Népszava, 1981. április (109. évfolyam, 77–100. sz.)
1981-04-01 / 77. szám
NÉPSZAVA 1981. ÁPRILIS 1., SZERDA Magyar parlamenti küldöttség Havannában A kubai nemzetgyűlés meghívására Havannába érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége, amelyet Péter János, a parlament alelnöke vezet. A havannai José Marti repülőtéren Raul Roa García, a kubai nemzetgyűlés ügyvezető elnöke fogadta a magyar delegációt. A fogadtatáson jelen volt Jakus Jenő, hazánk havannai nagykövete is. A magyar parlamenti delegáció latin-amerikai körútjának utolsó állomása Kuba. (MTI) Salvador : hazafias erők rajtaütöttek egy katonai alakulaton Az IPS hírügynökség helyszíni tudósítása szerint heves harcok dúlnak a San Salvadortól 85 kilométerre északra fekvő Santa Marta és Villa Victoria települések körzetében. A hadsereg hivatalos jelentése arról számol be, hogy Sensantepeque határellenőrző ponton a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front harcosai rajtaütöttek egy katonai alakulaton és annak jelentős veszteségeket okoztak. Hírügynökségek ismételten megerősítették azt a hírt, hogy a fővárostól 50 kilométerre északra levő Cinquera település már három hónapja a hazafiak ellenőrzése alatt van. San Vincentéből jelentik, hogy keddre virradóra hét, kínzások nyomait magán viselő holttestet találtak a város különböző pontjain. Az áldozatokkal minden valószínűség szerint a szélsőjobboldali rohamosztagosok végeztek. Kedden hajnalban pokolgép robbant a salvadori főváros egyik nagy élelmiszeráruházában és az épület olyan súlyosan megrongálódott, hogy gyakorlatilag használhatatlanná vált. Személyi sérülésről nem érkeztek jelentések (IPS, EFE, PL) Brüsszel Parasztok tüntettek az EGK mezőgazdasági politikája ellen Az EGK mezőgazdasági miniszterei kedden folytatták megbeszéléseiket, amelyeknek célja a mezőgazdasági termelői árak megállapítása 1981—1982-re. A közös piaci minisztertanács épülete körül hétfő óta parasztok tüntetnek, követelve, hogy az árakat, kívánságuknak megfelelően, emeljék sokkal nagyobb mértékben, mint ahogyan azt az EGK bizottsága javasolta. Kedden mintegy kétezer paraszt — főleg Franciaországból és Olaszországból — tüntetett Brüsszelben. Néhány petárdát dobtak az épület elé, de a nagy számban kivonult rendőri erők megakadályoztak minden komolyabb rendbontást. A nap folyamán újabb tüntetők érkeztek a belga fővárosba, Hollandiából, Franciaországból és Belgiumból. (MTI) Dél-Afrika külföldi zsoldosokat vet be Namíbiában Dél-Afrika külföldi zsoldosokat vet be a Namíbia felszabadításáért küzdő mozgalom ellen — jelentette ki Som Nujoma, a Délnyugatafrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke. Nujoma Angola déli részén a namíbiai menekültek egyik táborában nyilatkozott újságíróknak. Elmondotta: a dél-afrikai támaszpontokról Namíbiába irányított és ott bevetett zsoldosok között vannak franciák, amerikaiak, kanadaiak, chileiek, argentinok és brazilok is. A zsoldosokat egyébként Angolában is bevetették már, a polgári lakosság elleni támadásokban. Sam Nujoma kijelentette: szervezete fokozza harcát Namíbia felszabadításáért, és a SWAPO akár fegyverrel, akár tárgyalások útján, de győzni fog. (Reuter, ADN) Tűzharc a repülőtéren Sikeres túszszabadító akció Bangkokban Egy indonéz különítmény három órával a géprablók újabb ultimátumának lejárta előtt, helyi idő szerint kedden hajnalban megrohamozta a bangkoki repülőtéren veszteglő, szombaton eltérített repülőgépet. Rövid, háromperces tűzharc után megöltek három géprablót, kettőt pedig foglyul ejtettek. Az előzetes jelentésekkel ellentétben a fogva tartott utasok közül senki sem halt meg; egy négyéves kisfiú sokkos állapotban van. Az öt géprabló közül csak egy maradt életben — közölte a thaiföldi kormányszóvivő. Sudomo tengernagy, az indonéz belbiztonsági erők főnöke ezzel ellentétben azt közölte, hogy a kedd hajnalban a bangkoki repülőtéren veszteglő indonéz gép elleni támadás során mind az öt géprabló életét vesztette. Sudomo admirális cáfolta, hogy az indonéz kormány elfogadta volna a légikalózok bármely követelését. Közölte, hogy az újságírók nem tehetnek fel kérdéseket a Djakartába érkező kiszabadult túszoknak, és kérte a fotóriportereket is, hogy „biztonsági okok miatt” ne közöljenek képeket a repülőgépet megrohamozó indonéz különítmény tagjairól. Az AFP helyszínen levő tudósítója szerint a különítmény hátulról, alumínium létrákkal közelítette meg a repülőgépet. Az először lassan közelítő alakulat a géphez érve rohanni kezdett és ekkor tört ki a tűzharc. Az osztag három oldalról hatolt a gép belsejébe, az egyik hátsó vészkijáraton és a pilótafülke két oldalsó ajtaján keresztül. A gép utasterében ismét kirobbant a lövöldözés. (Reuter, AFP) Kongresszusra készülőben Beszélgetés Juhász Andrással, a KISZ központi bizottságának titkárával X. kongresszusára készül a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ KB kongresszusi levele eljutott az ország valamennyi alapszervezetéhez, sőt, már meg is vitatták. Ezzel egy időben megtartották az értékelő taggyűléseket, és megválasztották az új vezetőségeket. A kongresszusi előkészületekről, szervezeti kérdésekről, a taggyűléseken felmerülő javaslatokról, bírálatokról, a munkásifjúság helyzetéről, beilleszkedési és egzisztenciális gondjairól, a KISZ és a szakszervezet kapcsolatáról beszélgettünk Juhász Andrással, a KISZ központi bizottságának titkárával. Bevált-e a gyakorlatban a KISZ KB 1974-es határozata, miszerint évenként kell beszámolót és értékelő taggyűlést tartani, valamint vezetőséget választani? Sokan a mozgalmi munka széttöredezettségének okát ebben látják. — A KISZ X. kongresszusára készülve elhatároztuk, hogy szervezeti életünk alapkérdéseiben is végzünk vizsgálatokat, és áttekintjük, hogy az 1974-ben alkotott határozat elérte-e célját, kell-e rajta módosítani. A vizsgálatok lezárultak. Legfontosabb tapasztalatunk, hogy az erős szervezeteknél — amelyek megfelelő mozgalmi felkészültséggel, hagyománnyal, gyakorlattal rendelkeznek — a határozat elérte a célját, míg a gyenge szervezeteknek terhet jelentett, ott valóban formálisan, bürokratikusan értelmezték. De nem mondanám azt, hogy ez a mozgalmi munka gátja. Akik ilyen egyoldalúan és önkényesen fogalmaznak, csak egy elemét — a választást — emelik ki a határozatnak. Pedig a mozgalmi munka folyamatos feladatvállalást, értékelést, beszámolást, állandó konzultációt, minősítést, megméretést kíván. Ennek eszköze az évenkénti taggyűlés, ahol mindenki elmondhatja, mit végzett az adott évben, mire vállalkozik stb.... Az évenkénti egyszeri taggyűlésen sem a választás a fontos, hanem az értékelés. Senki nem mondta egyébként azt, hogy minden évben új vezetőséget vagy titkárt kell választani. Ha a tagság elégedett vezetőivel, akkor joga van évenként újraválasztani őket. Ezért mondom, hogy a 74-es határozat alapgondolata helyes, és a továbbiakban is erre építünk. Az egész ifjúsági szövetség mechanizmusában, szervezeti életében olyan kereteket kell biztosítanunk a KISZ- tagságnak, amely minél kevesebb kötöttséggel jár. — Sokszor éri bírálat a KISZ-t — a kongresszusi levélben is megfogalmazódott —, hogy formális, bürokratikus, nem képes igazán nagy tömegeket mozgatni. Véleménye szerint hogyan lehet a fiatalokat aktívabban bekapcsolni a KISZ-munkába, milyen lehetőségekben rejlik a KISZ tömegerejének fokozása? — Azt hiszem, ha sikerül az ifjúsági szövetség munkájában megtalálni a fiatalok, köztük a KISZ-tagok életével, munkájával, tanulásával, szórakozásával összefüggő legfontosabb napi kérdéseket, napi ügyeket, és ezekre választ tud adni, perspektívát nyújtani — az ország, illetve a társadalom adottságai és lehetőségei között —, ha érzik a fiatalok, hogy az őket érdeklő legégetőbb gondokkal foglalkozik az ifjúsági szövetség, akkor a KISZ bizton számíthat arra, hogy hatni képes a fiatalokra. — Ez azt jelenti, hogy eddig elhanyagolták a fiatalok „napi ügyeit”? — Nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy manapság — és nemcsak az ifjúság körében — egyre gyakrabban fogalmazódnak meg az élettel, a munkával kapcsolatos kritikai észrevételek. Az ifjúsági szövetség is átesett ugyanazon a fejlődésen, mint a társadalmi munkamegosztás bármely résztvevője. Szerintem a munkánk és életünk velejárója a kritika, a fejlődést sürgető kritika. A jobbító szándékot pedig figyelembe kell venni. Számos taggyűlésen hangzott el, hogy elöregedett a KISZ. Nem lehet ugyanazt a programot meghirdetni a 15 éves szakmunkástanulónak és a 35 éves munkás KISZ-tagnak. Apa és fia ma ugyanazon KISZ- szervezetnek tagja lehet. Nemcsak a tagok, de — tizenévesek szemében — a vezetők is „öregek”. Milyen törekvések vannak a fiatalításra? — Nem látom ennyire tragikusnak a helyzetet. A kor szerinti megoszlásnál fontosabbnak tartom a rétegdifferenciálást. Az ifjúsági szövetség az elmúlt tíz évben nagyon komoly törekvéseket tett, hogy az egységes ifjúsági szövetségen belül a különböző ifjúsági rétegeknek külön-külön hirdessen meg programot. Ezt bizonyítják a rétegakciók. Az öregedésről annyit, hogy a kongreszszusi felkészülésünk során kiemelt figyelmet szentelünk az átmenet kérdésének. Külön foglalkozunk a középiskolásokkal, a szakmunkástanulókkal — mint a legfőbb utánpótlással —, az úgynevezett mozgalomba „jövőkkel”. A középiskolás réteg egyébként — elsősorban korosztályi adottságai miatt — az összes többitől eltérő programot kap. A vezetői generációváltás — sajnos —, mint minden területen, nehezen megy végbe. — A munkavállalók 40 százaléka fiatal, 35 éven aluli, jelentős hányaduk közvetlenül a termelésben dolgozik. A munkásifjúság nagy része részt vesz a munkaversenyben. Viták folynak arról, hogy jelenlegi formájában a munkaverseny megfelel-e a kor követelményeinek, hogy változtatásra van szükség. Hogyan vehetnek ebben részt a fiatalok, és mennyiben tud a segítségükre lenni a KISZ? — A munkaversenyekről főleg részletkérdésekben folynak a megújító viták. A megfogalmazódó követelmények: a munka terén szervezett versengés legyen minél inkább összhangban az adott kollektíva, üzem, vállalat, gazdasági egység tervével, feladataival, és minél kevesebb központi célkitűzéssel korrigáljuk ezeket a terveket. Azt a közművelődési vagy egyéb funkciót, amit korábban célszerűen kielégített a szocialista munkaverseny, azt ma már különböző kialakult intézmények ellátják. A termelés területén a fegyelem, a szigor, a nehezedő külső és belső gazdasági körülmények, feltételek, követelmények, éppen azt várják tőlünk, hogy minden eszközt koncentráltan — ha termeléssel összefüggő, akkor arra — használjunk fel. Mint a munkaversenyek egyik szervezője, az elvek betartását kell szorgalmaznunk a vállalatoknál, képviselőnk pedig mindig jelen van az értékeléskor. — A KISZ-nek hivatása, hogy érzékenyen figyelje az ifjúság helyzetének alakulását, felelősséggel képviselje és védje a fiatalok érdekeit. A munkahelyi beilleszkedés és egzisztenciális gondokon (bér, lakás) tud-e segíteni az ifjúsági szövetség? Ez a tevékenysége — az érdekvédelem — szorosan kapcsolódik a szakszervezet munkájához, hogyan egészíti ki a KISZ a szakszervezet érdekvédelmi funkcióját? — Az ifjúsági szövetség a vállalatoknál és az üzemeknél az érdekvédelmet a szakszervezeten keresztül látja el. Ezt a KISZ és a szakszervezet közös megállapodása, határozata szabályozza. A szakszervezet ifjúsági felelősével tartjuk a kapcsolatot, persze ők — a szervezetükön belül — külön is foglalkoznak a fiatalok érdekvédelmével. — A középiskolákban, egyetemeken — ahol a hallgatóknak nincs külön szakszervezetük — nem tisztázott kérdés, hogy ki lássa el az érdekvédelmet. — Ott az ifjúsági szövetségre sokkal nagyobb felelősség hárul, s a jövőben ezt a munkát jobban kell ellátnia. A gyakorlatban úgy tűnik, hogy míg a vállalatoknál, gyárakban megtalálták a KISZ és a szakszervezet jól funkcionáló együttműködésének kereteit, ennél a széles egyetemi és középiskolai rétegnél ez megoldatlan. Az érdekvédelmi tevékenység igazi kibontakozásáról azóta beszélhetünk, amióta a párt ifjúságpolitikával foglalkozó központi bizottsági határozata kapcsán felerősödött az állami ifjúsági munka. Megteremtődtek a feltételei annak — s ezt az állam is szavatolja —, hogy az ifjúsági szövetség beleszólhasson az ifjúságot érintő kérdésekbe. Ezekkel a jogosítványokkal él is az ifjúsági szövetség. Persze, meg kell nézni, mennyire hatékony és mennyire éri el célját ez a munka. A megítélésbe, azt gondolom, belejátszik az is, hogy a munkánkról nem minden esetben tájékoztatjuk kellőképpen a tagságot, s talán még nem tanultunk meg elég jól politizálni. — És az egzisztenciális gondok? — Az ifjúság lakáshoz jutását, otthonteremtését, családalapítását segítjük. Ezekről önálló elképzeléseink is vannak. A 15 éves lakásépítési program kapcsán konkrét lépéseket kívánunk tenni. A lakásfronton kialakult helyzetért nem hiszem, hogy a KISZ-t kellene hibáztatni. Mi lakásokat építeni nem tudunk. Az ifjúsági szövetség ebben csak kezdeményező, koordináló, segítő szervezet lehet. Bérügyekbe viszont közvetlenül beleszólhatunk, és ma már a vállalatoknál figyelembe veszik a KISZ képviselőinek véleményét ebben a kérdésben. Ugyanígy a vállalati és üzemi bölcsődei és óvodai férőhelyek elosztásában is aktívan részt vesz a KISZ. — Mennyire épít a KISZ a munkásosztály utánpótlására, az ifjúmunkásokra? Adatok jelzik, hogy itt a legalacsonyabb a szervezettség. — Ez nem titok. Éppen ezért az ifjúsági szövetség egyik legfontosabb feladata — amit a párt kongresszusa is megfogalmazott — a munkásfiatalok szervezettségének fokozása. A X. kongreszszuson nekünk erre válaszolni kell majd, a válasz pedig arra irányul, hogy nekünk sokkal többet kell törődnünk a fiatal munkásokkal, életkörülményeikkel, gondjaikkal, beilleszkedésükkel. Már a dokumentumtervezetben is kiemelt figyelmet fordítottunk erre a kérdésre. Számos helyen vannak tartalékaink, például az építőiparban vagy a szállításban. Meglehet, nem vagyunk még birtokában azoknak a módszereknek, amelyek elég hatékonyak lennének az ilyen közegben való politizáláshoz. Ezt még nekünk is meg kell tanulni. — Hogyan fejlődött, változott a szakszervezet és a KISZ együttműködése az elmúlt öt évben, s kapcsolatuk mely pontjain kellene változtatni a jövőben? — A szakszervezet és a KISZ kapcsolata sokat fejlődött. A szakmunkásképző intézetekben létrejött a szakszervezet, mi ezt a szakszervezet ifjúsági munkájának eredményeként könyveljük el. Helyesnek, jónak, követendőnek tartjuk. De hasonló együttműködésre számtalan jó példát lehetne sorolni: például a termelési mozgalmak szervezése, vagy a fontosabb szociálpolitikai kérdésekben való együttgondolkodás. Ma már mindennapi gyakorlat a KISZ és szakszervezet konzultációja. Ami tennivaló, véleményem szerint mindkét oldalról, hogy erősíteni kell a szakszervezeten belüli ifjúsági munkát, szorosabbá tenni az ifjúsági bizottságok és felelősök kapcsolatát és munkaprogramját a KISZ-szervezetekkel, az irányító testületekkel. A szakszervezeti kongresszuson sok szó esett az ifjúsági munkáról, a fokozódó nevelési és érdekvédelmi feladatokról. Ez jó, s ösztönzi a KISZ-t is. A mindennapi munka gyakorlata bizonyítja, hogy bár van még tennivalónk, mind eredményesebb, egymást is cselekvésre serkentő a KISZ és a szakszervezet kapcsolata. Görög Athéna Fedezékbe rohannak a kiszabadított utasok TELEFOTO - MTI Külföldi Képszolgálat 3