Népszava, 1989. február (117. évfolyam, 27–50. sz.)

1989-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA 198­9. FEBRUÁR 1., SZERDA Aláírás előtt az egyezmény Kedvező feltételekkel kereskedhetünk Dél-Koreával Trom András, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A Koreai Köztársaság a jövőben kölcsönösségi ala­pon megadja a legnagyobb kedvezményes elbánást a magyar vállalatokkal kiépü­lő kapcsolataiban. Erről Han Szung Szu kereskedelmi és ipari miniszter tájékoztatta kedden reggel az MTI tudó­sítóját, akinek exkluzív in­terjút adott, közvetlenül az­után, hogy fogadta Gombocz Zoltán kereskedelmi minisz­terhelyettest és kíséretét. A legnagyobb kedvezményről is intézkedő gazdasági és ke­reskedelmi együttműködési egyezményt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvvel együtt ma írja alá Csoi Ho Dzsung külü­­­ügyminiszter és Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár. A 14 milliárd dolláros kül­kereskedelmi aktívumot el­érő Koreai Köztársaság gyors ütemben növeli importjait, és nagyszabású, a behozatali korlátokat felszámoló intéz­kedéseket foganatosít. Ezért itt a kínálkozó lehetőség a magyar vállalatok számára, hogy fokozzák exportjukat és importjukat — jelentette ki a miniszter. * Elindult kedden Szöulból 16 napos európai körútjára Kim de Dzsung, a legismer­tebb dél-koreai ellenzéki po­litikus, a Béke és Demokrá­cia Pártjának elnöke. Kim a tervek szerint február 12— 15. között Magyarországot is felkeresi. ­ fordulat éve a szovjet—kínai viszonyban Ma érkezik Pekingbe Eduard Sevardnadze A Szovjetunió és Kína kö­zötti kapcsolatok teljes nor­malizálásához elengedhetet­lenül szükséges a két ország vezetőinek legfelsőbb szintű találkozója — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki ma kez­di meg pekingi látogatását. A mostani utazás igazi je­lentősége abban rejlik, hogy a látogatással gyakorlatilag befejeződik a szovjet—kínai csúcstalálkozó előkészítése — hangsúlyozta Sevardnadze, és közölte: a szovjet küldött­ség Pekingben a csúcstalál­kozó időpontjára konkrét ja­vaslatokat fog előterjeszteni. A külügyminiszter a két ország korábbi, meglehető­sen fagyos viszonyát anomá­liának nevezte, s elmondta, hogy a két fél már korábban is kezdeményezett lépéseket a kapcsolatok helyreállítá­sára. Kínai politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a külügyminiszteri ta­lálkozónak, amely folytatása lesz annak a tanácskozás­nak, amely decemberben zajlott le Moszkvában Csien Csi-csen kínai külügyminisz­ter látogatásakor. Pekingben általános a vélemény, hogy Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter látogatásával kezdetét veszi a „fordulat éve" a kínai—szovjet kap­csolatokban. Emlékeztetnek rá, hogy 1959 óta ez az első szovjet külügyminiszteri lá­togatás a kínai fővárosban. Külön fontosságot ad a szer­dán kezdődő hivatalos tár­gyalásoknak az a tény, hogy ezeken a tárgyalásokon nem csupán abban várható meg­állapodás, hogy meggyorsít­ják a két szomszédos szocia­lista ország kapcsolatainak normalizálási folyamatát, hanem megállapodnak a leg­felsőbb vezetők csúcstalál­kozójának időpontjában is — hangsúlyozzák Peking­ben. A kínai vezetés megítélése szerint a csúcstalálkozó lét­rejöttével minden feltétel ki­alakul nem csak a több évti­zedes abnormális viszony rendezéséhez, hanem a kí­nai-szovjet kapcsolatok tel­jesen új alapra való helyezé­séhez is. (MTI, TASZSZ) Csehszlovákiában nem siettetik mesterségesen a nemzetek közeledését Ladislav Adamec a „nemzetiségi túlérzékenységről'' Csehszlovákiában a nem­zetek közeledése a cél. En­nek elérését azonban nem siettetjük mesterségesen — jelentette ki az Al Ahram cí­mű egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában Ladislav Adamec csehszlovák kor­mányfő. A Rudé Právo kedden is­mertette Adamec interjúját, amelyben a nemzetiségi kér­déssel is foglalkozott. A mi­niszterelnök egyebek között kifejtette, hogy a csehszlo­vák vezetés elutasítja az ad­minisztratív módszereket. A szocialista hazafiságra épí­tünk, küzdünk­ a nemzeti ki­zárólagosság, valamint az el­len, hogy a nemzetiségi sa­játosságokat figyelmen kívül hagyják — hangsúlyozta Adamec. ,,A problémák elvi, reális és nyílt megoldása az alap­vető eszköz a nemzetiségi túlérzékenység megnyilvá­nulásainak megelőzésére” — mondotta a csehszlovák ve­zető. Ezt arra a kérdésre vá­laszolta, amelyben azt tuda­kolták, hogy Csehszlovákia, mint két nemzet állama, ho­gyan viszonyul a szocialista országok némelyikében ta­pasztalható nemzetiségi túl­érzékenységhez. (MTI) A szovjet katonai főügyész nyilatkozata Érdemteleneket nem rehabilitálnak Dorogi Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Újabb, mintegy 25 ezer, a sztálini uralom idején igaz­ságtalanul elítélt személy re­habilitálásáról rendelkezett egyik legutóbbi, január 16- án kelt határozatában a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége. Az érintet­tek ügyeinek felülvizsgálatát a katonai ügyészi szervek már megkezdték — jelentet­te ki a Pravda keddi számá­nak adott nyilatkozatában Borisz Popov katon­ai fő­ügyész. Az újabb rehabilitá­­lásokra az SZKP KB közel­múltban hozott kiegészítő határozata nyomán került sor. Borisz Popov elmondta a Pravdának, hogy a rehabili­­tálási hullám hátán egyes köztörvényes bűnözők, haza­árulók is megpróbálják tisz­tára mosatni magukat, ezért az ügyek felülvizsgálata kü­lönösen nagy figyelmet igé­nyel. A szigorú vizsgálatok eredményeként az illetékes szervek átlagban minden ötödik rehabilitálási kérel­met elutasítják. Van példa arra is, hogy a mostani felül­vizsgálat eredményeként újabb nyomozást rendelnek el a korábban lezártnak te­kintett ügyekben. A katonai főügyész szerint még több százezer ítéletet kell felül­vizsgálnia az illetékes kato­nai ügyészi szerveknek. Kótai Géza az új alkotmányról­­ határokon túli magyarság a nemzet része Az új alkotmány külpoliti­kai szabályozási koncepció­jának kidolgozásával kapcso­latban Kótai Géza, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője nyilatkozatot adott az MTI-nek. Belső társadalmi viszo­nyaink demokratikus átala­kulása, mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új helyzetet ala­kíthat ki nemzetközi tevé­kenységünk számára. E te­vékenység többé nem a dip­lomaták, a hagyományos társadalmi és tömegszerve­zetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az új alkot­mány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező nemzetközi kapcso­lataink valamennyi résztve­vője számára. Ezt elsődlege­sen nem tiltó, hanem meg­erősítő jelleggel célszerű az alaptörvénybe foglalni. A magyar állam intézmé­nyei és polgárai, a Magyar­országon működő pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi tevé­kenységükben mindazonáltal nem sérthetik az ENSZ alap­okmányában rögzített elve­ket, a magyar törvényhozás által becikkelyezett, nem­zetközi egyezményekben vál­lalt kötelezettségeket. Ez azonban semmiképp sem je­lentheti, hogy e szervezetek és személyek az állam kül­politikáját rész­letkérdések­ben is egyöntetűen képvisel­jék. Szükséges annak alkot­mányi rögzítése is, miszerint a magyarság számottevő ré­sze — nemzetiségként és nem nemzetiségként — országunk határain kívül él — hangsú­lyozta Kótai Géza. Fontos annak kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztár­saság (amennyiben ez az el­nevezés megmarad) minden, külföldön élő és magyarsá­got vállaló személyt — a nemzeti felelősség és a nem­zetek közötti barátság szelle­mében, a közös történelmi múlt és szellemi örökség alapján — a magyarsághoz tartozónak tekinti. A magyar nemzettest említett szétta­goltsága következtében az alkotmányban tükröződnie kell annak, hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, mindenkor nélkülözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való tö­rődés, a velük tartott kap­csolatok ápolása. Ismeretes az is, hogy mi a külföldön élő magyarok kettős kötődé­sét — állampolgári lojalitá­sukat és nemzeti hovatarto­zásukat — lehetőségnek te­kintjük a Magyarország és más államok, a magyar nép és más népek közötti meg­értés, baráti együttműködés előmozdítására. Az eddigi gyakorlat rögzí­téseként azt­ is célszerű ki­mondani, hogy Magyaror­szág biztosítja nem magyar nemzetiségű állampolgárai­nak anyanemzetükkel való kapcsolattartásuk jogát — mondotta Kótai Géza. (MTI) Részletek a szovjet csapatkivonásról (Folytatás az 1. oldalról) NATO-országok akikor nem fogadták el ezt az indít­ványt. Úgy döntöttek, hogy egyoldalúan kiragadott ada­tokat­ publikálnak­ a katonai erőkre vonatkozóan. A NA­TO által közzétett adatok­ban a szárazföldi csapatok fegyverzete megkülönbözte­tett hangsúlyt kap, s így az a következtetés szűrhető le belőle, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai katonai fölényben vannak. Kihagy­ták viszont az összeállítás­ból a csapásmérő légierőre és a haditengerészetre vo­natkozó adatokat, amelyek viszont a NATO fölényét mutatják, így nem alkotha­tó tárgyilagos kép az euró­pai katonai erőviszonyokról. A Szovjetuniónak és szö­vetségeseinek az volt a cél­ja a most közzétett adatok nyilvánosságra hozásával — hangsúlyozta a nagykövet —, hogy elfogulatlan és a lehető legteljesebb képet adják az Európában egymás­sal szembenálló katonai szö­vetségek potenciáljáról. A nagykövet fontos momen­tumként húzta alá, hogy mindkét szövetség fegyve­res ereje egységes egészet képez, amelynek különböző alkotóelemei — a szárazföl­di csapatok, a légierők, a légvédelmi és a haditenge­részeti csapatok — együtt­működve oldják meg fel­adataikat. Ezért csak a had­erők komplex vizsgálata te­heti lehetővé a valóságos erőviszonyok reális értéke­lését. A nagykövet annak az ál­láspontjának adott hangot, hogy a két katonai tömb fegyverzetében mutatkozó aránytalanságok nem je­lenthetnek akadályt a lesze­reléssel összefüggő feladatok megoldásában. Ellenkezőleg, ezek az aránytalanságok diktálják a csapatok és a fegyverzetek kölcsönös csök­kentésének szükségességét. A Szovjetunió és szövetsé­gesei már többször kinyil­vánították készségüket, hogy fölszámolják a két katonai tömb erőinek lényeges egyenlőtlenségeit, és jelentő­sen csökkentik a katonai szembenállás szintjét Euró­pában. A továbbiakban a nagy­követ részletesen szólott a szocialista országok fegyve­res erőinek és honvédelmi kiadásainak csökkentésével kapcsolatos lépésekről. Mint aláhúzta, a szovjet hadse­reg félmillió fővel tervezett csökkentése egyenértékű az NSZK egész hadseregével. Az NDK-ból, Csehszlovákiá­ból és Magyarországról tör­ténő csapatkivonással össze­függésben a nagykövet hangsúlyozta, hogy a takti­kai rakéták egy bizonyos hányadát is kivonják Ma­gyarországról, s a Szovjet­unióban egyelőre nem ter­vezik ennek a fegyverrend­szernek a modernizálását. A továbbiakban a nagy­követ a szovjet hadiipar bé­kés célokra történő átállí­tásának terveiről beszélt. Mint közölte, a szovjet ha­diüzemek már most is nö­vekvő arányban gyártanak polgári termékeket, elsősor­ban közszükségleti cikkeket. A szovjet fegyveres erők létszámának csökkentésével összefüggésben a Szovjet­unió katonai költségvetése 14,2 százalékkal, a hadi­anyaggyártás pedig 19,5 százalékkal csökken. A nagykövet tájékoztatója után Matvej Burlakov ve­zérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport főparancs­noka tájékoztatta az újság­írókat a Magyarország terü­letéről történő szovjet csa­patkivonás részleteiről. Mint bejelentette, az idén és jö­vőre összesen 22 szovjet ka­tonai egységet vonnak ki hazánk területéről, köztük egy, teljes létszámú páncé­loshadosztályt, egy kikép­ző páncélosezredet, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztképző isko­lát. A kivonás befejezése után a Szovjet Déli Hadse­regcsoport létszáma több mint tízezer fővel — mint­egy 2400 tiszttel és zászlós­sal, valamint csaknem 8 ezer altiszttel és katonával — csökken. Elhagyja az ország területét több mint 1800 szovjet katonacsalád, a ka­tonai egységeken felül még csaknem 4 ezer ember. A hazánk területén tartóz­kodó szovjet harci gépekből és fegyverzetekből kivonnak több mint 450 tankot, két­száznál több löveget és ak­navetőt, több mint 3 ezer gépkocsit és más technikát. A harckocsihadosztályt és a kiképző harckocsiezredet idén májusban—júniusban szándékozzák kivonni ha­zánkból teljes létszámban. Az év második felében ke­rül sor a vadászrepülő-ez­­red és a deszant roham­zászlóalj kivonására. A töb­bi kijelölt egység a jövő­­év végéig hagyja el Magyaror­szág területét. A kivonás — mint most Burlakov vezér­­ezredes bejelentette — főleg vasúton fog megtörtén­ni. Legalább 80 vasúti szerel­vény lesz majd szükséges a nagyszabású akció lebonyo­lításához. A részleges csapatkivonás után 11 jelenlegi szovjet helyőrség szabadul fel. Egye­bek között például Eszter­gomban a bazilika szomszéd­ságában levő történelmi ér­tékű épület, a gödöllői Grassalkovich-kastély, vala­mint a szombathelyi, a ba­jai, a mosonmagyaróvári és a nyíregyházai szovjet hely­őrség. Részben adják át a magyar félnek a fertődi, a tolnai, a kecskeméti, a győ­ri és a tamási helyőrség laktanyáját. Az átadásra ke­rülő laktanyák összterülete mintegy 95 hektár. A lakta­nyákon kívül átadásra kerül csaknem 900 lakás, 13 ét­kezde, 200 zöldségtároló, raktár és egyéb épület. Ezek egy részét — mintegy 40 objektumot — a Szovjet Déli Hadseregcsoport épí­tette. A tájékoztatók után az újságírók kérdéseire vála­szolva Fedor Krivda hadse­regtábornok kijelentette­, a Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek nagyobb fegyveres erők fenntartásá­ra, mint amilyennel a NA­TO rendelkezik. Kérdésként az is elhang­­zott a sajtótájékoztatón, hogy elképzelhető-e hosz­­szabb távon a szovjet csa­patok teljes kivonása Ma­gyarországról. Borisz Sztu­­kalin nagykövet válaszában kifejtette, hogy ez a két ka­tonai tömb viszonyától függ. A szovjet csapatok magyar­­országi tartózkodása n­em politikai, hanem katonai stratégiai kérdés. Amíg a katonai tömbök létezn­ek, elkerülhetetlen, hogy a Var­sói Szerződéshez tartozó csa­patok a stratégia követel­ményeit figyelembe véve — az érintett országok kor­mányközi megállapodása alapján — különböző­­ ré­giókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra­­ is fenntartja korábbi javasla­tát: egyidejűleg vonják visz­­sza a külföldön állomásozó idegen csapatokat, bárm­e­­lyik katonai ponthoz tartoz­nak is. Szj G. 3­ ­ A SZOT elnökségének tájékoztatója az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésére tervezett előterjesztéséről­ ­ A Szakszervezetek Országos Tanácsa­­ az elmúlt napokban és heteikben végre­hajtott árintézkedések miatt szükséges­nek tartja felülvizsgálni a legutóbbi­­ SZOT-kormány vezetői és az Országos­­ Érdekegyeztető Tanács ülésén létrejött­­ megállapodásokat. A fogyasztóiár-emelkedések mértéke­­ eltér az említett tárgyalásokon kialakult 12 százalékos mértéktől, és a tényleges áremelések struktúrája rendkívül súlyo­san érintette a lakosságot. A szakszerve­­zeteik az emiatti tiltakozási hullám hatá­sára kezdeményezik az OÉT, illetve a­­ SZOT-kormány vezetői tanácskozás so­ron kívüli összehívását. A kormányzati szervek előrejelzése sze­rint a januári és a még vérehajtásra ke­rülő árintézkedések éves várható hatása 13,7 százalékkal növeli a fogyasztói ár­színvonalat. Bár a szakszervezetek meg­ítélése szerint ennek mértéke magasabb lesz, a javaslatok összeállításánál csupán a 13,7 százalékot vettük alapul. A következő tárgyalásokon arra törek­szünk, hogy egyfelől a korábban kialakí­tott reálbérpozíció ne romoljon, a reálbér csökkenése közelítse meg a szakszervezet által képviselt nulla és maximum 3 szá­zalék mértékét, másfelől arra, hogy a tár­sadalmi juttatások ellentételezési aránya az eredeti javaslathoz képest ne romol­jon. Ezeket az elgondolásokat részben a rendkívüli OÉT, részben az előrehozott SZOT-kormány vezetői tanácskozásokon kívánjuk képviselni és érvényesíteni. A rendkívüli OÉT-ülésre javasoljuk: " A korábban elfogadott 3700 forint minimális bér, 1989. július 1-je he­lyett 1989. január 1-jei hatállyal lépjen életbe úgy, hogy július 1-jétől ennek ösz­­szege 4000 forint legyen.­­ A 3 százalékos ajánlott minimális béremelés mértékének további növe­lését nem javasoljuk, azonban szükséges-’­­­nek tartjuk a minimális béremelés 300 fő forint/hó fix összegben történő rögzítését § is. 1­­ A szükséges források részbeni bizto­sítása és az 1989. évi bérmechaniz­­mus egységes rendszerének kialakítása ér­­­­­de­kében minden vállalat és gazdálkodó­­ szervezet kapjon­ 3 százalékos adómentes­­ bértömeg-növelési lehetőséget. Amennyi­ben a javasolt­­elfogadásra kerülő) mini­mális bér és a minimális béremelés vég-­­­rehajtásához a 3 százalékos adómentes­­ bértömeg-növekedés nem elégséges, to­ t­­­vábbi adómentességre, vagy bázis bértö­megkorrekcióra van szükség.­­ Egyes területeken további központi bérpolitikai intézkedések végrehajtá­­sát javasoljuk. Az erre vonatkozó szak- s szervezeti megállapodásokat a SZOT-el­­nökség soron következő ülése alakítja ki.­­ A Minisztertanács és a SZOT veze­­­­tőinek 1988. november 28-i tanács­kozásán született megállapodás szerint­­ szükségesnek tartjuk a 40 órás munkahét azonnali bevezetését mindazokon a terü­leteken, ahol a heti törvényes munkaidő­­ ezt meghaladja, és annak bevezetése nem­­ jár központilag finanszírozott többletbér-­­­ igénnyel.­­ A szakszervezetek szükségesnek­­ tartják, hogy a rendkívüli OÉT-ülést­­ követően mielőbb kerüljön sor a Minisz­tertanács és a SZOT vezetői tanácskozá-­­­sára. Ezen a megbeszélésen a szakszer- I vezetek javasolják ismételten áttekinteni­­ a központi bérpolitikai intézkedések le­hetséges körét, a társadalombiztosítási és­­ szociálpolitikai kompenzálások mértékét és egyéb szociálpolitikai kedvezményeket. A SZOT elnöksége az ágazati, iparági­­ szakszervezetek észrevételeit figyelembe véve fogalmazza meg­ a szakszervezetek­­ végleges javaslatait az OÉT ülésére.

Next