Népszava, 1976. január (104. évfolyam, 1–26. sz.)
1976-01-01 / 1. szám
1976. január . Tizenkétmilliós haszon a gyorsításból Épül az új gyulai kolbászgyár Gyula a finom kolbász városa. Keresett áruja húsboltjainknak a „gyulai”, nem beszélve arról hogy jövedelmező exportsikk. A kolbászgyártás fokozására épül a Gyulai Húskombinát. Már tető alatt a főépület, a belső munkákon délen is dolgoznak, a leendő tmk-műhely is elkészült. A vágócsarnok fa— A terv szerint halad a Gyulai Húskombinát építése — magyarázza Csíki József, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. — 1978 elején kezd dolgozni az üzem. A tervezettnél hat hónappal korábban. Pedig a szakipari munkák aprólékosak, 20—30 vállalat pontos együttműködése szükséges. A cél viszont egyértelmű: a népgazdaság számára fontos létesítmény, ami lehetővé teszi a húsfeldolgozás fokozását, az eddigi 300 helyett az évi 650 vagon úgynevezett szárazáru-termelést. — Idén áprilisban még a föld színével volt egyenlő minden — mondja Palyák György építésvezető — És október 31-én már állt a főépület Sőt, a technológiai szereléseket végző Élgépnek október 1-én átadtuk az első területet A sokoldalú és széles együttműködés a hálótervben meghatározott ütem szerint folyik A 31-es Állami Építőipari Vállalat amennyire lehetett racionalizálta az eredeti tervet A felhasznált szerkezet egyszerűen kivitelezhető, szerelhető. Hogyan dolgozik majd fa új húskombinát? A választ Szigeti Attila, beruházási főosztályvezető adta meg: — Ezerhatszáz sertés és 120 marha fér el az állatszálláson. Innen valóságos fait éppen parafa szigeteléssel burkolják, a hatalmas daru pedig, amelyik idáig az épület elemeit emelte a helyére, most folyékony betonnal teli tartályokat szállít a padlózat elkészítéséhez. Egyre hosszabban kanyarog az épületek közötti út, nemsokára teljesen körülöleli a Népstadion nagyságú főépületet. Ezzel nyertünk az építéshez két hónapot. — Mivel jár a beruházás gyorsítása ? — teszszük fel a kérdést a létesítmény főmérnökének, Homoki Károlynak. — Több változatot dolgoztunk ki, amíg az Állami Tervbizottság elfogadta az általunk javasolt hathónapos gyorsítást Tapasztalatszerzésre Miskolcra utaztunk. Ami ott történt, abból tanultunk. A terveket jó előre megvitattuk, hogy munka közben ne kelljen lényeges dolgokat módosítani. Az irányítási áttételeket csökkentettük. A munkákat naprakészen szervezzük. Jelenleg három kivitelező dolgozik: a Békés megyei ÁÉV, a DÉLÉP és az ORSZÁK. Jövő januárban újabb alvállalkozók lépnek be, erre még jobb szervezéssel kell készülnünk. Most a téliesítésen munkálkodnak. Távfűtéssel biztosítják az épületben a plusz 5 fokos hőmérsékletet a szakipari munkákhoz. Több mint 300-an dolgoznak a területen. Az eredeti tervből kimaradt húslisztüzemnek ma már az alapozásán dolgoznak, kényszerpályán haladnak tovább az állatok, amíg csak finom kolbásznyersanyaggá nem válik óránként 200 (!) sertés. A szállítást gépi berendezés és csőrendszer végzi. Ez utóbbin például a bontó-, ból a húslisztüzembe jutnak a melléktermékek. A húsliszt jelentős devizakiváltást eredményez, hiszen évi 156 vagon importtakarmányt takarítanak meg vele. A főépület elején helyezkedik el a négyszintes laboratórium, öltöző, zuhanyozó, irodaépület és az ebédlő. A2 öltözőből kerülő nélkül jutnak be az üzemépületbe, s naponta tiszta ruhát vehetnek majd a dolgozók. Itt 740 személyes férfi-női öltözőt rendeznek be, de hasonlók lesznek az állatszálláson, a tmk-műhelyben és a húsliszttzemben. Télen sem kell a hideg udvaron át megközelíteni az öltözőt Osztályozás és keverés után hűtőkocsikon megy az áru a város közepébe, a régi üzembe, ahol csak kolbászt készítenek ezentúl- Ez a rekonstrukció másik állomása Itt már készen állnak a szociális létesítmények és folyik a további munka is. A húskombinát évente 550 ezer sertést, 30 ezer marhát dolgoz majd fel. Figyelembe véve, hogy Békés megyében évente 720 ezer sertést vásároltak fel, s ebből idáig csak 141 ezret tudtak feldolgozni, gazdaságosabbá, gyorsabbá teszi majd a húsfeldolgozást . A berendezések legnagyobb része hazai gyártmány — tájékoztat a főmérnök. Mindössze 20 százalékuk tőkés import. Az új üzemben több mint ezren dolgoznak majd. Az új dolgozókat, a régi üzemben képezik ki. Szállításukat, elhelyezésüket megoldották. Társadalmi összefogás 1978. június 30-án, a tervezettnél fél évvel korábban kezdődik az 1,2 milliárd forintért épülő gyulai húskombinát teljes munkája. A fél évvel korábbi kezdés már 1978- ban 385 millió. 1979-ben — előreláthatóan — 276 millió forint többlettermelést eredményez majd. Az exportbevételeket és a gyorsítás többletkiadásait összevetve a társadalmi tiszta jövedelem 121 millió forint lesz. Mindössze fél év hoz ennyit. A Gyulai Húskombinát egyike a kormány által gyorsításra kijelölt kilenc nagyberuházásnak. Egyike azoknak, ahol valóban széles körű társadalmi összefogással a helyi és társadalmi érdekek okos egyeztetésével igyekeznek értékes időt nyerni. Ma, úgy látszik, hogy sikerülni fog. S ez a siker nemcsak a fokozott anyagi ösztönzésen múlik. Része van benne a tervezők, beruházók, kivitelező vállalatok együttműködésének éppen úgy mint az illetékes tárcák valamint a megyei vezetés segítő munkájának, a társadalmi szervek, a KISZ-fiatalok alkotó közreműködésiek is. Kimmel J. Emil Két hónap időnyerés Korszerű munkakörülmények A főépület utolsó elemeit is beemelték, már folyik a belső szétesés Jó ütemben haladnak a kazánház építési munkái is NÉPSZAVA . Ismeretes, hogy az utóbbi két-három évben a nemzetközi értékviszonyok, a cserearányok változásai felhívták a figyelmet gazdaságunk szerkezetének korszerűsítésére, belső tartalékaink fokozott hasznosítására, s mindezzel kapcsolatban időszerűvé vált az irányítás továbbfejlesztése. Ezekre a kérdésekre keresve a választ, az ötödik ötéves népgazdasági terv első esztendejének küszöbén interjút kértünk Borbély Sándortól, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, közlekedési és mezőgazdasági osztályának vezetőjétől. falban bevált, szükséges azonban a változó feltételekhez igazítani A vállalatok önállóságának növelése, a döntési jogkörök egy részének decentralizálása nem csökkenti, hanem fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést. A iparpolitikánkban milyen feladatok kerülnek előtérbe az 1976-os évben? — Egy mondatban: az iparpolitika fő célkitűzése az új esztendőben az ötödik ötéves terv sikeres megvalósítását előmozdító feltételek kialakítása. Részletesebben: a nemzeti jövedelem évi 5—5,5 százalékos növekedésének biztosításához az ipar teljes termelésének évi 6 százalékkal kell emelkednie. Egyes ágazatokban — mint például a villamosenergia-, vagy a vegyipar — az átlagosnál erőteljesebben, másokban — kohászat, bányászat — többé-kevésbé szerényebben nő a termelési volumen. Alapvető azonban, hogy a munka termelékenysége a — Fontos feladat ipari termelésünk realizálásának külpiaci feltételeit hosszabb időszakra biztosítani. .A szocialista országokkal egyeztetett terveink, a Szovjetunióval és a többi baráti országgal kötött, öt évre szóló árucsere-forgalmi megállapodásaink, termelési és kereskedelmi együttműködésünk az ötödik ötéves terv szilárd bázisa. A tervezettnél dinamikusabb ipari növekedéshez viszont elkerülhetetlen növelni tőkés külkereskedelmi áruforgalmunkat. Egyre elodázhatatlanabb a gazdaságosan gyártható és minden piacon versenyképes termékek, illetve szolgáltatások arányának a növelése, az elavult, gazdaságtalan, a népgazdasági szükségletekkel nem indokolt termelés visszaszorítása. És természetesen a termelő, valamint a külkereskedelmi vállalatok javuló, rugalmas együttműködése. Iparunk továbbfejlődésének fontos feltétele a termelési szerkezet korszerűsítése. Ebben milyen tapasztalatokra építhetünk, és melyek a további tennivalók? — A IV. ötéves tervidőszakban — a központi fejlesztés és rekonstrukciós programok eredményeképpen — valamelyest javult az ipari termékek versenyképessége. Modernizálódott az energiatermelés és felhasználás, szorosabbá vált az alapanyagok, alkatrészek és késztermékek előállítása közötti összhang. Néhány fontos iparág — közúti járműgyártás, híradás- és vákuumtechnikai ipar, kőolaj-feldolgozás, gyógyszeripar — termelésének fejlődése az átlagosnál fokozottabb volt. Mindezek ellenére az ipar szerkezetének és gyártmányösszetételének változásai nem érték el a lehetséges és a szükséges mértéket. Vállalatainknál egyre inkább a termelés gondos előkészítésére esik a hangsúly. További tartalékaink vannak a munkatermelés növekedésével azonos mértékben emelkedjen, hiszen a még fellelhető új munkaerő a szolgáltatások fejlesztéséhez kell, a termelésbővítést — gyakorlatilag — a foglalkoztatottak változatlan létszámával tudjuk csak megvalósítani. (Sőt, a budapesti ipari üzemekben egyenesen munkaerőcsökkenéssel számolunk.) Ez a körülmény megköveteli, a munkaidőalap teljesebb hasznosítását. Nagy gondot kell fordítani tehát a technikai felszereltség fokozására, az üzem- és munkaszervezés meglevő, jelentős tartalékainak kihasználására, a termelő és nem közvetlenül termelő dolgozók helyes létszámarányának betartására. Nem utolsósorban pedig a munkafegyelem megszilárdítására, az üzemszervezésben, a korszerű gyártási eljárások alkalmazásában, a hazai és a nemzetközi munkamegosztás bővítésében. Gyakori, hogy például több nagyüzem a munkaerő és a gépek egy részét olyan félkész termékek gyártására köti le, amelyeket gazdaságosabban tudna más, erre specializált vállalatoktól beszerezni, csakhogy keserű tapasztalatai vannak a kooperációról. Inkább választja a drágább, de — egyelőre — biztosabb megoldást. — Alapvető célunk a rendelkezésre álló nyersanyagokat, energiahordozókat minél hatékonyabban felhasználni, másrészt lehetőleg összetett, bonyolult berendezések formájában exportálni. Nagyon időszerű az üzemek technológiai melléktermékeinek, valamint a fém-, a papír- és az egyéb hulladékoknak a másodlagos feldolgozása is. Az acélgyártásban például a kapacitások összehangoltabb kihasználása a cél, az alumíniumiparban, a petrolkémiában a féltermékek minél magasabb színvonalú feldolgozására törekszünk. Az energiagazdálkodásban — technológiai korszerűsítéssel, rekonstrukciókkal, fegyelmezettebb munkával — az észszerű takarékosság a feladat. A feldolgozóiparban növelni kívánjuk a kiemelkedő műszaki tulajdonságú, nagy szellemi ráfordítást igénylő termékek arányát, egyszerűbb gyártmányok esetén pedig a tömegszerűséget és mindenütt a versenyképes minőséget A népgazdaság feladatai szükségessé teszik a központi akarat fokozott érvényesítését, ugyanakkor nem nélkülözhetik a vállalati önállóság növelését. Ezt a két feltételt hogyan lehet összhangba hozni? — Amint az MSZP XI. kongresszusán is fedezésre jutott: gazdasgirányítási rendszerünk alap— A gazdasági szabályozás iránt 1976-ban az a követelmény, hogy megfelelően közvetítse a népgazdasági tervben kifejezett gazdaságpolitikai célokat és társadalmi érdekeket a gazdálkodó szervekhez, eredményesebben ösztönözzön a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére. Továbbra is központilag döntenek a fejlesztési programokról, az állami nagyberuházásokról. 1976-ban mindöszsze három nagyberuházás kezdődik: a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát bővítése és a Zalaegerszegi Hűtőház építése. A vállalati beruházások közül csak azok kapnak központi támogatást az idén, melyek az egyensúlyi helyzet javítását szolgálják. Az államigazgatás szervező tevékenységének fokozott a szerepe abban, hogy szorosabb legyen az összhang a vállalati és a népgazdasági tervek között. Ugyanakkor gondoskodni kell a központi döntések következetes végrehajtásáról, illetve a végrehajtás ellenőrzéséről. A minisztériumoknzikaz eddiginél közvetlenebbül szükséges kivenni a részüket a gazdaságpolitikai célok, az ágazati feladatok kidolgozásából. Az irányító szervek ne csak tanácsadók legyenek, hanem rendelkezzenek az ágazat vezetéséhez szükséges koncepcióval és vállalati közvetlen ismeretekkel. Nem nélkülözhető a fejlesztési irányok és arányok teljes körű, a korábbinál részletesebb ágazati kimunkálása, a központi Az új társadalmi erőforrások és tartalékok feltárásában alig nélkülözhetők a dolgozók tömegeinek javaslatai, észrevételei. Mennyiben ösztönzi az egységes cselekvést az üzemi demokrácia? — A vállalati irányítási, szervezeti rendszer és az üzemi demokrácia elválaszthatatlanok egymástól. A kollektíva húzóereje, alkotó lendülete, a szocialista vállalat egyik fő erőforrása. Azokra az eredményekre gondolok, amelyek például a munkaversenyben vagy az újítómozgalomban jutnak kifejezésre. Ezért a munkahelyi demokrácia fejlesztése nemcsak politikai, hanem gazdasági szükségszerűség is. A kollektíva részvétele a vezetésben — a vállalaton belüli munkamegosztás különféle szintjein — lehetővé teszik, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és közös akarat nyilvánuljon meg a döntésekben, illetve azok végrehajtásában és ellenőrzésében is. — A magyar szakszervezetek decemberben tartott, XXII. kongresszusán és az azt megelőző választási időszakban hangsúlyt kapott, hogy a termelést segítő szakszervezeti munka a tervezésben való részvétellel kezdődik. minisztériumoknak és főhatóságoknak időben le kell avatkozniuk a gazdálkodás folyamatába, ha ez a körülmények szükségesé teszik. Ilyesmire vol példa a IV. ötéves ten időszakában a beruházás, feszültségek központi mérséklése is, fejlesztési programok pontosítása az 1976. évre. Az utóbbihoz tartozik példám a földgázfelhasználási program, vagy a gyógyszeripar fejlesztésének kidolgozását, az alumínium késztermék gyártás fejlesztésének koncepciója, a növényvédőszer-gyártás fejlesztése, a könnyűipari rekonstrukciós program további ütemezése. A minisztériumoknak az irányításhatékonyság javítása érdekében tovább kell fejleszteni az ellenőrzést és beszámoltatást Figyelemmel kísérve az ágazathoz tartozó jelentősebb tanácsi és szövetkezeti gazdálkodó, egységek működését is. Az ellenőrzés sajátos módja 1976-ban a vállalatok ötödik ötéves tervének értékelése. Tekintettel arra, hogy a hatékony gazdálkodás követelményeinek mennyire tesznek eleget a vállalati tervek. Igen fontos a vállalatok szervezeti továbbfejlesztésének előmozdítása és koordinálása. A vállalatok feladata pedig, hogy a gazdálkodás javításával saját dolgozóik közvetlen hasznára, ám a népgazdaság céljainak figyelembevételével éljenek önállóságukkal. Sokoldalúan értékeljék termelőtevékenységüket, tárják fel minden fellelhető belső tartalékukat Fokozott figyelemmel, a gazdaságosabb termékszerkezet kiépítésére, a munka- és üzemszervezésben, az eszköz- és anyaggazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázására, a rendszeres teljesítménykövetelményekre és az export növelésére. A tervezéssel kapcsolatos mozgalmi észrevételek ,a vállalatok figyelmét felhívták például a középtávú vállalati tervek gyenge pontjaira: az üzemek egy része saját erőforrásait alábecsülte, esetenként irreális létszámnövekedést tervezett, és így tovább. .A dolgozók részvétele tehát a vállalati tervek kidolgozásában hozzásegít, hogy a tervben megfelelően érvényre jusson a népgazdasági érdek, a párt gazdaságpolitikájának irányvonala. A jóváhagyott tervben foglalt feladatokat azután a tömegpolitikai munka eszközeivel ,— a helyi párt-, gazdasági és szakszervezeti szervekkel összehangoltan — szükséges megmagyarázni, a dolgozókkal elfogadtatni. Hiszen a legtökéletesebb terv sem valósul meg automatikusan, csakis a vállalati kollektívák céltudatos munkája, mindennapos tevékenysége által. S ennek előfeltétele, hogy minden egyes műhelyben, munkapad mellett az ott dolgozók pontosan tudják, hogy milyen feladatokat várnak tőlük, magukévá tegyék a célokat, és készek legyenek képességeik legjavát adni megvalósításukért — fejezte be a beszélgetést Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Vajda János vesve a választ, az ötödik ötéves népgazdasági terv első esztendejének küszöbén interjút kértünk Borbély KolpOBtí lílsí* rat és helyi Önállóság Korszerűbb termelési szerkezet A demokrácia mozgósító ereje IPAR!*© !ITIKÁNK IDEI FELADATAI fíemlézgetés Borbély Súneromal* «« JMSZ3MM* Mözponti Bizottságba osztályvezetőjével