Népszava, 1989. február (117. évfolyam, 27–50. sz.)

1989-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA 1989. FEBRUÁR 1., SZERDA Aláírás előtt az egyezmény Kedvező feltételekkel kereskedhetünk Dél-Koreával Trom András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Koreai Köztársaság a jövőben kölcsönösségi alapon megadja a legnagyobb kedvezményes elbánást a magyar vállalatokkal kiépülő kapcsolataiban. Erről Han Szung Szu kereskedelmi és ipari miniszter tájékoztatta kedden reggel az MTI tudósítóját, akinek exkluzív interjút adott, közvetlenül azután, hogy fogadta Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettest és kíséretét. A legnagyobb kedvezményről is intézkedő gazdasági és kereskedelmi együttműködési egyezményt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvvel együtt ma írja alá Csoi Ho Dzsung külüügyminiszter és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. A 14 milliárd dolláros külkereskedelmi aktívumot elérő Koreai Köztársaság gyors ütemben növeli importjait, és nagyszabású, a behozatali korlátokat felszámoló intézkedéseket foganatosít. Ezért itt a kínálkozó lehetőség a magyar vállalatok számára, hogy fokozzák exportjukat és importjukat — jelentette ki a miniszter. * Elindult kedden Szöulból 16 napos európai körútjára Kim de Dzsung, a legismertebb dél-koreai ellenzéki politikus, a Béke és Demokrácia Pártjának elnöke. Kim a tervek szerint február 12— 15. között Magyarországot is felkeresi. fordulat éve a szovjet—kínai viszonyban Ma érkezik Pekingbe Eduard Sevardnadze A Szovjetunió és Kína közötti kapcsolatok teljes normalizálásához elengedhetetlenül szükséges a két ország vezetőinek legfelsőbb szintű találkozója — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki ma kezdi meg pekingi látogatását. A mostani utazás igazi jelentősége abban rejlik, hogy a látogatással gyakorlatilag befejeződik a szovjet—kínai csúcstalálkozó előkészítése — hangsúlyozta Sevardnadze, és közölte: a szovjet küldöttség Pekingben a csúcstalálkozó időpontjára konkrét javaslatokat fog előterjeszteni. A külügyminiszter a két ország korábbi, meglehetősen fagyos viszonyát anomáliának nevezte, s elmondta, hogy a két fél már korábban is kezdeményezett lépéseket a kapcsolatok helyreállítására. Kínai politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a külügyminiszteri találkozónak, amely folytatása lesz annak a tanácskozásnak, amely decemberben zajlott le Moszkvában Csien Csi-csen kínai külügyminiszter látogatásakor. Pekingben általános a vélemény, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter látogatásával kezdetét veszi a „fordulat éve" a kínai—szovjet kapcsolatokban. Emlékeztetnek rá, hogy 1959 óta ez az első szovjet külügyminiszteri látogatás a kínai fővárosban. Külön fontosságot ad a szerdán kezdődő hivatalos tárgyalásoknak az a tény, hogy ezeken a tárgyalásokon nem csupán abban várható megállapodás, hogy meggyorsítják a két szomszédos szocialista ország kapcsolatainak normalizálási folyamatát, hanem megállapodnak a legfelsőbb vezetők csúcstalálkozójának időpontjában is — hangsúlyozzák Pekingben. A kínai vezetés megítélése szerint a csúcstalálkozó létrejöttével minden feltétel kialakul nem csak a több évtizedes abnormális viszony rendezéséhez, hanem a kínai-szovjet kapcsolatok teljesen új alapra való helyezéséhez is. (MTI, TASZSZ) Csehszlovákiában nem siettetik mesterségesen a nemzetek közeledését Ladislav Adamec a „nemzetiségi túlérzékenységről'' Csehszlovákiában a nemzetek közeledése a cél. Ennek elérését azonban nem siettetjük mesterségesen — jelentette ki az Al Ahram című egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő. A Rudé Právo kedden ismertette Adamec interjúját, amelyben a nemzetiségi kérdéssel is foglalkozott. A miniszterelnök egyebek között kifejtette, hogy a csehszlovák vezetés elutasítja az adminisztratív módszereket. A szocialista hazafiságra építünk, küzdünk a nemzeti kizárólagosság, valamint az ellen, hogy a nemzetiségi sajátosságokat figyelmen kívül hagyják — hangsúlyozta Adamec. ,,A problémák elvi, reális és nyílt megoldása az alapvető eszköz a nemzetiségi túlérzékenység megnyilvánulásainak megelőzésére” — mondotta a csehszlovák vezető. Ezt arra a kérdésre válaszolta, amelyben azt tudakolták, hogy Csehszlovákia, mint két nemzet állama, hogyan viszonyul a szocialista országok némelyikében tapasztalható nemzetiségi túlérzékenységhez. (MTI) A szovjet katonai főügyész nyilatkozata Érdemteleneket nem rehabilitálnak Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Újabb, mintegy 25 ezer, a sztálini uralom idején igazságtalanul elítélt személy rehabilitálásáról rendelkezett egyik legutóbbi, január 16- án kelt határozatában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége. Az érintettek ügyeinek felülvizsgálatát a katonai ügyészi szervek már megkezdték — jelentette ki a Pravda keddi számának adott nyilatkozatában Borisz Popov katonai főügyész. Az újabb rehabilitálásokra az SZKP KB közelmúltban hozott kiegészítő határozata nyomán került sor. Borisz Popov elmondta a Pravdának, hogy a rehabilitálási hullám hátán egyes köztörvényes bűnözők, hazaárulók is megpróbálják tisztára mosatni magukat, ezért az ügyek felülvizsgálata különösen nagy figyelmet igényel. A szigorú vizsgálatok eredményeként az illetékes szervek átlagban minden ötödik rehabilitálási kérelmet elutasítják. Van példa arra is, hogy a mostani felülvizsgálat eredményeként újabb nyomozást rendelnek el a korábban lezártnak tekintett ügyekben. A katonai főügyész szerint még több százezer ítéletet kell felülvizsgálnia az illetékes katonai ügyészi szerveknek. Kótai Géza az új alkotmányról határokon túli magyarság a nemzet része Az új alkotmány külpolitikai szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek. Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása, mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. E tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az új alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az alaptörvénybe foglalni. A magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi tevékenységükben mindazonáltal nem sérthetik az ENSZ alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által becikkelyezett, nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket. Ez azonban semmiképp sem jelentheti, hogy e szervezetek és személyek az állam külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Szükséges annak alkotmányi rögzítése is, miszerint a magyarság számottevő része — nemzetiségként és nem nemzetiségként — országunk határain kívül él — hangsúlyozta Kótai Géza. Fontos annak kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztársaság (amennyiben ez az elnevezés megmarad) minden, külföldön élő és magyarságot vállaló személyt — a nemzeti felelősség és a nemzetek közötti barátság szellemében, a közös történelmi múlt és szellemi örökség alapján — a magyarsághoz tartozónak tekinti. A magyar nemzettest említett széttagoltsága következtében az alkotmányban tükröződnie kell annak, hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, mindenkor nélkülözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Ismeretes az is, hogy mi a külföldön élő magyarok kettős kötődését — állampolgári lojalitásukat és nemzeti hovatartozásukat — lehetőségnek tekintjük a Magyarország és más államok, a magyar nép és más népek közötti megértés, baráti együttműködés előmozdítására. Az eddigi gyakorlat rögzítéseként azt is célszerű kimondani, hogy Magyarország biztosítja nem magyar nemzetiségű állampolgárainak anyanemzetükkel való kapcsolattartásuk jogát — mondotta Kótai Géza. (MTI) Részletek a szovjet csapatkivonásról (Folytatás az 1. oldalról) NATO-országok akikor nem fogadták el ezt az indítványt. Úgy döntöttek, hogy egyoldalúan kiragadott adatokat publikálnak a katonai erőkre vonatkozóan. A NATO által közzétett adatokban a szárazföldi csapatok fegyverzete megkülönböztetett hangsúlyt kap, s így az a következtetés szűrhető le belőle, hogy a Varsói Szerződés tagállamai katonai fölényben vannak. Kihagyták viszont az összeállításból a csapásmérő légierőre és a haditengerészetre vonatkozó adatokat, amelyek viszont a NATO fölényét mutatják, így nem alkotható tárgyilagos kép az európai katonai erőviszonyokról. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek az volt a célja a most közzétett adatok nyilvánosságra hozásával — hangsúlyozta a nagykövet —, hogy elfogulatlan és a lehető legteljesebb képet adják az Európában egymással szembenálló katonai szövetségek potenciáljáról. A nagykövet fontos momentumként húzta alá, hogy mindkét szövetség fegyveres ereje egységes egészet képez, amelynek különböző alkotóelemei — a szárazföldi csapatok, a légierők, a légvédelmi és a haditengerészeti csapatok — együttműködve oldják meg feladataikat. Ezért csak a haderők komplex vizsgálata teheti lehetővé a valóságos erőviszonyok reális értékelését. A nagykövet annak az álláspontjának adott hangot, hogy a két katonai tömb fegyverzetében mutatkozó aránytalanságok nem jelenthetnek akadályt a leszereléssel összefüggő feladatok megoldásában. Ellenkezőleg, ezek az aránytalanságok diktálják a csapatok és a fegyverzetek kölcsönös csökkentésének szükségességét. A Szovjetunió és szövetségesei már többször kinyilvánították készségüket, hogy fölszámolják a két katonai tömb erőinek lényeges egyenlőtlenségeit, és jelentősen csökkentik a katonai szembenállás szintjét Európában. A továbbiakban a nagykövet részletesen szólott a szocialista országok fegyveres erőinek és honvédelmi kiadásainak csökkentésével kapcsolatos lépésekről. Mint aláhúzta, a szovjet hadsereg félmillió fővel tervezett csökkentése egyenértékű az NSZK egész hadseregével. Az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról történő csapatkivonással összefüggésben a nagykövet hangsúlyozta, hogy a taktikai rakéták egy bizonyos hányadát is kivonják Magyarországról, s a Szovjetunióban egyelőre nem tervezik ennek a fegyverrendszernek a modernizálását. A továbbiakban a nagykövet a szovjet hadiipar békés célokra történő átállításának terveiről beszélt. Mint közölte, a szovjet hadiüzemek már most is növekvő arányban gyártanak polgári termékeket, elsősorban közszükségleti cikkeket. A szovjet fegyveres erők létszámának csökkentésével összefüggésben a Szovjetunió katonai költségvetése 14,2 százalékkal, a hadianyaggyártás pedig 19,5 százalékkal csökken. A nagykövet tájékoztatója után Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka tájékoztatta az újságírókat a Magyarország területéről történő szovjet csapatkivonás részleteiről. Mint bejelentette, az idén és jövőre összesen 22 szovjet katonai egységet vonnak ki hazánk területéről, köztük egy, teljes létszámú páncéloshadosztályt, egy kiképző páncélosezredet, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztképző iskolát. A kivonás befejezése után a Szovjet Déli Hadseregcsoport létszáma több mint tízezer fővel — mintegy 2400 tiszttel és zászlóssal, valamint csaknem 8 ezer altiszttel és katonával — csökken. Elhagyja az ország területét több mint 1800 szovjet katonacsalád, a katonai egységeken felül még csaknem 4 ezer ember. A hazánk területén tartózkodó szovjet harci gépekből és fegyverzetekből kivonnak több mint 450 tankot, kétszáznál több löveget és aknavetőt, több mint 3 ezer gépkocsit és más technikát. A harckocsihadosztályt és a kiképző harckocsiezredet idén májusban—júniusban szándékozzák kivonni hazánkból teljes létszámban. Az év második felében kerül sor a vadászrepülő-ezred és a deszant rohamzászlóalj kivonására. A többi kijelölt egység a jövőév végéig hagyja el Magyarország területét. A kivonás — mint most Burlakov vezérezredes bejelentette — főleg vasúton fog megtörténni. Legalább 80 vasúti szerelvény lesz majd szükséges a nagyszabású akció lebonyolításához. A részleges csapatkivonás után 11 jelenlegi szovjet helyőrség szabadul fel. Egyebek között például Esztergomban a bazilika szomszédságában levő történelmi értékű épület, a gödöllői Grassalkovich-kastély, valamint a szombathelyi, a bajai, a mosonmagyaróvári és a nyíregyházai szovjet helyőrség. Részben adják át a magyar félnek a fertődi, a tolnai, a kecskeméti, a győri és a tamási helyőrség laktanyáját. Az átadásra kerülő laktanyák összterülete mintegy 95 hektár. A laktanyákon kívül átadásra kerül csaknem 900 lakás, 13 étkezde, 200 zöldségtároló, raktár és egyéb épület. Ezek egy részét — mintegy 40 objektumot — a Szovjet Déli Hadseregcsoport építette. A tájékoztatók után az újságírók kérdéseire válaszolva Fedor Krivda hadseregtábornok kijelentette, a Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek nagyobb fegyveres erők fenntartására, mint amilyennel a NATO rendelkezik. Kérdésként az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy elképzelhető-e hoszszabb távon a szovjet csapatok teljes kivonása Magyarországról. Borisz Sztukalin nagykövet válaszában kifejtette, hogy ez a két katonai tömb viszonyától függ. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása nem politikai, hanem katonai stratégiai kérdés. Amíg a katonai tömbök léteznek, elkerülhetetlen, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó csapatok a stratégia követelményeit figyelembe véve — az érintett országok kormányközi megállapodása alapján — különböző régiókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja korábbi javaslatát: egyidejűleg vonják viszsza a külföldön állomásozó idegen csapatokat, bármelyik katonai ponthoz tartoznak is. Szj G. 3 A SZOT elnökségének tájékoztatója az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésére tervezett előterjesztéséről A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elmúlt napokban és heteikben végrehajtott árintézkedések miatt szükségesnek tartja felülvizsgálni a legutóbbi SZOT-kormány vezetői és az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén létrejött megállapodásokat. A fogyasztóiár-emelkedések mértéke eltér az említett tárgyalásokon kialakult 12 százalékos mértéktől, és a tényleges áremelések struktúrája rendkívül súlyosan érintette a lakosságot. A szakszervezeteik az emiatti tiltakozási hullám hatására kezdeményezik az OÉT, illetve a SZOT-kormány vezetői tanácskozás soron kívüli összehívását. A kormányzati szervek előrejelzése szerint a januári és a még vérehajtásra kerülő árintézkedések éves várható hatása 13,7 százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat. Bár a szakszervezetek megítélése szerint ennek mértéke magasabb lesz, a javaslatok összeállításánál csupán a 13,7 százalékot vettük alapul. A következő tárgyalásokon arra törekszünk, hogy egyfelől a korábban kialakított reálbérpozíció ne romoljon, a reálbér csökkenése közelítse meg a szakszervezet által képviselt nulla és maximum 3 százalék mértékét, másfelől arra, hogy a társadalmi juttatások ellentételezési aránya az eredeti javaslathoz képest ne romoljon. Ezeket az elgondolásokat részben a rendkívüli OÉT, részben az előrehozott SZOT-kormány vezetői tanácskozásokon kívánjuk képviselni és érvényesíteni. A rendkívüli OÉT-ülésre javasoljuk: " A korábban elfogadott 3700 forint minimális bér, 1989. július 1-je helyett 1989. január 1-jei hatállyal lépjen életbe úgy, hogy július 1-jétől ennek öszszege 4000 forint legyen. A 3 százalékos ajánlott minimális béremelés mértékének további növelését nem javasoljuk, azonban szükséges-’nek tartjuk a minimális béremelés 300 fő forint/hó fix összegben történő rögzítését § is. 1 A szükséges források részbeni biztosítása és az 1989. évi bérmechanizmus egységes rendszerének kialakítása érdekében minden vállalat és gazdálkodó szervezet kapjon 3 százalékos adómentes bértömeg-növelési lehetőséget. Amennyiben a javasoltelfogadásra kerülő) minimális bér és a minimális béremelés vég-rehajtásához a 3 százalékos adómentes bértömeg-növekedés nem elégséges, to tvábbi adómentességre, vagy bázis bértömegkorrekcióra van szükség. Egyes területeken további központi bérpolitikai intézkedések végrehajtását javasoljuk. Az erre vonatkozó szak- s szervezeti megállapodásokat a SZOT-elnökség soron következő ülése alakítja ki. A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek 1988. november 28-i tanácskozásán született megállapodás szerint szükségesnek tartjuk a 40 órás munkahét azonnali bevezetését mindazokon a területeken, ahol a heti törvényes munkaidő ezt meghaladja, és annak bevezetése nem jár központilag finanszírozott többletbér- igénnyel. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a rendkívüli OÉT-ülést követően mielőbb kerüljön sor a Minisztertanács és a SZOT vezetői tanácskozá-sára. Ezen a megbeszélésen a szakszer- I vezetek javasolják ismételten áttekinteni a központi bérpolitikai intézkedések lehetséges körét, a társadalombiztosítási és szociálpolitikai kompenzálások mértékét és egyéb szociálpolitikai kedvezményeket. A SZOT elnöksége az ágazati, iparági szakszervezetek észrevételeit figyelembe véve fogalmazza meg a szakszervezetek végleges javaslatait az OÉT ülésére.