Népszava, 1975. február (103. évfolyam, 27–50. sz.)
1975-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 1978. FEBRUAR – SZOMBAT 103. ÉVFOLYAM 27. SZÁMÁRA 1 FORINT • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA iályaválasztás előtt a fél gyereket nevel — vagy nevelt valaha —, s saját „családi gyakorlatából” igen-igen jól tudja, mennyire gyerek még az a tizennégy éves! Mennyire kialakulatlanok, képlékenyek, ezerféle behatáshoz igazodók az álmai, a tervei! Mennyire kiforratlanok az elképzelései — és mennyire nem tud még mit kezdeni önnön életével! Pályaválasztás. Most, ezekben a napokban, hetekben több mint 120 ezer gyermek gondja ez az országban. Az előbbiekben megemlített, töprengő gondolatokat jómagam egy általános iskola igazgatójától hallottam viszont, mintegy válaszként saját, kavargó gondolataimra. Két nyolcadik osztály szülőihez szólt az igazgató, okos és nyugodt szóval. Megpróbált mindazokra a szülői kételyekre, problémákra, ismerethiányokra feleletet fogalmazni, amelyek ott gyűrűztek az értekezleti „állóvíz” nyugalmas felszíne alatt Megkísérelte, hogy minden gyerekről mondjon valami jellemzőt, és minden kis élet sorsfordulásához felrajzoljon legalább megközelítően jó startvonalat. Egy gondolata, mondata igen megragadott. Azt fejtegette, többször is vissza-visszatérve a téma kiindulópontjához: ne habozzék a szülő, ha megteheti, hogy a gyereke pályaválasztásához újabb éveket hozzáadjon. Ne féljen attól — magyarán —, ha gyereke a választott iskolatípusban még csak a pálya körvonalát sejti. Engedje akár évekig is ismerkedni hivatással — és hivatásokkal, az alakulgató hajlamnak, érdeklődésnek megfelelően. Mintegy folytatva a gondolatsort, arról beszélt ismerősöm, a kitűnő hírű középiskola igazgatója: ne próbáljanak meg minden gyermeket „specializálni” e szülők. Ne kényszerítsék rá feltétlenül és okvetlenül, például a biológiát arra a gyerekre, aki szívesen babrál ugyan lepkékkel, bogarakkal, de korántsem bizonyos, hogy korunk egyik legnagyobb biológusa rejtőzik benne. Ne küldjék feltétlenül speciális matematikaosztályba a fiút, aki szívesen old meg két ismeretlenes egyenletet: nem lesz minden ilyen fiúból Bolyai. Ahogyan az idegen nyelven kedvesen gagyogó nyolcadikos sem válik elkerülhetetlenül zseniális üzletkötővé, s a villanyvasútját művészettel szétszedő fiú új magyar Edisonná. A képzés specializálódása — ez így igaz — világjelenség. Hazánkban is fellelhető a módja, de a divatja is. Apák tucatjaitól hallottam, hogy szerelőben csak az autószerelő, no meg, esetleg, a tvszerelő az „igazi”. Általános tantervű gimnáziumi osztályba, hovatovább, ha a szakosítottság divatja tovább erősödik, alig lesz jelentkező. Pedig nem véletlen, hogy a szakmunkásképzésben, legalábbis az alapképzésnél, erőteljesen tért hódít a szakmacsoportos oktatás, vagy kísérleti tantervű gimnáziumban az a módszer, hogy a gyerekek 16—17 éves korukig egyszerűen nem „szakosodhatnak”, éppen a terveik és hajlamaik kialakulatlansága miatt. A specializálódás mellett, tehát a másik „út” is erőteljesen teret hódít És jó, hogy ennek is tanúi, részesei lehetünk. Miért mondottuk el most mindezt? Hiszen a pályaválasztó szülői értekezleten sok mindenről szó esik. S a szülő is folyik s töpreng, gondolkodik, alakítgat és csiszol az tgépzeléseken. Nos, elsősorban azért, mert sok jel mutat arra, hogy a szülői tájékozottság még mindig nem megfelelő. Különösen a kisebb vidéki településeken vannak bajok vele. A főváros peremkerületeinek jó néhány iskolájában is szegényes a szülői információs bázis. Nem jutnak el mindenhova a pályaválasztási kiadványok, az iskolák, szakiskolák névsorait alig-alig, és csak kevesen ismerik: nemegyszer még a tanárok sem tudják pontosan, hol és milyen típusú intézmények fogadnak gyerekeket. Ezekben a hetekben nekünk, szülőknek, sokat kell töprengeni, gondolkozni, mérlegelni és latolgatni. Mondjuk ki nyugodtan: a gyerekeink helyett is kell mérlegelni Nem kell félni attól, hogy beismerjük éretlenségüket, gyermeki zsengeségükből adódó, gyakori határozatlanságukat. S a választásnál — amely korántsem biztos, hogy egész életre szóló — lehetőleg úgy kell segítenünk nekik, hogy egyezzék kedvükkel, hajlandóságukkal —, de az országunk jövőjébe legjobban beülő pályavonalakkal is. Nem könnyű feladat. Mégis el kel végezni. Értük. És nekik. Várkony Margit A kongresszusi irányelvekről tárgyaltak a megyei pártbizottságok . . . . 3 Központi vezetőségi ülés három szakszervezetben 4 Szép Szó.............................. . 5—8 ■ C10 Egyre sokoldalúbb a magyar-szovjet gazdasági együttműködés MasaUrában amirtahna 1075. évi okrucsere-forgalmi jegyzökönyvet Nikolaj Parolicsev és Biró József nyilatkozata Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti. Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délután Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelentékeny bővítését helyezi kilátásba ebben az évben. A szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégházában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Biró József, hazánk külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le egymással. Az aláírásnál a két külkereskedelmi minisztérium vezető munkatársain és szakértőin kívül ott volt Vlagyimir Pavlov budapesti szovjet nagykövet, Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete, Kadala Miklós, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője és számos más meghívott vendég. A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta — nagy és fontos munnka fejeződött be. 1975-ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két ország a kölcsönös szállítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974-hez képest, értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a forgalom bővítésének lehetőségeit év közben is és ennek a jó hagyománynak a figyelembevételével teljes biztonsággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megállapodás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű manapság bármely ország számára üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyagellátása. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében idén Magyarország ezekből a termékekből jelentős mennyiséget kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vasércet (ferrotartalomban kifejezve), 550 ezer tonna hengerelt árut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően részletesen ismertette azoknak az áruféleségeknek a listáját. (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko ma indul újabb közel-keleti útjára Bokor Pál, az MTI tudósítója írja: Szombaton újabb közelkeleti utazásra indul Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A moszkvai hivatalos közlemények szerint Gromiko előbb Szíriában, majd Egyiptomban tesz baráti látogatást. A látogatással kapcsolatban a moszkvai megfigyelők főként két körülményre hívják fel a figyelmet Elsősorban arra, hogy miként a külügyminiszter korábbi utazásai is igazolták, a szovjet diplomácia elsőrendű célja ebben a térségiben a béke fenntartása, s ennek megfelelően a közel-keleti rendezés átfogó szovjet tervének előmozdítása az összes érdekelt felek bevonásával újból összehívandó genfi értekezlet felhasználásával. Másodsorban: a szovjet diplomácia vezetője a Szovjetunió és a vezető arab államok közötti baráti kapcsolatok megszilárdítása céljából látogat el Damaszkuszba és Kairóba. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy legközelebbi közel-keleti látogatását február közepére tervezi, s számításai szerint tárgyalásai egy hetet vesznek majd igénybe. Az amerikai diplomácia vezetője legutóbb novemberben járt közvetítő körúton a közel-keleti térségben. Ahmed Oszmán marokkói miniszterelnök február első felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Az egyiptomi kormány azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió kormányához, hogy nyújtson segítséget a Port Said-i kikötő vízterületének aknátlanításához. Mint ismeretessé vált, a szovjet kormány úgy döntött, hogy eleget tesz a kérésnek és az aknaszedést térítésmentesen végzi el. A szovjet haditengerészeti flotta hajói megkezdték a bonyolult munkára való felkészülést. Az aknaszedés a tervek szerint ebben az évben kezdődik meg, azt követően, hogy áttanulmányozták a szükséges adatokat és az egyiptomi féllel egyeztették az időpontokat. Egy ENSZ-szóvivő Bejrútban pénteken bejelentette, hogy a világszervezet megbízottainak közbenjárására Libanon délkeleti térségében ötnapos tűzszünet jött létre a libanoni és az izraeli fegyveres erők között. Felújították Genfben a SALT- tárgyalásokat Pénteken Genfben felújították a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet -amerikai tárgyalásokat. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviseletén találkozott Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője és Alexis Johnson nagykövet, az amerikai delegáció vezetője. Alexis Johnson Genfbe érkezésekor kijelentette: „A Vlagyivosztokban elért megállapodás megadta munkánk irányelveit, amelyek olyan világosak és konkrétak, hogy nézetem szerint nem lesz nehéz hivatalos megállapodás formájába önteni, melyet azután mindkét kormány aláírhat. Az amerikai delegáció minden lehetőt elkövető feladat teljesítésére. Céluunk az, hogy elérjük a hadászati támadó fegyverek fejlesztésének távlati korlátozását, s ily módon megszilárdítsuk az egész világ biztonságának és stabilitásának alapjait.” (TASZSZ) Hazaérkezett Berlinből a Gáspár Sándor vezette szakszervezeti küldöttség Péntek este hazaérkezett Berlinből a magyar szakszervezeti küldöttség, amelyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának tagja vezetett. A delegáció részt vett az SZVSZ Végrehajtó Iroda rendkívüli ülésének munkájában. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Földvári Aladár, a SZOT elnöke és Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkárhelyettese fogadta. (MTI) Országos belkereskedelmi tandeskoadó Növekszik az ipar szállítókészsége , javul a lakosság áruellátása Mintegy nyolcszáz szakember vett részt tegnap a belkereskedelem országos értekezletén, a MOM Szakasits Árpád művelődési központjában. Az idei kereskedő tempo a tucat feladatokat és a személyzeti munkáról szóló kormányhatározattal kapcsolatos teendőket vitatták meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, és Vészi Lászlóné, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének titkára is. A beszámolót Szurdi István belkereskedelmi miniszter tartotta. Bevezetőben az árukínálat javulásáról, a kiskereskedelmi forgalom gyors növekedéséről szólt. Az idei teendők között elsőként említette az árukészletek mielőbbi kiegészítését, minthogy azok decemberben alaposan megcsappantak. Az ipari termékek beszerzési lehetősége javul, a szállítási készség az áruk többségénél növekszik. Különösen fontos feladatként jelölte meg a miniszter, hogy a vállalatok valamennyi csecsemő- és gyermekellátási cikkből folyamatos, jó kínálatot biztosítsanak. Megemlítette, hogy a Könnyűipari Minisztérium ennek érdekében hatékony intézkedéseket hozott. Ezután az előadó a fogyasztási cikkek importjáról szólt, s hangoztatta, hogy a javuló hazai kínálat mellett is fokozni kell a behozatalt, elsősorban a szocialista országokból. A IV. ötéves terv időszakában központi támogatással már eddig is több száz új üzlet, vendéglátóhely, szálloda nyílt meg, és jelentősen fejlődött a kereskedelem műszaki színvonala is. A korszerű gépek alkalmazását azonban tovább kell szélesíteni, mert enélkül nem lehet a forgalmat lebonyolítani, a kiszolgálás színvonalát emelni, a munkaerőhiány okozta gondokat enyhíteni. Az elmúlt év végéig a kereskedelmi dolgozók 93—94 százalékának ténylegesen csökkent a munkaideje; a túlnyomó többség a törvényes pihenőnaphoz kapcsolva jut kéthetenként további egy pihenőnaphoz. Ám több mint tízezer dolgozó — elsősorban a budapesti élelmiszer-kereskedelemben — még nem élvezi a munkaidő-csökkentést; többlet szabad idejüket túlóradíjjal váltják meg. ( A népgazdaság helyzete a kereskedelemben is szükségessé teszi az eddigFolytatás a 4 oldalon) Miskolcon, a Lenin Kohászati Üzemekben az új nemesacél-finomhengerműben megkezdték az üzemszerű termelést. Ebben az évben 80 ezer tonna hengerelt árut gyártanak, három év múlva pedig elérik az évi 180 ezer tonnás termelést (MTI Fotó : Erezi K. Gyula felvétele)