Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)
2001-09-01 / 204. szám
ÁRA: 96 FORINT "tvezető részvények napi mozgása: Matáv708 Ft O +1,14% Mal4 120 Ft O* +0,49% OTP14 700 Ft O* +1,03% Richter16 100 FtO -0,62% TVK2 750 Ft O -3,34% BUX6360,17 % OI +0,27% Tőzsdehírek intim www. népszava. hu Szép Szó melléklet Segítség! Győztünk!? - Hittérítés a tálibok között - Mitől pusztult ki „Gyapjas”? - Siketek operája - Iskolai buktatók - A megszólított élet - A mágikus számok és a teknősbékatorony 11-15. oldal Belügyi lakásprogram előtakarékossággal_____ A belügyi dolgozók életkörülményeinek javítására lakásprogramot indított a tárca. Ennek keretében két év alatt az ország több nagyvárosában építenek garzonházakat, illetve előtakarékosságra késztetik az állományt. Ennek ellenére a lakás továbbra is szinte teljesen elérhetetlen marad a legtöbb beosztott számára. 3. oldal Szombati randevú Szi Katalinnal A parlament alelnöke szégyenletesnek tartja, hogy az Országgyűlés csaknem két éve alkotmányos mulasztásban van, nem teljesíti az Alkotmánybíróságnak azt a határozatát, amely szerint szabályozni kellene a Ház ülésezésének gyakoriságát. Szili Katalin szerint 1998 óta a korábbi munkaparlament korlátozott nyilvánosságú „vitaparlamentté” alakult. 6. oldal Európában normává vált a tisztesség Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon nincs antisemitizmus, csupán antiszemita jelenségek vannak, s hogy „ezeket a dolgokat a maguk helyén és súlyával kell kezelni”. Más országokban a szélsőséges megnyilvánulásokat komolyabban veszik. Például Németországban vagy Franciaországban, melynek két vezetője képünkön látható. 9. oldal ALAPÍTVA 1873- BAN A kancellária mindenről tudott, ami az FVM-ben történt Torgyán: a kormányfő elégedett volt a tárcával A volt agrárminiszter szerint a miniszterelnök Szabadi Béla exállamtitkár és a tárca tevékenységével is mindig elégedett volt. Torgyán József a kormányfő felelősségét vizsgáló ellenzéki részbizottságban beszélt. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mindenről tudott, ami a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) történt, Orbán Viktor miniszterelnök mégis csak az idén januárban bírálta először a tárcát, és akkor is csak Szabadi Béla politikai államtitkár külföldi útjait kifogásolta. Erről Torgyán József volt agrárminiszter beszélt tegnap az ellenzéki pártok által megalakított rész-vizsgálóbizottság ülésén. A volt agrárminiszter Keller László (MSZP) meghívására ment el a tanácskozásra, amelyen a szocialista és szabad demokrata képviselők arra keresték a választ: terheli-e felelősség a kormányfőt a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Szabadi Béla ügyeiben. Torgyán szándékaival ellentétben a majdnem háromórás tanácskozás a teljes nyilvánosság előtt zajlott. A kisgazda pártelnök kérdésre válaszolva megerősítette: a MeH a hetenkénti közigazgatási egyeztetések miatt az FVM összes belső döntéséről tudott. Ennek ellenére a kormányfő mindvégig „a legnagyobb elismerés hangján” szólt az FVM működéséről. Az ellenzéki képviselők - Polt Péter legfőbb ügyész átiratára hivatkozva - felvetették: az FVM 1998-as átalakításakor módosított szervezeti és működési szabályzat szerint a politikai államtitkár utasíthatta a főosztályvezetőket, a tárca költségvetését is befolyásolhatta, továbbá a minisztériumhoz tartozó cégek tulajdonosi jogait is ő gyakorolta. Torgyán ezzel kapcsolatban elmondta: a koalíciós tárgyalásokon több helyettes államtitkárt kért a miniszterelnöktől, hogy az FVM felduzzasztása miatt megnövekedett feladatokat elláthassák. Ezt azonban Orbán megtagadta, így végül Szabadi Bélára hárulta feladat nagy része. Hozzátette: a szervezeti szabályzat módosítását a MeH soha nem kifogásolta. Orbán Viktor sem bírálta Szabadi Béla tevékenységét, sőt, többször dicsérte az államtitkárt, amikor miniszterét helyettesítette a kormányüléseken. Folytatás a 2. oldalon A kisgazdák elnöke szerint Orbán Viktor csak év elején bírálta a tárcát, akkor is csupán Szabadi külföldi útjait kifogásolta Demecs Zsolt felvétele Közös érdek az együttműködés László Boglár NÉPSZAVA Lapzártánk idején ugyan még nem írta alá a Fidesz és az MDF a választási együttműködési megállapodást, de az elvi egyetértés már megszületett, így mindez párt már csak fomai kérdésnek tekinti, hogy mikor kerül az elnökök aláírása a dokumentumra. Mindenesetre igyekeznek mindkét pártban, hogy még a Protokolláris eseményre is sor kerülhessen éjfél előtt. Az MDF országos választmánya ugyanis augusztus 31 -ét szabta határidőül a megállapodás megszületésének. Az egyetértéshez az kellett, hogy a Fidesz teljesítse a demokrata fórum feltételeit, így a két pártnak lesz közös listája Fidesz- MDF néven, újra indulhat a pártnak az a 16 képviselője, aki jelenleg is tagja a parlamentnek. Önálló frakciót is alakíthatnak majd, s az MDF-nek vagy egyéni, vagy közös listás jelöltje lesz az ország minden megyéjében. A Fidesz elnöke többször is hangoztatta, hogy pártja a lehető legteljesebb mértékben igyekezett teljesíteni az MDF elvárásait. Pokorni Zoltán azt emelte ki, azért kell megállapodást kötniük, mert a pártoknak nem a maguk számára jó utat kell követniük, hanem azt, amely a polgári politizálás iránt elkötelezettek összefogását jelenti. Dávid Ibolya még tegnap is azt tartotta a leglényegesebbnek, hogy a megállapodás minden vitás kérdését pártja érdekeinek figyelembevételével oldják meg. Ezen könnyített az MDF és az MKDSZ tegnap aláírt választási megállapodása. A kereszténydemokrata szövetség kész módosítani a Fidesszel tavasszal kötött választási egyezményt, amelyben neki ígérték két MDF-es képviselő körzetét. Törvényre várnak a kórházak Pénz nélkül kényszermegoldás a privatizáció Több fórumon is vizsgálják a szegedi egészségügy-privatizáció terveit. Az Országgyűlés szakbizottsága a polgármester meghallgatását kezdeményezte. A jövő héten másik két egészségügyi magánosítás előtt álló város, Kiskunhalas és Sopron városvezetését is meghallgatják a képviselők a tervekről. Miután Mikola István egészségügyi miniszter egyértelműen jelezte: az új jogszabály értelmében csak nonprofit formában valósulhat meg a privatizáció, várhatóan sehol nem folytatódhat az eredeti tervek szerint az átalakítás. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága kezdeményezte Szeged polgármesterének jövő heti meghallgatását. Az elmúlt napokban több fórumon is foglalkoztak a szegedi egészségügy privatizáció ügyével. A szakmai szervezetek tiltakoztak, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete pedig soron kívüli vizsgálatot kezdeményezett a szaktárca vezetőjénél. Többek között arról kérnek tájékoztatást az egészségügyi minisztertől, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak van-e hivatalos állásfoglalása az egészségügyi intézmények teljes vagy részleges privatizációja során követendő szempontokról. Mikola István egészségügyi miniszter, mint ismert, Kiskunhalason leállíttatta a privatizációs folyamatot, most Szegeden is halasztást kért a város polgármesterétől. Hangsúlyozta: Szegeden semmilyen törvénytelenség nem történt, de felkérte a város vezetését, napolja el az egyébként éppen tegnapra tervezett döntést, s várja meg a készülő törvényt. Ebben azonban már az szerepel majd, nonprofit szervezeti formában működtethető csak a betegellátás, tehát profitorientált befektetők legfeljebb alvállalkozóként jelenhetnek meg a működtetésben. A Magyar Orvosi Kamara kifogásával azonban, amely szerint az egészségügyi termékeket gyártók, illetve forgalmazók részvétele az egészségügyi szolgáltatásban összeférhetetlenségi aggályokat is felvet, a miniszter már nem ért egyet, így ezek közreműködését nem zárja ki az új szabályozás. Folytatás a 3. oldalon Eltúlzott nyilatkozatok a Széchenyi-terv hatásáról Abszurdnak tartják a gazdaságkutatók Orbán Viktor és Matolcsy György azon kijelentéseit, amelyek szerint a Széchenyi-terv mentette meg a gazdaságot a visszaeséstől. A terv átütő sikeréről szóló nyilatkozatok azért félrevezetőek, mert nem veszik figyelembe, hogy a Széchenyi-terv mindössze 60-80 milliárdos forrásnövekedést jelent a korábbi évek során kiosztott gazdaságfejlesztési támogatások összegéhez képest. Dóra Melinda Tünde NÉPSZAVA Értetlenségüket fejezték ki a gazdaságkutatók a Széchenyi-terv gazdasági hatásaira vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatban. Ismeretes, a több tucat támogatási pályázatot egyesítő gazdaságfejlesztési programról Matolcsy György gazdasági miniszter azt mondta: ez másfél százalékkal járul hozzá Magyarország várhatóan 4-4,5 százalékos gazdasági növekedéséhez. Ha a Széchenyiterv nem indította volna be hazai forrásokból a gazdasági növekedés motorjait, a bővülés üteme lassult volna, hiszen a világgazdasági környezet is kedvezőtlenebbé vált - tette hozzá. Ezeket a gondolatokat lényegében megismételte később Orbán Viktor miniszterelnök is, annyi módosítással, hogy ő már arról beszélt: a Széchenyi-terv nélkül 3,5 százalékra esett volna vissza a gazdasági növekedés a nemzetközi keresletcsökkenés miatt, így viszont elérheti az 5 százalékot is. Szakértők a nyilatkozatokban szereplő számokat és azok indoklását is erőteljesen vitatják. A lapunk által megkérdezett közgazdászok egytől egyig úgy vélik: félrevezető módon tálalja a kormány a Széchenyi-terv gazdasági hatásait. Úgy beszélnek a program keretében támogatott fejlesztésekről, mintha ezek kizárólag a nagy propaganda-hadjárattal kísért állami támogatások miatt valósulnának meg. Folytatás a 4. oldalon Konferencia a rasszizmusról Nem lesznek Izrael-ellenes kitételek a zárónyilatkozatban? MTI-információ Közös nyilatkozattal pozitív jelzést kell küldeni a világba a rasszizmus ellen küzdő derék embereknek - hangsúlyozta Kofi Annan ENSZ-főtitkár a rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia elleni világértekezleten, amely pénteken nyílt meg a délafrikai Durbanben. Annan nyitóbeszédében arra kérte a küldötteket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken, és állítsanak össze nemzetközi tervet az előítéletek elleni küzdelemre. A konferencián a résztvevők közötti leghevesebb vitára a közel-keleti válság és Izrael politikája, illetve a rabszolgaságért adandó kárpótlás témájának megbeszélésekor lehet számítani. A palesztin küldöttség pénteken beleegyezett, hogy a rasszizmus elleni ENSZ-konferencia zárónyilatkozatának végső szövegezésébe ne kerüljenek bele Izraelt bíráló, illetve a cionizmust elítélő kitételek. A hírt - amelyet a palesztin küldöttség még nem erősített meg - Jesse Jackson amerikai fekete polgárjogi aktivista jelentette be Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatott háromórás megbeszélése után. Folytatás a 8. oldalon Annan arra kérte a küldötteket, hogy lépjenek túl személyes nézeteltéréseiken