Népszava, 1970. november (98. évfolyam, 257–280. sz.)
1970-11-21 / 273. szám
ZOTÓ. november 11 Egy szelet kenyér és egy pohár víz Sárközi Ferencné, brigádvezető: — Két évvel ezelőtt behívtak bennünket: jó, jó, a munkabrigádok is megteszik a magukét, de hát miért ne lehetnénk szocialista brigád. Vállaltuk. De az első év nem sikerült. Valahogy még népi értettük a dolgot, nem láttuk a lényeget. Hogy mi a lényeg? Együvé tartozni, együtt dolgozni. Valami ilyen ... Folyamatosan követnék egymást a szavak, de közt-e közbekérdezek. Érdekel, izgat az a „nagyon küzdelmes élet", amelyen átvergődött. Harmincöt évet töltött a gépek között. Küzdelmes élet? Lehet... Elvált, két gyereket egyedül nevelt fel. Előfordult, hogy a gép melletti nyolc óra utáni éhségét egy szelet kenyér s egy pohár víz enyhítette. — Össze kell dolgozni, egymás keze alá játszani — folytatja. — Az előmunkás, a fonó, a leszedő — minden egy személyben. Ugrik, ha kell, még akkor is, ha a szakadáshoz esetleg semmi köze. Különben jön a selejt, és bánhatjuk a pénzünket, meg a szocialista brigád címünket. Mindent, amiért az ember itt nyolc órát lehajt ... — Az idén már belerázódtunk az együttes munkába. A három szakmány brigádjai közül mindkét negyedévben a miénk lett az első hely. Aztán most mégis történt valami, ami nem jó. Elvitték a legjobb fonómat állandó éjszakásnak. Mindig más gépet hajt. A szokásos 102 százalék helyett jó, ha 90-et elér. Rontja a brigád teljesítményét. Szóltunk is a vezetőknek, csináljanak valamit. Ez így nem igazságos. El kell, hogy fogadják a kérésünket. — ,,Gyakran bezsong az ember” Sok az eltöltött harmincötet a gyűrűsgép mellett. Mert vén, s éhes jószág a gyűrűs. Eleszi a lábat, a hallást, s az idegeket is. — Ha meg egyszer kezdhetné ? — Hányszor mondtam, ha újra születnék, a textilgyár környékére se jönnék. De hányszor! Mert így ötven év felé minálunk már gyakran be-zsong az ember. Sokszor csak csapkod és kiabál: „Elég, itthagyok mindent”. .. Nem, nem tudom itthagyni a gyárat. Mert úgy érzem, hogy egy kicsit enyém is az a gép, mintha velem született volna. Nem megy a búcsú ... A brigádtagok az alapszervezeti kis szobában egymásnak adják a helyet. A gép, a fonal nem vár, s kevés az ember. Mindannyian más-más múlttal, más-más tudással ítélnek a munkáról, az életről. Úgy tűnik, kevés bennük a közös vonás. Ami megtalálható, az is inkább talán csak a munka, az üzem, a brigád „ecset vonasa”. Svájer Magdolna: — A gyártól ötven kilométerre, Örkényben lakom. Naponta hajnali háromkor kelek, s az út gyalog két és fél kilométer az állomásig. Ilyenkor még csak hagyján ... Aztán, ha nincs semmi különös, délután ötkor már haza is érek. Ha egy brigádgyűlés, vagy valami közbejön, csak késő este szállok le a vonatról. — Szabad idő,? Ugyan... Idős nagyanyám van, az anyám súlyos beteg. A háztartás rám vár, meg az apámnak is segíteni kell a földön ... Az éjszakás héten jó, ha három-négy órát alszom. Valahogy ez az én eletérmi... Vágyvőlegény és stafírung Ezután már peregtek a kérdések és a feleletek: — Miért vállalta a brigádot? — Megszoktuk egymást. — Otthon nem talált munkát? — Inkább csak férfinak jut valami állás. — Mit szeretne elérni az életben? • — Férjhez menni, saját házat építeni, s gyereket szülni__ A vőlegény is megvan, és a bútort is megvettem már a házhoz. Azt már összekuporgattam. Lassan a stafírung is Amit senki sem vitat Az eredményeket most talán ömlesztve kellene papírra vetni. Különösebb gondot nem okozna. Száz százalék feletti teljesítmény, a vállalás teljesítése és túlteljesítése, szeminárium, múzeumlátogatás, kirándulás.. . Talán megannyi lépcsőfok, s ezeket senki sem vitatja! Ellentét? Kissé sántító hasonlattal élve, ahány tagot számlál a Bajcsy- Zsilinszky-brigád, annyiféle szólamon játszanak. De együtt mégis valahogy jól hangzik a sok szólam ... Erre gondolok, amikor átvágok az üzemen. Kerülgetem az elszívókat, az „elefántokat”, amelyek nem teljes eredménnyel zörögnek, mert a szállongó fehér pihék még így is mindent belepnek. És az asszonyok, mintha mindannyian megőszültek volna. Még a legfeketébb Mélykuti Attila Úttörőparlament Nagykőrösön Pénteken kezdődött meg immár harmadízben a III. Országos Úttörő Parlament. Ezúttal Nagykőrösön találkoztak mozgalmi vezetőikkel a fiatalok, akik csapataik nevében jelentek meg az összejövetelen. Számot adnak az előző ülésszakon elfogadott javaslatok sorsáról, s megbeszélik a további tennivalókat. A találkozó második napja ugyancsak zsúfoltnak ígérkezik: a jubileumi év és az V. Úttörő Találkozó megszervezéséről lesz szó. S hogy az idő ne csak munkával teljen, a kiskőrösi, a nagykőrösi és a meghívott szovjet úttörők adnak egymásnak találkozót. A parlament harmadik, s egyben befejező napján az úttörők kérdéseket intézhetnek szervezetük és a nevelési testületek képviselőihez. Mozgalmuk nagy jelentőségű eseményének színhelyétől vasárnap vesznek búcsút a diákok, hogy iskolájukba visszatérve megvalósítsák mindazt, amit Nagykőrösön elhatároztak. (s. m.) NÉPSZAVA Akik visszatornászták magukat „Tavaly vészjóslóan leült a brigád. Arra csak titkon mertünk gondolni, hogy újra talpraállnak. Ők mégis visszatornászták magukat. Mindez talán a brigádvezetőnek köszönhető. Küzdelmes életen vergődött át, s így sokkal fogékonyabb mások baja iránt is. Ez sokat számít...” A finomfonó műhelytitkára mondotta el ezeket a szavakat a Bajcsy- Zsilinszky szocialista brigádról: együtt lesz... Akkor az ingázást is abbahagyom. Végleg hazamegyek ... — Mást nem akar az élettől? — Nem ... — s a ..férj”, a ..ház”, a „gyerek” szavak ismét elhangzanak. Más nem. Lehet, hogy igaza van? ... Munkakönyve mindenesetre még a KISTEXT munkaügyi osztályának valamelyik páncélszekrényében fekszik. És egyelőre még a brigád is számíthat rá. Mindehhez talán csak annyit, hogy Svájer Magdolna nemrég töltötte be 22. életévét... Az ajtó ismét nyílik. Az üzemből betör a már alig mérhető zaj. A fiatal, sötét hajú, fekete szemű lány az íróasztal másik oldalán cigarettára gyújt. Beszél a korán megunt tanulásról, a tizenöt éves fejjel történt munkábaállásról. Érvel a „letudott” nyolc órával, no és a pénzzel, az öltözködéssel. Büszkén vágja fel a fejét, amikor megjegyzi. ..A többiek, akik a fejüket törték, a nyomomba se jöhetnek fizetésben .. Talán kissé elhamarkodottan, de ismét elhangzik néhány kérdés: — Mit tud a munkáshatalomról? — Ha jól dolgozik az ember, megfizetik. — Mit tesz az üzemben a szakszervezet? — Ha valaki férjhez megy, akkor segélyt kap. Akkor... Ha valami problémája van az embernek, akkor fölmegy, és segítenek... Mosolyog, fölkel, az ajtó ismét csapódik, s újra elhal a zaj. A fiatalkorúak bűnözéséről Széthullt családok és klubhiány a háttérben A bűnüldözés gyakorlati szakembereit, s a kriminalisztika elméleti művelőit immár évek óta erősen foglalkoztatja a fiatalok körében előforduló bűnözés, ebből is elsősorban a csoportos bűnelkövetések. Nemrégiben több kriminológus mérte let — sok esetet analizálva, a tettesek családi, munkahelyi, anyagi, társadalmi körülményeit elemezve — melyek azok a környezeti hatások, okok, amelyek ezt a bűncselekményformát az utóbbi években megnövelték. Az Országos Kriminalisztikai Intézet jubileuma alkalmából pedig kriminológusok, rendőri szakértők tucatjai vitatták meg a fiatalok csoportos bűnözésének főbb összetevőit, okait és megnyilvánulási formáit. Közülük beszélgettünk el néhány szakemberrel, közreadva véleményüket, megfigyeléseiket. 10 százalék Az összbűnözés statisztikájában jelenleg mintegy tíz százalék a fiatalok aránya. Ez a szám, egészen kis csökkenéseket, illetve emelkedéseket leszámítva, több év óta azonos. Figyelmeztető jelzés viszont „nemcsak a szakemberek, hanem a társadalom számára is, hogy ugyanakkor bizonyos bűncselekményfajtáknál ez az arány sokkal rosszabb. Az 1968-as adatok szerint fiatalkorúak követték el a társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 40,5 százalékát, a személyek javai ellen elkövetett betöréses lopások 36,2 százalékát. A legfrissebb adatokkal kiegészítve mindezt: az erőszakos nemi közösüléseknél 25, a testi sértéseknél pedig több mint 42 százalékos jelenleg a fiatal bűnelkövetők aránya. Az előbb említett tíz százalék azt is jelenti, hogy a fiatalok 1,1 százaléka került összeütközésbe a törvénnyel. Ez az arány ugyan nem nagy, komoly figyelmeztetés a társadalmi, pedagógiai szerveknek. A bűnüldözés szakemberei megfigyelték és elemezték például a válásokkal összefüggő adatokat. A családok szétbomlása, az évi több mint 20 ezer válás évente 10—12 ezer gyermeket érint. Ezeknek a gyermekeknek tekintélyes része — az elemzések szerint — sivárabb, perspektívátlanabb érzelmi körülmények közé kerül, nemegyszer romlik annak a töredékcsaládnak az anyagi helyzete is, amelyben tovább él. Mivel az elvált szülők gyermekei a váláskor legtöbbször már elérik a 6—8. életévüket, súlyos érzelmi konfliktusokkal is meg kell birkózniuk, korábban rendezett kis világuk felbomlik. Nem volt külön fekhely Az anyagi és más körülményeiket is elemezték a szakemberek. Kiderült, hogy a bűnöző fiatalok családjában az átlagkereset ugyan megközelíti, vagy eléri más családok pénzjövedelmét, ugyanakkor azonban rosszabbak a lakásviszonyok; a vizsgált családokban legtöbbször még külön fekhelye sem volt a 15—18 éves fiúnak, lánynak, együtt aludt valamelyik szülővel vagy testvérrel. Az utóbbi években megszaporodott a csoportos bűnözés. Az idei bűnesetek ismét azt jelzik, hogy a fiatal elkövetők körében sok helyütt kialakulnak, kialakulhatnak a galerik, s ezekben a „vezető szerepet” nemegyszer felnőtt, visszaeső bűnöző játssza. A fiatalok játékos, időt elverő, lődörgő csoportjába bekerülő rutinos bűnöző elképzelhetetlenül káros érzelmi, hatással van az éretlen fiatalokra. A galerik elleni küzdelem egyik jó módszere — a szakemberek konkrét tapasztalatai szerint — az a törekvés éscselekvéssorozat, hogy ezeket a csoportosulásokat lehetőleg már a bűn elkövetése előtt felderítsék és feloszlassák. Tavaly például fél év alatt 65, az idén ugyanennyi idő alatt 69 galerit számoltak fel a rendőri szervek. Hozzáfűzik azonban azt is, hogy nem mindig és nem is mindenütt kell célul tűzni a fiatalok társulásainak feloszlatását. A KISZ, együttműködve a rendőri szervekkel, évek óta kutatja a fiatalok csoportjainak legjobb foglalkoztatási módszereit, bevonásuk módozatait a nagyobb közösségek életébe. Ennek a munkának azonban sok helyütt vannak még igen komoly anyagi akadályai. Hiányzanak azok a helyiségek is, ahova be lehetne vinni az ilyen fiatalokból álló csoportokat. Társadalmi gond A fiatalok bűnözésének egyik jó ellenszere: a középiskolákban most már rendszeresített, „bűnügyi osztályfőnöki órák” megtartása is. Évente két-két és fél ezer ilyen órát tartanak meg képzett bűnügyi szakemberek; viszonylag kevés azonban az ilyen jellegű felvilágosítás a szakmunkásképző intézetekben, holott ezekből sokkal több jogsértő került ki az utóbbi években, mint a középiskolákból. A fiatalkorú bűnözés az egész társadalom gondja, megelőzése és hatékonyabb csökkentése nemcsak a bűnüldözés szakembereinek ügye, hanem a társadalmi és tömegszervezeteké, no meg az iskoláké is. Néhány budapesti kerületben az utóbbi időben klubot nyitottak, többféle szórakozási, sportolási lehetőséget teremtettek. Ezeket azonban csak kezdeti lépéseknek lehet tekinteni. A fiatalok tízszázalékos „részesedése” az összbűnözésben, olyan adat, amelynek csökkentésével nem lehet évekig várni. A jelenlegi jó módszereket és eszközöket tovább kell fejleszteni, kezdve az üzemektől, egészen a kerületi KISZ-bizottságokig. V. M. Miniszteri utasítás a vizsgaszabályzatokról A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában miniszteri utasítás intézkedik a műszaki, a mezőgazdasági, a gazdasági jellegű főiskolák és a tanárképző főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egyetemen működő főiskolai karok tanulmányi és vizsgaszabályzatának kérdéseiről. Az utasítás szerint az intézményeknek el kell készíteniök a valamennyi tagozatra kiterjedő részletes tanulmányi és vizsgaszabályzatokat, és azt december 15-ig jóváhagyásra fel kell terjeszteniük a felügyeletet gyakorló miniszterhez. Részletesen fel kell sorolni a hallgatóknak a tanulmányi és vizsgaügyekkel kapcsolatos jogait is. A vizsgaidőszakot és a vizsganapokat egyébként úgy kell meghatározni, hogy a hallgatók megfelelően elosztva tehessék le a vizsgákat. (MTI) Könyvkrónika készül a pártkongresszusról Az MSZMP küszöbönálló 10. kongresszusának anyagából a legfontosabb fejezeteket néhány nappal az esemény után kiadvány formájában meg-, jelenteti a Kossuth Könyvkiadó. A kongreszszus teljes anyagát később könyv alakban is kiadják. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom több vezetőjének könyve is eljut a magyar olvasókhoz a közeli jövőben. Sajtó alatt van L. I. Brezsnyev cikkeinek és beszédeinek válogatása, amely ,,A lenini úton" címmel készül. Wladyslaw Gomulka már olvasható könyve után most Todor Zsivkov cikkeiből formál új kötetet a Kossuth Kiadó. (MTI) Dunaújvárosi orvosok kezdeményezése Országos hálózat a cukorbetegek gondozására Megírtuk, hogy a Láng Gépgyárban novemberen általános cukorbetegszűrés lesz, és az üzemek között a Láng-gyáriak elsőként vesznek részt ilyen vizsgálaton. Nos, ők csak budapesti elsők lehetnek, mert miként tudomásunkra jutott: a Nagykőrösi Konzervgyárban és Dunaújvárosban, a vasműben már megelőzték őket. A dunaújvárosi kórház belgyógyász- kollektívája, élén dr. Szűcs Zsuzsanna kandidátus és dr. Csapó Gábor főorvosokkal, dr. Mátyus Zsuzsanna üzemi belgyógyász ,szakorvossal és munkatársaikkal már 1967-ben megkezdték több mint hétezer vasműdolgozó cukorbetegszűrését, s több mint kétéves munkával elvégezték annak tudományos értékelését is. Erről kértünk tájékoztatást Szűcs főorvosnőtől és Csapó főorvostól, akik a cukorbetegséggel már hosszú évek óta foglalkoznak, hiszen a szegedi I. Belgyógyászati Klinikán Hetényi Géza, majd Julesz Miklós orvosprofesszorok tanítványai voltak. Hetényi professzornak a cu— A cukorbetegek egész életen át tartó rendszeres és állandó gondozása szükséges — mondotta a főorvosasszony. — Szegeden kétezer cukorbeteg járt hozzánk rendszeres kontrollra. Közülük többen elsők között kezdték szedni a cukorbetegség új gyógyszereit, a tablettákat. Csapó kollégámmal 4—5 éve jöttünk Dunaújvárosba, és egyebek mellett célul tűztük, hogy felderítsük a korbetegséggel kapcsolatban az volt a véleménye: szakítani kell azzal az elképzeléssel, hogy a cukorbetegeket időnként kórházban beállítják gyógyszeres kezelésre, majd amikor rosszul érzik magukat, újra a kórház következik, lappangó cukorbetegséget, megvalósítsuk a Dunai Vasmű dolgozóinak cukorbetegszűrését. Az átszűrt személyek többségének a délutáni műszak alatt, az ebéd után 2 órával ürített vizeletét vizsgálták. Ezzel egy időben rögzítették az illető testsúlyát, magasságát, családi körülményeit, panaszait, milyen munkaCsapó dr. elmondotta, hogy a Dunai Vasműben egy sor munkakörbe nem vesznek fel cukorbetegeket. Egyes üzemrészekben, veszélyeztetettségi foktól függően, 3—6 havonta kötelező a vizelet vizsgálata. A dunaújvárosi kórház kollektívája 7150 dolgozó szűrését vállalta. Milyen eredményt értek el? Hány új esetet fedtek fel a szűrővizsgálat során ott, ahol eddig 34 cukorbeteget tartottak nyilván? Közben dolgozik, hány műszakban, hol született, falun vagy városban, és hol él jelenleg az illető. A vizeletvizsgálat Biophana (NDK) papírcsík - módszerrel történt, és akinek vizeletében a papír átszíneződött, azt berendelték 24 órás gyűjtött vizelettel, éhgyomorral, és vércukorterhelést is tegeztek. Az eredmény meglepő volt: 12 új cukorbeteg felfedezésére számítottak, s ehelyett a papírcsíkmódszerrel 65 esetben merült fel diabetes gyanúja, majd a további vizsgálatok során 22 dolgozó bizonyult cukorbetegnek, közülük 15-nél a betegség már előrehaladott állapotban volt. Egyikük sem sejtette, hogy beteg. Természetesen valamennyien kórházi kezelésben részesültek, gyógyszeres ellátást kapnak, és rendszeresen ellenőrzik betegségüket. — Az önök véleménye szerint mi okozza a cukorbetegség egyre nagyobb elterjedését? — A diabetest civilizációs jelenségnek is tartják, mert a fizikai munka csökkenése és a bőséges, túl zsíros táplálkozás, az elhízás kedvez a cukorbaj kialakulásának. Ehhez még csak „hozzásegítik” az embereket a mindennapi élet stresszhatásai, idegességei, a külvilág olyan ingerei, amelyekre fokozottabban reagálunk. Tehát a cukorbetegségre hajlamosak akik elhízottak, akik keveset mozognak, fokozzák a fizikai munkát, sportoljanak, tornázzanak (még idősebb korban is!), szűkítsék le az étrendjüket, fogyasszanak kevesebb kalóriát és . Mi a véleményük arról, hogy a magyar szaharin és más készítmények állítólag rontják a látást, és egyéb következményekkel is járhat rendszeres fogyasztásuk? — A magyar szaharin nem tartozik a legízletesebb, legjobb szaharinkészítmények közé, de teljesen ártalmatlan. A nyugaton elterjedt, ízletesebb cuklamátkészítményekkel kapcsolatban merültek fel aggályok, a szert vizsgálják, a kérdés nincs lezárva. ’— A cukorbaj örökletes megbetegedés? — Kétségtelen, a cukorbetegek gyermekei között gyakoribb a diabetes. Hazai és külföldi statisztikák szerint azokban a csalátöbb vitamint. Kétségbe esni nem kell, mert a kultúra és a szocialista egészségügy gondoskodásának hatására az enyhe és lappangó esetek is orvos elé kerülnek. A helyesen alkalmazott diéta és a gyógyszerek biztosítják az anyagcsere egyensúlyát. Aokban, ahol egy cukorbeteg szülő van, mintegy 25 százalékos, ahol kettő, ott közel 60 százalékos a valószínűsége annak, hogy a gyermek is cukorbeteg lesz. A gyermek- és fiatalkori cukorbaj egyébként nehezebben befolyásolható, mint a 40—60 éven felülieké. A dunaújvárosi orvosok javaslatával mi is egyetértünk: a cukorbetegség magyarországi elterjedését és az állandó növekedését figyelembe véve, szükséges lenne a cukorbetegek gondozóhálózatát — megfelelő központokkal — országosan kiépíteni, hasonlóan a véradó- vagy a tüdőbeteggondozó hálózathoz. Vándor Pál Rendszeres gondozás Stressz-hatások A szacarines hatása