Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)
2000-10-02 / 231. szám
NEPSZTA Újfajta utánképzés kell a közlekedési pontrendszerhez Csupán három program lenne választható A közlekedési pontrendszer várható bevezetése esetén a kötelező utánképzés rendszere elavulttá válik az önkéntes képzést vállalók oktatására. Manapság csupán azok kényszerülnek utánképzésre, akiket a hatóság már eltiltott a vezetéstől. Az új törvény elfogadása után viszont ez lesz az egyetlen lehetőség az eltiltás elkerülésére azoknak, akik apróbb szabályszegések miatt túlságosan sok büntetőpontot szedtek össze. A jelenlegi rendszert azonban azoknak találták ki, akik komolyabb szabályszegés miatt már elveszítették az engedélyüket. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA A közlekedési előéleti pontrendszer bevezetése esetén mindenképpen módosítani kell az utánképzés rendszerét - tájékoztatta lapunkat Kiss István, a Közlekedési Főfelügyelet képzés- és vizsgafelügyeletének vezetője. Elmondta, ez nem a jelenlegi rendszer korszerűtlenségét jelenti. Csupán azt, hogy újfajta feladatot kap az utánképzés. Az új feladat elvégzésének mikéntjét azonban nem lehet kidolgozni mindaddig, amíg a jogalkotó nem dönti el, vajon a pontrendszer bevezetése büntetés a szabályszegőknek vagy közlekedésbiztonsági óvintézkedés. Ez ugyanis mind ez idáig nem fogalmazódott meg. Márpedig ez lenne a legelső feladat - jelentette ki a szakértő. Hiszen manapság csupán a súlyos szabályszegők közlekedési szocializálására irányul az utánképzés. Kilenc különböző program közül választják ki, hogy az eltiltásra ítéltnek melyiken kell részt vennie. Akad, aki elméleti vagy gyakorlati hiányosság miatt került az eltiltottak sorsára. Van, aki alapvető magatartási zavar miatt vétett súlyosan a szabályok ellen. A leggyakoribb eset azonban az ittasság. Az utánképzésre ítéltek 60-70 százaléka alkoholfogyasztás miatt kerül erre a sorsra. Éppen ezért az enyhébb, illetve súlyosabb alkoholfogyasztók programjai a három alapprogrammal kombináltan jelenik meg a mai rendszerben - hangsúlyozta a felügyeletvezető. A kötelező utánképzést pszichológiai vizsgálat, elméleti, valamint gyakorlati felmérés előzi meg. A három vizsgálat eredményének összegzése után sorolják be a programok résztvevőit. Az úgynevezett exploráció „legdrágább” eleme a pszichológiai vizsgálat. Az önkéntes utánképzés rendszerében erre azonban nem lenne szükség - mondja a szakértő. Hiszen ha valaki önként vállalkozik az oktatásra, feltehetőleg tudja, mi az a hiányossága, ami miatt már begyűjtött néhány büntetőpontot. A felügyeletvezető véleménye szerint a jelenlegi kilenc program közül csupán háromra lenne szükség. Az elméleti és gyakorlati hiányosságok pótlása egy programban történne, hiszen az elméleti hiba gyakran rossz beidegződésre vezethető vissza, s ez fordítva még inkább igaz. A második program a vezetéssel nem közvetlenül összefüggő, mégis abban megnyilvánuló magatartási problémák kiküszöbölését célozná meg. Míg a harmadik az alkohol és a drog közlekedésben betöltött szerepére hívná fel mindazok figyelmét, akik ezt - szabálysértéseik jellegéből ítélve - nem igazán látják át. Ezzel az egyszerűsítéssel a kötelező utánképzés jelenleg 20-40 ezer forint közötti költsége jelentősen csökkenne. A pszichológiai exploráció önmagában 5-6 ezer forinttal csökkentené az önként vállalkozóra háruló terhet. Az elméleti és gyakorlati órák ára változatlan maradna, hiszen az utánképzésre feljogosított oktatók ma is szabott árakkal dolgoznak. A jelenlegi elképzelések szerint 9 pontot vonathatna le az, aki 14 pont begyűjtése előtt jelentkezik önként a képzésre. Míg csupán 5-öt spórolna az, aki e felett gyűjtött már, s ezzel vészesen megközelítette az eltiltás 19 pontos határát. Azokat, akik pontszáma megközelíti a kritikus pontot, levélben értesítené a hatóság. A vizsgafelügyelet felkészült az önkéntesen jelentkezők fogadására. Az utánképzés 1992-ben történt bevezetése óta már 50 ezren vettek részt a programokon. Az első években nem volt ritka a 12 ezer eltiltott sem. Igaz, azóta jelentősen csökkent a „beutaltak" aránya, tavaly már csupán 5 ezren jelentek meg a közlekedési felügyeleteken. Az elméleti és gyakorlai hiányosságok pótlása egy programban történne, hiszen az elméleti hiba rossz beidegződésre vezethető vissza, s ez fordítva még inkább igaz BELFÖLD 2000. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Állami támogatás korszerűsítéséhez nem igényelhető Kevés pénz jut bérlakásépítésre Tizennégy település bérlakás-építési pályázata részesülhet állami támogatásban - döntött a szakminiszter. A gazdasági tárca vezetője 1,2 milliárd forintot ítélt oda költségelvű otthonokra. Szociális bérlakások megvalósítására 800 ezer forintnyi állami támogatást folyósítanak majd. Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Tizennégy önkormányzat bérlakásépítésének állami támogatásáról döntött múlt héten Matolcsy György gazdasági miniszter, így 624 új bérlakás épülhet fel. A most nyert pályázatok révén főként 1-2 szobás otthonokat építenek. A bérlakásépítés második elbírálásakor 2 milliárd forintot osztottak el. Szociális lakásokhoz 800 ezer, költségelvűhöz pedig 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a Gazdasági Minisztérium - tudtuk meg Hegedűs Évától, a tárca főcsoportfőnökétől. Az arányok alakulása nem volt az elbírálók preferált szándéka, csupán így alakult - tette hozzá. A nyertes önkormányzatok szociális bérlakásépítéssel elsősorban a fiatal pályakezdők és az idősek helyzetén szeretnének javítani, költségelvű lakásokkal pedig a munkaerőpiac fejlődése miatt megjelenő többletigényt szeretnék kielégíteni. A pályázati pénzek segítségével a legnagyobb összeget Kecskemét kapta: 401 millió forintot szavaztak nekik meg 120 költségelvű lakás építéséhez. Mórahalom pályázata nyerte a legkisebb összeget: 27 millió forintos állami támogatást kapnak 5 lakásos projektjükhöz. Az önkormányzatok átlagosan 40 százalékot biztosítanak saját erőből. Ebből néhány helyen már idén megindulhat az építkezés. Egyelőre azonban az állami pénzekből egyetlen forintot sem folyósítottak. A támogatást ugyanis a kiírásnak megfelelően utólagosan utalják, a megszabott műszaki szint elkészültét követően. Az első kifizetések a főcsoportfőnök szerint decemberben várhatóak. A második fordulóban 40 pályázatból egyet utasítottak el. Ebben a pályaműben ugyanis már meglévő lakások korszerűsítéséhez kérték a pénzt. Erre pedig nem igényelhető állami támogatás - mondta Hegedűs Éva. A maradék 25 pályázat részt vesz az október végére várható következő döntési fórumon. A mostani nyertesek között százhúsz költségelvű lakás építését kezdheti meg az újpesti önkormányzat. Beadványukban 399 millió forintot kértek. Egyelőre akadály, hogy olyan telekre tervezték az épületet, amely a főváros és a IV. kerületi önkormányzat közös birtoka. - Ezt azonban hamarosan megoldjuk, és még e hónapban kiírjuk a közbeszerzési pályázatot - mondta lapunknak Nagy István alpolgármester. Újpesten egyébként koncepció, hogy szociális bérlakást nem építenek. Irreális lenne ugyanis most például nyolcmillió forintért visszavásárolni egy ingatlant, amit néhány éve 100-150 ezer forintért eladtunk - tette hozzá. A mostani vesztes önkormányzatok az új elbírálási fordulóban bíznak. Nyíregyháza polgármestere, Csabai Lászlóné is reméli, másik pályázatuk nyer majd. Most kisebb beruházásuk, egy 39 lakásos tetőtér-beépítés kapta meg az igényelt 62 millió forintot. Ebből már működő idősek átmeneti otthona fölé építkezhetnek. Másik pályázatukkal egy háromszor negyven bérlakást magába foglaló projektre igényeltek állami pénzt. Ennek kiviteli terveit mindenképp elkészítik. Ha nagyon kevés pénzzel indítanak el egy programot, akkor még a legkorrektebb elbírálás esetén is többen úgy érezhetik, nem volt igazságos a döntés - mutat rá a csekély keret hiányosságaira Csabai Lászlóné. Pedig a tavalyi lakástámogatási keretből is megmaradt 19 milliárd forint, s éppúgy idén is nagyobb összeg marad a kasszában. Indokolt lenne egy amúgy jó célra, bérlakásépítésre a jelenleginél több pénzt fordítani. Minden pályázat esetén van egy kritikus összeg, ami alatt nem érdemes elindítani a projektet, mert nem lehet érdemi előrelépést elérni vele - hívta fel a figyelmet Csabainé. A polgármester szerint ezen a pályázaton a 10 milliárd forintot kellett volna meghirdetni, s ugyanennyit kellett volna kérni az önkormányzatoktól önerőként is. Ebből már eredményesen lehetne növelni a hazai bérlakásállományt. Indokolt lenne bérlakásépítésre több pénzt fordítani Beliczay László felvétele Provokáló menekültkérelem MTI-információ A Strasbourgba menekült magyar cigányok franciaországi politikai menedék iránti kérelme kényelmetlen helyzetbe hozta a francia hatóságokat, amelyek úgy ítélik meg, hogy az Európai Unióba pályázó Magyarország biztonságos ország - írta hét végén a Le Monde. A francia napilap beszámolt arról: a magyar romák a Székesfehérvár környéki eredeti lakhelyük kétszeri kényszerű elhagyása után döntöttek úgy, hogy Strasbourgba menekülnek, és ott hazai üldöztetésükre hivatkozva befogadás iránti kérelemmel fordulnak a francia hatóságokhoz. A lap szerint a zámolyiak esete valódi diplomáciai problémát gerjeszt, hiszen hazánk uniós tagjelölt, és ez a tény a francia menekültügyi hatóságok szemében felfüggesztő érvényű lehet, azaz azt jelenti, hogy egy tagjelölt országban nem lehet olyan helyzet, amely menekültkérelmeket provokál. Maczti Ágnes ismét vihart kavart Folytatás az 1. oldalról Állítják, a lakóterület kétszeresére növelése tönkretette volna a gyönyörű tájat, a település fő vonzerejét, az építkezések, a gépjárműforgalom növekedése pedig rontotta volna a lakosság életminőségét. Az Ürömiek Baráti Társaságának birtokában van az a szakértői vélemény, amely szerint „ a földtörvény és az alkotmány a külterület új föld-magántulajdonosainak csak arra nyújt tulajdonosi igényt, hogy a juttatott földet annak rendeltetése szerint a meglévő művelési ágban hasznosítsa ... ha ez nem célszerű, akkor művelési ágváltoztatást kezdeményezzen ”. A szakértő szerint merőben ellentétes az alkotmánnyal, ha a juttatott földtulajdon a közérdek igényeit háttérbe szorító tőkejövedelmet biztosít a tulajdonos számára. A szántóföld építési telekké alakításával 100-500-szorosára emelkedhet a vételár. A telekspekulációt az önkormányzatnak meg kellene gátolnia, szögezi le a szakértő, aki nem megy el amellett a tény mellett sem, hogy a kedvezményezettek köréből kimarad a falu lakossága. Az Ürömi Polgár című helyi lap augusztusi számának egyik írása döbbenetesnek nevezi a településen tomboló telekspekulációs lázat: aki ma 20-30 hektár ürömi földet birtokol a falu határában, az többszörös milliomos lehet. Ha valaki tájékozódni akar a telekügyletekről, a falu vezetői üzleti titokra hivatkoznak, miközben az első számú vezető nevét viselő ingatlaniroda zavartalanul működik a községben, olvasható a cikkben. Laudencsek György, az Ürömiek Baráti Társaságának tagja elmondta: először levélben kérték a G. Nagyné Maczó Ágnes polgármestert, hogy a témát vegye le napirendről, ez azonban nem történt meg. A civil szervezet - amely a Levegő Munkacsoport tagszervezete - ekkor törvényességi óvással élt, hiszen az önkormányzat a lakosság meghallgatása nélkül akarta véghezvinni tervét. Az illetékes közigazgatási hivatal közbelépésére az önkormányzat közszemlére helyezte ki a belterület-nevelés terveit. A társaság, látva a lakosság idegenkedését, aláírást gyűjtött a beépítés ellen, az ívet 357- en írták alá. Az ürömiek nyomására összehívott közmeghallgatás résztvevőinek többsége Laudencsek György szerint ellenezte a beépítést és helyi népszavazást sürgetett, ezt azonban a képviselő-testület elvetette. Megszavazta viszont a jelenlegi belterület növelését, igaz, az eredeti tervhez képest egyelőre fele mértékben. Az ürömiek nem szeretnék, ha Maczó az egész országból, sőt a világból idecsődítené a „népeket”. Kézről kézre adnak egy Amerikában megjelent magyar újságot, amelyben egy apróhirdetésben Maczó Ágnes, a parlament exelnöke, ügyvéd, ingatlan- és befektetési ügyek gyors és pontos intézését ígéri messzire szakadt honfitársainknak. Laudencsek György elmondta: az értéktelen szántókat az ürömi székhelyű 68 Ingatlanfejlesztő és Forgalmazó Kft. vásárolta fel a tulajdonosoktól, és most 170 millió forintot adna az önkormányzatnak, ha az úgynevezett tízes táblát építési telekké minősítené át. Az ingatlan közművesítve milliárdokat ér. Maczó Ágnes kérdésünkre elmondta: a faluban béke van. A tiltakozók mindössze öten vannak, s amit állítanak, az nem igaz. Szó sincs lakópark létrehozásáról (az interneten lakópark építésére alkalmas földterületként hirdetik az ominózus földet - a szerk.), családi házas övezetet képzeltek el a belterületbe vont hektárokon. A Hectar 68 Kft. által felajánlott pénzt közművesítésre, a falu fejlesztésére fordítanák. Alku az ingatlanadó beszedéséről A főváros a héten javaslatcsomagot tesz le a kerületi önkormányzatok elé, hogy többségüket rábírja: támogassák a telek- és építményadó egységesítését. Az eredeti fővárosi rendeletet ugyanis múlt hét kedden a parlament semmissé tette egy törvénymódosítással, amely kimondja a kerületek többségének egyetértését az ügyben. Megkérdezett kerületi vezetők egyelőre elutasítóak. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A fővárosi önkormányzat közös megoldásra törekszik, ezért a héten megkezdi a tárgyalásokat azokkal a kerületekkel, ahol már komoly tapasztalatokat szereztek a telek- és építményadó terén - mondta lapunknak Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettes. Atkári bízik abban, hogy a kerületek felismerik, anyagilag jobban járnak az egységes telek- és építményadóval, és megértik, hogy a törvénymódosítás fővárosellenes politikai lépés volt. Elismerte: azzal, ha az adó beszedésének joga a fővároshoz kerül, csökken a kerületek szuverenitása, de hozzátette, hogy az egységes telek- és építményadó 3-5 milliárdos többletbevételéből a kerületeknek is haszna származna. Emellett megszűnne az a kaotikus állapot, hogy ahány kerület, annyiféle mértékben és módon szedik be az adót. A főváros javaslata szerint az adóbevétel például szakaszosan is beolvasztható a kerületi és fővárosi bevételeket szétosztó évi forrásmegosztásba. Perlaki Jenő, a fővárosi Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció helyettes vezetője elmondta, hogy kiegyezésre, egyensúlyra törekszenek a főváros és a kerületek között. Ezért javaslata szerint a többségi egyetértésért cserébe például fel lehetne emelni a külső kerületek infrastrukturális fejlesztését finanszírozó stratégiai alapot 3-ról 8-10 milliárd forintra. Az idegenforgalmi adóbevételeket - amelyek a törvénymódosítással szintén az egyetértési körbe kerültek - egy paritásos alapon felálló alapkezelő szervezetnek kellene felosztania. Perlaki szerint már az nagy eredménye a törvénymódosításnak, hogy a fővárost kompromiszszumra kényszeríti az adóbevételek felosztása kapcsán. Derce Tamás, Újpest polgármestere szerint a kerületek nem mondanak le a telek- és építményadó beszedéséről, amelyet a törvénymódosítás ismét a kezükbe tett. Ebben egy kerület kivételével egyetértettek a főváros által tavasszal elfogadott egységes telek- és építményadó vitájában is. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy néhány kerületet a főváros ígéretekkel meggyőz, de a többség ragaszkodik az adóhoz. Tóth Mihály csepeli polgármester, a Külső Kerületek Szövetségének elnöke elmondta, hogy az önkormányzat tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy az ingatlanadó nem lehet alku tárgya, ezért továbbra is elutasítják az egységes telek- és építményadó-rendeletet.