Népszava, 1980. szeptember (108. évfolyam, 205–229. sz.)

1980-09-28 / 228. szám

4 Plusz bért fizetnek Terven felüli nyereség „Mi is a világszínvo­nal?” címmel lapunk 1979. október 28-i számá­ban megírtuk, hogy a debreceni Biogalban a dolgozók igencsak meg­lepődtek, amikor elébük tárták, annak ellenére, hogy üzem­ükben 1976— 78. között az országos átlagot meghaladóan 63,3 százalékka­­ nőtt a ter­melékenység, hatékony­ságban 55 százalékkal maradtak el az övékéhez hasonló felszereltségű, a világ élvonalába tartozó külföldi gyárak 1975. évi szintjétől.­­Az szb-titkár akkor úgy nyilatkozott: „Úgy vélem, helyesen tettük, hogy a dolgozók elé tártuk, hogyan is állunk. Ne csak az élet­színvonalunkat hason­­lítgassuk a nemzetközi élvonalhoz, hanem min­d A benyújtott pályá­zatokat év elején érté­keltük, s az elért haté­konysági mutatótól füg­gően díjaztuk azokat — tájékoztat Dömötör György­né, az szib szer­vező titkára. — Az első díjat, 40 ezer forintot négy üzem hat brigádja, a második díjat, 30 ezer forintot a Kémia V. hét brigádja, a harmadik dí­jat, 15 ezer forintot pe­dig a Kémia I. Pasteur­­brigádja kapta. — És mit nyert a vál­lalat? — ötmillió plusz­ nye­reséget. Dömötör Györgyné ki­hangsúlyozza a nyereség szót. Ugyanis náluk, a Bio­gázban nem az elért termelés­i érték nagysága a mérté­kadó. Ha csak ezt néznék, nem lehetne tudni mibe került a „többlet”, előfordulhat­na, hogy ezt olyan anyag-, energia-, munka­erő-ráfordítással érik el, amelyet a piac „nem díjaz”. A legbiztosabb mérce tehát az elérhető nyereség nagysága. A dolgozók ezt helyeslik is. Úgy vélik, többletválla­lásuk értéke így ponto­sabban lemérhető. — Folytatja-e a szak­­szervezet ezzel a mód­szerrel a gazdálkodást segítő tevékenységét? — Igen. Év elején a gazdasági vezetéssel egyetértésben újabb, a korábbinál szélesebb kö­relkeresem a Kémia I—II. összevont üzemét, hogy a dolgozók véle­ményét tudakoljam. En­nek az üzemnek két bri­gádja a korábbi pályá­zat első helyezettjei kö­zött szerepelt, egy bri­gádjuk pedig harmadik helyezést ért el. — Mondták, hogy le­ltünk hatékonyságát is. Ez az összehasonlítás a mi gyárunkban jobb munkára ösztönzött.” En­nek elősegítésére a szak­­szervezet — a gazdasági vezetéssel egyetértésben — a múlt év márciusá­ban pályázatot hirdetett meg a hatékonyság nö­velésére. Az első három helyezett között — ígér­ték — 85 ezer forint ju­talmat osztanak szét, ötvenhat brigád — né­melyek közösen — ösz­­szesen 20 pályázatot adott be. Már az érté­kelésnél kitűnt, hogy a termelésben részt vevő brigádok ismerik, és ké­pesek feltárni a rejtett tartalékokat. Egy év múlva felke­restem a Biogált. Vajon miképp zárult a ver­seny? rá pályázatot hirdettünk meg. Azzal kezdték: a dol­gozóknak megmondták, a vállalat a­Z idén 28 száza­lékos termeléken­ység­­növekedésit tervez. Ha ezt maradéktalanul tel­jesítik, akkor — diffe­renciáltan — 5 százalék­kal emelhetik a béreket. De tudomásunkra hoz­ták azt is, e­rre további 4 százalékot rá tehetnek, ha a tervezettnél még hatékonyabban dolgoz­nak, ha az így elérhető többletnyereség olyan mértékben növekszik, hogy abból adómentesen jön ki ez a plusz. És ki ne akarná, hogy a borí­tékja vastagabb legyen ? Igen ám, de nem mind­egy, hogy milyen ráfor­dítással, miből termel­nek többet. Épp ezért kérték a dolgozók, hogy a gazdasági vezetést pon­tosan határozza meg, mit várnak tőlük. Ez megtör­tént.­­ A központilag meg­határozott feladatok, és az ettől függő nagyobb kereset elérése az eddi­gieknél jobb együttműkö­désre ösztönzi a termelő üzemeket, a karbantar­tást, a műszaki és a ke­reskedelmi osztályokat, vagyis a gyár valameny­­nyi dolgozóját — mond­ja Dömötör Györgyné. — Az újabb pályázatnál is a többlettermékkel el­érhető nyereség maradt a mérce,­hez több pénzt is keres­ni. Ez mindenkit érdekel — mondja Fábián Ferenc üzemcso­port-vezető. — A dolgozókkal értekezle­teken közöltük a pályá­zati feltételeket. Két hó­napot kaptak, hogy töp­rengjenek rajta. Benyúj­tott javaslataikat felül­bíráltuk, összesítettük, majd megküldtük a gaz­dasági vezetésnek. Ott értékelték, majd vissza­igazolták, hogy mit fo­gadnak el belőle. Azt is közölték, hogy megvaló­sításuk esetén 16 millió forint többletnyereséget hozhatunk a vállalatnak. Tudomásunkra hozták azt is, hogy ezért hány százalékos plusz-bér­emelésre számíthatunk. — Mennyire? — Üzemcsoportunk 5,4 százalékra. Persze, dif­ferenciáltan, attól füg­gően, melyik üzemrészünk milyen mértékben járul hozzá ehhez a többlethez. Lipcsik István főbizal­mi arról beszél, hogy a pályázati felhívás min­denkit töprengésre kész­tetett. Üzemi fórumokon, de munka közben is, he­tekig beszédtéma volt, mivel vegyenek azon részt. Az irreális javasla­tokat a közösség már helyben kiszűrte. Mond­ván, a plusz abból lesz, amit el is tudnak adni. És az sem mindegy, mi­lyen áron. — Ez a pályázati fel­hívás a vállalat szekerét mindenképp egyfelé húz­za — mondja a brigádve­zető. — Ha valahol lema­radás lenne —, ha diffe­renciáltan is —, de min­denki kárát látná. Most nem arról van szó, hogy a mi brigádunk nyerjen, hanem, hogy senki se maradjon le. Ez a közös érdek. Mindenki minden­kinek drukkol. — Hogyan ellenőrzik a verseny állását? — Visszaigazolt válla­lásainkat kifüggesztet­tük az üzemi táblára. A saját munkájával bárki naponta ellenőrizheti, ho­gyan állunk. De ugyan­ilyen figyelemmel kísér­jük a többieket is. Úgy vélem, év végére az egész gyárnak sikerül együtt átszakítani a célszala­got. A BIOGÁL-ban a ter­ven felüli bérfejlesztés rendszerét a munkaügyi osztály fogja össze. Dr. Balajthy Kálmán osztály­­vezető hangsúlyozza: a pályázati rendszert a szakszervezettel közösen dolgozták ki. Sikerült megértetni a dolgozókkal: van értelme feltárni a rejtett tartalékot. Bizo­nyíték rá, hogy a benyúj­tott pályázatokban vállalt többletfeladatok telje­sítése a vállalatnak év vé­géig mintegy 30 millió fo­rint terven felüli nyere­séget hozhat. A termelő­üzemek felajánlásai kö­zül kiemelkedik a Kémia I. és II., valamint a Ké­mia V. üzemek. De a nem termelő üzemek, mint pél­dául a mechanikai, a mi­nőségellenőrzési, a gyárt­— Az ilyen pályázatnak, illetve versenynek jól mérhető a hatása a dol­gozók hangulatára és munkakedvére — mond­ja a főbizalmi. — A dol­gozók még inkább magu­kénak tudják az üzemet, gondjaival együtt.­ Mert ahhoz, hogy valaki töb­bet keressen, nem elég, hogy csak ő teljesítse azt, amit vállalt. Ezt kell, hogy tegye az egész gyár. Min­denki kénytelen tehát to­vább látni a saját mun­kakörénél, és figyelemmel kísérni a teljes termelő­­folyamat,­ egészen az ér­tékesítésig. Erdélyi Béla, a Pasteur­­brigád vezetője nem kis büszkeséggel mondja: a legutóbbi pályázaton bri­gádja az első helyezettek között volt, a harmadik díjat pedig önállóan nyer­ték el. Egy évvel ez­előtt úgy nyilatkozott: olyan érdekeltségi rend­szerre lenne szükség, hogy mindenki egyszerre húzza a vállalat és a népgazdaság szekerét. mányfejlesztési, a keres­kedelmi főosztályok is je­lentős szerepet vállaltak a 30 millió forintos több­letnyereség előteremtésé­ben. — És a többletbér mi­kor kerül borítékba? — Ez év decemberében. Egy összegben fizetjük ki. Természetesen vissza­menőleg és differenciál­tan. Az üzemeknek a ki­érdemelt és kifizetett pré­miumösszegek a követ­kező évben ismét rendel­kezésükre állnak, és azt részben vagy egészben alapbéresíthetik, vagy mozgóbérként felhasz­nálhatják. Az első félév eredményeinek ismereté­é­ben optimista vagyok. A terven felül vállalt fel­adatokat teljes egészében teljesíteni fogjuk. Mint a bevezetőben em­lítettem, a BIOGÁL a hozzá hasonló felszerelt­ségű, és a nemzetközi él­vonalba tartozó üzemek hatékonyságától 1978-ban még 55 százalékkal ma­radt el. 1980 végére ez a hátrány lényegesen csökken. A hatodik öt­éves tervben — a ter­melékenység további di­namikus növelésével — úgy tervezik, hogy az élő­munka hatékonysága 1985-re meghaladja a vi­lág élvonalába tartozó vállalatok 1975. évi — összehasonlításul szolgáló szintjét. De az ilyen több­letvállalások ígéretes biztosítékai annak is, hogy a BIOGÁL néhány éven belül már lépést is tarthat a nemzetközi él­vonalba tartozó vállala­tok mindenkori szintjé­vel. Bán Ernő A legbiztosabb mérce Mindenki érdekelt Közös érdek wwmmsm. Elejtünk egy húszfillérest, elhagyjuk az esernyőnket, elpotyogtatunk két láda ku­koricát a Wesselényi utcában. Egyiket sem keressük. A villamosjegyre rátapo­sunk, az ernyőt a járdaszélre rúgjuk, a kukoricára ráhajtunk. Mert kicsinyesség­gel aztán igazán nem vádolhatnak bennünket. De mondjuk 500 forintosokra is ugyanígy rátaposnának ... ? (Kiss Árpád felvétele) NÉPSZAVA Középkori vásárcsarnok Vajon mit vásárolt ara­nyáért a telkibányai vá­sárcsarnokban a középko­ri arany- és ezüstbányász? Pénzes elődünk ízlésére csupán halványan kö­vetkeztethetünk, az egy­kori telkibányai vásár­­csarnok, a hajdani arany­­bányászok beszerző helyé­nek épülete viszont — a budapesti Nemzeti Mú­zeum jóvoltából — hama­rosan csaknem teljes ép­ségében tárul a szemünk elé. Az érdekes középkori lelet feltárása során elő­került a 300 négyzetméter­nyi alapterületű csarnok az egykori mészárszék maradványai, s a textíliák árusítására szolgáló rész­leg. Kíváncsian várjuk a látványt, bár egyet már előre is tudunk: ami az üzleti helybőséget illeti nem sok változás történt az évszázadok alatt. — h — Energiaipari távközlési szeminárium hazánkban A magyar villamosipar­ban már üzemel, a kőolaj- és földgáziparban most ké­szül és 1982-ben kerül át­adásra a számítógépes irá­nyító rendszer, amely az ésszerű energiagazdálko­dás egyik alapvető felté­tele. E rendszerek üzemel­tetési és építési tapasztala­tait, bővítésük terveit, va­lamint az ezzel kapcsola­tos együttműködést vitat­ták meg Siófokon, a máso­dik országos energiaipari távközlési szemináriumon, amely szombaton fejező­dött be. Aki tudja, hogy hány óra van Ma éjszaka egy órakor a Petőfi Sándor utcai fő­posta egyik szobájában középkorú férfi lépett a lemezjátszóra hasonlító szerkezethez, s átállított egy kart. E parányi moz­dulattal Metzker Pál tech­nikus visszavonhatatlanul beleavatkozott a világ­mindenség rendjébe, visz­­szafordította az időt. Ténykedése nyomán visz­­szatért az éjfél; a három hangszedős lemezjátszó­berendezés a mágneses le­mezről azonnal egy órával fiatalabb időt „szedett le” a telefon pontos idő szá­mára. Az emberek többsége aludt visszafiatalodása e titkos óráján. Láthatóan a Hold se vett tudomást a dologról, megszokott sá­padtságával folytatta Föld kerülő útját. Külö­nös mód a csillagok se hunyorítottak nagyobbat a kelleténél. De vajon mit szól mind­ehhez a Nap? Feltehetően vállalja. (H.) Vendéglátónapok Vendéglátó napok kez­dődtek szombaton Szege­den, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat szer­vezésében. A több mint egy hónapig tartó prog­ramban 140­0 különleges vendégváró rendezvény szerepel. 1980. szeptember 28. Maróthy László nyitotta meg a képzőművészeti világhét hazai eseménysorozatát A KISZ Művelt ifjú­ságért, korszerű művelt­ségért akciója keretében tavaly meghirdetett mű­vészeti pályázatok díjnyer­tes alkotásaiból nyílt ki­állítás szombaton Buda­pesten, a Tanács körút­ 4. szám alatti bemutatóte­remben. A kiállítást — s egyben a képzőművészeti világhét hazai eseményso­rozatát — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára nyitotta meg. Elhunyt dr. Csendes Lajos Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy Csendes La­jos elvtárs, az MSZMP KB tudományos, közokta­tási és kulturális osztályá­nak helyettes vezetője 50 éves korában, hosszan tar­tó, súlyos betegség után elhunyt. Barátai, munkatársai, harcostársai, a Központi Bizottság apparátusának dolgozói őszinte megren­düléssel gyászolják. A te­metés időpontját később közöljük. (MTI) Befejeződött a gyermekonkológusok tanácskozása Budapesten Szombaton tartott záró­­ülésével — az MTA vár­beli kongresszusi termé­ben — befejezte ötnapos tanácskozását a Nemzet­közi Gyermekonkológusok Társasága. Két fő téma­körrel foglalkoztak: a fe­hérvérűség és a nyirok­rendszerek rosszindulatú daganatos megbetegedé­seinek kezelésével, gyógyí­tásával. A téma hátteréhez tar­tozik, hogy fehérvérűség (orvosi kifejezéssel: leuké­mia) bizonyos formái ma már eredményesen kezel­hetők, sőt, gyógyíthatók. A hangsúly minden eset­ben a korai felismerésen van — ezt támasztják alá a nemzetközi és a hazai ta­pasztalatok is. A nyirokrendszer rossz­indulatú daganatainak gyógyítása kapcsán euró­pai országokból, illetőleg az Egyesült Államokból érkezett kutatók és gyógyí­tó orvosok tartottak elő­adásokat a konferencia körülbelül 200 résztvevő­jének. Sok szó esett a szak­mai összejövetelen az on­kológiai gyermekszűrések szervezésének tapasztala­tairól. Szociális rehabilitáció Szombaton Zalaegersze­gen befejeződött a Magyar Rehabilitációs Társaság háromnapos vándorgyűlé­se a testi és értelmi fogya­tékosok rehabilitációjával foglalkozó orvösök, és tár­sadalmi szervek képviselői összegezték azokat a fel­adatokat, amelyekkel az állami és különböző társa­dalmi szerveknek a szociá­lis rehabilitáció keretében foglalkozni kell. A vándorgyűlés fontos eseménye volt, hogy meg­alakult a társaság szociális rehabilitációs szekciója, amely feladatának a tár­sadalomba való beillesz­kedés elősegítését tartja. Segítik majd az állami szerveket abban, hogy a fogyatékos rehabilitáció­ját szolgáló rendeletek al­kotásában a legjobb meg­oldást válasszák. Szüksé­ges ugyanis, —, hangsú­lyozták a vándorgyűlésen — a szociális rehabilitá­ció egységes rendeleti szabályozása, intézmény­­rendszerének kidolgozása. A motorbenzin és motorolaj közületi vásárlásának és elszámolásának szabályozása A nehézipari miniszter rendelete értelmében 1980. szeptember 30-ával a mo­torbenzin- és motorolaj­­utalványok lejárnak és október 1-től ezek a ter­mékek csak készpénzért vásárolhatók. A készpénzes vásárlásra történő áttérés miatt szük­séges a motorbenzin és motorolaj vásárlásána­k és elszámolásának szabályo­zása a vállalatok­nál és in­tézményeknél. A részle­tes szabályozást tartalma­zó pénzügyi minisztériumi közlemények a pénzügyi közlöny szombati számá­ban jelentek meg. A gépjárművezetőknek a motorbenzin és motor­olaj vásárlására készpénz­előleget kell adni. Az elő­leg utalványozásának és elszámolásának a minden­kor érvényes elszámolási (fogyasztási) norma az alapja. A motorbenzin- és mo­torolaj vásárlásra felhasz­nálható előleg utalványo­zása az elszámolási (fo­gyasztási) norma figye­lembevételével, a várható kilométer-teljesítmények alapján, fogyasztói áron történik. (A fogyasztási normákat a Magyar Köz­löny szeptember 25-i szá­mában megjelent KPM- rendelet tartalmazza.) A gép­j­á­rm­ű vezetőknek k­i­­adott előleget az általános szabályok szerinti elszá­molásra kiadott előlegnek kell tekinteni. A gépjár­művezetőnek újabb előle­get utalványozni csak ak­kor lehet, ha a korábban felvett összegről már el­számolt. A menetlevél és az el­számolási normák alap­ján kell megállapítani az elfogadott teljesítmények­hez kapcsolódó motorben­zin- és motorolaj-felhasz­nálást. Az így megálla­pított felhasználást anyag­­költségként, a költségve­tési gazdálkodási rend szerint gazdálkodó szer­veknél pedig jármű­költ­ségként kell elszámolni. Mindebből következik, hogy ha a gépjármű­­vezető kevesebb motor­benzint és motorolajat használ fel a normánál, akkor a megtakarításnak megfelelő pénzösszeg őt illeti meg. Vagyis a je­lenlegi gyakorlattal szem­ben október 1-től a meg­takarított üzemanyag ára teljes egészében a gép­kocsivezetők jövedelmét növeli. Ez nem minősül munkabérnek, nem számít bele a munkajogi átlag­­keresetbe, de jövedelem­­növekedést jelent a gép­­járművezetőknél. Az új rendszerre való áttérést nagy felelősség­gel, gondosan kell meg­szervezni a pénzkezelés szigorú szabályainak ér­vényesítésével. A szabá­lyozás szerint a gazdálko­dó szerv vezetőjének ki kell jelölnie a motorben­zin- és motorolaj-előleg utalványozásáért, a gép­­járművezetők elszámol­tatásáért, ellenőrzéséért felelős személyt; meg kell határozni a vásárlás­ra kiadott előlegek elszá­molásának határidejét, amely 30 napnál nem le­het több; gondoskodni kell — a helyi körülmé­nyek figyelembevételé­vel — olyan nyilvántar­tási és elszámolási rend­szer kialakításáról, a­mely­­ből a teljesítmények és az üzemanyag-felhasználás gépjárművezetőnként (gépjárművenként) meg­állapítható. A készpénzért történő vásárlás a valóságos üzem­anyag-megtakarításra ösz­tönöz, egyszerűsíti a vá­sárlást és megkönnyíti a töltőállomásoknál az el­számolást. Az üzemanyag­jegyek használatának több évtizedes gyakorlatát váltja fel a motorbenzin és a motorolaj készpén­zért történő vásárlása, ezért nagy körültekintés­sel kell kialakítani az elszámolás új rendszerét. A cél, hogy ez takaréko­sabb üzemanyag-felhasz­nálást eredményezzen, ne okozzon a gépjármű­vek üzemeltetésében fennakadást, biztosítsa a gépjárművezetők anyagi érdekeltségét. Az ellen­őrzés fokozásával pedig meg kell akadályozni jogtalan anyagi előnyök keletkezését. (MTI)

Next