Népszava, 2004. augusztus (132. évfolyam, 179–203. sz.)

2004-08-02 / 179. szám

NÉPSZAVA 2004. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD 3 Gyurcsány felajánlotta lemondását, Medgyessy augusztus végén dönt, hogy elfogadja-e Egy titkos óra a bizalomról Felajánlotta lemondását Gyurcsány Ferenc sportminiszter, miután egy órát tárgyalt négyszemközt Med­gyessy Péterrel. A kormányfő való­színűleg Gyurcsány tudomására hoz­ta, nem bízik meg benne. Medgyessy a lemondás elfogadását lebegteti, hi­szen nem tudja, milyen erőviszonyok alakultak ki a pártelnökjelölt-válasz­­tásra készülő MSZP-ben. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy Medgyessy Péter miniszterelnöki székét veszélyeztető riválist lát Gyur­csány Ferenc sportminiszterben, aki hogy bizonyítsa, nem ragaszkodik a miniszteri bársonyszékhez, tegnap felajánlotta lemondását. Medgyessy egyelőre lebegteti döntését. Leg­alábbis ez derül ki a történtekről ki­adott hivatalos tájékoztatásból, amely szerint Medgyessy Péter a lemondás­ról augusztus végén, a tervezett kor­mányátalakítással egy időben hozza meg döntését. A lebegtetés oka az le­het, hogy egyelőre nem tudni, a tiszt­újítás előtt álló MSZP-ben egy-egy potenciális elnökjelölt, vezető politi­kus milyen erőt képvisel. Medgyessy és Gyurcsány tegnap kétszer is találkozott. Együtt mentek a tatai edzőtáborba az athéni olimpi­ára utazó magyar csapat ünnepélyes búcsúztatására, majd a rendezvény után egy órát beszélgettek négyszem­közt a Parlamentben. Gyurcsány la­punkkal csak annyit közölt, hogy jó hangulatban, nyugodtan beszélget­tek. De azt, hogy miről folytattak dis­kurzust, nem árulta el. - A beszélge­tés végén felajánlottam lemondáso­mat - mondta a sportminiszter. Van köztünk konfliktus. Jó pár héttel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ez idáig eljuthat. Ezt Gyurcsány Ferenc nyilatkozta az M2 tegnapi műsorában. Azt mondta, leginkább az lepte meg, hogy a kormányfő lemondásának fel­ajánlására úgy reagált, hogy nem azon­nal, csak augusztusban, a kormányáta­lakítás részeként dönt.­Gyurcsány kér­désre válaszolva közölte, nem minisz­terelnök, hanem sportminiszter akar lenni. Gyurcsány Ferenc később kö­zölte, nincs oka a miniszterelnöknek azt gondolnia, hogy a riválisa. Az ATV Vasárnap című műsorában azt is el­mondta, világossá tette, hogy amit képvisel, az nem a kormány gyengíté­sét vagy a vele szembeni fellépést szolgálja. Elárulta, hogy a kormányfő­vel való megbeszélésen nem érintették az általa vezetett tárca működését. Ki­állt amellett, hogy az MSZP 2006-os kormányfőjelöltjét Medgyessy Péter­nek hívják. Az ügy előzménye, hogy július kö­zepén a Népszabadság kiemelt helyen foglalkozott azzal a nem megerősített információval, hogy a kormányfő Gyurcsány felmentését tervezi. Med­gyessy erre rögtön úgy reagált, hogy augusztus végére dönt a kormányát­alakításról. Ebből az vált nyilvánvaló­vá, hogy a kormányfő egységben gon­dolkodik a kormányátalakításról, nem akar külön Gyurcsány-ügyet. Néhány héttel később a nem megerősített in­formációt közlő Népszabadságnak in­terjút adott Gyurcsány Ferenc. Arról beszélt, ha Medgyessy hazajön, meg­kérdezi tőle, bízik-e benne. Jelezte, ha a kormányfő válasza nemleges lesz, akkor felajánlja a lemondását. Tegnap ez történhetett meg. Medgyessy bizalomvesztése mögött az MSZP utódlási harca állhat. A szo­cialista politikusok a párt októberi tisztújító kongresszusára készülve a programvitán túl a szövetségkötések­kel, erőfelmérésekkel vannak elfoglal­va. Lezárult az elnökjelölés folyamata, várhatóan a héten bejelentik, hogy Hil­ler István alelnököt, Lamperth Mónika elnökségi tagot, Szili Katalin elnök­­helyettest, Gyurcsány Ferenc választ­mányi tagot, Szekeres Imre alelnököt jelölték a pártelnöki posztra. Informá­cióink szerint Hiller, Szekeres, Szili, valamint - szombati információnkkal ellentétben - Lamperth is vállalja a jelölést, Gyurcsány viszont nem. Mint ismert, Kovács László elnök az MSZP uniós választási kudarca után jelezte, nem indul újra a posztért. Az MSZP politikusai az egyelőre zavaros helyzetben újraértékelik a párt politikáját, az MSZP és a kor­mány viszonyát, egyre erőteljesebben jelennek meg a Medgyessyt bíráló hangok. Többen már azt is megfogal­mazták, hogy nem vele kellene elin­dulni a 2006-os választáson. Med­gyessy bizalomvesztésének másik oka éppen az őt ért bírálatokban rej­lik. Gyurcsány is többször - kor­mányülésen, helyi politikusokkal folytatott beszélgetéseken - kritizálta a kormányfőt. A költségvetés kialakí­tása kapcsán is összevitatkoztak: Medgyessy a gazdaság verseny­­képességének fenntartása érdekében a takarékossági intézkedések priori­tását hangsúlyozta, Gyurcsány pedig a gazdaság- és a társadalompolitika szétválasztásának szükségességére hívta fel a figyelmet. A bizalomvesztés harmadik oka az a pártberkekben terjedő pletyka, amely szerint Hiller István és Gyur­csány Ferenc szövetségkötése mögött az áll, hogy Hiller pártelnök, Gyur­csány pedig kormányfő akar lenni. Gyurcsány szerint ez a kapcsolat nem pozíciókról, hanem tartalmi, emberi együttműködésről szól.­­ * A negyvenhárom éves, közgazdász Gyurcsány Ferenc közéleti pályafutá­sát a rendszerváltás előtt KISZ-, majd Demisz-vezetőként kezdte. Utána si­keres üzletemberként milliárdos va­gyonra tett szert. Először Medgyessy informális tanácsadója volt, majd stra­tégiai főtanácsadója lett. A sporttárca élén tavaly májusban váltotta Jánosi Györgyöt. A pártkarrierről sem mon­dott le: nemrégiben indult az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöki posztjáért. Megválasztását sokan rossz szemmel nézték a pártban, az MSZP hierarchiájában való előretörési kísér­letként értékelték. Burkoltan Szili Katalin, nyíltan pedig Jánosi György választmányi elnök is bírálta Gyur­­csányt. A sportminisztert az ellenzék vagyona és befektetései miatt támadta. Medgyessy ekkor még kiállt Gyur­csány mellett, de később megromlott a viszonyuk. * A Fidesz szerint a Medgyessy-kor­­mány egyre több tagja azért próbál menekülni a kabinetből, mert nem akarnak felelősséget vállalni tevékeny­ségük katasztrofális következményei­ért. Erről Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője beszélt. A fideszes politikus szerint a kormányban az elvesztett európai parlamenti választás után bi­zalmi válság van kialakulóban. A Fi­desz szerint ezzel a lépéssel a szocia­lista politikus az olimpiai csapat he­lyettes vezetőjeként ,az athéni játékok megkezdése előtt két héttel cserben­hagyja a magyar sportot. Az MDF fe­lelőtlen és kifejezetten káros lépésnek tartja, hogy Gyurcsány az olimpia előtt ajánlotta fel lemondását. Gémesi György, az MDF alelnöke szerint saj­nálatosnak tartja, hogy „az MSZP­­SZDSZ-kormány két és fél éves tevé­kenysége alatt nem tudott egy olyan minisztert állítani a nemzeti ügyként felfogható ifjúsági és sportminisztéri­um élére, aki hosszú távon nyugalmat, biztonságot és stabilitást biztosíthatott volna e területen". Pungor András Medgyessy és Gyurcsány még mosolyogva érkezett tegnap Tatára Fotó: MTI MA TALÁLKOZIK Medgyessy Péter a szocialisták vezető politikusaival, hogy véget vessen a kormány pozícióját és az MSZP belső helyzetét rontó párton belüli kritikáknak. Mint beszámoltunk róla, a megbeszélésre hivatalos Kovács László, Lendvai Ildikó, Szili Katalin, Kiss Péter, Szekeres Imre, Hiller István, Lamperth Mónika és Burány Sándor is. Nincs viszont a meghívottak között sem Horn Gyula, sem Gyurcsány Ferenc. A K&H-brókercég kárigénye: 16-22 milliárd forint A K&H Equities vissza szeretné kap­ni a brókercégtől elsikkasztott mint­egy 16-22 milliárd forintot, ezért pol­gári jogi igényt érvényesíttet azokkal szemben, akiknek bűnösségét meg­állapítja majdan a bíróság. Mégpedig egyetemlegesen szeretné kötelezni az elítélteket az általuk okozott kár megtérítésére - tudta meg a Nép­szava megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a K&H Equi­ties polgári jogi igénnyel áll a bíróság elé: állapítsa meg a mértékét és köte­lezze annak megtérítésére a bíróság által elmarasztalt vádlottakat. Ez a teljes, 16-22 milliárd forintnyi kárra vonatkozik - értesült lapunk. A brókercég a ma még tíz-húsz gyanúsított közül azokra kéri az egyetemleges kötelezést, akikre bün­tetést szab ki a bíróság. Ez azt jelen­ti, hogy a több szereplő által okozott kár erejéig azoknak vonják el a va­gyonát, akiknek van ilyenük, ők pe­dig peres úton kaphatják vissza pén­züket az ügy többi szereplőjétől. Ez arra a jogi elképzelésre épül, hogy egy ilyen többszereplős bűncselek­ménynél annak kell tartania úgy­mond a házát, aki tudja. Ennek egyik következménye le­het, hogy amennyiben igazolódna a Betonút Rt. egyik tulajdonos-veze­tőjének a bűnössége, akkor a nem­rég kartellgyanú miatt több mint 2,2 milliárd forintos­ bírsággal bün­tetett sztrádacég lehetne a legna­gyobb „befizető”, épp az a társaság, amelytől a legnagyobb összeget, mintegy 10 milliárd forintot sik­kasztottak el. Igaz, ez esetben visz­­sza is kaphatná a brókercégtől el­tűnt milliárdjait. Ferenczi Krisztina Athén: a közrádió elnöke ott lesz Az összes olimpiai sportági szövetség elnökét meghívta a Magyar Olimpia Bizottság (MOB) az ötkarikás játékok­ra - köztük szép számmal akadnak po­litikusok is. A MOB vendégeként utaz­nak Athénba az olimpia kiemelkedő szponzorai, illetve a szövetség egyes tisztségviselői. A költségeket a szerve­zet állja - a MOB három éve hozott létre egy takarékossági alapot e cél fi­nanszírozására. Lapunk információi szerint a szponzorok között döntően állami tulajdonú cég nincs - az egyet­len kivétel a költségvetési pénzből mű­ködő Magyar Rádió (MR). A közrádió reklámidővel támogatja az olimpiát, az erről szóló szerződés­ben van egy kitétel, amely szerint két rádiós részt vehet a MOB költségén az ötkarikás játékokon. E lehetőséget Kondor Katalin, az MR elnöke hasz­nálja ki. Társául Morvai Katalin, az intézmény kommunikációs vezetőjét választotta, aki egykor sportújságíró­ként három olimpián tevékenykedett, illetve részt vett a mostani ötkarikás já­tékok kampányában is. A MOB célja az volt, hogy a szponzorcégek, -intéz­mények első embereit láthassa vendé­gül - mondta Molnár Zoltán. Az olim­piai csapat vezetője szerint a nyolcva­nas évek elejétől a rádió mindegyik el­nöke kilátogatott az olimpiára. A Nép­szava tudomása szerint az MTV és az MTI vezetői nem lesznek jelen az öt­karikás játékokon, mivel a két intéz­ménynek nincs hivatalos szerződése a MOB-bal. Az együttműködés e nélkül is a lehető legszorosabb. A kiutazók nem politikusi, hanem szövetségi elnöki minőségben men­nek. A szocialista Baráth Etele a Ma­gyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke. A Magyar Triatlon Szövetség elnöke. Szekeres Imre és Bakonyi Tibor (MSZP), a parlamenti sportbizottság elnöke lemondta az utat. A MOB al­­elnökeként ott lesz viszont az MDF alelnöke, Gémesi György, a vívószö­vetség elnöke. Népszava-információ Kabulban a magyar békefenntartók Már Kabulban van a magyar békefenntartó al­egység utolsó csoportja is, így a teljes 125 tagú kontingens Afganisztánban tartózkodik - kö­zölte a Magyar Honvédség szárazföldi pa­rancsnokságának felderítő főnöke. A magyar alegység korábban kiérkezett tagjai már felada­tot látnak el - mondta Szűcs András. A magyar katonák feladatai között szerepel a járőrözés, különböző objektumok őrzése-védelme és kon­vojok biztosítása. Szenes Zoltán, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke korábban el­mondta: rövidesen választások lesznek Afga­nisztánban és fontos, hogy a katonák garantál­hassák a szavazások biztonságát. (MTI) Ismét Karsai a megyei MDF élén Karsai Péter ország­­gyűlési képviselőt vá­lasztotta elnökének az MDF Bács-Kiskun megyei választmá­nya. A megyei veze­tőt a szombati vá­lasztmányi ülésen Font Sándorral, a La­kitelek munkacsoport szóvivőjével szemben 14:11 arányban választották meg ismét. Karsai azt mondta, a 10 százalékos MDF pártján áll, amely az európai parlamenti választáson sikerrel szerepelt. Hozzáfűzte: szerinte a Dávid Ibolya pártelnök által képviselt irányvonal sikeres, és biztosabb, mint a Lakitelek munkacsoport által megfogalmazott elképzelések. A párt szeptember 25-én tartja tisztújító országos gyűlését. (MTI) Greenpeace-akció Verespatak ellen Már 23 ezer aláírást gyűjtött Románia nagyvá­rosaiban a verespataki ciántechnológiás aranyki­termelés ellen a Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédő szervezet. Az aláírásokat egy nyílt levéllel együtt Adrian Nastase román miniszter­­elnökhöz juttatják el. Arra kérik őt, akadályozza meg a verespataki tervet, amely a 2000-es nagy­bányai tiszai ciánszennyezéshez hasonló, de akár annál nagyobb természeti katasztrófát idéz­het elő. Emlékeztetnek, hogy a munkálatokban 250 tonna ciánt alkalmaznak majd. A környezet­védők számára elfogadhatatlan kétezer ember kilakoltatása, tíz templom és kilenc temető fel­számolása, valamint öt hegy és négyezer hektár természeti terület tönkretétele. (MTI) Egységes nukleáris szabályozás A nukleáris létesítmények biztonsága területén alapelv a nemzeti felelősség - hangsúlyozza az Európai Unió e témában készített előterjeszté­se. Az EU egységes szabályozásra törekszik, ennek újabb vitájára valószínűleg ősszel kerül sor, amikor az illetékes főigazgatóság beter­jeszti a felülvizsgált tervezetet az Európai Tanács szakmai csoportjának. A cél, hogy az egész közösségben egységes szabályozást alakítsanak ki a nukleáris beruházásokra, a hulladékok elhelyezésére, a nukleáris létesít­mények leállítását, leszerelését finanszírozó alapokra. (MTI) Emlékezés a roma holokausztra Egymás megértésének és elfogadásának fon­tosságáról, a Magyarországon élő népcsopor­tok összetartozásáról beszéltek a szónokok, amikor felavatták a roma holokauszt áldozatai előtt tisztelgők az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) épületén elhelyezett emléktáb­lát. El kell fogadni a másságot, s küzdeni kell a társadalmi egyenlőtlenségek, a kirekesztés el­len - mondta Göncz Kinga esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, hozzátéve, hogy mindenkinek ugyanannyi joga van az élethez. A romák helyzete igen sanyarú - jelentette ki beszédében Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke, aki szerint szélsőséges, rasszista megnyilvánu­lások ma is vannak. (MTI) Új kereskedelmi törvény készül A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozata várja a tagvállalkozók véleményét a készülő új kereskedelmi törvény­hez, miután a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékes főosztálya meg­kezdte az új jogszabály előkészítését. A készü­lő törvény célja, hogy olyan szabályozási kör­nyezetet alakítson ki, amely egyszerű, átlátha­tó, betartható és egyenlő esélyt teremt a belső piaci működéshez a vállalkozások számára. Jelenleg Magyarországon a kereskedelem szabályozása az 1978. évi belkereskedelemről szóló törvényen alapul. (MTI)

Next