakásában, saját test­vére fölött, s mit tesz is­ten, a testvére meg is hal , szívbánulása van. Ennyi a darab tartalma. A mon­danivalója? Erősen kérdé­ses, mit is akart valójában kihozni az író laboratóriu­mi kísérletezésébe. A hu­manista alapgondolat ki­fejtésére túl bonyolult és extrém helyzetet válasz­tott, amely éppen a mű alapgondolatát tette ke­véssé hozzáférhetővé. Nyilván sokak számára zavarosnak tűnhetett e dráma különös „istenítéle­tével”, a megőrülő fasiszta apával, és a társadalmon kívül élő fiúval. A színé­szek is érezhették, hogy nem egyértelmű a darab eszméje, és mindenki mást játszott: ki tragédiát, ki középfajú színművet, ki pedig vígjátéki eszközei­ből is vett elő. Így aztán a hallgató nem tudta, mit hallgat... - Háry Márta SZEPTEMBER 7-től OKTÓBER 10-ig OLCSÓBB a PECSENYE KACSA, CSIRKE és a TYÚK KAPHATÓ a BOLTOKBAN ÉRDEMES VÁSÁROLNI Pecsenye kacsa tasakban I. o. 24,- Ft helyett 21,- Ft/kg Csirke Tyúk tasakban I. o. 32,- Ft helyett 29,- Ft/kg tasakban I. o. 29,- Ft helyett 26,- Ft/kg

Next