Népszava, 1983. december (111. évfolyam, 283–307. sz.)

1983-12-01 / 283. szám

NÉPSZAVA 1983. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Munkások és rendőrök véres csatája Súlyos politikai konfliktus lest a brit nyomdásztrájkból Aczél Endre, az MTI tudósí­tója jelenti: A Manchester melletti War­­ringtonban a szerdára virra­dó éjjel az elmúlt időszak legviharosabb, egyszersmind legvéresebb összetűzései zaj­lottak le a rendőrség és a he­lyi nyomdát körülvevő sztrájkőrök, illetve tüntetők között. Huszonegy rendőr és 12 sztrájkőr sebesült meg, het­ven embert letartóztattak. A sztrájkőrök és a tünte­tők — összesen négyezer em­ber — megpróbálták meg­akadályozni, hogy a Messen­ger lapnyomda teherautói a frissen kinyomott lappéldá­nyokkal elhagyhassák az üzem területét. Ezt a kivo­nult, több száz rendőr meg­hiúsította. A konfliktus oka — mint ismeretes — az, hogy a Mes­senger nyomda „szakszerve­zetmentes”, és a tulajdonos hat hónappal ezelőtt elbocsá­totta azokat az alkalmazot­tait, akik az itteni hagyomá­nyoknak megfelelően mun­kabeszüntetéssel tiltakoztak a nyomdászszakszervezet jo­gainak megtiprása miatt. Azóta a National Graphic Association (NGA), a legna­gyobb nyomdai szakszervezet sztrájkőrséggel próbálja le­hetetlenné tenni a Messen­ger nyomda működését. Azt viszont, hogy sztrájkőröket más munkahelyekről, s fő­ként más szakszervezetektől toborozzanak, 1980 óta tör­vény tiltja. A rendőrség ilyenformán „törvénysértők­kel” szemben lép fel. Az NGA eltökélte, hogy vé­gigviszi illegálisnak minősü­lő harcot és támogatást kért más szakszervezetektől. A kedd éjjeli sztrájkőrségben ennek megfelelően york­­shire-i bányászok és londoni dokkmunkások is részt vet­tek. A szakszervezeti főta­nács (TUC) munkaügyi bi­zottsága fél éjszaka tanács­kozott az ügyről, s végül úgy döntött, hogy felkéri a főta­­­­nácsot: döntsön (pénteken) arról, miként lehetne megfe­lelő segítséget nyújtani az NGA-nak. A konfliktus az első nagy erőpróba a kormány és a szakszervezetek között az 1979 óta elfogadott szakszer­vezeti törvények fölött. Leon Brittan belügymi­niszter szerdán a parlament­ben elítélte az előző éjsza­kai „erőszakos cselekménye­ket”, de velük együtt a „tö­meges sztrájkőrködést’’ is, amely szerinte az összetűzé­seket kiváltotta. Ezzel egy időben egy fel­­lebviteli bíróság elrendelte az NGA összes — 10 millió font értékűre becsült — va­gyonának lefoglalását. A bí­rói végzést megelőzően az NGA elállt attól, hogy a rá kirótt 150 ezer fontos bün­tetés és a vagyonlefoglalás ellen újabb fellebbezést nyújtson be. TELEFOTO / MTI Külföldi Képszerkesztőség Ausztria külügyminiszterének előadása Az osztrák-magyar jó viszony az enyhü­lés mérföldköve „Magyarországhoz fűződő baráti, jószomszédi kapcso­lataink mérföldkövet jelen­tenek az enyhülési politiká­ban’’ — jelentette ki az oszt­rák külügyminiszter. Erwin Lanc kedden este országa külpolitikai társasá­gának tagjai előtt tartott elő­adásában hangsúllyal szólt arról, hogy Ausztriának kü­lönös gondot kell fordítania a szomszédaihoz fűződő vi­szony ápolására, fejlesztésé­re. Ez az ország javát szol­gálja. Mivel a bizalmatlan­ság feszültséget kelt, minden osztrák kormány következe­tes enyhülési politikát foly­tat. A jószomszédi viszonyra irányuló törekvések általá­ban sikeresek, így javulnak az osztrák—csehszlovák kap­csolatok is, mondotta. Lánc szólt arról, hogy Ausztria az enyhülési politi­kát ápolva sosem táplált il­lúziókat és tény, hogy a mad­ridi értekezlet csak szerény haladást hozott. Hol tarta­nánk azonban a biztonsági konferenciák nélkül — tette fel a kérdést, emlékeztetve a kiépült gazdasági kapcsola­tok politikai jelentőségére. Enyhülési politika nélkül nem kerülhetett volna sor a stockholmi tanácskozásra sem. Stockholmban mindent meg kell tenni, hogy kiderít­sék, ki mit ért bizalomépítő intézkedéseken, mondotta a szocialista párti osztrák kül­ügyminiszter. ENSZ Lengyel javaslatot fogadon el a gazdasági bizottság A gazdasági együttműködés­nek a nemzetközi helyzetre gyakorolt előnyös hatásaira mutat rá az ENSZ-közgyű­­lés 2. számú, gazdasági és pénzügyi bizottságának egyik határozata. A bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó okmányt Lengyelország kép­viselője terjesztette a bizott­ság elé. A delegátus rámu­tatott: egyes nyugati orszá­gok politikája arra irányul, hogy a kereskedelmi kapcso­latokat politikai célokra használják fel. Éppen ezért ma minden eddiginél fonto­sabb, hogy kereskedelmi té­ren ismét helyreálljon a bi­zalom. Befejezték a vitát az ENSZ- közgyűlés 3. számú bizottsá­gában, amely az emberi jo­gokkal, a vallásszabadság kérdésével, valamint a gaz­daságnak és a technikának a fejlődésre gyakorolt hatásai­val foglalkozik. A vita során felszólaltak nagy része alá­húzta, hogy az emberi jogok szavatolásának legfőbb fel­tétele a béke és rámutatott: a legfontosabb feladat a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítása és ily módon az em­beri jogok tényleges biztosí­tása. Az ENSZ-közgyűlés namí­­biai vitájában kedden fel­szólalt Zádor Endre, a ma­gyar küldöttség tagja. Rá­mutatott,­­hogy a kubai csa­patok jelenléte az Angola ellen folytatott dél-afrikai agresszió következménye és nem kapcsolható össze Na­míbia függetlenségének kér­désével. Kitüntetési ünnepség Berlinben A Berlinben tartott kitüntetési ünnepségen Kádár János át­adta Erich Honeckernek a Magyar Népköztársaság gyémán­tokkal ékesített Zászlórendjét. A kitüntetés átadásakor Kádár János mondott üdvözlő beszédet, majd Erich Honecker kö­szönte meg a kitüntetést. Kádár János beszéde Erich Honecker válasza/ Tisztelt Honecker elvtárs! Kedves Elvtársak! A magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat a ki­magasló eredményeket, ame­lyeket a Német Demokrati­kus Köztársaság népe a Né­met Szocialista Egységpárt vezetésével a szocialista tár­sadalom építésében elért. Az első német munkás-paraszt állam létrejötte és fejlődése Marx és Engels szülőföldjén Európa második világháború utáni történelmének kiemel­kedően fontos tényezője. A szocializmus útján járó Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak a két világrendszer határán jelentős szerepe van a béke és biztonság megőrzé­séért, a különböző társadal­mi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésért vívott küzdelemben. Kedves Erich Honecker elv­társ! Ezek az eredmények, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fejlődése, elvi alapokon nyugvó nemzetközi tevékeny­sége elválaszthatatlanul ösz­­szeforrtak az ön nevével, aki a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának élén és magas állami tiszt­ségében erejét nem kímélve munkálkodik. A német mun­kásosztály hű fiát, a bátor antifasisztát, a kommunista eszmék megvalósításának kö­vetkezetes harcosát tiszteljük önben, aki mindenkor elkö­telezetten szolgálta népét, pártját és a szocializmus nemzetközi ügyét. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben megkülön­böztetett jelentősége van azoknak a kezdeményezések­nek, amelyeket ön személye­sen is tesz szocialista közös­ségünk béketörekvéseivel összhangban földrészünk és az egész világ békéjének és biztonságának megvédéséért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért. Pártunk és népünk igaz barátját tiszteljük önben, aki sokat tett és sokat tesz szo­cializmust építő országaink együttműködésének további fejlesztéséért, a népeink kö­zötti barátság elmélyítéséért. Találkozóink, közöttük a ma délelőtti tárgyalásaink is ar­ról tanúskodnak, hogy párt­jaink, országaink, népeink vi­szonyát az internacionalista testvéri barátság, az élet minden területére kiterjedő, töretlenül fejlődő és gyümöl­csöző együttműködés jellem­zi. Kedves Elvtársak, Bará­taink! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Erich Ho­necker elvtársnak az első né­met munkás-paraszt állam felvirágoztatásában, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomban, a szocia­lista országok közösségében kifejtett eredményes inter­nacionalista tevékenysége és a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatainak el-Kedves Kádár János elv­társ! Kedves magyar elvtársak! Szívből köszönöm önnek, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetését. Ebben a magas kitüntetés­ben egyben pártunk és ál­lamunk tevékenységének, a szocializmus megerősítésére és a béke biztosítására irá­nyuló politikájának méltány­lását látom. A kitüntetés jelképezi marxista-leninis­ta pártjaink, államaink és népeink állandóan mélyülő barátságát és gyümölcsöző együttműködését. Engedjék meg, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban emlékezzem közös, nagy for­radalmi hagyományainkra. A német és a magyar mun­kások osztályszövetsége a tőkés kizsákmányolás és az imperialista háború ellen vívott küzdelemben szilár­dult meg, s bevált a magyar Tanácsköztársaság megvé­­delmezésekor 1919-ben, Spa­nyolországban a nemzetközi brigádok soraiban, az anti­fasiszta ellenállásban. Ma országaink dolgozói a fejlett szocialista társadal­mat építik. Szoros együtt­működésük hozzájárul a­­mélyítésében szerzett kima­gasló érdemei elismeréséül — 76. születésnapja alkalmá­ból — a Magyar Népköztár­saság gyémántokkal ékesí­tett Zászlórendje kitüntetést adományozta. Kedves Honecker Elvtárs! Megtiszteltetés számomra, hogy mostani látogatásom al­kalmával ezt a kitüntetést átadhatom önnek, akit hosz­­szú évek óta ismerek és tisz­telek, s akivel a közös célo­kért végzett közös munka is összefűz. Pártunk Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és a magam nevében gratulálok a kitüntetéshez, hoz, hogy az emberek javá­ra egyre inkább érvényesül­jenek a szocializmus előnyei és értékei. Megfelel ez kap­csolataink fő irányainak, miként azokat a Német De­mokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződése rögzíti. Lenin pártjával és hazá­jával töretlen barátságban járul hozzá testvéri szövet­ségünk a szocializmus erősí­téséhez és a béke biztosítá­sához. Különleges jelentősé­ge van ennek éppen most, amikor a NATO megkezdte az Egyesült Államok új, el­­elsőcsapás-mérő nukleáris fegyvereinek telepítését és még jobban kiélezi a nem­zetközi helyzetet. Kedves Kádár János elv­társ! Biztosítom önt arról, hogy minden tőlem­ telhetőt meg­teszek a jövőben is közös ügyünkért. Kérem, adja át testvéri üdvözletemet a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának, önnek és valamennyi ma­gyar elvtársnak újabb sike­reket kívánok a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa h­atározatainak végrehajtásában. A kitüntetés átadásának pillanata TELEFOTÓ 3 Kádár János és Erich Ho­necker találkozójának befe­jeztével szerda este az aláb­bi közös közleményt adták ki a tanácskozásokról: „Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, az NDK Állam­tanácsa elnökének meghívá­sára 1983. november 30-án hivatalos, baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A megbeszélések során Kádár János és Erich Ho­necker tájékoztatták egy­mást az MSZMP XII., illet­ve az NSZEP X. kongresz­­szusa határozatainak végre­hajtásáról. Különös figyel­met fordítottak azoknak a feladatoknak a megvitatásá­ra, amelyek a 80-as évek kö­vetelményeiből mindkét párt számára adódnak. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egység­párt, a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti testvéri kapcsolatok az élet minden területén jól fejlőd­nek. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti szoros együttműködés elmélyítésé­nek — az 1977-ben megkö­tött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződéssel össz­hangban, a marxizmus—le­­ninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján — nagy jelentősége van. Szolgálja a tót nép érdekeit és egyben hozzájárul a szo­cialista közösség egységének és együttműködésének erő­sítéséhez. Megállapították, hogy az áruforgalom, valamint a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködésben elért eredmények növelik mindkét ország népgazdasá­gának teljesítőképességét. Széles körű a kapcsolat a kultúra, a tudomány, vala­mint az oktatás és az egész­ségügy területén is. Az ál­lampolgárok közötti közvet­len érintkezések ugyancsak hozzájárulnak a két nép ba­rátságának elmélyítéséhez, a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok köl­csönös megismeréséhez. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 37. ülés­szakának határozataival összhangban hangsúlyozták, hogy az MNK és az NDK ér­dekelt és továbbra is aktív szerepet vállal a szocialista gazdasági integráció folya­matának előbbre vitelében. Kádár János és Erich Ho­necker aggodalommal álla­pították meg, hogy a szélső­séges imperialista körök konfrontációs politikájának következtében a nemzetközi helyzet súlyos feszültségek­kel terhes. Különösen ve­szélyesnek ítélték azt a tö­rekvést, hogy a fegyverke­zési hajsza fokozásával az USA, illetve a NATO kato­nai fölényre akar szert ten­ni a Szovjetunióval, illetve a szocialista országokkal szemben. Az új amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai te­lepítése jelentősen veszé­lyezteti földrészünk békéjét és biztonságát, terheli a szo­cialista és a tőkés országok közötti kapcsolatokat, aka­dályozza a fegyverzetek kor­látozása és a leszerelés ér­dekében tett erőfeszítéseket. A tárgyaló felek kifejezték meggyőződésüket, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok megváltozott feltételei kö­zött sincs ésszerű alternatí­vája a békés egymás mel­lett élés politikájának és hangsúlyozták: mindent megtesznek azért, hogy elhá­rítsák a nukleáris háború­­ veszélyét. A két párt képviselői mél­tatták a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikáját, konkrét és konstruktív kez­deményezéseit, amelyek ar­ra irányulnak, hogy meg­akadályozzák a nukleáris fegyverek további felhalmo­zódását. Elítélték az Egye­sült Államok magatartását, amellyel megakadályozta, hogy megegyezés születhes­sen a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek csök­kentéséről folytatott genfi tárgyalásokon. Rámutattak arra a felelősségre, amelyet az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország kormányai az amerikai fegyverek orszá­gukba való befogadásával vállalnak magukra. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamai össze­hangolt fellépésének jelentő­ségét a nemzetközi küzdőté­ren, és kiemelték a szocialis­ta közösség többi államával kialakult együttműködés fej­lesztésének fontosságát. Rá­mutattak arra is, hogy Ma­gyarország és az NDK az ál­lamközi kapcsolataikban rej­lő minden lehetőséget fel­használ, hogy tevékenyen hozzájáruljon a szocialista közösség békepolitikájának és azoknak a közös törekvé­seknek a megvalósításához, amelyek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­lete 1983. januári, prágai nyi­latkozatában és a szocialista országok párt- és állami ve­zetőinek 1983. júniusi, moszk­vai nyilatkozatában megfo­galmazódtak. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista közösség ereje, vé­delmi képességének további erősítése, valamint a NATO és a Varsói Szerződés közötti katonai erőegyensúly fenn­tartása a világbéke megőrzé­sének alapvető feltétele. Ezzel egyidejűleg hangsú­lyozták azoknak a javasla­toknak az időszerűségét, ame­lyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elve alapján a haderők és fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek korlá­tozása és csökkentése érde­kében. Különösen fontosnak tartják, hogy a Szovjetunió­hoz hasonlóan minden atom­hatalom vállaljon kötelezett­séget, hogy nem alkalmaz el­sőként nukleáris fegyvert. Sürgették, hogy a NATO-ál­­lamok konstruktívan reagál­janak a szocialista közösség országainak békekezdemé­nyezéseire, mindenekelőtt ar­ra a javaslatra, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO tag­államai kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenn­tartásáról. Ez a lépés hozzá­járulna a feszült nemzetközi légkör enyhüléséhez. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben is megvan a le­hetőség a nemzetközi kapcso­latok veszélyes tendenciái­nak leküzdésére, az erőegyen­súlynak a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén történő ki­alakítására, valamennyi vi­tás kérdés tárgyalásos ren­dezésére. Megerősítették szolidaritá­sukat Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek a függet­lenségük megszilárdításáért, a neokolonializmus és a faj­üldözés ellen vívott harcá­val. Elítélték az imperialista törekvéseket a Közel- és Kö­zép-Keleten, a Libanon bel­­ügyeibe való beavatkozás to­vábbi kiszélesítését, síkra­­szálltak a térség problémái­nak igazságos politikai ren­dezéséért. Követelték a Gre­nada elleni agresszió és a Ni­caragua elleni katonai fenye­getés azonnali megszünteté­sét.Kádár János és Erich Ho­necker találkozója a hagyo­mányos barátság légkörében, a kölcsönös megbecsülés és megértés jegyében zajlott le. Közös közlemény a berlini tárgyalásokról

Next