Népszava, 1980. augusztus (108. évfolyam, 179–204. sz.)
1980-08-01 / 179. szám
Akcióprogram és határozatok Koppenhágában befejeződött a Nők Világkonferenciája Akcióprogram és több mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a Nők Világkonferenciája. Az értekezlet — mint ismeretes — az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram egyebek között leszögezi: „A béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés, s a béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést ... A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részvétele... Elő fogják segíteni az aszszonyok és lányok az imperializmus, a kolonializmu, a neokolonializmus, a cionizmus, a fajgyűlölet, a faji megkülönböztetés, a külföldi uralom és elnyomás elleni harcot is.” A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekről szólva az akcióprogram rámutat: e diszkrimináció következménye egyebek között az, hogy a nők, akik a nyilvántartott munkaerők egyharmadát teszik ki és az összes munkaórák közel kétharmadát teljesítik, a világviszonylatban öszszesített jövedelemnek csak egytizedét kapják. „A leszerelés terén elérendő eredmények nagy mértékben hozzájárulnának olyan gazdasági, szociális és kulturális feltételek megteremtéséhez, amelyek között a nők megkülönböztetés nélkül érvényesíthetnék jogaikat, tehetnének eleget felelősségüknek” — hangoztatja a program. A dokumentum célul tűzi ki a nők fokozottabb bevonását a politikai és gazdasági döntési folyamatokba. A több mint 40 elfogadott határozat egyike felszólítja az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakát: dolgozzon ki deklarációt a nők tevékeny részvételéről a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, a kolonializmus, a fajgyűlölet és a külföldi elnyomás minden formája ellen vívott harcban. Más határozatok időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak; egyebek között elítélik az alapvető emberi jogok megsértését Dél-Afrikában, El Salvadorban, Chilében és az Izrael által megszállt arab területeken. Az ENSZ égisze alatt — 1975-ös mexikóvárosi és az 1980-as koppenhágai világértekezlet után — 1035-ben Nairobiban vagy Tokióban tartják a Nők 3. Világkonferenciáját. Leonyid Brezsnyev és Georges Marchais telefonbeszélgetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán a Krímből telefonbeszélgetést folytatott Georges Marchais-val, a Francia KP főtitkárával, aki az olimpiai játékok vendégeként Moszkvában tartózkodik. Brezsnyev méltatta a francia sportközvéleménynek az olimpiai mozgalom védelméhez és az 1980-as sikeres olimpia megvalósításához való jelentős hozzájárulását. Marchais megelégedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy valamennyi kontinens sportolói, köztük a franciák, részt vesznek a moszkvai olimpián. Méltatta a sporteredmények magas színvonalát, a jó légkört és a versenyfeltételeket. Hangsúlyozta, hogy mindez igazolja azt a harcot, amelyet azért folytattak, hogy az olimpiát az eredeti terveknek megfelelően Moszkvában tartsák. Brezsnyev és Marchais megelégedéssel szólt az SZKP és az FKP együttműködésének fejlődéséről azon az új alapon, amelyet a két párt januári csúcstalálkozóján, határoztak meg. Megerősítették azt a törekvésüket, hogy továbbra is ezen az úton haladnak a francia és a szovjet nép, valamint a világbéke javára. A bolíviai junta koncentrációs tábort létesített Tömeges letartóztatásokról szóló hírek érkeztek szerdán a bolíviai fővárosból. Diplomáciai források szerint polgári ruhás fegyveresek elhurcolták Julio Tumbit, a bolíviai emberi jogok szervezetének egyik vezetőjét is. A fegyveresek üzlethelyiségeket és lakásokat kutatnak át, s láthatólag listák alapján keresik a junta által nem kívánatosnak ítélt személyeket. Magukat megnevezni nem óhajtó politikai megfigyelők szerint a július 17-i államcsíny óta mintegy 1600 személyt tartóztattak le. A La Paz-i harcokban elesettek számát 60 és 100 közöttire becsülik. Ugyanezek a források azt is közölték, hogy a fővárostól negyven kilométerrel délnyugatra fekvő Viachában a junta koncentrációs tábort létesített. Argentína és Paraguay után Brazília is bejelentette, hogy elismeri a bolíviai juntát. (AP, UPI, AFP) Egyiptom elutasítja Izrael döntését Jeruzsálemről „Egyiptom soha nem fogadja el Jeruzsálem keleti részének izraeli fennhatóság alá helyezését” — mondotta Kamal Hasszán Ali, egyiptomi külügyminiszter szerdán. Még azzal is fenyegetődzött, hogy Egyiptom esetleg ismét megszakítja a palesztin autonómiáról folyó tárgyalásokat és visszahívja izraeli nagykövetét, miután ismeretessé vált az izraeli parlament többségi döntése. Jeruzsálem ezentúl ,,hivatalosan” is az ország „oszthatatlan fővárosa mindörökre”. Végezetül azonban megállapította: Jeruzsálem arab részének sorsa Egyiptom szerint továbbra is „tárgyalási téma”.. • • Ünnepi ülés a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is, amelyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. — Most az a feladatunk, hogy Helsinki eredményét — ami mindannyiunk sikere is — megvédjük, továbbvigyük, sőt fejleszszük. Közösenés sürgetően kell fellépnünk mindenekelőtt a fegyverkezési verseny ellen, hiszen a katonai egyensúly helyébe egyre inkább a fölényt szolgáló próbálkozások lépnek. Ennek bizonyítéka, hogy Európába középhatósugarú rakétákat akarnak telepíteni. Ezt nem fogadhatjuk el. Kontinensünkön már folynak azok a tárgyalások, amelyek a bizalmat, a biztonságot, a békés együttműködést erősíthetik. A madridi találkozó azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezletről kedvező döntés születik. A reális alap ehhez adott. A spanyol fővárosban ugyanakkor meg kell erősíteni a Helsinkiben elfogadott alapelveket. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára, az Országos Béketanács főtitkára, Bartha Tibor református püspök, a Nemzeti Bizottság alelnöke, Halász György újságíró, a bizottság tagja, Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT leszerelési bizottságának elnök£ és Pethes Imre, az Eszperantó Béke-világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvonalazta. NÉPSZAVA Timmer Jóssef: A szakszervezetek kezdeményezései a biztonság megszilárdításáért Timmer József, a SZOT titkára beszédében a többi között kijelentette : a Helsinki valóban történelmi esemény Európa népei számára, ajánlásainak megvalósítása valamennyiünknek létfontosságú. A szak-, szervezetek pedig hivatásuknál fogva is érdekeltek a béke- és biztonság megteremtésében. Ebből a felfogásból kiindulva kezdeményeztek kontinensünk szakszervezetei találkozókat és párbeszédet már a 70-es évek előtt is a kapcsolatok újrafelvételére, egymás megismerésére, megértésére, a bizalmatlanság és gyanakvás leküzdésére, a hidegháborús időszak feszültségeinek megszüntetésére. A szónok emlékeztetett arra, hogy az európai szakszervezeti vezetők bátor kezdeményező kis csoportjának érdeme, hogy végül is megtört a jég, és 1974-ben sor kerülhetett az európai szakszervezeti vezetők első találkozójára, majd 1975 tavaszán az európai szakszervezetek első konferenciájára. Ezzel új folyamat kezdődött az európai szakszervezeti mozgalomban. A párbeszéd, a kapcsolatok újrafelvétele, normalizálása, az egymás megismerésére és megértésére törekvés erősödésének a folyamata. Ezzel hozzájárultunk a kormányok részéről diplomáciai síkon kifejtett tevékenység kibontakozásához és eredményes befejezéséhez. Ahhoz, hogy 1975 nyarán Helsinkiben 35 ország vezetői aláírhatták az Európa békéjéről és biztonságáról szóló záróokmányt. Az európai szakszervezeti mozgalom a záróokmány aláírása óta közvetlenül részt vesz a békéért és biztonságért folyó küzdelemben, a helsinki Záróokmányban foglaltak sikeres megvalósításában. A kontinens országainak szakszervezetei saját eszközeikkel és szervezeteikkel nemzeti és nemzetközi síkon egyaránt tevékenykednek kontinensünk békéje, biztonsága megőrzéséért. De mint önálló politikai erők országaik kormányait arra is ösztönzik, hogy azok tegyenek meg minden lehetségest a Helsinkiben elfogadott és aláírt ajánlások megvalósításáért. Ennek elérésére felhasználják szervezeti erejüket és jelentős politikai befolyásukat. Az európai szakszervezeti mozgalom fontos hozzájárulása az enyhüléshez, a béke és biztonság légköre megőrzéséhez, hogy a kontinens szakszervezetei immár rendszeresen kétévenként megtartják konferenciájukat. A legutóbbi 1979-ben Genfben megtartott III Európai Szakszervezeti Konferencia pedig már nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatában is kimondta: „A konferencia kifejezte azon meggyőződését, hogy az enyhülés és együttműködés folyamatának erősítése elsőrendű fontosságú a szakszervezeti mozgalom szempontjából.” A magyar szakszervezetek továbbra is kezdeményezően vesznek részt a békéért és biztonságért folyó küzdelemben. Mindenekelőtt azzal, hogy eleget tesznek feladatuknak, a dolgozók érdekei védelmének és képviseletének hazánkban, valamint azzal, hogy kiveszik részüket a munkáshatalom erősítéséből, társadalmi céljaink megvalósításából. Nemzetközi téren pedig élve széles, kiépült kapcsolatrendszerükkel az egyetemes munkásérdekek hatékony védelmében minden lehetséges fórumon részt vesznek. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom erőit mindinkább áthatja az a felismerés, hogy ha a világ 350 millió szervezett dolgozója, az őket képviselő szakszervezetek összefognak és közösen, egységben cselekszenek, ha nem engedik magukat a dolgozóktól idegen érdekek szolgálatába állítani, akkor ez az óriási erő képes lesz alapvető érdeküket, a békét és a biztonságot az egész világon kivívni, megőrizni. Befejezésül Timmer József reményét fejezte ki, hogy ez a befolyásoló erő hatásában már jelentkezni fog a madridi konferencia sikeres előkészítésében és lebonyolításában. Kijelentette: a magyar szakszervezetek erejükhöz és lehetőségükhöz mérten mindent elkövetnek a nagy cél megvalósításáért. A Nemzeti Bizottság nyilatkozata Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amely a többi között hangsúlyozza: " Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között döntenie kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembevéve —, az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ezúton is csatlakozik. Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — hangsúlyozza többek között a Magyar Nemzeti Bizottság állásfoglalása. * NEMZETKÖZI' 'HÍREK # Isztambulban egy ügyész bírósági eljárást kezdeményezett az ország második legnagyobb szakszervezeti központjának, a Török Forradalmi Munkásszervezetek Konferenciájának (DISK) betiltására. Ezt azzal indokolta, hogy a szakszervezeti központ „marxista propagandát folytat és osztályuralom létrehozására törekszik”. Heves harcok folynak a katonaság és a népi erők között Salvador északkeleti részén, Perquin és Ilobasco városok körzetében. A belügyminiszter elismerte, hogy Perquinben több tucat katona vesztette életét az összecsapásokban, és legkevesebb hatvan megsebesült. A nicaraguai közoktatási miniszter a kolumbiai fővárosban bejelentette, hogy a nicaraguai kormány hivatalosan kérni fogja Paraguaytól a volt diktátor, Somoza kiadatását. Floridai zavargások A Florida állambeli Orlando délnyugati, túlnyomóan feketék lakta részében szerda este faji zavargások törtek ki. Néger fiatalok csoportjai köveket és üvegeket dobáltak, majd felgyújtottak épületeket. A rendőrség lezárt egy háztömböt és szétverte a lázongó csoportokat. A májusban Miami Liberty City negyedében kitört zavargások óta ez már az ötödik súlyos faji összecsapás volt az Egyesült Államok déli államaiban. (AFI) 1980. augusztus 1. ) Közlemény a francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról Jean Francois Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere Paja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1980. július 30-án és 31-én hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A francia külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tárgyszerű, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal összefüggő kérdésekre. Mindkét fél hangsúlyozta az enyhülés szükségességét. Egyetértettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell megtalálni a jelenlegi feszültség feloldásához, a vitás kérdések rendezéséhez vezető utat. A miniszterek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. Ennek érdekében különös fontossága van annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiterjeszszék és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával megfelelő előrehaladás történjék a leszerelés, a fegyverzetek csökkentése területén. Nagy fontosságot tulajdonítva a madridi találkozó előkészületeinek, a miniszterek kifejezték reményüket, hogy ez a találkozó eredményesen fogja szolgálni a részt vevő országok együttműködését kontinensünk békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban számos területen örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar—francia együttműködés továbbfejlesztésére. A látogatás során Jean Francois-Poncet és Puja Frigyes aláírta a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság jogsegély egyezményét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (mti) ,,Jelenleg katonai egyensúly van Muskie a szovjet—amerikai kapcsolatokról Edmund Muskie amerikai külügyminiszter megtartotta első beszámolóját a képviselőház külügyi bizottsága előtt. Nyilatkozatában „elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő viszonnyal és a Közel-Kelettel foglalkozott. — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között jelenleg katonai egyensúly van, és az Egyesült Államok nem akarja, hogy újabb forduló kezdődjék a fegyverkezési versenyben — mondta. Megerősítette, hogy a kormány tartani akarja magát a törvénybe még nem iktatott SALT 2 megállapodás előírásaihoz, bár arról még nem döntött, hogy kéri-e még idén a szenátusi vita felújítását a szerződésről. Más kérdésekben Muskie az ismert „kemény hangot” ütötte meg ismét: követelte a szovjet egységek kivonását Afganisztánból, és azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy a NATO „megosztására” törekszik. Muskie szerint az Egyesült Államok nem adta fel a Kínával és a Szovjetunióval kapcsolatos „egyensúlypolitikát” sem, az ezzel ellentétes „látszat” kizárólag az afganisztáni események miatt keletkezett — állította a külügyminiszter. A Közel-Kelettel foglalkozva Muskie elítélte az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán elfogadott határozatot, amely az öszszel megszállt arab terület kiürítésére és palesztin állam megalakítására szólít fel. Kijelentette, hogy a „részrehajló” határozat nem hozza közelebb a békét, amelyre jelenleg kizárólag a Camp David-i megoldási kísérlet folytatása ad reményt — Muskie szerint. Iránnal kapcsolatban megismételte, hogy „amint a túszok kiszabadulnak, az Egyesült Államok kész a kölcsönös tisztelet alapján tárgyalni Iránnal”. (AFP, Reuter/ MTI) Újabb leleplezés Carter öccsének ügyében Folytatódnak a támadások Carter elnök ellen, öccsének, Billynek, viselt dolgai miatt. Ha a legutóbbi, az eddigieknél is baljósabb vádak igazak, akkor Billy Carter az FBI és az igazságügyi minisztérium embereivel folytatott beszélgetés során úgy nyilatkozott, hogy megkapta Carter elnöktől az amerikai külügyminisztérium egyes diplomáciai táviratait. A táviratok Billy Carter líbiai útjával voltak kapcsolatosak, s a képviselő szerint bizalmas jellegűnek minősültek. A fentieket Harold Sawyer republikánus képviselő a kongresszus jogi bizottsága előtt jelentette ki.Sawyer azt állítja, hogy információi az igazságügy-minisztérium dokumentumain alapulnak. Etióp nyilatkozat az amerikai nagykövet kiutasításáról Az etiópiai külügyminisztérium szóvivője kijelentette: Etiópia kormánya azért kérte az Egyesült Államok Addisz Abeba i diplomáciai képviselete vezetőjének visszarendelését, mert Frederic L. Chapin nagykövet tevékenységével súlyos károkat okozott a kétoldalú kapcsolatoknak és működése az ország törvényeibe ütközött. A nagykövet a diplomáciai testület köreiben céltudatos kampányt folytatott Etiópia, az etiópiai forradalom ellen, sőt azt is megkísérelte, hogy lejárassa az etiópiai kormány tekintélyét, amikor az más országoktól kért segítséget a szárazság sújtotta vidékek lakosságéiak. A kétoldalú kapcsolatokban keletkezett szakadás oka — a szóvivő szerint — az, hogy Washington továbbra is megkísérli a beavatkozást Etiópia belügyeibe, fokozódik provokációs katonai jelenléte az Indiai-óceánon.