Népszava, 1971. február (99. évfolyam, 27–50. sz.)

1971-02-26 / 48. szám

2 Két színházi este vidéken Requiem egy apácáért • Kaposvárott A Requiem egy apá­cáért című dráma irodal­mi előzményei Faulkner Szentély című és a da­rabbal azonos című re­gényei. A cselekmény színhelye az amerikai ,,Dél”, s ez a környezet elengedhetetlen tartozéka az alapkonfliktusnak is, amelyet nagyon leegysze­rűsítve talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy va­jon értelmes vagy értel­­metlen-e egy néger lány áldozata, mintegy különös „krisztusi magatartása”, amelyikkel egy demora­lizált fehér családot akar megváltani. A dráma címe is azt sugallja, hogy mind Faulk­ner, mind Camus tisz­tábbnak és szentebbnek érezte a gyerekgyilkos prostituált néger lányt, mint fehér környezetét. A színpadi változatból azonban nagyrészt hiány­zik az amerikai író at­moszférateremtő, robusz­tus költészete s az iro­dalmi alapanyag Camus kezében olykor filozófiai tételekre, fikciókra szű­kül le. A darab irodalmi értékei azonban így is el­­vitathatatlanok, hiszen amit vesztünk a regény sokrétűségéből, azért kár­pótolnak bennünket Ca­mus dialógusai, drám­a­­szerkesztői erényei. Komor István rendező munkáját elsősorban az a tény dicséri, hogy a csábító lehetőségeknek el­lenállva, a darab drámai­­ságára koncentrált első­sorban és nem akart színpadot teremteni Co­rpus megkérdőjelezhető filozófiai fejtegetéseinek. Jó színházat, az alkotó­­műhely atmoszféráját ér­zékeltető előadást lát­hattunk ezen az estén a kaposvári Csiky Gergely Színházban s ezt az ér­tékítéletet még az sem gyengíti, ha részletmeg­oldásaiban nem is min­denkor érthetünk egyet az előadással. Erényei közé tartozik a pontos és következetes előadásépí­tés, a színpadi helyzetek mindenkor egyértelmű tisztázása és megvilágí­tása valamint a tehetsé­ges színészi játék. Ez utóbbiban azonban, elsősorban objektív okok­ra visszavezethető, fenn­tartásaink vannak. A da­rab főhősnőjét, akit meg kell „váltani”, Olsavszky Éva játszotta. Kitűnő színésznő. Feladatát önnön I­v­oM-Aneshez képest ma­ximái­­san oldotta meg. Az mér nem rajta mú­lott tabb szemposztá­­si kényszer vált, hogy Egy hét különbséggel két érdekes színházi be­mutatóra került sor az ország két, egymástól meglehetősen távol eső városának színházában. Kaposvárott magyaror­homi­ tpunkont On­ A csavargó — A mai román dráma­írás nesztora, Victor Ef­timiu kevéssé ismert szerző Magyarországon, ezzel a feladattal kellett birkóznia. S az ugyan­csak a színésznőn kívül­álló akadály, hogy ritkán öltöztetnek ennyire sze­repük ellen ma magyar színpadon színészeket. A jelmezek, amelyek Kluka Eszter munkái, Temple figuráját, jelle­mét külsőségeiben szimp­­lifikálta és szokszor a szí­nésznő energiái arra kel­lettek, hogy megjelenése ellenére elhihetővé tegye a figurát. A férfiszerepek kiosz­tása sem volt a legsze­rencsésebb. Annak elle­nére nem, hogy mind a férjet játszó Kovács Já­nos, mind Polgár Géza, a nagybácsi, védőügyvéd szerepében pontosan „hoz­ták” a figurák lényegét. Kovács János különösen akkor tetszett, amikor ezt a feladatot eszköztelen egyszerűséggel próbálta megoldani. Polgár­­ Géza figurája talán a darab legbonyolultabb és a színészt legnehezebb fel­adat elé állító alakja, hiszen egyszerre részese és kommentálója, katali­zátora az eseményeknek. Alakítását leginkább az dicséri, hogy miközben mértéktartó egyszerűség­gel jelezte kívülállóságát, képes volt felvillantani a védőügyvéd, e tehetetlen humanista jellemvonásait is. Visszatérve a rendező munkájára, az említett szereposztási kényszere­ken túl nemcsak darab­értelmezése, hanem szí­nészvezetése is egyértel­mű volt. Helyesen nem abszolutizálta a néger szolgálólány erkölcsileg nagyon kétes értékű ál­dozatát, hanem e tettet inkább olyan kiváltó ok­nak tekintette, amely egyfajta erkölcsi szám­adás folyamatát indította meg, Így vált a darab az önismeret és az egymás megismerésének drámájá­vá. Végül szólnunk kell Hőgye Zsuzsa alakításá­ról, mint a gyerekgyilkos néger szolgálóról. A sze­rep rendezői elképzelésé­vel tökéletesen egyetért­hetünk. Ez az elképzelés azt sugallta, hogy a fi­gura érzelmi, gondolati világa roppant beszűkült, s mintegy monomániáku­­san egyetlen téveszme kö­rül forog minden gondo­lata és cselekvése. Hőgye Zsuzsa ezt az elképzelést azonban csupán jelezni tudta, jobbára külsőséges eszközökkel, alakításából hiányzott a l’Tura belső szenvedélye, drámai tar­tása. Békéscsabán Ezért volt egy kicsit a szomszédos nép kortársi kultúrája megismerteté­sében is misszió a Békés­más egy Faulkner-re­gényből készült színpadi adaptációját tűzték mű­sorra, míg Békéscsaba volt az első magyar kő­színház, amelyik Victor Eftimiu vígjátékának be­mutatására vállalkozott. csabai Jókai Színház mostani vállalkozása. Ha a Csavargó világ­irodalmi rokonságát ku­tatjuk, úgy azt Gogol Revizorának Hlesztakov figurájában és egy kicsit Ilf és Petrov Osztap Renderében lelhetjük fel. E rokonítás segítségével már nagyjából körül is határolhatjuk a darab cselekményének és cím­szereplőjének lényegét. Eftimiu darabjában azon­ban a szatíra élét nagy­ban csorbítja, hogy egy kicsit saját figuráitól meghatódni látszik. E za­varó meghatottságot igye­kezett némiképp enyhíte­ni az előadás rendezője, Miszlay István, aki a vígjátékot komédiára hangszerelte. Egy ponton így is törés következik be a játék lendületében, amikor is a csavargó „le­leplezi a lelkét”. Ezt a pontot kivéve mégis egységesnek, sze­rencsés kézzel hangsze­reltnek mondhatjuk a színpadi játékot, amely mindenképpen jó szóra­kozást biztosít a közön­ségnek, és az Eftimiuval való első találkozás kel­lemes benyomásokat és emlékeket ébresztett ben­ne. Az előadás díszletter­vezője az aradi színház művésze, Frentiu Sever. Az ő szellemes, a kisvá­rosi gazdag bortermelő család parvenüségét is érzékeltető csipkés szín­padképe a rendezőnek is nagy segítség volt, hiszen megoldotta az atmoszfé­rateremtés gondját. Így munkájában jobbára a színészvezetésre, a figu­rák jellemének kidolgozá­sára koncentrálhatott. Ennek eredményeképp jó néhány színvonalas színészi alakítást láthat­tunk a Jókai Színház színpadán. Mindenekelőtt Demeter Hédi áldozatnak látszó, de valójában zsar­noki hatalommal uralko­dó feleségét kell megem­líteni, valamint Szobosz­­lai Sándor kisvárosi fő­gyógyszerészét. Karakte­res, lendületes és sikeres színészi munka volt Si­mon György borkereske­dő figurája is, ám érzé­sünk szerint sokkal hatá­sosabb lett volna, ha ke­vesebb külsőséges esz­közzel él. Körtvélyessy Zsolt a csavargó szere­pében most is tanúbi­zonyságot adott tehetsé­géről s mind nagyobb re­ményekre jogosító színé­szi erényeiről. De mind­ Simon Györgynél, mind nála voltak a szerepnek megoldatlan részletei is. Ez valószínűleg a rendező színészvezetésének hibá­jául is felróható, tudni­illik, hogy nem volt meg­felelőképpen elválasztva a figurák színpadi sze­repjátszása és színpadi élete. A sikeres előadáshoz Agárdy Ilona tigrifüles kisasszonya és Csernák Árpád pipogya fiatal ügy­véde is hozzájárult. Vágvölgyi Ilona a ko­média hangvételének megfelelően öltöztette a darab szereplőit Rideg Gábor „Szóljatok szép szavak" Júniusban lesz az amatőr színjátszók országos vetélkedőjének döntője Második félidejéhez ér­kezett az amatőr színját­szómozgalom első nagy országos vetélkedője, a „Szóljatok szép szavak” több mint féléves ese­ménysorozata. Tért hódí­tanak az új pódiumi mű­fajok — gyakran a nagy színházak által még föl sem fedezett mű szólal meg riportdráma, irodal­mi oratórium, pódiumjá­ték, vidám szatirikus ösz­­szeállítások formájában a színpadon. Jó néhány amatőr színészgárda tű­zött műsorára modern fel­dolgozású népi komédiá­kat vagy egy-egy rádió­ban elhangzott hangjáté­kot. A továbbjutott társula­tok a március 7-i megyei elődöntőkön mérik össze tudásukat. Minden elő­döntőből csupán a leg­jobb megyei együttes jut tovább. Áprilisban Győr­ben, Kaposvárott, Szege­den, Egerben és Budapes­ten mérik össze erejüket öt tájegységünk megyei győztesei. A középdöntők műsorát hangszalagra rög­zíti a rádió is: vasárnap délelőttönként a Kossuth­­adó hallgatói számára nyújt kellemes szórako­zást a pódiumi színjátszók színvonalas programja. Júniusban, a budapesti döntőn, a rádió és televí­zió országos nyilvánossá­ga előtt vizsgázik az öt legjobb csoport Az érté­kes fődíjak: egy teljes stúdióberendezés, vala­mint egy művelődési autó. A döntő részvevőinek egy­séges jutalma külföldi utazás. NÉPSZAVA Hajó a körúton Beszélgetés Palásthy György filmrendezővel Bizonyára emlékeznek még A varázslóra... Csili-csala bácsi és a két ebadta, Laci és öcsi bo­londos-kedves ■ kalandjai­ra. Nos, a kisebbik lur­kó, az öcsi — tovább folytatja „játékait” a me­se és a valóság határ­­mezsgyéjén, a most ké­szülő új magyar filmben, a Hahó, Öcsiben. — Mi adta az ötletet A varázsló folytatásá­hoz? — Öcsi, azaz Kovács Krisztián. Ez az öteszten­dős kisfiú mindent tud, amit egy „színésznek” tudnia kell. Eredeti, te­hetséges és bűbájos. Úgy gondoltuk, jó lenne né­hány filmet készíteni ve­le, amíg igazán gyerek... Holló mondja: kár, kár — A film története? — Harc az időért. Ma­napság a rohanó élettem­pó, a zsúfolt mindenna­pok teljesen elrabolják a szabad időt. Senki nem ér rá semmire. Csak a gyerek. Illetve öcsi, aki már nagyon unja a mon­datokat: „Hagyj békén, kisfiam. Nem látod, nem érek rá. Nincs időm.” — Nos, öcsi elindul, hogy megszerezze az időt. Kalandos utazása során bejárja a valóság és a mese tájait. Eljut például az óragyárba is. Mind­hiába. Ott csak órát csi­nálnak, nem pedig időt. A templomtoronyban, a hatalmas­ komor óránál a rút holló fogadja, s azt rikoltozza: „Kár, kár.” — A mesevilágban is furcsa kalandokon szalad keresztül. Majdan talál­kozik a hétfejű sárkány­nyal. Öcsi természetesen győz — és megszerzi azt a kevéske időt, amire a mamának és a papának szüksége van. Segítőtár­sa: két kicsi törpe, akik a mesekönyvből rajzolód­nak elő. Hogy mit tudnak a törpék? Mindent. Pél­dául olyan hajójuk is akad, amivel csónakázni lehet a körúton ... T­örpék a rajzasztalon — Hol tart a forgatás? — A­ tényleges forgatás lényegében már befejező­dött. Most rajzolják a törpéket. Az a tény, hogy rajzfigurák valóságos em­berekkel mozognak a kockákon, ritka nehéz technikai feladat elé ál­lította a munkacsopor­tot. — Öcsi hogyan bírta fizikummal és türelem­mel a forgatás nehéz óráit? — Gyerekmódra. A fel­vétel szüneteiben rossz volt és játékos, mint a legtöbb gyerek. De­ ami­kor a kamera elé állt, fegyelmezettsége szinte azonos volt a felnőtt szí­nészekével. Bár az is elő­fordult — különösen, amikor nagyon belemele­gedett a játékba —, hogy alig lehetett bevonszolni a stúdióba. — A riport elején, egy mondatával arra engedett következtetni, hogy újabb öcsi-film­­ is készül. — Igen. Török Sándor már írja a következő folytatást: az öcsi a ten­­gerent. (Egyébként ő ké­szítette a Hahó, öcsi for­gatókönyvét, s az opera­tőr Forgách Ottó.) Öcsit a következő filmben már beíratják az iskolába, s a család is megszaporo­dik egy kistestvérkével. Csupa várakozás, rejte­lem már az élet. A film azt mutatja majd — sok cselekménnyel —, hogy öcsi mit is csinál a meg­szerzett „csodákkal”. To­vábbadja a kistestvérnek, vagy megtartja magá­nak. Díjak a varázslónak — Az első film, A va­rázsló — amint értesül­tünk róla —, igen nagy nemzetközi sikert aratott. — Eddig több fesztivá­lon vetítették. Gijonban — a spanyolországi ifjú­sági és gyerekfilm-feszti­válon — „elvitte” a fő­díjat, s még három má­sik díjat. A film szere­pelt Teheránban, s a ve­lencei szemlén is. Mar del Platóban pedig hat­vanezer gyerek „előzsü­­rizte” a filmet.­­ A végeredmény: a gyerekzsűri díja, azzal az indoklással, hogy: „ez a film adta a legtöbbet a gyermekek fantáziájá­nak.” A filmet ez idáig körülbelül hatvan ország­ban vetítik vagy vetítet­ték. S csak két „fehér folt” akad, ahol nem­­ játsszák A varázslót. Az Északi-sarkon és Magyar-­­országon... Gantner Ilona DON QUIJOTE: Darvas Iván Áprilisban „haza" költözik a Fővárosi Operettszínház .Befejezéséhez közeledik a Fővárosi Operett Szín­ház felújítása. A több mint 60 millió forint költ­séggel korszerűsített szín­házépületbe az építők ígé­rete szerint áprilisban költözhet a társulat. 1080 kényelmes ülőhely várja a közönséget. A klímabe­rendezés — hasonlóan a Vidám Színpadhoz — té­­len-nyáron, kellemes, temperált hőmérsékletet biztosít. 200 négyzetmé­terrel megnagyobbították a színpadot is. A hidrau­likus díszletmozgató be­rendezés lehetővé teszi a gyors képváltozásokat. Új balettpróbaterem és zene­kari próbaterem épült. Az új* 6* emeletes öltözőépü­letben 40 öltöző várja a művészeket. Az előcsar­nokban felállítják Lata­­bár Kálmán és Sárdy Já­nos mellszobrát, Kisfalu­­di Stróbl Zsigmond, alko­tásait. Az elképzelések szerint az új színházban még eb­ben az évadban megtart­ják az első premiert. Se­regi László rendezésében lesz a hazai ősbemutatója a világsikert aratott mu­­sicalnak, Leigh­ Waser­man: „La Manche lovag­ja” című Cervantes életé­ről szóló zenés játékának. Cervantest, illetve Don Quijote-ját vendégként Darvas Iván alakítja. □ Jókai Anna írónővel találkoznak február 26-án délelőtt az ózdi József At­tila Gimnázium tanulói. Délután az írónő Kuri­­tyánba, este pedig Ormos­bányára látogat, ahol a művelődési házban író— olvasó-találkozón vesz részt. Jókai Anna mun­kásságát mindhárom he­ HORIZONT igen Czine Mihály iroda­lomtörténész mutatja be. □ Dürer-évvé nyilvání­tották az 1971-es eszten­dőt Gyulán a művész szü­letésének 500. évfordulója alkalmából. A Dürer csa­lád a Gyulához tartozó középkori faluból — Aj­tósfalváról — vándorolt ki­­ Nürnbergbe. Az évfordu­lóra a városi tanács — a Magyar Nemzeti Galériá­val közösen — országos grafikai emlékpályázatot hirdetett — a pályázat anyagából Budapesten és Gyulán is kiállítást ren­deznek. KORSZERŰEN BERENDEZETT ÉS FELSZERELT MUNKAHELYRE, KÖNNYŰ, TISZTA MUNKÁRA IVÓKÉT FELVESZ KŐBÁNYAI GYÓGYSZERÁRU­GYÁR, BUDAPEST X., GYÖMRŐS ÚT 19 Intervíziós országok budapesti tanácskozása Csütörtökön Budapesten véget ért az íntervíziós or­szágok háromnapos ta­nácskozása. Az ülésszakon a tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Finnor­szág, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió képviselőin kívül megfi­gyelőként részt vettek a jugoszláv, az osztrák és a svéd televízió munkatár­sai, valamint a Müncheni Olimpiai Központ (DOZ)­­ küldöttei. Az ülésszakon Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnök­helyettese, a magyar tele­vízió vezetője elnökölt. (MTI) 1971. február 26 == MŰSOROK = Operaház: A rózsalovag felújítás, 7). — Erkel Színház: A végzet hatalma (Környei b. 6. ea., 7). — Nemzeti Színház: Rómeó és Júlia (bem., 7). — Katona József Színház: Utol­só tét (7). — Madách Szín­ház: Bodnárné (M. b. 7). — Madách Kamara Színház: Mesterdetektív (E/1. b., 7). — Vígszínház: Eljő a jeges (Bem. b. 4. ea., 7). — Főv. Operettszínház: Mit vesztett el, kisasszony? (bem., 7). — József Attila Színház: Me­rénylet (7). — Thália Szín­ház: A magyar kérdés (7). — Mikroszkóp Színpad: A tetőn dolgoznak (fél 9). — Vidám Színpad: És mi lesz holnap? (du. fél 4, nyugdíjas ea.): Egy fiúnak négy mamája (fél 8) . — Irodalmi Színpad: Hej, cigányok (fél 8). — Egyetemi Színpad: Gyilkosok éjszakája (8). — Bartók Gyermekszín­­ház: Rab ember fiai (du. 3)— Állami Bábszínház: Jancsi és Juliska (de. 10). — Kamara Varieté: Maxi-show (6 és fél 9) . — Főv. Nagycirkusz: Gá­laműsor (du. fél 4 és fél 8). A Vígszínház igazgatósága közli, hogy a február 28-i (vasárnap) délután 14.30 órai A vörös postakocsi című elő­adás technikai okok miatt el­marad. Jegyek a váltás he­lyén visszaválthatók. KOSSUTH RADIO 8.20: A víg özvegy (részi.)* 9. Pilátus. HL 9.20: Zenekari muzsika. 10: H. Idős. 10.05: Nyitnikék (ism.). 10.40: Édes anyanyelvűnk (ism.). 10.45: Mezők, falvak éneke. 11: Az olasz Dolomitok (ca.). 11.10: André Chénier (részi.). 12: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. 13.45: Így is lakáshoz juthat (r­p.). 14: Tudod-e? 14.25: Iskolarádió. 15: H. Idős. 15.10: Kóruspó­dium. 15.43: Kettősök Huszka Jenő operettjéből. 18: A vi­­lá­ggazd. hírei. 18.05: Menekü­lés (Béba M. dok.­játéka). 17: H. Idői 17.05: Külp. fi­gyelő. 17.16: Beethoven: II. szimfónia. 17.55: Mikrofórum. 18.10: Az Állami Népi Együt­tes műsorából. 19: Esti kró­nika. 19.25: Sporthiradó. 39.35: Magyarország romlásáról* avagy mi történt Mohács után? (Rádiószínház). 20.47: H. 30.50: France Gall és Bod­rogi Gyula énekel, a Tijua­na Marinchi-együttes játszik. 21.20: Láttuk, hallottuk. 21.40: Kőrösy Marianne énekel, Bé­res János kamaraegyüttese játszik. 22: H. Időj. 22.20: A Stúdió 11 játszik. 22.48: Medi­táció. 22.58: A Hanglemez­gyártó V. új lemezei. 24: H. Időj. 0.10: Sanzonok. PETŐFI RADIO 8.05: Népdalokkal egész éven át... (ism.). 8.20: De­bussy műveiből. 9: Ezeregy délelőtt. 10: A zene hullám­hosszán. 11.45: Versek. 12: Zenekari muzsika. 14: Min­denki kedvére kettőtől — ha­tig! 18.10: önéletrajz (ism.). 19: Richard Strauss: A rózsa­­lovag (három felv. vígopera). Közben 20.15: H. 21.35: Új könyvek. 21.38: Az ötéves terv programjából (A föld­gáz-fejlesztés). 23: H. Időj. 23.15: Verbunkosok, nóták. 24: H. Időj. URH 18: H. Időj. 18.10: Táncz, koktél. 18.55: Orosz nyelvvizs­ga előkészítő. 19.10: Hangver­seny századunk zenéjéből. Közben 19.45: Versek Buda­pestről. 20.45: H. 20.48: Opera­kettősök. 21.09: A dzsessz kedvelőinek. 2029: Az MRT szimf. zenekarának hangver­senye (hangfelv.). 23: H. Idős. TELEVÍZIÓ 8.25: ITV. Orosz nyelv (kö­­zépisk.­­ o.). 9: Orosz nyelv (á. i. 5. o.). 11.55: Francia nyelv (középisk. HI—IV. o.). 14: Orosz nyelv (á. i. 5. o., ism.) 17.18: Műsor. 17.20: H. 17.25: Óvodások filmműsora. 17.50: A technikusképzés mai gond­jai. 18.15: Kompozíció *71. (Riportok és beszámolók ak­tuális képzőművészeti esemé­nyekről.) 18.45: Nyitott tár­sadalom, VIL 19.15: Reklám. 19.20: Mese. 19.30: Tv-híradó. 20: Műkorcsolya VB (Jég­tánc). Kb. 21: Lubomir Strou­­gal nyilatkozata. 21.30: Tv­hiradó 2. 21.40: Műkorcsolya, VB. Jégtánc — a közvetítés? folytatása. ­ Azonnali belépéssel felveszünk villanyszerelő, fűtésszerelő, víz-gázszerelő, lakatos, gépkocsivezető, hegesztő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint férfi- és női segédmunkásokat JELENTKEZÉS: FŐVÁROSI SZERELŐIPARI VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLY Budapest, IX., Koppány utca 5 Telefon: 336—560/841

Next