Népszava, 2002. július (130. évfolyam, 151–177. sz.)
2002-07-01 / 151. szám
NÉPSZAVA Hosszú távú lakásprogram Csabai Lászlóné kormánybiztosként dolgozik Tízéves nemzeti lakásügyi program kidolgozásába kezd a Miniszterelnöki Hivatal. A feladattal Csabai Lászlónét, az MSZP lakáspolitikusát bízták meg, aki kormánymegbízotti minőségben felügyeli majd a annak megalkotását. A napi lakáspolitikai kérdésekben, így a pályázatok elbírálásában ezentúl a Belügyminisztérium lesz az illetékes. A kormány célja a lakástámogatásra fordított keret arányának megkétszerezése a ciklus végéig. Holubár Zita NÉPSZAVA Egy erre a célra életre hívott csoport dolgozza majd ki a kormány tízéves lakáspolitikai programját. A Miniszterelnöki Hivatal kötelékeiben működő csapat alapvetően koordinációs tevékenységet végez majd, munkájukat egy megbízás alapján működő szakértői bizottság egészíti ki. Ők a kormány lakáspolitikai célkitűzéseit fogalmazzák meg, és ezekre készítenek terveket, javaslatokat. Feladatuk lesz többek között a támogatási rend felülvizsgálata, esetleges módosítása. A napi döntésekről, többek között az állami támogatások elosztásáról, a pályázatok megítéléséről azonban nem itt, hanem a Belügyminisztériumban határoznak majd. Tervünk az, hogy megkétszerezzük a lakáshoz kapcsolódó támogatások arányát. Jelenleg ugyanis a nemzeti össztermék 0,75 százalékát teszi ki az erre fordított keret. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a GDP 1,3- 1,5 százalékát költse az állam a különféle lakástámogatási formákra - tudtuk meg Csabai Lászlónétól. A kormánymegbízott szerint a célkitűzést a ciklus végére tudják megvalósítani. Nem kívánja azonban a kormány a lakásvásárlást túlzott mértékben erősíteni más megoldásokkal szemben. A támogatások összegének meghatározásakor azt tartják szem előtt, hogy azonos arányban fordítsák a rendelkezésre álló költségvetési forrást a lakástulajdon megszerzésének támogatására, a felújítás, a rehabilitáció segítésére, illetve a hazai bérlakásállomány növelésére. Fontosnak tartják azt, hogy mindhárom területet egyenlő mértékben fejlesszék, hiszen a bérlakásállomány arányát tekintve mindenképpen közelítenünk kell az uniós átlaghoz, de nem szabad hagyni lepusztulni a meglévő ingatlanokat sem. Csabai Lászlóné ismételten hangsúlyozta: a lakáspolitikai vezetés minden olyan elemet szeretne megőrizni a jelenlegi rendszerből, ami működőképes. Szeretnének azonban új lehetőséget kínálni azoknak, akik önhibájuktól függetlenül speciális helyzetben vannak, egészségügyi vagy anyagi helyzetük miatt különleges támogatásra szorulnak. Ez évben az előkészületek zajlanak, a tízéves program megvalósítására 2003-tól kerülhet sor. Tervek szerint megkétszerezik a lakáshoz kapcsolódó támogatások arányát Volt Mol-vezető kerülhet a MÁV élére NÉPSZAVA-információ A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetése hamarosan megkezdi a személycseréket a legtöbb munkavállalót foglalkoztató állami vállalat, a Magyar Államvasutak Rt. élén. A Népszava információi szerint a tárca vezetése a közeljövőben fel kívánja menteni tisztségéből a MÁV igazgatótanácsának elnökét és a vasúttársaság vezérigazgatóját is. A személyi kérdésekről egyelőre nem született végleges döntés, de lapunk úgy értesült: a MÁV vezérigazgatói székében Kukely Mártont a Mal Rt. korábbi általános vezérigazgató-helyettese, Mándoki Zoltán váltaná fel. A MÁV Igaz- gatótanácsa új elnökének személyéről egyelőre nincsenek információk. A bíróság nem rangsorolhatja az azonos szintű jogszabályokat Volán-bérek: vitatható ítélet A szakértő szerint valószínűleg alkotmánysértő módon születtek bírósági ítéletek néhány Volán-társaság bérmegállapodása ügyében. A Népszava korábban már beszámolt róla, hogy Volán-cégek fordultak bírósághoz, mert úgy ítélték meg, hogy az ÁPV Rt. jogszabályellenesen változtatta meg a bérmegállapodásokat. A bíróságok a gazdasági törvény tulajdonosi jogokat szabályozó részére hivatkozva elutasították a kereseteket. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Három különböző Volán-társaság fordult keresettel a bírósághoz, mert úgy ítélték meg, hogy az ÁPV Rt. jogszabályellenesen alkalmazta tulajdonosi jogait, amikor utólag változtatta meg a bérmegállapodások megkötésére jogosító intézkedéseit - tájékoztatta lapunkat Inokai Géza, a Volán-társaságok munkavállalóinak jelentős részét tömörítő Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Az érdek-képviseleti vezető beszámolt arról, hogy az év elején az ÁPV Rt.-vel folytatott megbeszélések nyomán a tulajdonos 8-tól 10,5 százaléki terjedő béremelést engedélyezett a Volántársaságoknál. Az akkori megállapodások szerint azonban az a cég, amely bevételei tükrében megengedhette magának, ennél nagyobb arányú béremelést is alkalmazhatott. A tulajdonos csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a társaságok összességénél az átlagos emelés ne haladja meg a felső határt, a 10,5 százalékot. A felhatalmazás birtokában több Volán-társaság vezetése is úgy ítélte meg: képes nagyobb béremelés teljesítésére. A néhány helyen már alkalmazott emelést azonban megakadályozta az ÁPV Rt., amikor körlevélben utasította a társaságok vezetőit, ne térjenek el a 10,5 százalékos felső határtól. Ez az intézkedés több száz Volán-alkalmazottat érintett hátrányosan - jelentette ki a szakszervezet elnöke. A társaságok - a véleményük szerint - jogszabályellenes intézkedés miatt bírósághoz fordultak. A bíróságok azonban egytől egyig elutasították a Volánok kereseteit. Az indoklás szerint ugyanis az ÁPV Rt. - a gazdasági törvényben meghatározott - tulajdonosi jogait jogszerűen alkalmazta. A szakszervezeti vezető azonban úgy véli, a bíróságok nem vették figyelembe a Munka törvénykönyvének a bérmegállapodásra, kollektív szerződésre vonatkozó szakaszait. Az ugyanis nem teszi lehetővé, hogy egy kölcsönösen elfogadott szerződésben foglaltakat a munkáltató egyoldalúan módosítsa. A jogi szakértő szerint valóban érthetetlen a bírósági ítélkezés. Kolláth György alkotmányjogász lapunk kérdésére elmondta, a bíróság nem rangsorolhatja az azonos szintű jogszabályokat. Márpedig a gazdasági törvény és a Munka törvénykönyve egyenrangú jogszabályok. Ha a bíróság két azonos szintű jogszabályban foglalt kitételek között ellentétet fedez fel, az eljárást fel kell függeszteni, és az Alkotmánybíróságnak jelezni kell az ellentétes irányelvet. A három Volán-társaság ügyében ez - az eddig lefolytatott elsőfokú eljárásokban - nem történt meg, így mindenképpen vitatható az ítélkezési gyakorlat ezekben az ügyekben - jelentette ki Kolláth György. Mától emelkedik a nem támogatott gyógyszerek ára MTI-információ Hétfőn életbe lépnek a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek új árai, ami átlagosan mintegy 12 százalékos növekedést jelent. A mintegy 3 ezer támogatotti körbe nem tartozó gyógyszer közül megközelítőleg 600 ára változik július 1- jétől. A szakminiszter a nem támogatott gyógyszerek esetében ártárgyalásra nem jogosult, ezekről a gyártók saját gazdasági szempontjaik szerint döntenek, az árak kihirdetése pedig negyedévenként történik meg. Az Országgyűlés napokban elfogadott törvénymódosítása alapján a nem támogatott gyógyszerek új árainak bejelentési kötelezettségét a Magyar Gyógyszerész Kamara veszi át augusztus 1-jétől. Tisztavatás a budai Várban A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán végzett 199 tiszt tett ünnepélyes esküt szombat délelőtt a budai Várban. A tisztavatáson Lamperth Mónika belügyminiszter örömének adott hangot, amiért a most végzett tisztek között az idén is nagy számban vannak nők, akik - mint mondta -jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szervezet új arculatának formálásához. A magyar lakosság biztonságérzetének javítása nemcsak bűnüldözési feladat, hanem magában foglalja a biztos megélhetést, az egészségügyi ellátás biztonságát, a köz- és magánterületek rendjének védelmét, a társadalom erkölcsi normáihoz alkalmazkodást éppúgy, mint a haza megnyugtató védelmét vagy a terrorizmus leküzdését. Mindenkinek joga van a biztonsághoz. A most esküt tett tisztek közül 153-an a rendőrség, 17-en a határőrség, 10-en a büntetés-végrehajtás, 19-en pedig a vám- és pénzügyőrség állományában kezdik meg munkájukat. A 199 új tiszt közül hárman kitüntetéssel végeztek, azaz főhadnagyi rangot kaptak. A most esküt tett tisztek közül hárman főhadnagyi rangot kaptak Isza Ferenc felvétele BELFÖLD 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ 3 Ifjúsági kártya kedvezményekkel MTI-információ Az ifjúságpolitikában változásokra van szükség, ma a gyermekek és fiatalok tömegei nem ismerik a demokrácia alapelveit, a közösségi élet értékrendjét, jogaik korlátozottak, érdekérvényesítő képességük gyenge - vélekedett a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára. Ocsovai Tamás terveiről elmondta: az ifjúságkutatás eredményeire alapozva olyan jövőképet kell kialakítani, amely ösztönzi a fiatalok önszerveződését, az ifjúsági közélet tisztává, nyitottá válását és elősegíti, hogy önálló, sorsukért felelős állampolgárrá váljanak. A tervek között említette a helyettes államtitkár a nemzedéki életpályamodell kidolgozását, amely a korosztályt érintő kedvezményeket foglalná keretbe. Ocsovai Tamás az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása kapcsán rendkívül fontosnak nevezte a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) létrejöttét, amely az elképzelések szerint a minisztérium legfontosabb stratégiai partnerévé válna. Hozzátette: remény van arra, hogy a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács, valamint az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament egyesülésével a NIT a közeljövőben létrejöhet. A szabadidő színesebb és olcsóbb eltöltését tenné lehetővé az ifjúsági kedvezményrendszer, amelynek keretein belül a különböző módon megszerzett pontokat a fiatalok tetszésük szerinti programokra költhetnék. A kedvezmények igénybevételére jogosító ifjúsági kártyák használatával a tárca pontos képet kaphatna arról is, hogy az egyes rendezvényekre, programokra nyújtott támogatása mennyire hatékonyan éri el a megcélzott korosztályt. A tervek megvalósításához a gyermek- és ifjúsági fejezetre ebben az évben jutó összesen mintegy 2 milliárd forint helyett jövőre csaknem 5 milliárd, a ciklus végére pedig reálértéken mintegy évi 12 milliárd forintnyi előirányzatra lenne szükség. Szeptembertől új bérstruktúra Folytatás az 1. oldalról Tovább csökkenti keresetüket a munkavállalói járulék, erre 750 forintot rónak le a központi költségvetésbe. Az adójóváírás növekedése az évi 1,2 millió forint jövedelemmel rendelkezők esetén teljes mértékig érvényesíthető. Azaz maradéktalanul kihasználhatják az új kedvezményt azok, akik diplomás-minimálbérért dolgoznak. Folyamatosan csökkenő mértékben élhetnek az adójóváírással azok, akiknek évi jövedelme nem haladja meg az 1,533 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az adójóváírást azok már nem vehetik igénybe, akik havi 127 500 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az adójóváírás felső határaiként rögzített összegek nemcsak az alapilletményeket, hanem valamennyi keresetet tartalmazzák. Akinek tehát akár másodállással, akár pótlékokkal együtt meghaladja a fizetése a havi 127 500 forintot, nem veheti igénybe az adójóváírást, függetlenül attól, hogy keresetének mekkora részét viszi haza alapilletményként. Elemzők számítása szerint a 2002-es évben az átlagbér 110- 120 ezer forint között várható, nem kismértékben a szeptember 1-jétől időszerű közalkalmazotti béremelésnek köszönhetően. A 110 ezer forintos bért keresők nyugdíjjárulékként 8800 forintot fizetnek, egészségügyi járulékként 3300, munkaadói járulékként pedig 1650 forintot vonnak le tőlük. Személyi jövedelemadójuk a jelenlegi adókulcsok figyelembevételével 26 800 forint. Ők már bizonyosan nem érvényesíthetik a 6000 forintos adójóváírást, annak kisebb részét azonban foganatosíthatják az adófizetéskor. Egyelőre azonban a lapunk által megkérdezett gazdasági szakértők nem tudták pontosan megmondani, hogy a havi 100 ezer és 127 500 forint közötti jövedelműek esetén milyen ütemezéssel csökken az adójóváírás 6000 forintról 0-ra. Csupán annyi bizonyos, hogy előbbiek még teljes egészében érvényesíthetik a jóváírást, míg utóbbiak ezt már semmilyen mértékben nem tehetik meg. Szakértők szerint tipikus jövedelemnek tekinthető a bruttó 230 ezer forint is. Ekkora kereset esetén nyugdíjjárulékra 18 400 forintot kell fizetni, egészségbiztosítási járulékként 6900 forintot vonnak el, a 1,5 százalékos munkavállalói járulék pedig 3450 forintot tesz ki. Személyi jövedelemadóként 72 400 forintot kell befizetniük az államkasszába mindazoknak, akik fizetési lapján 230 ezer forint szerepel. Azaz a levonások után összesen 128 ezer 850 forint nettó jövedelemben részesülnek. Nem változnak a szeptember 1-jétől bevezetett intézkedések során a munkaadók terhei sem. Nekik nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra 29 százalékot, munkaadói járulékként 3 százalékot kell befizetniük alkalmazottaik után. Az egészségügyi hozzájárulás személyenként egységesen 4500 forint. • Teljes munkaidősök átlagkeresetének alakulása az 1998-2001 közötti években Fizikai Szellemi Együtt bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó Nemzetgazdaság összesen 72 621 48 790 143 154 85 867 103 558 64 915 Versenyszféra 73 727 49 411 164 218 96 318 102 839 64 502 Költségvetési szféra 67 515 45 886 122 388 74 963 105 944 66 250 Közigazgatás, védelem, tb 78 548 51 436 165 102 96 575 131 724 79 168 Oktatás 53 801 38 834 105 651 66 332 97 914 62 229 Felsőoktatás 62 922 38 834 130 707 66 332 116 525 70 918 Közoktatás 49 652 36 470 100 418 63 915 93 445 60 151 Egészségügy-szociális 57 412 40 983 88 426 58 042 79 182 52 957 Humán egészségügy 59 988 42 455 98 484 61 293 85 107 56 172 szociális-gyermekvédelmi 52 905 38 417 72 766 49 651 65 704 45 657 Kutatás, fejlesztés---140 176-Kulturális 59 504 41 910 95 573 61 283 86 405 56 330