Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)

1970-11-21 / 273. szám

ZOTÓ. november 11 Egy szelet kenyér és egy pohár víz Sárközi Ferencné, bri­­gádvezető: — Két évvel ezelőtt be­hívtak bennünket: jó, jó, a munkabrigádok is meg­teszik a magukét, de hát miért ne lehetnénk szocia­lista brigád. Vállaltuk. De az első év nem sike­rült. Valahogy még népi értettük a dolgot, nem láttuk a lényeget. Hogy mi a lényeg? Együvé tar­tozni, együtt dolgozni. Valami ilyen ... Folyamatosan követnék egymást a szavak, de köz­­t-­e­ közbekérdezek. Érde­kel, izgat az a „nagyon küzdelmes élet", amelyen átvergődött. Harmincöt évet töltött a gépek között. Küzdel­mes élet? Lehet... Elvált, két gyereket egyedül ne­velt fel. Előfordult, hogy a gép melletti nyolc óra utáni éhségét egy szelet kenyér s egy pohár víz enyhítette. — Össze kell dolgozni, egymás keze alá játszani — folytatja. — Az elő­­munkás, a fonó, a leszedő — minden egy személy­ben. Ugrik, ha kell, még akkor is, ha a szakadás­hoz esetleg semmi köze. Különben jön a selejt, és bánhatjuk a pénzünket, meg a szocialista brigád címünket. Mindent, amiért az ember itt nyolc órát le­hajt ... — Az idén már belerá­zódtunk az együttes mun­kába. A három szakmány brigádjai közül mindkét negyedévben a miénk lett az első hely. Aztán most mégis történt vala­mi, ami nem jó. Elvitték a legjobb fonómat­­ ál­landó éjszakásnak. Min­dig más gépet hajt. A szokásos 102 százalék he­lyett jó, ha 90-et elér. Rontja a brigád teljesít­ményét. Szóltunk is a ve­zetőknek, csináljanak va­lamit. Ez így nem igazsá­gos. El kell, hogy fogad­ják a kérésünket. — ,,Gyakran bezsong az ember” Sok az eltöltött har­mincöt­et­ a gyűrűsgép mellett. Mert vén, s éhes jószág a gyűrűs. Eleszi a lábat, a hallást, s az ide­geket is. — Ha meg egyszer kezd­hetné ? — Hányszor mondtam, ha újra születnék, a tex­­tilgyár környékére se jön­nék. De hányszor! Mert így ötven év felé miná­­lunk már gyakran be-z­song az ember. Sokszor csak csapkod és kiabál: „Elég, itthagyok min­dent”. .. Nem, nem tu­dom itthagyni a gyárat. Mert úgy érzem, hogy egy kicsit enyém is az a gép, mintha velem született volna. Nem megy a bú­csú ... A brigádtagok az alap­szervezeti kis szobában egymásnak adják a he­lyet. A gép, a fonal nem vár, s kevés az ember. Mindannyian más-más múlttal, más-más tudással ítélnek a munkáról, az életről. Úgy tűnik, kevés bennük a közös vonás. Ami megtalálható, az is inkább talán csak a mun­ka, az üzem, a brigád „ecset vonasa”. Svájer Magdolna: — A gyártól ötven ki­lométerre, Örkényben la­kom. Naponta hajnali há­romkor kelek, s az út gya­log két és fél kilométer az állomásig. Ilyenkor még csak hag­yján ... Aztán, ha nincs semmi különös, délután ötkor már haza is érek. Ha egy brigád­­gyűlés, vagy valami köz­bejön, csak késő este szállok le a vonatról. — Szabad idő,? Ugyan... Idős nagyanyám van, az anyám súlyos beteg. A háztartás rám vár, meg az apámnak is segíteni kell a földön ... Az éj­szakás héten jó, ha há­rom-négy órát alszom. Valahogy ez az én ele­­­térmi... Vágyvőlegény és stafírung Ezután már peregtek a kérdések és a feleletek: — Miért vállalta a bri­gádot? — Megszoktuk egymást. — Otthon nem talált munkát? — Inkább csak férfinak jut valami állás. — Mit szeretne elérni az életben? • — Férjhez menni, saját házat építeni, s gyereket szülni__ A vőlegény is megvan, és a bútort is megvettem már a házhoz. Azt már ö­sszekuporgat­tam. Lassan a stafírung is Amit senki sem vitat Az eredményeket most talán ömlesztve kellene papírra vetni. Különösebb gondot nem okozna. Száz százalék feletti teljesít­mény, a vállalás teljesíté­se és túlteljesítése, szemi­nárium, múzeumlátoga­tás, kirándulás.. . Talán megannyi lépcsőfok, s ezeket senki sem vitatja! Ellentét? Kissé sántító hasonlattal élve, ahány tagot számlál a Bajcsy- Zsilinszky-brigád, annyi­féle szólamon játszanak. De együtt mégis valahogy jól hangzik a sok szó­lam ... Erre gondolok, amikor átvágok az üzemen. Ke­rülgetem az elszívókat, az „elefántokat”, amelyek nem teljes eredménnyel zörögnek, mert a szállon­gó fehér pihék még így is mindent belepnek. És az asszonyok, mintha mindannyian megőszültek volna. Még a legfeketébb Mélykuti Attila Úttörőparlament Nagykőrösön Pénteken kezdődött meg immár harmadízben a III. Országos Úttörő Parlament. Ezúttal Nagy­kőrösön találkoztak moz­galmi vezetőikkel a fiata­lok, akik csapataik ne­vében jelentek meg az összejövetelen. Számot ad­nak az előző ülésszakon elfogadott javaslatok sor­sáról, s megbeszélik a to­vábbi tennivalókat. A találkozó második napja ugyancsak zsúfolt­nak ígérkezik: a jubileu­mi év és az V. Úttörő Találkozó megszervezésé­ről lesz szó. S hogy az idő ne csak munkával teljen, a kiskőrösi, a nagykőrösi és a meghívott szovjet út­törők adnak egymásnak találkozót. A parlament harmadik, s egyben befejező napján az úttörők kérdéseket in­tézhetnek szervezetük és a nevelési testületek kép­viselőihez. Mozgalmuk nagy jelen­tőségű eseményének szín­helyétől vasárnap vesz­nek búcsút a diákok, hogy iskolájukba visszatérve megvalósítsák mindazt, amit Nagykőrösön elhatá­roztak. (s. m.) N­É­P­S­Z­A­V­A Akik visszatornászták magukat „Tavaly vészjóslóan le­ült a brigád. Arra csak titkon mertünk gondolni, hogy újra talpraállnak. Ők mégis visszatornász­ták magukat. Mindez ta­lán a brigádvezetőnek köszönhető. Küzdelmes életen vergődött át, s így sokkal fogékonyabb má­sok baja iránt is. Ez sokat számít...” A finomfonó műhely­titkára mondotta el eze­ket a szavakat a Bajcsy- Zsilinszky szocialista bri­gádról: együtt lesz... Akkor az ingázást is abbahagyom. Végleg hazamegyek ..­. — Mást nem akar az élettől? — Nem ... — s a ..férj”, a ..ház”, a „gyerek” sza­vak ismét elhangzanak. Más nem. Lehet, hogy igaza van? ... Munkakönyve minden­esetre még a KISTEXT munkaügyi osztályának valamelyik páncélszekré­nyében fekszik. És egyelő­re még a brigád is szá­míthat rá. Mindehhez talán csak annyit, hogy Svájer Mag­dolna nemrég töltötte be 22. életévét... Az ajtó ismét nyílik. Az üzemből betör a már alig mérhető zaj. A fiatal, sö­tét hajú, fekete szemű lány az íróasztal másik oldalán cigarettára gyújt. Beszél a korán megunt tanulásról, a tizenöt éves fejjel történt munkába­­állásról. Érvel a „letu­dott” nyolc órával, no és a pénzzel, az öltözködés­sel. Büszkén vágja fel a fejét, amikor megjegyzi. ..A többiek, akik a fejü­ket törték, a nyomomba se jöhetnek fizetésben .. Talán kissé elhamarko­dottan, de ismét elhang­zik néhány kérdés: — Mit tud a munkás­hatalomról? — Ha jól dolgozik az ember, megfizetik. — Mit tesz az üzemben a szakszervezet? — Ha valaki férjhez megy, akkor segélyt kap. Akkor... Ha valami problémája van az em­bernek, akkor fölmegy, és segítenek... Mosolyog, fölkel, az aj­tó ismét csapódik, s­ újra elhal a zaj. A fiatalkorúak bűnözéséről Széthullt családok és klubhiány a háttérben A bűnüldözés gyakorlati szakembereit, s a krimi­nalisztika elméleti műve­lőit immár évek óta erő­sen foglalkoztatja a fia­talok körében előforduló bűnözés, ebből is elsősor­ban a csoportos bűnelkö­vetések. Nemrégiben több kriminológus mérte let — sok esetet analizálva, a tettesek családi, munka­helyi, anyagi, társadalmi körülményeit elemezve — melyek azok a környeze­ti hatások, okok, amelyek ezt a bűncselekményfor­mát az utóbbi években megnövelték. Az Országos Kriminalisztikai Intézet jubileuma alkalmából pe­dig kriminológusok, rend­őri szakértők tucatjai vi­tatták meg a fiatalok cso­portos bűnözésének főbb összetevőit, okait és meg­nyilvánulási formáit. Kö­zülük beszélgettünk el né­hány szakemberrel, köz­readva véleményüket, megfigyeléseiket. 10 százalék Az összbűnözés statisz­tikájában jelenleg mint­egy tíz százalék a fiatalok aránya. Ez a szám, egé­szen kis csökkenéseket, illetve emelkedéseket le­számítva, több év óta azo­nos. Figyelmeztető jelzés viszont „nemcsak a szak­emberek, hanem a társa­dalom számára is, hogy ugyanakkor bizonyos bűn­cselekményfajtáknál ez az arány sokkal rosszabb. Az 1968-as adatok szerint fia­talkorúak követték el a társadalmi tulajdont ká­rosító betöréses lopások 40,5 százalékát, a szemé­lyek javai ellen elkövetett betöréses lopások 36,2 szá­zalékát. A legfrissebb adatokkal kiegészítve mindezt: az erőszakos ne­mi közösüléseknél 25, a testi sértéseknél pedig több mint 42 százalékos jelenleg a fiatal bűnel­követők aránya. Az előbb említett tíz százalék azt is jelenti, hogy a fiatalok 1,1 száza­léka került összeütközésbe a törvénnyel. Ez az arány ugyan nem nagy, komoly figyelmeztetés a társadal­mi, pedagógiai szervek­nek. A bűnüldözés szakem­berei megfigyelték és ele­mezték például a válások­kal összefüggő adatokat. A családok szétbomlása, az évi több mint 20 ezer vá­lás évente 10—12 ezer gyermeket érint. Ezeknek a gyermekeknek tekinté­lyes része — az elemzések szerint — sivárabb, pers­­pektívátlanabb érzelmi körülmények közé kerül, nemegyszer romlik annak a töredékcsaládnak az anyagi helyzete is, amely­ben tovább él. Mivel az elvált szülők gyermekei a váláskor legtöbbször már elérik a 6—8. életévüket, súlyos érzelmi konfliktu­sokkal is meg kell birkóz­niuk, korábban rendezett kis világuk felbomlik. Nem volt külön fekhely Az anyagi és más kö­rülményeiket is elemezték a szakemberek. Kiderült, hogy a bűnöző fiatalok családjában az átlagkere­set ugyan megközelíti, vagy eléri más családok pénzjövedelmét, ugyanak­kor azonban rosszabbak a lakás­viszony­ok; a vizsgált családokban legtöbbször még külön fekhelye sem volt a 15—18 éves fiúnak, lánynak, együtt aludt va­lamelyik szülővel vagy testvérrel. Az utóbbi években meg­szaporodott a csoportos bűnözés. Az idei bűnese­tek ismét azt jelzik, hogy a fiatal elkövetők köré­ben sok helyütt kialakul­nak, kialakulhatnak a galerik, s ezekben a „ve­zető szerepet” nemegyszer felnőtt, visszaeső bűnöző játssza. A fiatalok játékos, időt elverő, lődörgő cso­portjába bekerülő rutinos bűnöző elképzelhetetlenül káros érzelmi, hatással van az éretlen fiatalokra. A galerik elleni küzde­lem egyik jó módszere — a szakemberek konkrét tapasztalatai szerint — az a törekvés és­­cselekvés­sorozat, hogy ezeket a csoportosulásokat lehető­leg már a bűn elkövetése előtt felderítsék és felosz­lassák. Tavaly például fél év alatt 65, az idén ugyan­ennyi idő alatt 69 galerit számoltak fel a rendőri szervek. Hozzáfűzik azon­ban azt is, hogy nem min­dig és nem is mindenütt kell célul tűzni a fiatalok társulásainak feloszlatá­sát. A KISZ, együttmű­ködve a rendőri szervek­kel, évek óta kutatja a fiatalok csoportjainak leg­jobb foglalkoztatási mód­szereit, bevonásuk módo­zatait a nagyobb közössé­gek életébe. Ennek a munkának azonban sok helyütt vannak még igen komoly anyagi akadályai. Hiányzanak azok a helyi­­ségek­ is, ahova be lehet­ne vinni az ilyen fiata­lokból álló csoportokat. Társadalmi gond A fiatalok bűnözésének egyik jó ellenszere: a kö­zépiskolákban most már rendszeresített, „bűnügyi osztályfőnöki órák” meg­tartása is. Évente két-két és fél ezer ilyen órát tar­tanak meg képzett bűn­ügyi szakemberek; vi­szonylag kevés azonban az ilyen jellegű felvilágo­sítás a szakmunkásképző intézetekben, holott ezek­ből sokkal több jogsértő került ki az utóbbi­ évek­ben, mint a középiskolák­ból. A fiatalkorú bűnözés az egész társadalom gondja, megelőzése és hatéko­nyabb csökkentése nem­csak a bűnüldözés szak­embereinek ügye, hanem a társadalmi és tömeg­szervezeteké, no meg az iskoláké is. Néhány bu­dapesti kerületben az utóbbi időben klubot nyi­tottak, többféle szórakozá­si, sportolási lehetőséget teremtettek. Ezeket azon­ban csak kezdeti lépések­nek lehet tekinteni. A fia­talok tízszázalékos „ré­szesedése” az összbűnöz­­ésben, olyan adat, amely­nek csökkentésével nem lehet évekig várni. A je­lenlegi jó módszereket és eszközöket tovább kell fejleszteni, kezdve az üze­mektől, egészen a kerületi KISZ-bizottságokig­. V. M. Miniszteri utasítás a vizsgaszabályzatokról A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában mi­niszteri utasítás intézke­dik a műszaki, a mező­­gazdasági, a gazdasági jellegű főiskolák és a ta­nárképző főiskolák, a fel­sőfokú intézetek, vala­mint az egyetemen mű­ködő főiskolai karok ta­nulmányi és vizsgasza­bályzatának kérdéseiről. Az utasítás szerint az intézményeknek el kell készíteniök a valamennyi tagozatra kiterjedő rész­letes tanulmányi és vizsgaszabályzatokat, és azt december 15-ig jóvá­hagyásra fel kell terjesz­teniük a felügyeletet gya­korló miniszterhez. Rész­letesen fel kell sorolni a hallgatóknak a tanulmá­nyi és vizsga­ügyekkel kapcsolatos jogait is. A vizsgaidőszakot és a vizs­ganapokat egyébként úgy kell meghatározni, hogy a hallgatók megfelelően elosztva tehessék le a vizsgák­at. (MTI) Könyvkrónika készül a pártkongresszusról Az MSZMP küszöbön­­álló 10. kongresszusának anyagából a legfontosabb fejezeteket néhány nap­pal az esemény után ki­advány formájában meg-, jelenteti a Kossuth Könyvkiadó. A kongresz­­szus teljes anyagát később könyv alakban is kiadják. A nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom több vezetőjének könyve is eljut a magyar olvasók­hoz a közeli jövőben. Saj­tó alatt van L. I. Brezs­­nyev cikkeinek és beszé­deinek válogatása, amely ,,A lenini­­ úton" címmel készül. Wladyslaw Go­­mulka már olvasható könyve után most Todor Zsivkov cikkeiből formál új kötetet a Kossuth Ki­adó. (MTI) Dunaújvárosi orvosok kezdeményezése Országos hálózat a cukorbetegek gondozására Megírtuk, hogy a Láng Gépgyárban november­en általános cukorbeteg­szűrés lesz, és az üzemek között a Láng-gyáriak el­sőként vesznek részt ilyen vizsgálaton. Nos, ők csak budapesti elsők lehetnek, mert miként tudomásunk­ra jutott: a Nagykőrösi Konzervgyárban és Duna­újvárosban, a vasműben már megelőzték őket. A dunaújvárosi kórház belgyógyász- kollek­tí­váj­a, élén dr. Szűcs Zsuzsanna kandidátus és dr. Csapó Gábor főorvosokkal, dr. Mátyus Zsuzsanna üzemi belgyógyász ,szakorvossal és munkatársaikkal már 1967-ben megkezdték több mint hétezer vasműdolgo­­zó cukorbetegszűrését, s több mint kétéves munká­val elvégezték annak tu­dományos értékelését is. Erről kértünk tájékozta­tást Szűcs főorvosnőtől és Csapó főorvostól, akik a cukorbetegséggel már hosszú évek óta foglalkoz­nak, hiszen a szegedi I. Belgyógyászati Klinikán Hetényi Géza, majd Julesz Miklós orvosprofesszorok tanítványai voltak. Heté­­nyi professzornak a cu­— A cukorbetegek egész életen át tartó rendszeres és állandó gondozása szük­séges — mondotta a főor­vosasszony. — Szegeden kétezer cukorbeteg járt hozzánk rendszeres kont­rollra. Közülük többen el­sők között kezdték szedni a cukorbetegség új gyógy­szereit, a tablettákat. Csa­pó kollégámmal 4—5 éve jöttünk Dunaújvárosba, és egyebek mellett célul tűz­tük, hogy felderítsük a korbetegséggel kapcsolat­ban az volt a véleménye: szakítani kell azzal az el­képzeléssel, hogy a cu­korbetegeket időnként kór­házban beállítják gyógy­szeres kezelésre, majd amikor rosszul érzik ma­gukat, újra a kórház kö­vetkezik, lappangó cukorbetegséget, megvalósítsuk a Dunai Vasmű dolgozóinak cukor­be­tegszű­rését. Az átszűrt személyek többségének a délutáni műszak alatt, az ebéd után 2 órával ürített vize­letét vizsgálták. Ezzel egy időben rögzítették az il­lető testsúlyát, magassá­gát, családi körülményeit, panaszait, milyen munka­Csapó dr. elmondotta, hogy a Dunai Vasműben egy sor munkakörbe nem vesznek fel cukorbetege­ket. Egyes üzemrészekben, veszélyeztetettségi foktól függően, 3—6 havonta kö­telező a vizelet vizsgálata. A dunaújvárosi kórház kollektívája 7150 dolgozó szűrését vállalta. Milyen eredményt értek el? Hány új esetet fedtek fel a szű­rővizsgálat során ott, ahol eddig 34 cukorbeteget tar­tottak nyilván? Közben dolgozik, hány műszakban, hol született, falun vagy városban, és hol él jelenleg az illető. A vizeletvizsgálat Bio­­phan­a (NDK) papírcsík - módszerrel történt,­ és akinek vizeletében a pa­pír átszíneződött, azt be­rendelték 24 órás gyűj­tött vizelettel, éhgyomor­ral, és vércukorterhelést is tegeztek. Az eredmény meglepő volt: 1­2 új cu­korbeteg felfedezésére szá­mítottak, s ehelyett a pa­pírcsíkmódszerrel 65 eset­ben merült fel diabetes gyanúja, majd a további vizsgálatok során 22 dol­gozó bizonyult cukorbe­tegnek, közülük 15-nél a betegség már előrehala­dott állapotban volt. Egyi­kük sem sejtette, hogy be­teg. Természetesen vala­mennyien kórházi keze­lésben részesültek, gyógy­szeres ellátást kapnak, és rendszeresen ellenőrzik betegségüket. — Az önök véleménye szerint mi okozza a cukor­­betegség egyre nagyobb elterjedését? — A diabetest civilizá­ciós jelenségnek is tart­ják, mert a fizikai munka csökkenése és a bőséges, túl zsíros táplálkozás, az elhízás kedvez a cukorbaj kialakulásának. Ehhez még csak­ „hozzásegítik” az embereket a minden­napi élet stresszhatásai, idegességei, a külvilág olyan ingerei, amelyekre fokozottabban reagálunk. Tehát a cukorbetegségre hajlamosak akik elhízot­tak, akik keveset mozog­nak, fokozzák a fizikai munkát, sportoljanak, tornázzanak (még idősebb korban is!), szűkítsék le az étrendjüket, fogyassza­nak kevesebb kalóriát és . Mi a véleményük ar­ról, hogy a magyar sza­harin és más készítmé­nyek állítólag rontják a látást, és egyéb következ­ményekkel is járhat rend­szeres fogyasztásuk? — A magyar szaharin nem tartozik a legízlete­­sebb, legjobb szaharin­­készítmények közé, de tel­jesen ártalmatlan. A nyu­gaton elterjedt, ízletesebb cuklamátkészítményekkel kapcsolatban merültek fel aggályok, a szert vizsgál­ják, a kérdés nincs le­zárva. ’— A cukorbaj örökletes megbetegedés? — Kétségtelen, a cukor­betegek gyermekei között gyakoribb a diabetes. Ha­zai és külföldi statisztikák szerint azokban a csalá­több vitamint. Kétségbe esni nem kell, mert a kul­túra és a szocialista egész­ségügy gondoskodásának hatására az enyhe és lap­pangó esetek is orvos elé kerülnek. A helyesen al­kalmazott diéta és a gyógyszerek biztosítják az anyagcsere egyensúlyát. Aokban, ahol egy cukor­beteg szülő van, mintegy 25 százalékos, ahol kettő, ott közel 60 százalékos a valószínűsége annak, hogy a gyermek is cukorbeteg lesz. A gyermek- és fiatal­kori cukorbaj egyébként nehezebben befolyásolha­tó, mint a 40—60 éven fe­lülieké. A dunaújvárosi orvosok javaslatával mi is egyet­értünk: a cukorbetegség magyarországi elterjedését és az állandó növekedését figyelembe véve, szükséges lenne a cukorbetegek gon­dozóhálózatát — megfelelő központokkal — országo­san kiépíteni, hasonlóan a véradó- vagy a tüdőbe­teg­­gondozó hálózathoz. Vándor Pál Rendszeres gondozás Stressz-hatások A szacarin­es hatása

Next